Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-19 / 116. szám
4 N ÉP L A P 1955. MÁJUS 10. CSÜTÖRTÖK AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSÉI A FALUSI POLITIKAI MUNKÁRÓL A mezőgazdaság, a falusi politikai munka változatlanul belpolitikái életünk egyik legfontosabb kérdése. A parasztság körében végzett politikai munka közvetlenül kihat a munkásosztály és a parasztság közötti osztályszövetségre és közvetlenül befolyásolja a proletárdiktatúra szilárdságát, továbbá azt a nagy társadalmi, gazdasági átalakulást, melyet a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelent. Nem érthetetlen jelenség, hogy az utóbbi másfél évben a mező- gazdaság fejlődésének útjáról, a munkás-paraszt szövetségről helytelen elméletek terjedhettek el. Az új és a régi harca népi demokráciánkban napjainkban szinte legélesebben a mezőgazdaság területén jelentkezik. Az a tény, hogy hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, hogy pártunk a reakció ellen a tömegek megnyeréséért folytatott harcban kivívta a proletárdiktatúrát, megteremtette azokat a feltételeket, melyek lehetőséget adnak a mezőgazdaságban az újat képviselő termelő- szövetkezetek győzelmére. A társadalom fejlődésében a lehetőség valósággá válásában azonban az emberek gyakorlati tevékenységének alapvető szerepe van. Népi demokráciánkban az új és a régi harca azoknak a társadalmi erőknek a harcát fejezi ki, melyek egyrészt a szocializmus felépítéséért tevékenykednek, másrészt amelyek minden eszközzel a régit védelmezve az új kifejlődésének az útjában állanak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története, de pártunk története is azt bizonyítja, hogy az ellenség közvetlen, vagy közvetett formában, de minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a társadalmi átalakulás legfontosabb kérdéseiben zavart, megingást érjen el. A falusi politikai munkának minden ingadozás nélkül, az új és a régi harcában az új győzelmét kell támogatni. Jelenleg egymással összefüggő két alapvető feladat megoldását kell a falusi politikai munkának elősegítenie. A két feladat egymással szorosan összefügg és egymásból következik, azonban jelenlegi körülményeink között még sem azonos. Az egyik feladat termelési, tenyésztési eredményeinek jelentős emelése a mezőgazdaság minden ágában, minden szektorában. Tekintettel arra. hogy a magyar mezőgazdaság kétharmad része még a kis- árutermelő szektorhoz tartozik, a mezőgazdasági termelés eredményeinek növelése nem alapozható kizárólag a szocialista szektor termelésére, hanem a szocialista szektor elsődleges támogatása mellett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság támogatását is szükségessé teszi. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság körében végzett politikai munkának a terméseredmények emelkedését kell elősegítenie. Nem helytálló az a nézet, hogy „felesleges a parasztot többtermelésre sarkalni, termel az magától is“, a déd- és nagyapáktól örökölt termelési szokások korántsem biztosítják a nagyobb eredményeket. A fejléttebb termelési eljárások elfogadtatása pedig igen komoly harcot jelent a régi szokások ellen. Ezenkívül a nagy társadalmi átalakulásokkal együttjáró megrázkódtatások magukban hordják annak veszélyét, hogy a más körülmények között természetesnek tűnő feladatok elvégzése háttérbe szorul. A termelési eredmények emeléséért folytatott politikai nevelő munkánaik párosulnia kell az állampolgári fegyelem megszilárdításával. A mezőgazdaság terméseredményeinek növelése — különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt — még nem feltétlen biztosítéka annak, hogy arányosan növekszik az árutermelés. A Központi Vezetőség márciusi határozata arra is figyelmeztet, hogy a beszolgáltatásra kerülő mezőgazdasági termények, termékek mennyisége elmaradt a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredmények mögött. A falun végzett politikai munkánaik a termelési és tenyésztési eredmények megjavítása mellett feltétlenül fel kell venni a harcot azok ellen a téves nézetek ellen, melyek a falusi osztályharc elaltatásához vezettek. A kormányprogram óta majdnem minden községben fellelhető, hogy ilyen, vagy olyan formában engedményeket tesznek a kulákságnaik, s szemet hunynak az eléggé elharapódzott spekulációs törekvések felett. A község helyzetének alapos ismerete lehetőséget ad arra, hogy a falun dolgozó párttagok felhasználhassanak minden olyan példát, amely bizonyítja, hogy a ku- lák közvetlenül veszélyezteti a dolgozó parasztok boldogulását. A parasztság jelentős része — társadalmi helyzetéből adódóan — a munkásosztály rovására történő spekulációra nem túlzottan érzékeny. Kevésbé okoz neki az gondot, hogy a kulák felvásárolja a sertést és spekulációs manőverekkel az árát feltornáztatva adja azt el a városi lakosságnak, de arra érzékenyen reagál, hogy a kulák — s ezek példája alapján nem egy spekulációra hajlamos dolgozó paraszt is — óránként 20 forintos bérért adja kölcsön a vetőgépét, ugyanakkor a gépállomás ennek álig több mint fele összegért egész napra kölcsönöz fogatos vetőgépet. Napjainkban eléggé általános az is, hogy a falusi osztályellenség a dolgozó parasztot az évelő növények vetéséről igyekszik nyílt, vagy burkolt formában lebeszélni. Nagyrészt ez is oka annak, hogy több községben a márciusi párthatározat után az egyénileg dolgozó parasztok lemondták a földművesszövetkezettől igényelt lucernamagot. Az osztályellenség leleplezésével elejét kell venni annak, hogy bárki rémhírkeltéssel, bizonytalanság érzésének hintésével a mezőgazdasági termelés növelését gátolja. Az egyénileg dolgozó parasztok között végzett politikai munka másik — az elsőből következő — fontos feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előkészítése. Nem lehet a mezőgazdaság termelési cs tenyésztési eredményeit a szükségleteknek megfelelően növelni, de nem lehet a dolgozó parasztság életszínvonalát sem jelentősen és tartósan emelni az egyéni gazdálkodás keretei között. A falusi politikai munkának feladata, hpgy a jól működő termelőszövetkezet példáira hivatkozva bebizonyítsa az egyéni paraszt- gazdaságok fejlődésének szűk korlátáit és azt, hogy valóban nagy eredményt s az ezzel együtt járó nagyobb jövedelmet tartósan csak nagyüzemi gazdálkodás keretében lehet elérni. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta további megszilárdításuk érdekében jelentősen javult a termelőszövetkezetekkel való foglalkozás. Azonban még mindig általános hiba az, hogy a termelőszövetkezetek kiemelkedően jó eredményeinek ismertetése az egyénileg dolgozó parasztság széles körében messze elmarad a lehetőségek és szükségességek mögött. A jó bornak nem kell cégér közmondásra való hivatkozás a termelőszövetkezeti mozgalomban az esetek jelentős többségében kényelmességet takar. Igaz az, hogy a meglévő termelő- szövetkezetek példás gazdálkodása az alapja minden népszerűsítésnek, azonban ha az eredmények Ismerete csak a szövetkezet határain belül marad, az nem biztosítja a szövetkezeti mozgalom győzelmét. Az új út választásának alapvető feltétele, annak minden oldalú alapos ismerete. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat úgy kell kezelni, mint a jövő termelőszövetkezeti tagokat. A dolgozó parasztság józan, értelmes felfogása, gyakorlati gondolkodása biztos alapját képezi annak, hogy — a meglévő termelőszövetkezetek jó példái megismerésének alapján — előbb vagy utóbb, de a gazdálkodásnak azt a formáját válassza, amely elsősorban számára, de az egész társadalom számára is a korlátok nélküli félemelkedés útját biztosítja. A falun végzett politikai munka módszerei sokrétűek, színesek legyenek. A falun végzett politikai munka különösen megköveteli, hogy a parasztság helyzetére, szokásaira figyelemmel legyünk. Helytelenül cselekszik az a párt- vagy állami funkcionárius, aki előadásaiban, egyéni beszélgetéseiben szólamokat, s az egyszerű falusi lakos számára a szinte érthetetlen „funkcionárius zsargont“ használ. A falusi embereknek általában az a szokása, hogy gondolatukat sallangmentesen, egyszerű módon fejezik ki s jogosan alkotnak elítélő véleményt arról, aki a közérthető szavak, kifejezések helyett jól, rosszul idegen szavakat, kifejezéseket használ. A falun tartott előadásoknál az egyszerű, világos kötetlen módszert nem helyettesíti semmiféle jó sillabusz száraz, unalmas felolvasása. A dolgozó parasztság körében tartott előadásoknál tisztában kell lenni azzal, hogy tények, világos érvelések helyett csak általános szólamokat tartalmazó előadásmód, bármennyire is az a célunk vele, hogy elősegítsük a tgxfnelő- szövetkezetbe való belépést, nem sokat használ az ügynek. Sokak előtt emlékezete^, hpgy a pár évvel ezelőtt megtartott mezőgazdasági vándortanfpiygmok részint azért néptelenedtók el, mert a szakmai előadások helyett általánosságokat tartalmazó termelőszövetkezeti tagtoborzó felhívásokat hallottak a résztvevők. Ezek szerint mondjunk le arról, hogy a falun tartott előadásokat is felhasználjuk a termelőszövetkezetek népszerűsítésére, s a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítésére? Nem ... erro} szó sincs.! A jó szakmai előadás a növénytermelés és az állattenyésztés sfb. példáin keresztül minden szólamhasználat nélkül is bizonyítani, tudja a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ugyanig az, ha a termelési, tenyésztési hozamok kisparaszti gazdaságban elérhető színvonala mellett az elqadó párhuzamosan azt is megmutatja, hogy nagyüzemi körülmények között mennyivel eredményesebb a gazdálkodás, meggyőzőbb példát! szolgáltat a paraszt ember számára az új út helyességéről, mint ‘ egy pár általános vonalon mozgó ■ frázisszerű kijelentés A felszabadulástól eltelt tíz esztendő alatt alapvetően megváltozott a parasztság érdeklődése a nagyvilág, az ország eseményei iránt. Az újság, a ritkaságból, megszokottá mindennapivá lett, a rádió lehetőséget ad arra, hogy a parasztság azonnal értesüljön minden eseményről. Az események helyes értékelése azonban önmagától nincs biztosítva. Közismertek olyan példák, amelyek azt bizonyítják, hogy egyes események- megnemértése helytelen nézeteket, irányzatokat teremt a falun. A falun dolgozó párt- és állami funkcionáriusoknak, párttagoknak figyelnie kell minden olyan jelre, ami a dolgozó parasztság han- gulatánalk alakulását tükrözi s a legkisebb hangulatváltozásra is azonnal reagálni kell. Mindez azonban csak úgy valósítható meg, ha minden falusi párttag, funkcionárius szoros ' kapcsolatot tart a dolgozó parasztokkal. Részt vesz a falu minden megmozdulásában, a kispadi beszélgetésektől, tanyázásoktól egészen a nagygyűlésekig. A falusi politikai munka sokrétű, bonyolult, nehéz, de szép feladat. Megtisztelő és szép feladat tevékeny szerepet vinni abban a nagy társadalmi átalakulásban, ami eredményében és hatásában egyértékű a szocialista forradalommal, s a falut a jó mód, a felemelkedés útjára vezeti. Zsarnóczai Sándor docens, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia marxizmus-le- n mizmus tanszékének vezetője. A begyűjtési miniszter szabályozta az alkotmány ünnepének tiszteletre kezdeményezett begyűjtési verseny! Az éves begyűjtési verseny új ; szakaszában az alkotmány ürrne- ; pének tiszteletére már eddig szi- ; mos községben, járásban és megyében születtek új felajánlások. A begyűjtési miniszter utasítást adott ki az éves versenynek : az alkotmány ünnepe tiszteleté-e folyó szakasza részletes szabályozásáról. Az utasítás szerint a verseny- ; értékelésnél számításba veszik az Jgész évi gabonabegyűj'tési terveik teljesítését, valamint a május elseje—szeptember 10-e kö- ; zp'tt beadott hízott sertés, vágó- | marha, tej, tojás és baromfihús : mázsára átszámított mannyiséset. A verseny záróértékelésér. ; szeptemberben, a szeptember IQ állapotnak megfelelően kerül sor. Ebben a versenyszakaszban külön jutalmazzák a gabonabegyú)- tést, az állat- és állati termékbegyűjtési verseny országos és megyei helyezettjeit. A gabona- begyűjtési versenyben győztes megye a Minisztertanács vándorzászlaját. elismerő oklevelét és pénzjutalmát nyeri el. A gabona-, valamint az állatlés állati termékbegyűjtési versenyben első 3 megye és begyűjtési hivatala a begyűjtési miniszter ' vándorzászlaját, elismerő okleve- ■ lét és pénzjutalmát kapja. Ugyanezt a jutalmat nyeri el a csopor- : tönként mindkét versenyben slsp két járás, az első város, valpmínt ; az első 3 község és termelőszö- ; vetkezet. A begyűjtési versenyben ló helyezést elért városok 30 000— 10 000, a községek 12 000—10 000 forint, a termelőszövetkezetek pedig 6000—20 000 forint pénzjutalomban részesülnék. Jelentős ősz- szegű pénzjutalom illeti meg ezenkívül a megyei, járási, városi és községi begyűjtési hivatalok és a 'községi tanácsok dolgozóit is. A jutalmaikat szeptember 25-én adják át ünnepélyesen. (MTI) Csang Kaj-sek fogságában Tajvan térségében egymást követik a csangkajsekisták és amerikai megbízóik provokációi- Ebbe a világba visz bennünket Zbigniew Kroguiski lengyel matróz, aki Csag Kaj-sek fogságában címmel megírta a Práea nevű lengyel szállító hajó matrózainak szenvedéseit Csang Kaj-sekék fogságában. A hajót Csang Kaj-sek kalózai semleges vizeken — megszegve a nemzetközi jog szabályait — elrabolták, tengerészeit pedig kilenc hónapig fogságban tartották Tajvan szigetén. A Békebizottságok Kiskönyvtára sorozat -sast megjelent legújabb füzete izgalmas olvasmány: a Práca lengyel és kínai matrózai hosszú hónapokon át harcoltak szabadságukért. S egy nap elérkezett a győzelem: a lengyel matrózok hazatérhettek, ahol várták őket családjuk és az egész lengyel nép. „Vajon hősök voltunk-e?" — kérdezi az ünneplés közben az egyik matróz, ö úgy érzi, hogy nem voltak hösök, mert egyszerűen csak kötelességüket teljesítették, igazi hazafiakként harcoltak szabadságukért. Mi tudjuk, hogy hősök voltak: a szabadságért, a békéért vívott hars hasa.-,* Áz országos Csokonai-páiyázat eredménye A Magyar Irodalomtérténeti Társaság a múlt év végén hirdetett pályázatot Csokonairól szóló népi emlékezések, történetek, anekdoták gyűjtésére. Harmincegy pályázó mintegy 50 történetet küldött be. A bírálóbizottság a közelmúltban hozott határozatot a díjak odaítéléséről. ötszáz forintos díjat kapott Enyedi József *anár (Hajdúszoboszló) több történetből álló értékes gyűjtéséért. Kétszáz forintos (díjai kaptak többek között H. Fekete Péter nyugalmazott iskolaigazgató (Hajdúböszörmény), idős Szabó Vince (Hajdúbagos), Szilágyi József pá- lyamunkás (Hajdúlhadlhóz, Sztálin út 43.), Varga Mária (Debrecen, Hatvan u. 1.). Száz forintos díjat kaptak: Kiss Tamás (Debrecen) állami gimnázium), Varga István, (T>eb- recen, Bartók Bél» u. 40,). CM TI) H ..I......... versenyfelhívása A három város, Hajdúszoboszló, ; Hajdúböszörmény és Hajdúnánás ; közötti verseny továbbszélesítése ; érdekében a hajdúnánási ver- ; senybizottság a nemrég megi'-sr- ; tott értékelés alapján kidolgozta ; az augusztus 20-ig terjedő időszak ; versenypont.jait, melyek egyben ; vállalásai is a város dolgozóinak. ; A mezőgazdasági feladatok vég- ;zése terén elhatározták, hogy fokozott gondot fordítanak a ter- • melőszövetkezeti mozgalom fe:- lesztésére. Ezért augusztus 20-Í!} I létrehoznak két előkészítő bizott- I ságot. Felvilágosító munkával el- I érik. hogy a város II. típusú ter- I melőszövetkezetei III-as típusúvá ! alakuljanak. A meglévő termelő- I szövetkezetek taglétszámát pedig 110 százalékkal növelik. I A növényápolási munkák sikeres I rés elvégzésének érdekében Hajdú- I nánás dolgozói vállalták, hogy cu- I korrépa vetésterületüket négyszer : megkapálíák, a burgonyát egy- I szer kapálják és kétszer töltögc- I tik.. A termelőszövetkezeteknél a I burgonyát géppel, a cuk«’—énH háromszor géppel, egyszer kézzel, a kukoricát és napraforgót pedig kétszer géppel, egyszer pedig kézzel kapálják meg. Elhatározik Továbbá, hogy az aratást a termelőszövetkezeteknél a terület «0 százalékán géppel végzik, a tarló- ; hántást az aratás befejezésétől számított 10 napon belül elvégzik, : s a cséplést augusztus 18-ig befejezik. A begyűjtést június 26-ra sertésből, vágómarhából, baromfiból, ; lojásból, tejből, a megadott terv I szerint 100 százalékra teljesítik, a befejezik. A második negyedévi gabonabegyűjtést augusztus 19-re pénzügyi tervet pedig határidőre, 102 százalékra teLjesítlk,
