Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-21 / 118. szám

2 NÉPLAP 1965. JUJUS 81. SZOMBAT I Párt és pártépítés ★ A HAJDÚSÁGI GYÓGYSZERGYÁR PÁRTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL majd küzdeni a hibáik ellen, \/íx és Ott kezdődött a dolog, hogy a kábái Tolbuchin TSZ artézi ku­tat kapott az államtól A bővizű kútból ömlik a jó ízű ívóvíz. A Tolbuchinnak azonban nincs szüksége oly sok vízre, ameny- r.yit az új artézi kút ad. Ellenben ... A Lenin utca környékén nem volt jó ízű és bő vizű kút. Debre­ceni Istvánnénak jutott eszébe — dicséretet érdemel érte —: kérte, hogy vezessék be a foi- tuchin jó ízű ivóvizét a Lenin utcába. Aztán a dolog úgy foly­tatódott, hogy a környék lakói összeadtak négyezer forintot, a községi tanács is hozzájárult a községfejlesztési alapból három­ezerrel és nekifogtak társadalmi munkában a jó ízű ivóvíz beve­zetéséhez. Ma este összejönnek a Lenin utca környéki lakók, azok akik a csövek lerakásában és más munkában részt vettek — és megünneplik a víz /ezeték elké­szültét. Ünnepélyesen nagy tá­bortűznél' szalonnát sütnek és ha megszomjaznak, a már előre be­szerzett 35 üveg családi sörrel hűsítik torkukat. Igazuk van. El­végre ilyen eseményt, a vizet és a társadalmi munkát nem lehet vízzel megünnepelni, ehhez leg­alább sör kell. Másrészt a vízve­zeték építői és a környék lakói sokat isznak majd a vízből, lesz elég idejük rá. Véljék egészsé­gükre a ma esti ünnep, a víz is és a sör is!..: Gazdag választék az ünnepi könyvhéten Az idei ünnepi könyvhéten gaz­dag lesz a választék a mai magyar irodalom alkotásaiban. A prózai müvek sorában megjelenik többek között Déry Tibor „A ló meg az öregasszony” című elbeszélés köte­te és „Két emlék” cimű írása. — „Emberavatás" címmel fiatal írók antológiája lát napvilágot. Megje­lenik Gádor Béla szatíráinak kötete. Kiadják a másfél éve elhunyt Lacz_ kó Géza nagyszabású regényét Rá­kócziról. Kovái Lőrinc új regényé­nek címe: „A nagy virradat”. Mes­terházi Lajos „Tanúság“’, Palotai Boris: „Ünnepi vacsora”, Sásdi Sán­dor „Nyolc hold föld”, Tatai Sándor „A simenonház” című regé­nye, Tersánszky J. Jenő válogatott elbeszéléseinek kötete, Vas Zoltán „A fény felé” című regényes kor­rajza és Veres Péter „Körös gond­jainkról" című kötete ugyancsak a könyvhét újdonságai közé tartozik. Költőink közül Darázs Endre, Fo­dor András, Gereblyés László, Hollós-Korvin Lajos, Jobbágy Ká­roly, Kuczka Péter, Reményi Béla, Sipos Gyula, Somlyó György és Szécs't Margit jelentkezik verses kötettel. Napvilágot lát Füst Milán „őszi vadászat" című kötete, megjelenik Gellert Oszkár: levelezése kortársai­val, Hatvány Lajos „így élt Peföfí” cimű műve. A képzőművészeti alap kiadóvállalata megindítja az élő képzőművészeinkről sízóló monográ­fiák sorozatát. Az első kötet Oel- macher Anna Pór Bertalanról szóló könyve. A katonai kiadónál megje­lenik Kárpáthy Gyula „Zrínyi" című drámája. Az új magyar irodalom több ér­tékes alkotása, így többi között Bö- löni György, Darvas József, Illés Béla, Rideg Sándor, Szabó Pál, Ta­mási Áron, Veres Péter egy, illetve több műve jelenik meg az ünnepi könyvhétre új, kiadá^ö. j Az utóbbi éveikben hozzá- X szoktak az emberek, hogy a X Hajdúsági Gyógyszergyárról I csak szépet, csak jót hallja­nak. Meg is volt ennek az alap­ja: harmincnégy hónapon át túlteljesítette tervét, nyolcszor nyerte el a büszke élüzem cí­met, európaszerte jó hírnévre tett szert ötéves tervünk nagy ? alkotása. Ezért volt nagy a i meglepetés, amikor a felszaba- X dulási verseny végén csak ok- X levelet kapott a Hajdúsági X Gyógyszergyár. A megyei párt- X bizottság versenyértékelése a ? következőképpen indokolta ezt: ♦ „A Hajdúsági Gyógyszergyár- ♦ ban a politikai és szervező f munka lanyhult az utóbbi ixlő- t ben, így elsősorban ez a ma- ♦ gyarázata, hogy az egyébként X kiválóan dolgozó üzem csak i oklevelet kapott X Ml ennek a rövid ténymeg- X állapításnak az alapja? i Elsősorban az, hogy a | Hajdúsági Gyógyszergyárban | gyenge volt és jó részében még I ma is gyenge a pártszervezeti élet, gyenge a pártpoLitikai munka. Nincs rendszeres poli­tikai oktató- és nevelőmunka. A pártoktatásban részvevők száma közel egyharmadára csökkent az oktatási év folya­mán. Az elmúlt év szeptembe- $ re óta nem tartottak népneveiő- X értekezletet. A pártcsoportbi- X zalmiak munkája pedig szinte X teljesen a tagdíjak beszedésé- X ben és a bélyegek kiosztásában I merül eL Mindezek következ­ményeként csőikként a párttag­ság aktivitása és — mint ilyen­kor lenni szokott — növeke­dett az ellenség tevékenysége: helytelen nézetek, a munkafe­gyelmet rontó pártellenes néze­I tek keltek szárnyra. Az ellen­ség mesterkedései ellen nem vette fel keményen a harcot a pártszervezet. A gyenge politi­kai munka az ifjúsági szervezet életében is éreztette hatását: bár igen sok fiatal dolgozik a | gyárban, hosszú hónapokon át | beszélni sem lehetett DISZ X életről. X Ha az itt röviden felsorolt X hibák okait keressük, elsősor- X ban a pártszervezet vezetőségé- X nek munkájáról kell szólnunk. X Hiányzik ennek a pártvezető- X ségnek a munkáiéból a leg- ♦ alapvetőbb követelmény — a * kollektív vezetés. Hét tagja van t a pártvezetőségnék, de hosszú j hónapokon keresztül csak Tég­lást István párttitkár, Buzna Árpád és Horváth Jánosné elv­társak végezték el a rájuk bí­zott feladatokat. Az utóbbi he­tekben kezd bekapcsolódni a munkába Mészáros Margit DISZ titkár. Azonban Farkas Gyula párttifkárhelyettes, Eig­ner Andor és Gergely István megválasztásuk óta szánté sem­mi részt nem vállaltak a veze­tőség munkájából, még a veze­tőségi ülésekre sem járnak el rendszeresen. A pártszervezet vezeté­sének sokrétű munkáját jófor­mán két elvtárs — Téglási és Buzna elvtárs — végzi. Azaz csak végezné, mert hét ember munkáját ketten nem látják el jól. Hozzájárul ehhez még az is, hogy ők sem rendelkeznek kellő tapasztalattal a pártveze­tés minden területén. Állandó probléma a Hajdú­sági Gyógyszergyárban, hogy alacsony színvonalúak a tag­gyűléseken a hozzászólások: hiányzik a harcos állásfoglalás a politikai kérdésekben, a bírá­lat és önbírálat jól bevált fegy­verét ritkán alkalmazzák. Ml ennek az oka? Téglási elvtárs így fogalmazta raeg: „Külön­böző műveltségű emberek van­nak nálunk. A három, négy elemit végzett munlkás attól tart, hogy nem tudja helyesen kifejezni magát, az egyetemi végzettségűeknek pedig kevés í pártmunkában a tapasztalatuk, így az egyik igyekszik hallgat­ni, a másik pedig sok esetben általánosságokat mond.“ Ez va­lójában fennáll a Hajdúsági Gyógyszergyárban. Azonban mégsem ez az igazi ok. Az igazi ok a politikai oktató- és nevelő­munka hiánya. Kevés az, hogy papíron pontosan megvan üzemrészenként, műszakonként a népnevelők beosztása. Kevés az, hogy a pártvezetőség egy- egy tagja esetenként felkeresi a népnevelő felelősöket és kü- lön-ikülön közli a feladatokat. Igen fontosak a népnevelő­értekezletek, amelyek a többi pártrendezvényeklkel együtt a kollektív vezetés nélkülözhetet­len feltételei. A népnevelők itt beszélik meg a feladatok vég­rehajtásának legjobb módjait, megvitatják, kicserélik nevelő, oktató, mozgósító módszerei­ket. Ugyanakikor segítséget nyújtanak a pártvezetőségnek az ellenség egyes ténykedései­nek felderítésében, leleplezésé­ben, az ellenség elleni harc leg­célravezetőbb módszereinek me gke vésésé ben. Kétszeres segítség ehát az élő, eleven népnevelő­munka megteremtése: a tagság nevelésének, aktivizálásának, a különböző képzettségűek kö­zötti válaszfalak ledöntésének és az ellenség elleni harc eszr köze. A pártáiét megjavításának másik igen fontos eszköze a pártcsoportok munkájának fel­élesztése, elsősorban is a párt- csoportbizalmiak értekezletei­nek rendszeres megtartása. Ha rendszeres feladatokat kapnak a pártcsoportok, és a pártveze­tőség ellenőrzi is ezeknek a feladatoknak a végrehajtását — a termelésben közvetlenül ben­ne élő kommunisták sok hibát már csírájában el tudnak foj­tani, a meglévő hibák kiküszö­bölésére pedig sok értékes ja­vaslatot tudnak tenni. Például nemcsak megállapítja, hogy nagy a munkaerővándorlás, ha­nem meglátja annak igazi ekét: a főleg mezőgazdaságból érke­zők csak átmeneti munkahely­nek tekintik a gyárat. Jó re- velőmunfcával megszerettetik ezekkel az emberekkel az üze­met. A harmadik fontos feladat a pártoktatás megjavítása. Ezen a téren mér megtette a kezdő lépéseket — a befeje­zés előtt álló oktatási év Li­báin okulva — a pártvezető­ség. Igen helyesen felvették a harcot az olyan helytelen ma­gatartás ellen, hogy egyesek „a tanulás önkéntes“ felkiál­tással nem vettek részt az ok­tatásban. Most megmagyaráz­zák a párttagoknak, hogy a párt Szervezeti Szabályzata szerint a párttagnak kötelessé­ge politikai képzettségét állan­dóan növelni. Az eleven népnevelőmunka megteremtése, a pártcsoportok munkájának tartalommal való megtöltése és az oktatás meg­javítása ebben az üzemiben is hozzá fog járulni ahhoz, hogy az eseménytelen taggyűléseket harcos, alkotó, igazi kommu­nista összejövetelek váltsák fel. Lényegesen elő fogja segí­teni a kollektív vezetés kiala­kulását, megerősödését. Akkor az ellenség is érezni fogja a pártszervezet erejét és nem ta­lálnak talajra koholmányai. A pártszervezát haühatósan tud csírájában el tudja fojtani a ke­letkezőben lévő hibákat. A politikai és szervező mun­ka lanyhulását az is okozta, hogy a pártvezetőség és a gyár gazdasági vezetői között nem alakult ki helyes, egészséges kapcsolat. Hosszú időn át a gazda­sági vezetők, elsősorban Pat- kovszíki Imre igazgató elvtárs, segítés helyett gyámkodott a pártvezetőség felett. A pártve­zetőség alacsonyabb képzettsé­gű tagjai jó ideig feltétel nél­kül elfogadták ezt a gyámko­dást, ami lassan kisebbségi ér­zést szült bennük. Innen eredt aztán az, hogy a gazdasági ve­zetők, köztük Patkovszki Imre elvtárs, helytelen, elbizako­dott magatartása ellen nem léptéle fel. Nem magyarázták meg, hogy mi, kommunisták büszkék vagyunk eredmé­nyeinkre, de ez a büszkeség soha nem mások lebecsülésé­ben, mások eredményeinek le­kicsinylő bírálatában nyilvánul meg. Nálunk az eredmények feletti büszkeség újabb, még nagyobb sikerek rugója, moz­gatója. A Hajdúsági Gyógy­szergyár dolgozói méltán lehet­nek büszkék elért eredmé­nyeikre — büszke rá a megye valamennyi dolgozója. Azon­ban erélyesen fel kell venni a harcot az olyan helytelen né­zetek ellen, amely szerint „örüljön a megye, hogy van egy ilyen gyára“ és hogy „se­hol nincs olyan kiváló mun­kásgárda, mint a mi gyárunk­ban“. Az ilyen nézetek káro­sak, mert bomlasztják a mun­kásosztály egységét, összefor- rottságát, ütőképességét. A hibák és feladatok elemzé­sénél nem mehetünk el szó nélkül a városi pártbizottság, különösen ipari osztályának felelőssége mellett. Sokkal több és rendszeresebb segítsé­get kellett volna adni ennek a nagy üzem kevés gyakorlattal rendelkező pártvezetőségének. Az instruktorok gyakori válto­gatása azt eredményezte, hogy ahányan kimentek a gyárba, mind másként akartak segíte­ni, sokszor egymásnak ellent­mondó tanácsokkal. Egy állan­dó instruktor többet ér, mint öt — havonta más és más. Hathatós és azonnali segítség kell ennek a pártvezetőség­nék. Nem szabad olyasminek előfordulni, hogy bár ők a pártvezetőség kiegészítését már hónapokkal előbb javasolták, de a városi pártbizottság nem adott gyakorlati segítséget a javaslat megvalósításához. A városi pártbizottság a napok­ban foglalkozott a Hajdúsági Gyógyszergyár munkájával, építően bírálta azt. JeUntös ki­induló pontja ez az újszerű se­gítségnyújtásnak, amelynák to­vábbvitele hozzá fog járulni a Hajdúsági Gyógyszergyár párt- szervezete életének, munltájá­nak megjavításához. A feladatok nagyok. Megvalósításuk nem könnyű és nem fog egyik napról a másik­ra bekövetkezni. Szívós, ke­mény munka kell hozzá. Azon­ban a siker előfeltételei meg­vannak. A márciusi határozat óta a pártszervezet életében el­ért eredményekre, a kommu­nisták lendületére, lelkesedésé­re támaszkodva a vezetés meg­javításéval el lehet érni ebben az üzemben is, hogy kiküszö­bölik a hibákat. Akikor a Haj­dúsági Gyógyszergyár termelési és politikai munkájára egy­aránt büszke lesz mindenki. NYALKA TIBOR 1 elhívás az amerikai fehér szövőlepke irtására Néhány napja egész Hajdú- Bihar megye területén megje­lenít az amerikai fehér szövő­lepke. A meleg időjárás egyre több lepkét leélt ki és azok pe- tézése után rövidesen jelent­keznek az első kis hemyófész- kek, benne a kártevő hernyók százaival. A várható erős fertőzés miatt haladéktalanul meg kell kezde­ni a kántevő irtáséit. Az irtást az esti órákban rajzó lepkék megsemmisítésével kell kezde­ni. Házfalaikon, kerítéseken stb. megtelepedő lepkéket sep­rővel kell elpusztítani. Folytat­ni kell az irtást a petecsomóik összegyűjtésével és elégetésé­vel. A lepke az ágvégeken levő levelekre rakja petéit, melyek napsütéses időben könnyen megláthatóík. A lepkék megjelenésétől szá­mított két hét múlva megje­lennek a hemyófészkek, benne a pusztító szövőlepke hernyók­kal. Eleinte néhány levélből álló kis fészekben hosszabb ideig együtt maradnak a kis hernyók és ez az idő a legalkal­masabb az irtásra. Ilyenkor a kis fészket le kell csípni a fá­ról és azokat összegyűjtve el kell égetni. Ha ezt a munkát kezdetben hetenként négyszer- ötször megismétlik, akkor néni kell attól tartani, hogy a szövő­lepke elszaporodik. Az elmúlt évek védekezésé­nek fő hibája az volt, hogy ek­kor kezdtek az irtáshoz, amikor a hernyók szétroászitak az egész lombkoronába. Ilyenkor meg­kezdődött a fák csonkítása, ami nem vezetett eredményre és éppen ezért a fá!k csonkítása szigorúan tilos. Ha gondatlan­ság következtében a szövőlep­ke mégis elszaporodott, „Holló 10“ nevű növényvédőszer 0.8— 1 százalékos, vagy a 10 száza­lék hatóanyag tartalmú Hun­gária Matador 2 százalékos ol­datával lehet eredményesen vé­dekezni. Selyemhernyótenyésztés miatt azonban az első nemzedék ide­jében nem lehet az eperfákat a fenti növényvédőszerekkel permetezni. A védekezésinél alkalmazott permetezés költséges és sok munkát kíván. Éppen ezért az első nemzedék irtását szedres­sel és elégetéssel kell elsősor­ban megoldani. Az amerikai fehér szövőlep­ke irtása kormányrendelet alap­ján kötelező. Hajdú-Bihar megye Tanácsa végrehajtó bizottsága felhívja minden tulajdonos figyelmét, hogy saját érdekében irtsa a szövőlepkét. Felihívja a helyi és járási tanácsokat, hogy szerve­ző munkával biztosítsák a véde­kezés eredményességét. Hívják fel a tulajdonosok figyelmét a kötelező irtásra s a gondatlan tulajdonosokkal szemben a kor­mányrendelet alapján járja­nak el. Hajdú-Bihar megye Tanácsa végrehajtó bizottsága. Nyíregyházán lesz a legközelebbi sorsolás A nyíregyházi sorsoláson, amely az Első Békekölcsön nyolcadik húzása lesz, a kihú­zott kötvények száma újabb 199 100 kötvénnyel növekszik, a visszafizetett összeg pedig 59 millió 498 900 forinttal. A sorsolás befejeztével tehát 1 299 393 lesz a kihúzott egész kötvények és 2 195 759 a .-ész- kötvények száma. Az Első Bé­kekölcsönre visszafizetett nye­remény és törlesztés összege a nyíregyházi sorsolás után 417 millió 917 400 forintra emelkc- íWfc

Next

/
Thumbnails
Contents