Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-28 / 150. szám

NÉPLAP l$»í JUMUS 28.. KEPD V. M. Molotov elvtárs sajtóértekezlete Hja Erenburg beszéde a béke világtalálkozó június 26-i ólésén San Francisco (TASZSZ1 V. M. Molotov elvtárs június 2ő-én saj­tóértekezletet tartott a San Fran­ciscóban tartózkodó amerikai és külföldi tudósítók számára. A sajtóértekezleten válaszolt a fel­tett kérdésekre. Alább közöljük a tudósítók kérdéseit és V. M. Molotov vála­szait. Kérdés (Paul S. Rankine, a ' Reuter tudósítója): Molotov úr, tervbe vették-e a genfi értekezleten Németország kérdésének érdemi megtárgyalá­sát és nem közölhetné-e állás­pontját ezen ország esetleges egyesítésére nézve, valamint bár­mely más esetleges javaslatát ezen ország semlegesítésére néz­ve? Válasz: ön jól tudja, hogy a Szovjetunió Németország újra­egyesítése melleit van. ■ Magától értetődik, a békés és áemdR:rati- kus alapon való újraegyesítés mellett. Ami a genfi értekezletet illeti, ismeretes, hogy az értekezlet na­pirendjét 'majd magúik a kor­mányfők szabják meg. Valameny- nyien nagy érdeklődéssel várjuk majd, hogyan tárgyalják meg ezt. vagy azt a kérdést, köztük azt a kérdést is, amelyről Rankine úr beszélt. Kérdés (Walter Kerr, a New York Herald Tribune tudósítója): Miniszter úr, világos fogalma van-e mind a négy hatalomnak arról, hogy a genfi értekezlet nem tart egy hétnél tovább? Válasz: A genfi értekezlet időtartamának kérdését megvitat­ták és az a döntés született, hogy az értekezletet nem kell előre meghatározott napokra korlátoz­ni. Maga az értekezlet mutatja majd meg, mennyi időre lesz szükség ehhez Kérdés (Joseph Lash, a New York Post tudósítója): Külügy­miniszter úr, ön szerdai beszé­dében kijelentette, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének kö­telessége minél előbb megoldani a tajvani kérdést. Azt jelenti-e ez, hogyha az Egyesült Nemzetek Szervezete olyan döntést hoz, amely nem felel meg a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság mostani álláspontjának, akkor a Szovjetunió tiszteletben fogja tartani ezt a döntést? Válasz: Az Egyesült Nem­zeték Szervezete jól ismeri sze­repét az olyan fontos kérdések­ben, amelyeknek fontos nemzet­közi jelentőségük van. Ami Taj­van sziget és a kínai partmenti szigetek kérdését illeti, úgy hi­szem, hogy nagy jelentősége van Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnöke javaslatá­nak, amely szerint Kínának és az Egyesült Államoknak közvet­lenül kellene tárgyalnia. Az ilyen megbeszéléseik hasznosak lenné­nek és a béke szilárdításának ér­dekében állanának, ez pedig min­den népnék érdeke. Kérdés (Pauline Frederick, a National Broadcasting Com- panytól): Miniszter úr, megvitat- ják-e a genfi értekezleten Formo- za kérdését? Válasz: Említettem már, hogy az értekezletre semmiféle napirend nincs megállapítva. Ez maguknak a négy natalom kor­mányfőinek feladata. Kérdés (Garnet Horner, a washingtoni Ewening Star tudó­sítója): Közölhetne-e valamit az amerikai repülőgépet ért táma­dásról, amelyről tegnap Dulles úr beszélt? Válasz: Dulles úr tájékozta­tott engem tegnap erről az inci­densről. Uj közlés volt ez szá­momra, minthogy tegnap még nem volt értesülésem erről a kér­désről. Amint megkapom a meg­felelő értesülést, kapcsolatba lé­pek e kérdésben Dulles úrral. Kérdés (Edivard P. Morgan, American Broadcasting Com­pany): Miniszter úr, úgy véli-e ön, hogy e hét folyamán San Franciscóban elértek valamit a Kelet és Nyugat jobb, kölcsönös megértésének megteremtése te­kintetében? Ha igen, mit? Válasz: Úgy hiszem, hogy a San Franciscóban létrejött talál­kozások és kapcsolatok kedvező eredményekre vezettek. Nehéz volna ezzel kapcsolatban valami­lyen konkrét kérdésről szólni, minthogy a találkozásaik és kap­csolatok igen sok kérdést érintet­tek. Kérdés (C. Roberts, a Wa­sh intőn Post and Times Herald tudósítója): A nyugati miniszte­rek nyilvánvalóan azon az állás­ponton vannak, hogy Geneben nem kell erőfeszítéseket tenni az érdemi kérdések rendezésére, ha­nem csupán a jövendő tárgyalá­sok eljárásmódjának kérdését kell megvitatni. Elfogadhatja-e ezt az álláspontot a Szovjetunió? Válasz: Elmondhatom, hogy a genfi értekezletet illetően kü­lönböző vélemények és különbö­ző kívánságok hangzanak el. Mindez olyan dolog, ami a kor­mányfőket illeti és nekik magúik­nak kell megvizsgálniol; és eldön­teniük e kérdéseket. Kérdés (Frank Carpenter az Assotiated Press hírügynökség­től): Hogyan reagál ön, Molotov úr, Dulles úr tegnapi felszólalá­sára? V álasz: Dulles úr kifejtette az Egyesült Államok álláspontját. Két nappal előbb én fejtettem ‘ki a Szovjetunió álláspontját. Most ennyit mondhatók. Kérdés (A. Mezerik, a Daily Mirror című londoni lap tudósí­tója): Miniszter úr, -zándékozik-e a Szovjetunió hivatalosan felvet­ni az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében Tajvan kérdését? Válasz: Ezt a kérdést most nem tárgyalják. Kérdés (Krisna Balarman indiai tudósító Madrajzból): Mód­jában állna-e értékelni a Foxioza térségében kialakult helyzetet? Mi a véleménye, rosszabbodik ott a helyzet vagy nem? Válasz: Az ön által Formo- zánalk nevezett Tajvan térségében kialaikuít helyzetről azt tartom, hogy háborús jellegű veszélyt, a béke megbontásának veszélyét rejti magában. Nézetem szerint jelenleg nincs rosszabbodás a helyzetben, de a veszély nem szűnt meg. Kérdés (Vera Dean a Külpo­litikai Társaságtól): Molotov úr, közöllhetne-e részleteket az ön által javasolt európai biztonsági rendszerről és kifejthetné-e, mi­lyen mértékben hasonlít ez a rendszer Pinay úrnak a regioná­lis biztonsági rendszerek közti egyezményekre vonatkozó javas­latálhoz? Válasz: Az európai kollek­tív biztonsági rendszert a Szov­jetunió még a múlt év elején ja­vasolta. E rendszer lényege az, hogy biztosítania kell valameny- nyi európai állam biztonságát, függetlenül társadalmi rendsze­reik különbözőségeitől. Számítás­ba veszik, hogy egy ilyen európai kollektív biztonsági rendszerben részt vehetne jelenleg Németor­szág mindkét része, mind a Né­met Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köz­társaság, Németország egyesítése után pedig az egyesített Német­ország venne részt ebben a rend­szerben. Hogy az ilyen rendszer mennyire fog eltérni attól, amit Pinay úr javasolt, ez tanulmá­nyozásra szorul. Az európai kol­lektív biztonsági rendszer szovjet tervezetében a legfőbb az, hogy leszámol az európai katonai töm­bök problémájával, egyes álla­mok más államok ellen irányuló katonai tömbjeinek problémájá­val. E tervezet célja az. hogy biz­tosítsa a békét és a biztonságot 'minden európai ország számára. Kérdés (Larry Ijethour, a Columbia Broadcasting System rádió és televíziós társaság tudó­sítója): Miniszter úr, Bulganyin miniszterelnök fogja vezetni a Genfbe induló szovjet küldöttsé­get? Válasz: Igen, természetesen. Kérdés (James Reston, a New York Times szemleírója): Uram, engedje meg, hogy két kér­dést tegyek fel. Először: nálunk jelenleg nagyfokú érdeklődés ta­pasztalható az iránt, ami néze­tünk szerint nagy változás a szov­jet külpolitikában, egyeljek kö­zött Jugoszlávia, Ausztria és Né­metország vonatkozásában. Mivel magyarázható mindez és a má­sodik kérdés: Amikor ön most azt mondja, 'hogy híve Németor­szág békés és demokratikus egye­sítésének, jelenti-e ez a jelenleg Kelet-Nómetországban uralkodó rendszer kiterjesztését egész Né­metországra? Válasz: Ami az első kérdést illeti, röviden válaszolok rá. Iia Reston úr részletesebben tanul­mányozza az események menetét, ajkkor meglátja, hogy azok a kül­politikai intézkedések, amelyeket a Szovjetunió most foganatosít, következetes továbbfejlesztését jelentik külpolitikájának, a béke megszilárdítására irányuló politi­kának, amelyet a Szovjetunió vál­tozatlanul folytat. A második kérdésről: Ami ja­vaslatainkat, a Szovjetuniónak Németország újraegyesítésére vo­natkozó javaslatait illeti, mi a kö­vetkező álláspontra helyezke­dünk: Az egyesitett Németország­ra természetesen nem kell kiter­jednie annak a rendszernek, amely jelenleg Kelet-Németor- szágban van, mint ahogy nem kell kiterjednie a Nyugat-Ném.'tor- szágban fennálló rendszernek sem. Hogy milyen rendszernek kell lennie és milyen rendszer lesz az egyesített Németország­ban, ez olyan kérdés, amelyet ma­gának a német népnek kell el­döntenie a szabad össznémet vá­lasztásokon. Kérdés (Paul S. Rankine, a Reuter tudósítója): ión beszélt az európai biztonsági rendszerről, amelynek az összes európai álla­mokat magában kell foglalnia. Híve-e ön Adenauer azon javas­latának, hogy az Egyesült Álla­mok és Kanada legyen teljesjogú tagja az ilyen rendszernek? Válasz: Mint korábban már kifejtettük, semmi kétségünk sincs afelől, hogy az Amerikai Egyesült Államok részt vehet az eur/rpai 'kollektiv biztonsági rend­szerben, ha ezt óhajtja. Végezetül a tudósítók köszöne­tét mondtak a sajtóértekezletért. (MTI) A Termelőszövetkezeti Tanács titkársága az alábbi felhívást in­tézte a termelőszövetkezetekhez: „A termelőszövetkezetek fejlő­dése, a gazdaságosabb termelés, a terméshozamok növelése megkö­veteli, hogy a tagok közül minél többen sajátítsák el a nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapvető ismereteit, a modern agro- és zootechniikai módszereket. Ennek biztosítására pártunk Központi Vezetősége a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséről és a me­zőgazdaság további fejlesztésélői hozott határozatában leszögezi, hogy az 1956-os évben ezer ter­melőszövetkezeti tagnak kell el­végeznie a kétéves mezőgazdasá­gi szakiskolát. A határozat sike­res végrehajtása érdekében fel­hívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy minél több dolgozót jelölje­nek ki erre a kitüntető feladatra, a kétéves mezőgazdasági szakis­kola elvégzésére. Helsinki (TASZSZ) A békevi­lágtalálkozó vasárnap délutáni ülésén egyebek között beszédet mondott Hja Erenburg, szovjet író. Egyes országokban — mondot­ta Erenburg — eléggé befolyásos emberek igyekszenek meghosz- szabbítani, sőt fokozni a bizal­matlanságot, szítani az ellensé­geskedés lelohadt tüzét, megne­hezíteni a közelgő tárgyalásokat. Nincs szándékomban újságokra hivatkozni, csupán arra szorítko­zom, amit az amerikai képviselő- ház külügyi bizottságának jelen­tése említ. Ez a bizottság két hét­tel ezelőtt azt tartotta, hogy sem­mi nem mozdíthatja eiő jobban a közelgő tárgyalásokat, mintha javasolják az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy minősítse „agresszornak“ a Szovjetuniót. Néhány politikus azt hangoz­tatja, hogy a Nyugat katonai egyesítése szükségszerű, mivel „a kommunisták meg vannak győ­ződve a kommunizmus végső dia­daláról“. Ezt az érvet oly gyak­ran ismételgetik, hogy válaszolni kell rá. Igen, mi, szovjet emberék, hisszük, hogy a jövő azé a társa­dalomé, amelyben a termelési eszközök nem lesznek -.nagántu- lajdonban. E hit alapja az, hogy megértjük a társadalmi fejlődés törvényeit. Azt jelenti-e ez, hogy világnézetünk fenyegeti valame­lyik államot? Soha egyetlen kom­munista sem hangoztatott olyas­mit, hogy egy országnak a társa­dalmi fejlődés magasabb fokára való áttéréséhez háborút kell ki­robbantani. Ellenkezőleg, minden kommunista azt állította és azt állítja, hogy a háború, amely anyagi és kulturális értékeket pusztít el, ellensége a szociális haladásnak. Erenburg a továbbiakban meg­jegyezte, hogy az észak-atlanti tömbtől eltérően a varsói szerző­désben résztvevő államok szö­vetsége nyitva áll mindenki előtt és ha Anglia, vagy Franciaország csatlakozni akar hozzá, ez a szán­dék semmiféle ellenvetéssel nem találkozik. Az atlanti tömb állan­dó szervezet, a varsói egyezményt viszont érvénytelenítik nyomban az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása után. Vá­zolnom kellett a két szervezet között fennálló eltéréseket — mondotta Erenburg. — Mi elle­neztük és továbbra is ellenezzük a világ szétszakítását két katonai koalícióra. Mi a kollektív biz­tonság megszervezése, az összes A tanulás a szakiskolán díj­talan, a kétéves kiképzés, tanít­tatás költségeit az állam viseli. A díjtalan kiképzésen kívül azon­ban a zavartalan tanulás biztosí­tására szükséges, hogy az iskolá­ban tanuló tagjaik részére a ter­melőszövetkezetek is adják meg a megfelelő anyagi támogatást. Felhívjuk tehát a termelőszövet­kezeteket, hogy a kétéves mező- gazdasági szakiskolára küldött tagjaik részére az alapszabály 33. pontja értelmében az alábbi mun­kaegység-jóváírást biztosítsák: A nőtlen, illetve az olyan nős embert, akinek gyermeke, vagy eltartott családtagja nincs és fele­sége munkaképes, az előző évben teljesített munkaegységének 20 százalékát, a gyermekeiről, kere­setképtelen családtagjairól gon­doskodó tanulót 30 százalékos, indokolt esetben több, de 50 szá­zaléknál nem nagyobb jóváírás­államok és a népék együttműkö­dése mellett voltunk és vagyunk. Az atlanti tömb hívei azt han­goztatják, hogy ennek a szerve­zetnek megvan az az előnye, hogy a nyugat-európai államok bizton­ságát szavatolja az Egyesült Ál­lamok is. Viszont az európai kol­lektív biztonság megszervezésébe is be lehet vonni Amerikát. Eb­ben az esetben Franciaország, Olaszország, Németország bizton­ságút szavatolni fogja az Egye­sült Államok is, a Szovjetunió is és az összes többi európai hata­lom. Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen kivezető út mindazok számára, akik békés Európát akarnak. Felhasználom az alkalmat — folytatta Erenburg, — hogy el­mondjam: rokonszenvet érzünk az amerikai nép iránt. Mi, szov­jet emberek, különböző területe­ken együtt akarunk működni az amerikai néppel, együttműködést akarunk kiépíteni az európai kol­lektív biztonság megszervezésé­ben. Szeretném hinni, hogy min­den gondolkozó és becsületes amerikai osztja érzéseinket. Úgy vélem, hogy a megszálló csapatok kivonása mind a Német Szövetségi Köztársaságból, mird a Német Demokratikus Köztársa­ságból, elősegítené a német kér­dés megoldásiét. Világos, hogy a németek Németország egyesíté­sét akarják. Ahhoz, hogy ez az egyesítés elképzelhető legyen, el kell vetni azt a szándékot, hogy Németországot belevonják vala­milyen (katonai koalícióba. A semlegesség kérdésére át­térve Erenburg .kijelentette: A szovjet küldöttség nevelten meg kell mondanom, hogy mi megért­jük a semlegesség híveit és a kel­lő tiszteletben részesítjük bátor kiállásukat. A Szovejtunió szi­gorúan tiszteletben fogja tartani minden olyan állam szuverénitá- sát és biztonságát, amely önálló békepolitiikát akar folytatni. Egyik, vagy másik állam semle­gessége természetesen nem oldja meg egész Európa biztonságának kérdését. A genfi értekezlet összehívása — mondotta befejezésül Eren­burg — ékesszólóan mutatja, mekkora ereje van a közvéle­ménynek. Nagymértékben tő lünk, a világ összes népeitől függ, meghozzák-e a tárgyalások azo­kat az eredményeket, amelyeket az emberek mind az öt földrészen várnak. ban részesítsék. A nős, vagy ke­resőképtelen családtagokat eltar­tó tanuló családtagjainak bizto­sítsák a háztáji földet és a tagok­nak járó kedvezményekből (tej, malac, kedvezményes tüzelő) a tanuló családtagjait is részesít­sék. Az iskolára javasolt termelő­szövetkezeti tagnak a közgyűlés előtt kötelezettséget kell vállal­nia, hogy az iskola elvégzése után azonnal visszatér termelő- szövetkezetébe, ahol az iskolán nyert szaktudását a közös gazdál­kodás fejlesztésére fogja haszno­sítani. Termelőszövetkezeteink az adott lehetőséget felhasználva mindent kövessenek el pártunk Központi Vezetősége határozatainak ma­radéktalan végrehajtása érdeké« ben, MTI A Termelőszövetkezeti Tanács titkárságának felhívása a tsz-ek tagjainak szakmai továbbtanulására 2

Next

/
Thumbnails
Contents