Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-28 / 150. szám
NÉPLAP l$»í JUMUS 28.. KEPD V. M. Molotov elvtárs sajtóértekezlete Hja Erenburg beszéde a béke világtalálkozó június 26-i ólésén San Francisco (TASZSZ1 V. M. Molotov elvtárs június 2ő-én sajtóértekezletet tartott a San Franciscóban tartózkodó amerikai és külföldi tudósítók számára. A sajtóértekezleten válaszolt a feltett kérdésekre. Alább közöljük a tudósítók kérdéseit és V. M. Molotov válaszait. Kérdés (Paul S. Rankine, a ' Reuter tudósítója): Molotov úr, tervbe vették-e a genfi értekezleten Németország kérdésének érdemi megtárgyalását és nem közölhetné-e álláspontját ezen ország esetleges egyesítésére nézve, valamint bármely más esetleges javaslatát ezen ország semlegesítésére nézve? Válasz: ön jól tudja, hogy a Szovjetunió Németország újraegyesítése melleit van. ■ Magától értetődik, a békés és áemdR:rati- kus alapon való újraegyesítés mellett. Ami a genfi értekezletet illeti, ismeretes, hogy az értekezlet napirendjét 'majd magúik a kormányfők szabják meg. Valameny- nyien nagy érdeklődéssel várjuk majd, hogyan tárgyalják meg ezt. vagy azt a kérdést, köztük azt a kérdést is, amelyről Rankine úr beszélt. Kérdés (Walter Kerr, a New York Herald Tribune tudósítója): Miniszter úr, világos fogalma van-e mind a négy hatalomnak arról, hogy a genfi értekezlet nem tart egy hétnél tovább? Válasz: A genfi értekezlet időtartamának kérdését megvitatták és az a döntés született, hogy az értekezletet nem kell előre meghatározott napokra korlátozni. Maga az értekezlet mutatja majd meg, mennyi időre lesz szükség ehhez Kérdés (Joseph Lash, a New York Post tudósítója): Külügyminiszter úr, ön szerdai beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége minél előbb megoldani a tajvani kérdést. Azt jelenti-e ez, hogyha az Egyesült Nemzetek Szervezete olyan döntést hoz, amely nem felel meg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mostani álláspontjának, akkor a Szovjetunió tiszteletben fogja tartani ezt a döntést? Válasz: Az Egyesült Nemzeték Szervezete jól ismeri szerepét az olyan fontos kérdésekben, amelyeknek fontos nemzetközi jelentőségük van. Ami Tajvan sziget és a kínai partmenti szigetek kérdését illeti, úgy hiszem, hogy nagy jelentősége van Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke javaslatának, amely szerint Kínának és az Egyesült Államoknak közvetlenül kellene tárgyalnia. Az ilyen megbeszéléseik hasznosak lennének és a béke szilárdításának érdekében állanának, ez pedig minden népnék érdeke. Kérdés (Pauline Frederick, a National Broadcasting Com- panytól): Miniszter úr, megvitat- ják-e a genfi értekezleten Formo- za kérdését? Válasz: Említettem már, hogy az értekezletre semmiféle napirend nincs megállapítva. Ez maguknak a négy natalom kormányfőinek feladata. Kérdés (Garnet Horner, a washingtoni Ewening Star tudósítója): Közölhetne-e valamit az amerikai repülőgépet ért támadásról, amelyről tegnap Dulles úr beszélt? Válasz: Dulles úr tájékoztatott engem tegnap erről az incidensről. Uj közlés volt ez számomra, minthogy tegnap még nem volt értesülésem erről a kérdésről. Amint megkapom a megfelelő értesülést, kapcsolatba lépek e kérdésben Dulles úrral. Kérdés (Edivard P. Morgan, American Broadcasting Company): Miniszter úr, úgy véli-e ön, hogy e hét folyamán San Franciscóban elértek valamit a Kelet és Nyugat jobb, kölcsönös megértésének megteremtése tekintetében? Ha igen, mit? Válasz: Úgy hiszem, hogy a San Franciscóban létrejött találkozások és kapcsolatok kedvező eredményekre vezettek. Nehéz volna ezzel kapcsolatban valamilyen konkrét kérdésről szólni, minthogy a találkozásaik és kapcsolatok igen sok kérdést érintettek. Kérdés (C. Roberts, a Wash intőn Post and Times Herald tudósítója): A nyugati miniszterek nyilvánvalóan azon az állásponton vannak, hogy Geneben nem kell erőfeszítéseket tenni az érdemi kérdések rendezésére, hanem csupán a jövendő tárgyalások eljárásmódjának kérdését kell megvitatni. Elfogadhatja-e ezt az álláspontot a Szovjetunió? Válasz: Elmondhatom, hogy a genfi értekezletet illetően különböző vélemények és különböző kívánságok hangzanak el. Mindez olyan dolog, ami a kormányfőket illeti és nekik magúiknak kell megvizsgálniol; és eldönteniük e kérdéseket. Kérdés (Frank Carpenter az Assotiated Press hírügynökségtől): Hogyan reagál ön, Molotov úr, Dulles úr tegnapi felszólalására? V álasz: Dulles úr kifejtette az Egyesült Államok álláspontját. Két nappal előbb én fejtettem ‘ki a Szovjetunió álláspontját. Most ennyit mondhatók. Kérdés (A. Mezerik, a Daily Mirror című londoni lap tudósítója): Miniszter úr, -zándékozik-e a Szovjetunió hivatalosan felvetni az Egyesült Nemzetek Szervezetében Tajvan kérdését? Válasz: Ezt a kérdést most nem tárgyalják. Kérdés (Krisna Balarman indiai tudósító Madrajzból): Módjában állna-e értékelni a Foxioza térségében kialakult helyzetet? Mi a véleménye, rosszabbodik ott a helyzet vagy nem? Válasz: Az ön által Formo- zánalk nevezett Tajvan térségében kialaikuít helyzetről azt tartom, hogy háborús jellegű veszélyt, a béke megbontásának veszélyét rejti magában. Nézetem szerint jelenleg nincs rosszabbodás a helyzetben, de a veszély nem szűnt meg. Kérdés (Vera Dean a Külpolitikai Társaságtól): Molotov úr, közöllhetne-e részleteket az ön által javasolt európai biztonsági rendszerről és kifejthetné-e, milyen mértékben hasonlít ez a rendszer Pinay úrnak a regionális biztonsági rendszerek közti egyezményekre vonatkozó javaslatálhoz? Válasz: Az európai kollektív biztonsági rendszert a Szovjetunió még a múlt év elején javasolta. E rendszer lényege az, hogy biztosítania kell valameny- nyi európai állam biztonságát, függetlenül társadalmi rendszereik különbözőségeitől. Számításba veszik, hogy egy ilyen európai kollektív biztonsági rendszerben részt vehetne jelenleg Németország mindkét része, mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság, Németország egyesítése után pedig az egyesített Németország venne részt ebben a rendszerben. Hogy az ilyen rendszer mennyire fog eltérni attól, amit Pinay úr javasolt, ez tanulmányozásra szorul. Az európai kollektív biztonsági rendszer szovjet tervezetében a legfőbb az, hogy leszámol az európai katonai tömbök problémájával, egyes államok más államok ellen irányuló katonai tömbjeinek problémájával. E tervezet célja az. hogy biztosítsa a békét és a biztonságot 'minden európai ország számára. Kérdés (Larry Ijethour, a Columbia Broadcasting System rádió és televíziós társaság tudósítója): Miniszter úr, Bulganyin miniszterelnök fogja vezetni a Genfbe induló szovjet küldöttséget? Válasz: Igen, természetesen. Kérdés (James Reston, a New York Times szemleírója): Uram, engedje meg, hogy két kérdést tegyek fel. Először: nálunk jelenleg nagyfokú érdeklődés tapasztalható az iránt, ami nézetünk szerint nagy változás a szovjet külpolitikában, egyeljek között Jugoszlávia, Ausztria és Németország vonatkozásában. Mivel magyarázható mindez és a második kérdés: Amikor ön most azt mondja, 'hogy híve Németország békés és demokratikus egyesítésének, jelenti-e ez a jelenleg Kelet-Nómetországban uralkodó rendszer kiterjesztését egész Németországra? Válasz: Ami az első kérdést illeti, röviden válaszolok rá. Iia Reston úr részletesebben tanulmányozza az események menetét, ajkkor meglátja, hogy azok a külpolitikai intézkedések, amelyeket a Szovjetunió most foganatosít, következetes továbbfejlesztését jelentik külpolitikájának, a béke megszilárdítására irányuló politikának, amelyet a Szovjetunió változatlanul folytat. A második kérdésről: Ami javaslatainkat, a Szovjetuniónak Németország újraegyesítésére vonatkozó javaslatait illeti, mi a következő álláspontra helyezkedünk: Az egyesitett Németországra természetesen nem kell kiterjednie annak a rendszernek, amely jelenleg Kelet-Németor- szágban van, mint ahogy nem kell kiterjednie a Nyugat-Ném.'tor- szágban fennálló rendszernek sem. Hogy milyen rendszernek kell lennie és milyen rendszer lesz az egyesített Németországban, ez olyan kérdés, amelyet magának a német népnek kell eldöntenie a szabad össznémet választásokon. Kérdés (Paul S. Rankine, a Reuter tudósítója): ión beszélt az európai biztonsági rendszerről, amelynek az összes európai államokat magában kell foglalnia. Híve-e ön Adenauer azon javaslatának, hogy az Egyesült Államok és Kanada legyen teljesjogú tagja az ilyen rendszernek? Válasz: Mint korábban már kifejtettük, semmi kétségünk sincs afelől, hogy az Amerikai Egyesült Államok részt vehet az eur/rpai 'kollektiv biztonsági rendszerben, ha ezt óhajtja. Végezetül a tudósítók köszönetét mondtak a sajtóértekezletért. (MTI) A Termelőszövetkezeti Tanács titkársága az alábbi felhívást intézte a termelőszövetkezetekhez: „A termelőszövetkezetek fejlődése, a gazdaságosabb termelés, a terméshozamok növelése megköveteli, hogy a tagok közül minél többen sajátítsák el a nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapvető ismereteit, a modern agro- és zootechniikai módszereket. Ennek biztosítására pártunk Központi Vezetősége a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdaság további fejlesztésélői hozott határozatában leszögezi, hogy az 1956-os évben ezer termelőszövetkezeti tagnak kell elvégeznie a kétéves mezőgazdasági szakiskolát. A határozat sikeres végrehajtása érdekében felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy minél több dolgozót jelöljenek ki erre a kitüntető feladatra, a kétéves mezőgazdasági szakiskola elvégzésére. Helsinki (TASZSZ) A békevilágtalálkozó vasárnap délutáni ülésén egyebek között beszédet mondott Hja Erenburg, szovjet író. Egyes országokban — mondotta Erenburg — eléggé befolyásos emberek igyekszenek meghosz- szabbítani, sőt fokozni a bizalmatlanságot, szítani az ellenségeskedés lelohadt tüzét, megnehezíteni a közelgő tárgyalásokat. Nincs szándékomban újságokra hivatkozni, csupán arra szorítkozom, amit az amerikai képviselő- ház külügyi bizottságának jelentése említ. Ez a bizottság két héttel ezelőtt azt tartotta, hogy semmi nem mozdíthatja eiő jobban a közelgő tárgyalásokat, mintha javasolják az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy minősítse „agresszornak“ a Szovjetuniót. Néhány politikus azt hangoztatja, hogy a Nyugat katonai egyesítése szükségszerű, mivel „a kommunisták meg vannak győződve a kommunizmus végső diadaláról“. Ezt az érvet oly gyakran ismételgetik, hogy válaszolni kell rá. Igen, mi, szovjet emberék, hisszük, hogy a jövő azé a társadalomé, amelyben a termelési eszközök nem lesznek -.nagántu- lajdonban. E hit alapja az, hogy megértjük a társadalmi fejlődés törvényeit. Azt jelenti-e ez, hogy világnézetünk fenyegeti valamelyik államot? Soha egyetlen kommunista sem hangoztatott olyasmit, hogy egy országnak a társadalmi fejlődés magasabb fokára való áttéréséhez háborút kell kirobbantani. Ellenkezőleg, minden kommunista azt állította és azt állítja, hogy a háború, amely anyagi és kulturális értékeket pusztít el, ellensége a szociális haladásnak. Erenburg a továbbiakban megjegyezte, hogy az észak-atlanti tömbtől eltérően a varsói szerződésben résztvevő államok szövetsége nyitva áll mindenki előtt és ha Anglia, vagy Franciaország csatlakozni akar hozzá, ez a szándék semmiféle ellenvetéssel nem találkozik. Az atlanti tömb állandó szervezet, a varsói egyezményt viszont érvénytelenítik nyomban az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása után. Vázolnom kellett a két szervezet között fennálló eltéréseket — mondotta Erenburg. — Mi elleneztük és továbbra is ellenezzük a világ szétszakítását két katonai koalícióra. Mi a kollektív biztonság megszervezése, az összes A tanulás a szakiskolán díjtalan, a kétéves kiképzés, taníttatás költségeit az állam viseli. A díjtalan kiképzésen kívül azonban a zavartalan tanulás biztosítására szükséges, hogy az iskolában tanuló tagjaik részére a termelőszövetkezetek is adják meg a megfelelő anyagi támogatást. Felhívjuk tehát a termelőszövetkezeteket, hogy a kétéves mező- gazdasági szakiskolára küldött tagjaik részére az alapszabály 33. pontja értelmében az alábbi munkaegység-jóváírást biztosítsák: A nőtlen, illetve az olyan nős embert, akinek gyermeke, vagy eltartott családtagja nincs és felesége munkaképes, az előző évben teljesített munkaegységének 20 százalékát, a gyermekeiről, keresetképtelen családtagjairól gondoskodó tanulót 30 százalékos, indokolt esetben több, de 50 százaléknál nem nagyobb jóváírásállamok és a népék együttműködése mellett voltunk és vagyunk. Az atlanti tömb hívei azt hangoztatják, hogy ennek a szervezetnek megvan az az előnye, hogy a nyugat-európai államok biztonságát szavatolja az Egyesült Államok is. Viszont az európai kollektív biztonság megszervezésébe is be lehet vonni Amerikát. Ebben az esetben Franciaország, Olaszország, Németország biztonságút szavatolni fogja az Egyesült Államok is, a Szovjetunió is és az összes többi európai hatalom. Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen kivezető út mindazok számára, akik békés Európát akarnak. Felhasználom az alkalmat — folytatta Erenburg, — hogy elmondjam: rokonszenvet érzünk az amerikai nép iránt. Mi, szovjet emberek, különböző területeken együtt akarunk működni az amerikai néppel, együttműködést akarunk kiépíteni az európai kollektív biztonság megszervezésében. Szeretném hinni, hogy minden gondolkozó és becsületes amerikai osztja érzéseinket. Úgy vélem, hogy a megszálló csapatok kivonása mind a Német Szövetségi Köztársaságból, mird a Német Demokratikus Köztársaságból, elősegítené a német kérdés megoldásiét. Világos, hogy a németek Németország egyesítését akarják. Ahhoz, hogy ez az egyesítés elképzelhető legyen, el kell vetni azt a szándékot, hogy Németországot belevonják valamilyen (katonai koalícióba. A semlegesség kérdésére áttérve Erenburg .kijelentette: A szovjet küldöttség nevelten meg kell mondanom, hogy mi megértjük a semlegesség híveit és a kellő tiszteletben részesítjük bátor kiállásukat. A Szovejtunió szigorúan tiszteletben fogja tartani minden olyan állam szuverénitá- sát és biztonságát, amely önálló békepolitiikát akar folytatni. Egyik, vagy másik állam semlegessége természetesen nem oldja meg egész Európa biztonságának kérdését. A genfi értekezlet összehívása — mondotta befejezésül Erenburg — ékesszólóan mutatja, mekkora ereje van a közvéleménynek. Nagymértékben tő lünk, a világ összes népeitől függ, meghozzák-e a tárgyalások azokat az eredményeket, amelyeket az emberek mind az öt földrészen várnak. ban részesítsék. A nős, vagy keresőképtelen családtagokat eltartó tanuló családtagjainak biztosítsák a háztáji földet és a tagoknak járó kedvezményekből (tej, malac, kedvezményes tüzelő) a tanuló családtagjait is részesítsék. Az iskolára javasolt termelőszövetkezeti tagnak a közgyűlés előtt kötelezettséget kell vállalnia, hogy az iskola elvégzése után azonnal visszatér termelő- szövetkezetébe, ahol az iskolán nyert szaktudását a közös gazdálkodás fejlesztésére fogja hasznosítani. Termelőszövetkezeteink az adott lehetőséget felhasználva mindent kövessenek el pártunk Központi Vezetősége határozatainak maradéktalan végrehajtása érdeké« ben, MTI A Termelőszövetkezeti Tanács titkárságának felhívása a tsz-ek tagjainak szakmai továbbtanulására 2
