Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-29 / 151. szám

Mai számból Lukács György beszéde a helsinki Béke Világtalálkozón (2. ol­dal) — Az ENSZ jubileumi ülésszakának zárónyialtkozaia 2. oldal) — Második negyedévi tervét is befejezte a Ruhagyár (3. oldal) — Párosversenyre lépett a Textilmüvek és az apafai Bocskai TSZ (3. oldal) — Indul a Néplap keresztrejtvény-ver­senye (4. oldal) — Sport (4. oldal' XII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA : 50 FILLÉR 1955. JUNIUS 29, SZERDA Vonjuk be a nőket a mezőgazdasági munkába A Központi Vezetőség június 7—8-i határozatát már megtár­gyalták tenmelőszövetkezeteink- ben, de erről a nagy jelentőségű határozatról az asszonyok ‘külön nőgyűléseken is elbeszélgetnek. A határozat végrehajtása nagy fel­adatot ró a termelőszövetkezeti nőtagok, s nem különben a női családtagokra is. Nem egy tsz- ben bebizonyosodott, hogy ame­lyik termelőszövetkezetben az asszonyokat megbecsülik, bevon­jak a feladatok végrehajtásába, ott jobbak az eredmények, mert az egész közösség együttesen küzd a jobb eredményekért. Az asszonyok munkájával azon­ban nemcsak az egész közösség gazdasága gyarapodik, hanem nagyobb darab kenyér jut a csa­lád asztalára is. Jól példázza ezt a püspökladányi Kossuth TSZ tagjának, Szabó Sándornak esete, aki nemcsak egyedül, hanem csa­ládtagjaival együtt — lánya és fia — tagja a tsz-nek. Két év aiatt annyit kerestek, hogy az idén ta­vasszal még 35 mázsa gabona volt kamrájukban, amit kölcsönadhat­tak a tsz-nek, hogy abból előleget kaphassanak az új belépők. De nemcsak gabonájuk volt Szabóék- nak, hanem emellett 12 000 forint készpénzük is a bankban, nem la szólva az új bútorról, amit lá­nyuknak vettek. Az asszonyok, a nők munkájá­ra igen nagy szükség van, s amel­lett az asszonyokban van lendü­let és kezdeményező erő. Hajdú- Bihar megye termelőszövetkeze­teiben dolgozó asszonyok közül szép számmal tesznek felajánlá­sokat, ki a termésátlag növelésé­re, ki pedig több munkaegység elérésére, ami természetesen csak akkor emelkedhetik, ha munkát adnak érte. A vértesi Irinyi T3Z- ben Szabó Ferencné szép példá­ját adja annak, hogyan kell har­colni a magasabb tarmésered- ménvek eléréséért. Már négyszer kapálta a tengerit, s a 25 mázsás tervükkel szemben felajánlotta, hogy jó műveléssel az idén öt mázsával többet, tehát 30 mázsás átlagtermést ér el. Ugyanebben a tsz-ben tizenhárom asszony tett vállalást 250 munkaegység eléré­sére, s nemcsak a növényápolás­ban, hanem az aratás-cséplés munkálataiban is részt vesznek. A Központi Vezetőség határo­zata után a családtagok érdeklő­dése is nőtt a tsz-ben végezhető munka iránt. Nem egy olyan tsz van, ahova az asszonyok ké­rik felvételüket, sőt nem egy elő­készítő bizottságban asszonyok is részt vesznek. Papp Zoltánná a berellyószentmárioni előkészítő- bizottság tagja, aki nemcsak ma­ga akar rá lépni a szövetkezeti gazdálkodás útjára, hanem férjét is biztatja, lépjen be ő is. A termelőszövetkezetek vezető­sége sok helyen segíti az asszo­nyok, a családtagok tevékenysé­gét, s ezeken a helyeken aztán az asszonyoknak lakóterületükhöz közel adnak megmunkálásra föl­det, hogy ne kelljen napjában tíz kilométert egy távolabb eső terü­letig .gyalogolniuk. Az asszonyok Ilyen körültekintő beosztása azért is fontos, mert nem egynek több gyermeke van, akikről gondos­kodniuk kell. A tiszacsegei Kos­suth TSZ vezetősége nagyon he­lyesen a kilencgyermekes Kiss Antalnénak és a hétgyermekes Kiss Józsefnénak a lakóhelyük­höz közel — a Cserepes tanyán laknak — osztotta ki a dohány- földet. Tavaly is itt dolgoztak, s méghozzá olyan jól, hogy prémiu­mot is kaptak. Az asszonyok bevonását a mun­kába igen megnehezíti, hogy a termelőszövetkezetek .sokhelyt nem gondoskodtak a nyárra böl­csődéről, napközi otthonról, — pe­dig ilyenkor, amikor a munka dandárja van és a női munkaerőt is be akarják vonni — ezekre nagy szükség lenne. Most, ami­kor az asszonyok is kora hajnal­tól késő estig dolgoznak a böl­csőde, napközi otthon sok gond­tól mentené meg őket. Bár több községben a nyári mezőgazdasági munkák idejére állítottak fel idény-napközi otthonokat, ezek azonban ma 'már nem elégítik ki a szükségleteket. Funán, Sárán- don és több község tsz-ében ké­rik az asszonyok az idény-napkö­zik felállítását, mert nem gondos­kodtak erről idejében. Nehezen értik meg a tsz-ekben azt is, hogy a 2 százalék szociális alap, amit a jövedelemből az alapszabály ér­telmében minden évben fél re •kellene tenni — többek között azt a célt is szolgálná, hogy ilyenkor az idénynapközit vagy bölcsödét ebből fenntartsák. Mindenesetre örvendetes tény. hogy az asszonyok egyre széle­sebb körben kapcsolódnak be a termelőszövetkezeti munkába, s éppen ezért a tsz-ek vezetőinek meg kell adniuk minden segítsé­get — napközük létesítését is — 'hogy a nők kedvvel, és nyugod­tan dolgozhassanak. A pártszervezetek, az MNDSZ, a DISZ és a népnevelők felvilá­gosító munkájára is szükség van ahhoz, hogy az asszonyok közül minél többen vegyenek részt a nyári mezőgazdasági munkák el­végzésében, hiszen a bő termés a jó munkától függ, s ehhez az asszonyok is hozzájárulnak. Nagy feladat vár azokra a kommunista és pártonkívüli termelőszövetke­zeti asszonyokra is, akik mát évek óta becsületesen dolgoznak a szövetkezet felvirágoztatásáért. Olyan asszonyok felvilágosító munkájára van szükség, mint a dancsházi Harangi Sánlorné, aki tavaly is közel 300 munkaegysé­get teljesített, s aiki Oizony nem szégyenli megkérdezni a kívülál­lóktól, hogy vajon melyik mun­katerületen van ilyen lehetőség a keresetre, mint éppen a tsz-ben’ Minden vezetőnek látnia kell tehát, hogy a szövetkezetek meg­szilárdításánál igen nagy szerepe van az asszonyok tevékenységé­nek is. A munkában való részvé­telükkel erősödik, gyarapodik a szövetkezet, nő a tagok jövedel­me. Becsüljék hát meg és támo­gassák a nőket minden munká­jukban. A debreceni határban is megkezdődött az őszi árpa aratása A széles debreceni határban először a Debreceni Állami Gaz­daság területén hajtotta fejét ka­sza alá az őszi árpa. A Beton ta­nyai és a macsi területeken zaka­tolnak már az aratógépek. Bor- bás Mihály traktoros Zetorja a Beton tanyai részen vontatja a gépet, a macsi gazdaságban pe­dig két aratógép dolgozik az őszi árpa aratásánál. A termés jó. A macsd fekete földeken 15—16 mázsás termést várnak az őszi árpától, a Befon tanyai részen 12—13 mázsás ter­mést holdanként. A jó meleg idő gyorsan érleli a gabonatáblák kin­csét és a jövő hét elején, de a közepén már bizonyára az érés­re fordult búzatáblákban is meg­indul a munka. Ohaton már három aratógép dolgozik Kedden délelőtt érkezett a je­lentés arról, hogy az Oihati Álla­mi Gazdaság területén is mun­kába állították az aratógépeket. Pásztor Béla brigádjának három aratógépe kezdte meg a munkát egy nagy őszi árpa táblában. A három gép egy nap alatt 36 hol­don aratta le az árpát. A munka tehát napról napra szélesedik az aratás frontján, ami azt jelenti, hogy mindenütt a leggondosabban készüljenek fel a munkára, mert az aratás nem vár, aki vér, annak komoly szem­veszteséggel kell számolnia. Az aratással egy időben kell elvégezni a tarlóhántást! A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a keddi ülésen foglalko­zott a megye aratási problémái­val. Dimény Imre, a Mezőgazda- sági Igazgatóság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Földmű­velésügyi Minisztérium rendelke­zése értelmében az aratásit csak akkor szabad befejezettnek tekin­teni, ha a tarlóhántést is elvégez­ték. Az aratási versenyben elért eredmény tehát csak akikor szá­mít, ha a gabona levágása utón a tarlőhántás elvégzését is jelent­hetik. Úgy kell tehát megszervez­ni a behordás munkáját, hogy az elősegítse a tarlóhántás miinél előbbi elvégzését. Készüljenek fel a termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban arra, hogy a gépek teljes erejét kihasználják, s ahol nap­pal aratnak, még azon a napon vagy éjszakán a tarlót is hántsák fel. Nagyon fontos a másodvetés minél előbbi elvégzése, mert az állatok téli jó ellátásához igen nagy mennyiségű takarmányra van még szükség. Ennek jó részét a másodvetésből kell előterem­teni. Termésbecslés a kulákok földjein Most az aratás megindulásánál, haladéktalanul minden község­ben tartsák meg a termésbecslést a kulákok gabonaföldjein, nehogy megismétlődhessenek a tavalyi hibák, amikor is a megye több helyén a kulákok spekuláltak, megrövidítették a dolgozó nép államát, földjeikről elhordták a gabonakereszteket, vagy szekere­ken kitaposták jó részét. Előfor­dult, üzérkedtek úgy, hogy lábán adták el a termés nagyobb részét spekuláns elemeknek. A megma­radt gabonát aztán sunyi módon vitték a cséplőgéphez, álszent módon sopánkodva mondogatták: ime 3—4 mázsás termést adott az én földem. Az ilyen manőverek megaka­dályozását szolgálja az az intéz­kedés, amit kedden adott ki a megyei tanács végrehajtó bizott­sága a termésbecslés megtartásá­ról. Ha a termésbecslés igazolja a 10 mázsán felüli holdankénti ter­mést, akkor ha a kuláik a csép­lőgépihez egy holdról 5—6 má­zsánál alacsonyabb termést adó kereszteket visz, nyilvánvaló a csalás. A földművesszövetkezetek 60 mozgóboltja segít az aratók ellátásában Hajdú-Biharban Az aratás nehéz mimikáját könnyítik azzal, hogy a dolgozó­kat ellátják mindazzal, amire szükségük van, hogy ne kelljen hosszú kilométereket megtenni és a falvak földművesszövetlkezeti boltjaiban beszerezni a szükséges portékát, helyűikbe viszik az ara­tóknak a földművesszövetkezeti mozgóboltok mindazt, amire szük­ségük van. A terv az, hogy mintegy 60 mozgóboltot szerelnek fel a me­gyében a földművesszövetkeze- tek, ezek a mozgó boltok szeke­rekre települnek. Hűsítő italokat, dohányárut, péksüteményt, cu­korkáikat stb. árusítanak dűlőről dűlőre járva. Ezek a mozgóbol­tok nemcsak az aratás, 'hanem a cséplés idején is járják a széles hajdú-bilhari határt nagy köny- nyebbségére a dolgozók tízezrei­nek. A földművesszövetkezetek gon­doskodtak arról is, hogy azatcpá- linka legyen és 180 hektolitert már szét is osztottak a földmü- vesszövetikezeti italboltok között. Literjét 40 forintjával adjáík majd az aratóknak. Valószínű, hogy az aratópálinka iránt a kereslet nagy lesz, de nem lesz fennaka­dás, újabb mennyiséget küldenek majd falura az aratás, cséplés munkáját végzőknek. A megyében 40 000 hold learatására kötöttek gépi szerződést Hajdú-Bi'har megyei tanácsá­nak végrehajtó bizottsága kedden délelőtt ülést tartott. A tárgyso­rozaton az aratás, tarlőhántás, behordás és cséplés munkáival kapcsolatos teendőket is megtár­gyalták. Bartiha János, a megyei tanács elnökihelyettese beszámo­lójában utalt arra, hogy a me­gye területén 47 230 hold gépi aratási előirányzatból 40 000 hold­ra a leszerződtetés mér megtör­tént. Elkészült a megyében a2 aratógépek és arató-cséplőgépek menetirányterve, valamint a gé­pek munkaterületének kijelölése. A terményraktárak kitakarításá­ra, fertőtenítésére minden védeke­zőszert biztosítottak. A megyében 120 termelőszövetkezet már meg­rendelte a szükséges védőszere­ket. A cséplőgépek rajonirozási tervét járásokra, gépállomásokra, községekre felbontották. Igen helyesen intézkedtek ar­ról, hogy külön cséplőgépeket ál­lítsanak be az aprómagvak c-sép- lésére. összesen 69 cséplőgépet jelöltek ki erre a feladatra s ezek­nek a gépeknek a menetirányter­ve is elkészült. Igen hasznos in­tézkedés ez, mert az elmúlt esz­tendőben is több helyein, bár ke­vés volt a lucernamag, mégis ott maradt, mert nem végezték idejé­ben az aprómag cséplést. A gabo­na cséplése előtti időben a me­gyében 59 gép foglalkozik a bor­só és fűmag cséplésével. Villamos cséplőgépek A megye területén ez évben 62 villamos cséplőt üzemeltetnek, és ezeknek a gépeknek a főműhe­lyeit mér kijelölték. Ez a 62 gép jelentősen hozzá fog járulni a cséplés munkájának gyorsításá­hoz, mivel éjjeLnappal tudnak dolgozni. A szérühelyeket meg­felelő világítóberendezéssel látják el. A megye területén a cséplőgé­pek munkája ez évben meggyor­sul, mert nagyabb létszámú csép­lő munkacsapatokat szerveztek, ami azt eredményezi, hogy leg­alább 20—25 százalékban meg­gyorsul a cséplés. A megye terü­letén a munkacsapatok kioktatá­sa megkezdődött. A tűzvédelmi és balesetvédelmi feladatok végre­hajtására is megtették a szüksé­ges intézkedéseket és ezen a té­ren igénybe veszik a patronáló üzemek segítségét is. Az aratási verseny A tarlóhántás gyorsítása érde­kében az összes Univerzál gépe­ket munkába állítják. A gereblyé- zés elvégzésére felhasználják a rendsodrókat. A megyei tanács támogatja a legjobb arató-cséplőgépes címért induló versenyt, melynek célja legalább 35 vagonos teljesítmény elérése. A legjobb aratógép keze­lő címet az kapja meg, aki leg­alább 250 holdon aratja le a ga­bonát. A kézi kaszások versenyé­ben is megállapították a feladatot. Napi 1400 öles teljesítésért indul a küzdelem a kézi kaszások kö­zött.

Next

/
Thumbnails
Contents