Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-05 / 131. szám
±955. JUNIÓS 5. VASARNAF N E P L A h a Termelési értekezlet a Gönlülíícsapágygyárban A Debreceni Ruhagyár felhívása A normák a technika fejlődésével, számtalan újítás, ésszerűsítés alkalmazása révén sok helyütt elavultak s az üzemekben az egészséges fejlődésnek, s termelékenység emelkedésének, életszínvonalunk tartós növekedésének akadályozójává lettek. A laza normák sok helyüt azt is eredményezték, hogy a gyár havi vagy negyedévi teljesítménye jóval alatta maradt egy-egy üzemrész tervteljesítésének. Világos dolog. ha az egész üzem százszázalékon, vagy az alatt teljesíti tervét, egy — pl. a befejező műveletet végző — üzemrész nem teljesítheti tervét 40—50 százalékkal magasabban. A fentiek pontosan ráillenek a Gördülőcsapágygyár szereidé jenek állapotára. Míg a gyár május havi tervét 91 százalékra teljesítette, addig a szerelde 143,1 százalékot ért el a tervteljesítésben. SS s?ere'de dolgozói pénteken délután- termelési értekezleten beszélték meg a június havi terv teljesítésének feladatait. Ezen a szerelde legtöbb dolgozója jelen volt, és érdeklődéssel hallgatta Krémer Miklós művezető elv- társ szavait. A dolgozók részéről az érdeklődés természetes, hiszen róluk és feladataikról volt mindvégig szó. A szocialista tulajdon védelméről és a munkavédelmi szabályok bt tartásáról beszélt előbb Krémer elvtárs. Sokkal nagyobb gondosságot kívánt a műszerrel dolgozóktól, mert porszemnyi szennyeződés, vagy pontatlan beállítás hasznavehetetlenné teszi a műszereket. A szerelde laza és elavult normájával foglalkozott ezután. Elmondotta, hogy a csapágyak szerelésénél a csomagolás, axiális, radiális mérés, zömités, igazítás, kc- sármosás, végső válogatás műveletek normáit módosítják. Krémer elvtárs hangsúlyozta, hogy a minőségre, tiszta és figyelmesebb munkára ezután is vigyázni kell. A feladatokat ismerve, mindenkinek törekedni kell a teljesítmények emelésére, a június havi terv teljesítésére. Élénk beszélgetés kezdődött Krémer elvtárs szavai nyomán a dolgozók között. Főleg azt hiányolták a hozzászólók, hogy a szerszámok nincsenek a helyén műszakkezdéskor, s ezért félórákat kell eltölteni szerszámkereséssel. Többen panaszkodtak arra, hogy a szegecselő eldugul, és sokan kosaraznak, de kevés felelősségérzettel. Lovász Margit kifogásolta, hogy a válogatásnál egyszer az egyik dolgozó, másszor a másik dolgozó mér, s ezért nem tudiák felelősségre vonni azt az egyént, aki gondatlan munkát végzett. A golyókat is gyakran összecserélgetik, s a ládákon a feliratokat megváltoztatják. Ilyenkor aztán a dolgozó nem tudja, hoav a sok feliratból melyik az érvényes. 0 CSGüáPVSk gyakran „zajosak“. Ez azért van, mert nem ügyelnek a dolgozók a szerelésnél a tisztaságra. Kulcsár technikus nem tartotta helyesnek, hogy petróleumban megmosott csapágyakat vittek zömítésre, mert a nedves felületre méginkább rakódik por, s a csapágy minősége romlik, a csapágy „zajos“ lesz. Élesen felvetődött ezen a <er- melési értekezleten a gyűrűk !e- mérése. Mint kiderült az utóbbi időben sok a pontatlan mérés. Három, négy. öt sőt hat századrész százalékos eltérések mutatkoznak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szerelde dolgozói helyett a köszörűs üzemrészben vették észre a pontatlanságot'. A köszörűsben is Nagy Mária elvtársnő, aki minden gyűrűt lelkiismeretesen lemért köszörülés előtt, s felháborodva jelentette, hogy négvszáza- dos köszörülést kértek, amikor abból a csapágyból csak két századot szabadna köszörülni. Krémer elvtárs már a termelési értekezleten megmondotta, hogy a műszaki vezetés milyen intézkedést hoz a hibák azonnali megszüntetésére. Elrendelte, hogy mostantól kezdve névjeggyel lássák el a válogatók az általuk válogatott és lemért gyűrűket, hogy ellenőrizhessék a munkát, s felelősségre vonják a hanyagokat. A LJj „kiváló dolgozók“ az Orvostudományi Egyetemen Bensőséges ünnepség zajlott le a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Az Egészségügyi Minisztérium hosszabb idő óta végzett odaadó és példás munkájuk elismeréseképpen az egészségügy kiváló dolgozója, illetve kiváló dolgozó címmel és oklevéllel tüntette ki az egyetem néhány dolgozóját. Az egészségügy kiváló dolgozója címet kapták: Bacsó Piroslca vezető csecsemőgondozó, Szülészeti Klinika, Bodnár Imre műtős asszisztens, Fogászati Klinika, Kuzma János- né osztályvezető ápolónő, Gyermekiklinika. Kiváló dolgozó címmel és oklevéllel tüntették ki Bállá László tanszéki mechanikus tudományos főmunkatársat (Élettani Intézet), Csiszár Sándor szakmunkást, Lakatos Ferenc tanszék] mechanikust, az egyetemi békebizottság titkárét (Igazságügyi Orvostani Intézet) és Módi Róza titkárnőt. Az okleveleket az egészségügyi miniszter megbízásából dr Árvay Sándor pro- feszor, az egyetem dékánja adta át ünnepi beszéd keretében. Az ünnepség után a dékán elvtárs fogadóst adott a kitüntetetlek tisz leletére. Juhász Lajos. Szépen halad a növényápolás a derecskéi járásban Bár az elmúlt hónap kedvezőtlen időjárása miatt a kukorica fejlődése sok helyen nem kielégítő, ennek ellenére is nyugodtan mondhatjuk, hogy itt az ideje a kukorica második kapálásának. A hajdúböszörményi Ságvári Termelőszövetkezetben, az. egyeki Sztahanovban és sok más helyen már végzik a második -kapálást. A berettyújfalui járás öt termelő- szövetkezetében a második kapálást is befejezték, így biztosítják a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz való csatlakozásuk sikerét. Van azonban jó néhány hely megyénkben, ahol elmaradás mutatkozik a kukorica növényápo- lási munkáiban. A nagylétai járásban még az egyelést sem fejezték be mindenütt. A kapálással elmaradt a 'kpmádi Kossuth, a nagykeráki Bocskai, a biharks- reszteai Szabad Föld, a fiilöpi Ifjú Gárda és a vámospércsi Alkotmány Termelőszövetkezet. Kisebb elmaradás tapasztalható a püspökladányi Október 12 és a kábái Kossuth tsz-eknél. A kukorica növényápolási munkáiban a járások sorrendjében a derecske! járás az első, ahol az első kapálást 85 százalékban, második kapálást pedig 10 százalékban elvégezték. Ugyancsak jól áll a. derecskéi járás a többi növényápolási munkákban is. A járás székhelyén, Derecskén a burgonya első kapálását 100 százalékban, az első töltögetést 30 százalékban, a napraforgó első 'kapálását 100 százalékban, a másodikat pedig 30 százalékban végezték el. A községben a lucerna első 'kaszálását befejezték, s már 80 százalékban elvégezték a be- hordást is. Derecskén a kukorica (második kapálását több mint 20 I százalékra teljesítették. szerszámok gondosabb kezelését is megoldják. Műszakzárás előtt munkahelyük környékét elrendezik a dolgozók, a szerszámokat átadják a váltóknak, vagy elzárják külön erre a célra- elhelyezett szekrényben. BzanvayeEíátás meg j ovi-1 tására is elhangzott ezen a termelési értekezleten a műszakiak ígérete. A termelési értekezleten fagyon helyesen, sok kívánság hangzott el a dolgozók ajkáról. A műszakiak megígérték a segítséget. Most már az lenne kívánatos, ha minden ígéretet maradéktalanul betartanának. A szerelde dolgozói, mint ahogy a termelési értekezlet hangulatából kiérződött, sike-re akarják vinni a tervet, de a maguk szorgalma és akarata mellé várják a jó anyagellátást, biztos munkafeltételeket, támogatást. El keli mén mondani, hogy a termelési értekezletet megelőző röpgyűlésen a szerelde dolgozói közül Deczki Ilona normájából 25 százalékot ajánlott fel, s megígérte, hogy a sztahanovista .'/intet továbbra is tartja. Szabó hva hasonló módon bejelentette a röp- gyűlésen, hogy normájából 10 százalékot felajánl, de a sztahanovista szintet továbbra is eléri. Deczki Ilona elvtársnő távolléte miatt ezen a termelési értekezleten nem mondhatta el a kísérleti normával végzett munka tapasztalatait. Egy biztos: a szerelde dolgozói tanújelét adták eddig annak, hogy megértették hogy a laza normák fékjei a fejlődésnek s ebben a hónapban igyekeznek tervüket maradéktalanul teljesíteni. tö bbi test vér veti la la tűhöz A Debreceni Ruhagyár dolgozói elsőnek csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához. Az évi terv határidő előtti befejezésére többek között a határidők lerövidítését, az önköltség csökkentését és a termelékenység növelését vállalták. A Ruhagyár dolgozói most fogadalmukat kiegészítve 3,3 százalékos anyagmegtakarításra is Ígéretet tettek, aminek eredményeképpen december 20-tól 31-ig ilyen megtakarított kellékekből dolgozhat a gyár. Mivel az anyagtakarékosság az önköltségcsökkentés nélkülözhetetlen része a Ruhagyár dolgozói felhívással fordulnak a többi testvérvállalatlhoz, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezésihez. A 3,3 százalékos megtakarítást az üzem dolgozói elsősorban új technológia meghonosításával, a napi anyagtakarékossági mérések bevezetésével, a külső hulladék megszüntetésével, a belső hulladékok kellékre való felhasználásával, valamint az egyéni anyagtakarékossé.gi számlák széleskörű bevezetésével érik ei. Különösen figyelemre méltó, hogy az előkészítés területén úgynevezett megdöntő szabász! munkakört létesítenek, hogy felfektetési arányok alakulása egyre kedvezőbb lehessen. A görbéi lázi Sásvári 1SZ tagjainak keze nyomán virul az élet A napokban ellátogattam a görbeházi Ságvári Termelőszövetkezetbe. Amióta nem jártam itt, igen sokat gazdagodott a szövetkezet. Most építenek saját erejükből egy korszerű bognárműhelyt, a szövetkezeti tagok maguk rakták fel a falat, a tetőt is ők építették. A szorgoskezű szövetkezeti tagok között csupán egy mester dolgozik, aki ellátja őket megfelelő tanáccsal. Megfogadták, hogy június 15-re be is fejezik a bognárműhely építését. Jó munkájukhoz nagyban hozzájárul az egyetértés, a jó kollektív szellem. Persze ez a legfontosabb ... Addig, amíg a szövetkezeti tagok egyik csoportja építkezésen dolgozik, a másik csoportja pedig kint a határban szorgoskodik. A növénytermesztésben dolgozók most legnagyobb súlyt a cukorrépa kapálására fordítják. Van bőven munka. A kapásnövényeken kívül a szőlőt és gyümölcsöst is gondozni kell. Dicséretére válik még a szövetkezetnek a dohánytáblája. is. Tiszta, gyomtalan, szépen fejlődik. Ellehet azt mondani, hogy a görbeházi Ságvári Termelőszövetkezet tagjainak keze nyomán virul az élet. Bégány Bálint Polgár. CSAPÓ UTCA 16 A Szózat Ma 106 éve, hogy 1349 június 5- én Vörösmarty Mihály, a Szózat hallhatatlan költője ötlhónapi kényszerű tartózkodás után családjával együtt elhagyta Debrecent és visszaköltözött a hős honvédsereg által elfoglalt Budapestre, az ország fővárosába. Vörösmarty, mint a városi levéltár irataiból kitűnik, január 6- án délután érkezett meg a többi pesti menekülttel. A Mester utcai kapunál a fogadóbizottság közölte vele, hogy az ő, valamint a többi írók és költők lakásáról a beszállásolási hivatal gondoskodott. Valamennyiüket a Csapó utca legjobb házainál helyezték el. Vörösmarty a Csapó utca okker 328. számú Kardos-féle, ma a Csapó utca 16. számnak megfelelő háznál nyert két tágas szép szobát, kényelmes bútorokkal ős a háztulajdonossal közös konyha- használattal. Fizetett pedig e lakásért a költő 'havi húsz forintot. A századforduló éveiben még életben volt az öreg Csapó utcai ház tulajdonosnője, özvegy Kardos Istvánná, aki gyakran emlegette híres költő lakóját, a szereidre méltó Vörösmarty Mihályt és családját. Nagyon büszke veit arra, hogy házában és virágos udvarában milyen jól érezték ■magukat. Az ő előadásából maradtak meg azok az adatok, melyek Vörösmartvéknál tartott irodalmi összejövetelek és társasesték hangulatát megvilágítják. Kardosné nyilatkozott az ő lakásrészébe is áthallott ingerült hangú tárgyalásokról, melyek Petőfi Sándor személye körül forogtak. Ennek részleteit a jelenvolt Vachot Sándorné tárgyalja debreceni emlékirataiban. Nevezetesen az történt, hogy Petőfi rövid szabadságra jött haza Erdélyből családja látogatására Vörösmartyékhoz. Szabadságának meghosszabbítását költőjének debreceni kérve, előbb Mészáros hadügyminiszternél, majd helyettesénél, Vetter tábornoknál jelentkezett szabadsága meghosszabbítása céljából. Mindkét esetben a katonai előírással nem törődve, nyakra- való és kard nélkül lépett be felettesei szobájába. Ezért megró- vási kalandban részesült, amit túlzott szertelenségbe hajtó egyénisége nem tűrt el és visszafele- selt fellebbvalóinak. E kínos afférját tárgyalták Vörösmaríyék- nál az ott összegyűlt íróbarátai igen ingerült hangon. A Vetter tábornokikai való dolga már komolyabb volt, mert Kossuthnak is jelentették az ügyet, aki Vachot Sándort kérte fel arra, hogy beszélje rá Petőfit, hogy szakítson véglegesen a nem nekivaló katonai pályával. Petőfit azonban nem lehetett erre rábírni, Petőfiné állandóan közbeszólásaival ösztökélte férjét, hogy ne hagyja magát eltiporni. Vórös- martynak bánáti hangú közbelépésére volt szükség. Ö leintette Petőimét, kérte, hogy ne okozzon férjének bajt, s figyelmeztette, hogy a katonaságnál nem ismernek tréfát. Petőfinét Vörösmarty szavai sem tudták meggyőzni, mire a költő elhatározta, hogy visszamegy az erdélyi hadsereghez. Különben Petőfiről e napokban ezt a jellemzést adták barátai : — Petőfi Debrecenben új színben tűnt fel előttünk. Egészen más lett, mint akit Pesten ismertünk. Valóságos vöröstollas republikánussá fejlődött, testestől lelkestől forradalmár lön, gyűlölője minden kiváltságnak és előjognak. — A Csapó utcát joggal nevezhetjük a magyar irodalom utcájának — mondta tréfásan Jókai Mór — hiszen ahányan ezt a mesterséget űzzük, valamennyien itt lakunk. Ez a valóságnak ténylakóháza leg meg is felelt, mert itt volt szállása a Jókai házaspáron kívül Kemény Zsigmondnak, Vaciiot Sándornak, Lanka Gusztávnak, Vas Gerebennek, Ábrányi Emilnek, Bulyovszky Lillának, Horváth Boldizsárnak, Petőfi Sándornak és feleségének, Kuthy Lajosnak, Jámbor Pál (Viador) és Gyurmán Adolfnak, a hivatalos „Közlöny" szerkesztőjének. Pár nappal később érkezett ifjú Szász Károly is, aki azonban már a Hatvan utcában kapott lakást. Az irodalom e kitűnőségei állandóan Vörösmartyóknál találkoztak, nem volt olyan rjap, amikor ott össze ne gyűltek volna baráti eszmecserére, mely legtöbbször a késő éjjeli órában ért véget. Vö- rösmartyékat Arany János és felesége is meglátogatta, akik csak azért jöttek Debrecenbe, hogy találkozzanak vele. A Szózat költőjét, minit tudvalévő, Kossuth ajánlatára Bácsalmás választotta meg képviselőnek. A debreceni országgyűlésen többször megjelent, de egyszer sem szólalt fel, hanem a törvényjavaslatok elfogadásánál a kormány híveivel együtt szavazott. A költő hangulatát nagyon borúsnak találták azok, akikkel érintkezett, csak akikor derült fel, ha a társaságban a jókedélyü Jókai is jelen volt. Irodalmi műveket nem alkotott Debrecenben, gondolatait az ország súlyos helyzete foglalta le. Délutánonként, ha az idő kedvező volt, kisétált a Nagyerdőre, és ott merengett magában órákhosszat. Egy évszázadnál több telt el itt tartózkodása óta. A hálátlan utókor máig sem jelölte meg azt a házat, ahol a halhatatlan költő öt hónapot eltöltött. Most novemberben, halálának századik évfordulóján költői zsenijének értékelését jelentené, ha a Csapó utca 16. számú házon lelepleznék az emlékezésnek kőbe vésett szavait.' BALASSA SÁNDOR