Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

Mai számból

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1955. évi nagygyűlése (2. oldal) — A megyében 6350 holdon végezték el a vegyszeres gyomirtást (3. cldal) — Hatszáz köbméter silót ikészít a hajdúböszörményi Dózsa TSZ (3. oldal) — A Zsurbin család (4. oldal) — A Járóműjavító továbra is első alkar maradni (5. oldal)

XII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM

ÄRA : 50 FILLÉR

KEDD, 1955. MÁJUS 24,

n társadalmi tulajdon védelme- hazafias

Az elmúlt évtizedben olyan csodávál határos tetteiket vitt véghez dolgozó népünk, amilyenről azelőtt csak álmodozhatott. A fasisztáktól romokban álló és kifosztott országot kaptunk örökül és ennek helyén tíz esztendő alatt erős és gazdag ország épült fel.

A felszabadulás óta eltelt időszakban minden tekintetben forradalmi változások történtek drága hazánk életében. A Szovjetunió állandó segítsége és a párt vezetése mellett a nép vette kezébe sorsának irányítását, és hogy mily jól csinálja, arra számos tanúbizonyság van. Nagy alkotásaink egész sora nőtt ki rövid idő alatt a földből. A duna- pentelei kukoricatáblák helyén a munkás Sztálinvárosban már az acélt kovácsolja, a Hortobágy kiszáradt és vízben szegény vidékét a szóiké Tisza áldást hozó vizével öntözi a dolgozó paraszt. A nép javéra, boldogulására termelnek az üzemek és a gyárak, az életszínvonal emelkedését segítik mindazok a nagyszerű újítások, kezdeményezések, felfedezések, amelyek a magyar munkások, dolgozó parasztok vagy a tudósok agyában születtek meg azzal a szándékkal, hogy népünk felemelkedését szolgálják. Az elmúlt tíz esztendő alatt szocializmust építő hazánkban javaink döntő többsége is a társadalom tulajdonába került.

Amikor néhány nappal ezelőtt kezünkbe került a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, kétségtelenül kivetődött ebből a győzelmi jelentésből a jó gazda féltő gondosságát dicsérő tény, hogy az első ötéves tervben tovább nőtt, erősödött a társadalmi tulajdon és jelentős fejlődést ért el népünk a társadalmi tulajdon védelmében. Mindez azt igazolja, hogy dolgozó népünk nagy többsége megbecsüli — és védi a társadalmi tulajdont, nem tekinti „csákiszalmájának“ a nép vagyonát. Mikor tényként ezt büszke örömmel megállapítjuk, nem felejtkezünk el arról, hogy vannak még hazánkban olyanok is, akik hanyagul kezelik vagy rongálják a társadalmi tulajdont, pazarolnak, pocsékolnak, sőt elsikkasztják vagy fosztogatják a nép vagyonát. A Ruhagyárban nem régen érték tetten azt, aki rendszeresen lopott az üzemben. A dolgozók — nagyon helyesen — kiközösítették maguk közül és megindították ellene a bűnvádi eljárást. Tarr József építési csoportvezető több nem létező egyén részére bért fizetett ki. Tarr a neveket aláhamisította és az így szerzett, közel 3000 forintot saját céljaira fordította. Az Ebesi Állami Gazdaságban Kovács Zoltán volt a kultúrcsoport vezetője. Magához vette a kultúrcsoport fényképezőgépét, behozta Debrecenbe — és eladta az OFO- TÉRT-na'k. 1700 forintot kapott érte, de ezt az összeget elsikkasztotta. A kereskedelem területén sem vigyáznak mindenhol a nép vagyonára. Az Élekniszerkiske- reskedelmi Vállalat 1. számú boltjában az utóbbi napokban több ezer forint értékű hiányt fedeztek fel. Darvason Koncz Gyula földm üvesszővétkezeti boltvezetőnek 2985 forintos hiánya volt, mert rendszeresen fogyasztott *

kötelesség

szövetkezet tulajdonát képező italokból. Mikor észrevették a hiányt, azzal tetőzte bűnét, hogy mintegy 700)3 forint értékű árut összecsomagolt, és a tetőn keresztül próbálta kijuttatni ez üzletből. Tettét észrevették és a Berettyóújfalui Járásbíróság

Konczot másfél évi börtönre ítélte.

Gyakran előfordul, hogy a társadalmi tulajdon megkárosítása a hozzánemértésből vagy gondatlanságból adódik. Nagy Géza bérelszámoló volt a Saász'.elekl Állami Gazdaságban. A múlt esztendő áprilisában egy Zetor traktort beindított, holott nem értett vezetéséhez. A traktor kigyulladt, leégett — Nagy gondatlanságával jelentős kárt okozott a népgazdaságnak. A Haidú-B:- har megyei ügyészség nemrégiben vizsgálatot tartott az állami gazdaságokban. A tájékozódás során több állami gazdaság dolgozójától felvilágosítást próbált szerezni arról, tudják-e a beosztottak: mi a jelentősége a társadalmi tulajdonnak, kinek akinek a - munkahelyén mi a feladata és kötelessége a dolgozó nép vagyonának kezelésével és megőrzésével kapcsolatban, vagy mi a teendő, ha tudomásukra jut az, hogy valaki megkárosítja a társadalmi tulajdont. Szépítgetés nélkül, őszintén elmondták a. dolgozók, hogy ezzel a problémával sem egyénileg, sem a gyűléseken senki sem foglalkozott.

A társadalmi tulajdont a törvény védi — és mint fentebb is jeleztük, aki hűtlenül kezeli a társadalmi tulajdont, az a törvény szigorával találja szemben magát. Megnéztük, hogy az általános iskolák Vili. osztálya számára 1950-ben kiadott Alkotmányit ön yv mit tanít a társadalmi tulajdon védelméről. Nagyon helyesen két oldalon keresztül rámutat a belső és külső ellenség aknamunkájára, de egy szava sincs arról, hogy mi a kötelessége a becsületes, öntudatos dolgozónak. öt évfolyam hagyta el azóta az általános iskolák VIII osztályát — és bármilyen örvendetesen fejlődik munkás- és parasztifjúságunk, azt mégsem várhatjuk, hogy minden támogatás és segítség nélkül egy ilyen fontos, de népünk számára mégis csak új fogalommal kapcsolatosan egyszerre megtalálja a helyes utat, az öntudatos, becsületes magatartást. Sürgős intézkedésre van szükség?

Hazafias kötelesség a társadalmi tulajdon védelme, amelynek fontosságát jelentősen kiemeli a Köz,ponti Vezetőség márciusi határozata is. A KV határozat rámutat arra, hogy a munka termelékenységének fokozását, az önköltségcsökkentést és a takarékosságot jelentősen segíti a társadalmi tulajdon fokozott védelme az állami, terv- és munkafegyelem megszilárdítása. Népünk amikor egységesen és becsületté’ felsorakozott a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtására, akkor arra is ? szavát adta, hogy az úi élete: építő magyar nép fokozottabban vigyáz a nép vagyonára. A társadalmi tulajdon el'herdálóival fosztogatóival szemben ped’g a nép rendőrsége, ügyészsége, bírósága járjon el WmélstleiíUn

Ebes a növényápolásban elhagyta versenytársát9 Nagyhegyest

Nagyhegyes és Ebes termelő- szövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az idén tavasszal egész évi versenyre hívták ki egymást. A verseny egész évre szól és kiterjed a növénytermelés, állattenyésztés, adófizetés és a beadás minden területére. Jelenleg a növényápolási munkák jó és gyors elvégzése a legfontosabb feladat, ezért a növényápolási munkák tükrében vizsgáltuk meg a. két község versenyének állását.

Ebesen a cukorrépa egyelése befejezés előtt áll

Gyönyörű szép most az ebesi 'határ! Dús termés ígérete látszik mindenütt a haragos zöld búzatáblákon csakúgy, mint a világoszöld cukorrépatáblák hosszan elnyúló soraiban. Az ebesi határban már alig látni egyeletlen cukorrépát és gazos földet, mert az ottani termelőszövetkezetek, ahogy a cukorrépa sorolni kezdett, azonnal nekifogtak a .darabolásnak és egymással versenyezve még május második heté'oen el is végezték. Az egyénileg dolgozó parasztok szintén teljes lendülettel fogtak neki a munkához.

Eddig talán a legjobb lendülettel haladt a munka az ebesi Hunyadi TSZ-ben. Hiszen nemcsak •j nyolc tíoJb cukorrépa egyelé- sét végezték el a tsz tagjai, hanem megfogasolték és utána megkapálták a tíz hold napraforgót is. Ezután nekifogtak a burgonya kapálásának is és eddig három holdat megkapáltak.

Az ebesi Alkotmány TSZ tagjai is befejezték a múlt héten a cukorrépa egyelést, s utána meg is kapálták a cukorrépát.

Minden ebesi termelőszövetkezet jelentékenyen előrehaladt a cukorrépa egyelésben. Az Uj Barázda TSZ elkészült 12 hold egyeléssel, az Ady Endre TSZ- nek még csak egy hold egyelni valója van, az ebesi Sztálin TSZ- nek pedig csupán kát hold. Nem kétséges, hogy egy-két napon Iveiül teljesen befejezik, örvendetes, hogy az idén tavasszal már a Köztársaság TSZ is, amely eddig igen elmaradt a többi termelő- szövetkezettől, az élenjáró tsz-ek sorába fejlődött föl. Ezt bizonyítja többek között, hogy tagjai a 9 hold cukorrépát megsara- boltáfc és belőle 8 holdat már meg is egyeltek. Ebben a termelőszövetkezetben folyik a takarmányrépa egyelése is és mintegy 80 százalékig el is végezték.

Az ebesi termelőszövetkezetek jelentéktelen kivételtől eltekintve, a kukoricát miegboronálták, és nekifogtak a lucerna kaszálásához.

Nagy az elmaradás

Nagyhegyesen

Az eddigi eredmények alapján minden kétséget« kizárólag meg lehet állapítani, hogy a két község között folyó versenyper) az ebesi termelőszövetkezetek vezetnek. Hiszen amint láttuk, Ebesen az egyénileg dolgozó parasztság földjét is beleszámítva, a cukorrépa egyelése már befejezés előtt áll. Ellenben Nagyhegyesen még a termelőszövetkezietek is éppen csak hogy nekifogtak a cukorrépa egyel ésének.

A nagyhegyest termelőszövetkezetek közül talán a legjobb munkát az Október 22 TSZ-ben végeztéit. Ebben a termelőszövetkezetben megsarabolták a 25 hold cukorrépát, meghengerelték, ugyanígy a 15 hold takarmányrépát is és a cukorrépa egyelést eddig 13 holdon végezték el. Igen jó munkát végeztek a szövetkezet tagjai közül többek között Szilágyi Sándor, Szabó Ferenc és Szarvas János.

A nagyhegyes) tsz-ek közül .még nekifogtak az egyeléshez a Kossuth TSZ-ben, ahol is a 10 hold cukorrépából hármat kiegyíltek, és az Alkotmányban, ahol az 5 'holdból szintén hármat egyeltek ki. Ellenben a nagyhegyesi Uj Életben, Táncsicsban, Rákócziban és a Leninben a cukorrépa érveléséhez szombaton estig még hozzá sem fogtak.

Nem lehet vitás, hogy a na?y- hegyesi termelőszövetkezetekben a lehető' leggyorsabban szervezettebbé és lendületesebbé kell tenni a növényápolási munkát, mert «másképpen a gyomok és a gaz fejükre nőnek

LEHET HOMOKON IS JÓL GAZDÁLKODNI

Látogatás a cserei Dózsa TSZ-ben

Vasárnap ötvenkét látogatója volt a cserei Dózsa TSZ-nek, jórészt egyéni parasztok. A tsz elnöke ismertette a tsz földterületének nagyságát, az eddigi eredményeket, elsorolta a 637 hold művelési ág szerinti megoszlását, elmondta, hogy az 55 családból 15 kisparaszt, 15 középparaszt és 25 földnélküli paraszt volt, amikor tagja lett a tsz-nek. A tagok száma 72. A tsz 1949-ben alakult, bérelt földön, sem jószága, sem gazdasági felszerelése nem volt.

A fő jövedelmi forrás az állattenyésztés

Sokáig nagyon rossz körülmények között volt a tsz. Nagy volt a fegyelmezetlenség, nem becsülték a közös vagyont, pocséklás miatt a takarmány már a tél közepén elfogyott. A jószágállomány alig gyarapodott. Az utóbbi két évben azonban a tsz nagy utat tett meg a fejlődésben. Megszilárdult a munkafegyelem, betartják az alapszabályt. Tavaly a dohánytermelési terv túlteljesítéséért 7000 forint prémiumot osztottak szét a tagok közt. A sertéstenyésztő 16 malacot, a baromfigondozó 20 pulykát, 20 libát, 16 kacsát kapott jutalomként a baromfiterv túlteljesítéséért.

Főleg az állattenyésztést és a konyhakertészetet akarják fe j-j leszteni, hogy az legyen a fő jö- ■ vedelni forrás. A tsz-nek jelön- i

leg 31 lova, 56 szarvasmarhája, 390 juha, 298 sertése, és 2393 darab baromfija van, ebből 680 víziszárnyas és 1600 fajtatiszta baromfi.

A tsz vagyona t millió 543 097 forint

A szántóterületnek 38 százaléka gabonával, 37 százaléka kapással, 24 százaléka takarmánynyal van bevetve. Egy tagra 6 hold kapásterület jut. Van 30 hold konyhakertészete a tsz-nek, ebből az idén 250 000 forint jövedelemre számítanák. A palántákból 160 000 már ki van ültetve négyzetesen, hogy géppel kapálhassák. Telepített a tsz az utóbbi években 44 hold erdőt, két hold szőlőt. A tsz összvagyona most 1 millió 543 097 forint. Tavaly 341 398 forinttal gyarapodott a közös vagyon.

Rend és tisztaság

A szövetkezet életének ismertetése után a látogatók megnézték az állatállományt. Elismerésüket fejezték ki a gyönyörű, göm- bölyded kis malacdk, a szép baromfiállomány, a tanyában uralkodó rend és tisztaság láttán. Majd a tsz határát járták be és a dús, búza, árpa és a derékig érő rozstáblák mellett olyan cukorrépát, burgonyát és kertészeti növényeket láthattak, amelyek a legjobb feketeföldi tsz-nek is becsületére válnának. Meggyőződhettek a látogatók, hogy lehet ám a homokon is jól gazdálkodni, csak akarat, ügyesség és új termelési módszerek ' kellenek hozzá.

Molnár Gábor nyolc holdas egyéni parasit elmondta: két éve hogy figyeli a tsz rohamos fejlődését. Azelőtt nemigen vonta a tsz, mag ár a' a figyelmet. Sokan azért is húzódoznak a szövetkezettől. — Ma, hogy széjjel nézhettem, szememmel győződhettem meg a szövetkezeti életről, csak elismerésemet fejezhetem ki a jó gazdálkodásért mind a vezetőknek, mind a dolgos tagoknak.

Hersmann József, az apafai Bocskai TSZ mezőgazdásza javasolta felszólalásában, hogy sürgősen csináljanak az újonnan épített lóistállóban padlót, ha más anyag nincs döngölt agyagból, mert így a lovak háta — ha egyenetlen földön állnak — meggörbül. A baromfiúsztatót mélyítsék meg, hogy több vizet tud* janak benne tárolni.

Rózsa János 14 holdas egyéni paraszt a bellegelői termelési bizottság elnöke azt javasolta., hogy az istállótrágyát ott hordja szarvasba a tsz, ahol abban az évben trágyázni akar. Nyáron időt nyernek vele. Nagyon helyesli a szakaszos legeltetést, a zöld futószalag bevezetését.

A jó hangulatú tapasztalatcsere délután 5 órakor ért