Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-18 / 115. szám

NÉPLAP 1955. MÁJUS 18. SZELI Sulganyin elvtárs beszéde a szovjet ipari funkcionáriusok országos értekezletén Moszkva (TASZSZ) Május 16-án a moszkvai nagy Kreml palotában megnyílt az ipari funkcionáriu­sok országos értekezlete. Az ér­tekezletet a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa hívta össze. Az elnökségben helyet foglaló N. A. Bulganyint, N. Sz. Hruscso- vot. L. M. Kaganovicsot, G. M. Malenkovot, A. I. Mikojant, M. G. Permihint, M. Z. Szaburovot, K. J. Vorosilovot, A. I. Kiricsen- kot, P. N. Poszpjelovot, M. A. Szuszlovot az értekezlet részvevői hosszantartó tapssal üdvözölték. Az értekezleten N. A. Bulga- nvin. a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke mondott meg­nyitó beszédet. A párt Központi Bizottsága és a kormány azért hívta össze ér­tekezletünket — mondotta többek közt N. A. Bulganyin —. hogy megtárgyalja az ipar további fej­lesztésére. a tudományos, a mű­szaki eredményeknek és az élenjá­rók tapasztalatainak nagyarányú meghonosítására szolgáló intézke déseket. A szocialista ipar, a népgazda­ság vezető ágazata, a szakadat­lan fejlődés útját járja — mon­dotta. — Iparunk és különösen nehéziparunk fejlődésének üte­me többszöröse vezető kapitalista országok ipari fejlődése ütemé­nek. Nem kételkedünk abban, hogy a két társadalmi rendszer gazda­sági versenyében a szocialista rendszer győzedelmeskedik, mi­vel haladóbb. Ismeretes azonban, hogy a győzelem nem jön magá­tól, a győzelmet emberek szerve­zik és vívják ki. Ahhoz, hogy gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust, korszerűbb tech­nikával, jobban megszervezett termeléssel és magasabb munka­termelékenységgel kell rendelkez­nünk. N. A. Bulganyin felhívta az értekezlet részvevőit, összponto­sítsák figyelmüket a következő kérdésekre, amelyek az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának véleménye szerint különösen fon­tosak: 1. A korszerű technika mi- c’öbbi kidolgozása és meghonosí­tása, a technológiának és a ter­melés megszervezésének tökéle­tesítése a munka termelékenysé­gének rohamos emelése céljából. 2. A rendelkezésre álló gépek és a megfelelő üzemterületek jc-bb kihasználása. 3. Az állami fegyelem megszi­lárdítása és — mint a legköze­lebbi feladat — a folyó évi, az ötödik ötéves terv utolsó évi ál­lami tervének teljesítése és túl­teljesítése minden vállalatnál, minden mutatószámban. 4. Az adminisztrációs és igaz­gatói apparátus létszámának csökkentése és munkájának ol­csóbbá tétele az iparban. A fogyatékosságok bátor bírá­lata — mondotta N. A. Bulga­nyin — lehetővé teszi a párt Köz­ponti Bizottságának és a kor­mánynak, hogy jobban átlássa mi a helyzet a tudomány és a technika eredményeinek ipari meghonosítása, a termelés meg­szervezése területén, lehetővé te­szi, hogy ráirányítsa e kérdések­re társadalmunk figyelmét, meg­jelölje az előadódó fogyatékossá­gok gyors kiküszöbölésének út­jait és eszközeit. Tito elnök május 16—i beszéde Belgrád (TASZSZ) Titó jugo­szláv elnök május 15-én Polában beszédet mondott Ausztria felsza­badulásának 10. évfordulója al­kalmából. Beszédében kijelentet­te- a jelenlegi nemzetközi hely­zet elemzése arról tanúskodik, hogy a békeharc nem maradt eredménytelen és hogy a nagy erőfeszítésekkel elért eredmé­nyek eléggé lelkesítőek. Titó elnök példa gyanánt hivat­kozott a koreai és indokínai há­ború beszüntetésére, a trieszti kérdés megoldására és az osztrák államszerződés megkötésére. Lel­kesítőén hat az is — mondotta az elnök —, hogy a három nagy­hatalom közös tanácskozást ja­vasolt a Szovjetuniónak, amelyen megtárgyalnak különböző meg­oldatlan problémákat. Jelentős fontosságú az a javas­lat, amelyet néhány nappal ez­előtt terjesztett elő a Szovjetunió a leszerelés kérdéseben és sok más probléma megoldására. El­mondhatom, hogy ezek a javas­latok sok olyan kérdést tartal­maznak, amelyeket megelégedés­sel fogadhatunk és boldogok le­szünk, ha e javaslatok leglénye­gesebb tételei megvalósulnak. Nézetem szerint tekintélyes hoz­zájárulás ez a világbéke megszi­lárdításához, a népek és államok közötti bizalom légkörének meg­teremtéséhez. Titó kijelentette, hogy a béke ügvét előmozdító hatalmas siker a jugoszláv—szovjet viszony ren­dezése. Titó üdvözölte a május végén Belgrádban sorra kerülő szovjet— jugoszláv tárgyalásokat és a Szovjetunió kezdeményezését. Egyenjogú alapon fogunk tárgyal­ni — jelentette ki Titó — az egész világ szemeláttára, az egész Nyu­gat és az egész Kelet tudni fog­ja, miről tárgyaltunk és miben egyezünk meg, mivel az adott esetben nem szándékozunk szín­falak mögötti manőverezést foly­tatni és nem szándékozunk senki rovására cselekedni. Nem a mi hibánk, ha Nyugaton ki kell áb- rándulniok azoknak, akik olyas­féle illúziókat tápláltak, hogy Jugoszláviának valami másnak kell lennie, mint ami jelenleg. Titó elnök kijelentette, hogy Jugoszláviának egyforma kapcso­latokat kell fenntartania a Szov­jetunióval és a többi kelet-euró­pai országgal, valamint Nyugat országaival és sok más országgal, majd rámutatott arra, hogy Ju­goszlávia nem csatlakozik sem­miféle tömbhöz. Titó a továbbiakban emlékez­tetett arra, 'hogy még számos megoldatlan probléma van, ami komoly nyugtalanságot okoz, majd hangsúlyozta a német kér­dés megoldásának szükségessé­gét.- Aggasztó tény — mondotta Titó —, hogy vannak a világon olyan emberek, akiknek szava döntő, s akik még mindig úgy vélekednek, hogy csak erő segít­ségével lehet elérni a békét. Pe­dig az erő koncepciója és a fegy­verzetbeli fölény nem hozhat semmiféle eredményt, mivel mindkettő háborús veszélyt rejt magában. Jugoszlávia azt óhajtja, ELŐADÁST RENDEZTEK vasár nap délután a csapókért! általános iskola első osztályos ta.-ui'ól. A „Lus­ta Kata és a „Hófehérke" című mesejátékot adtát elő, majd népi táncot mutatak be. A kis szereplők nagy sikert arattak. A bevételt aa üt törők nyári táborozására fordítják. hogy a megoldatlan kérdéseket erő segítségül hívása nélkül, bé­kés úton oldják meg. — Ezért elleneztük — mondot­ta — az atlanti tömbhöz való csatlakozást és úgy véljük, hogy most nem a fegyvercsörtetés, ha­nem a tárgyalások ideje érkezett el. Ugyancsak ezért ellenezzük az atomerő, az atom- és hidrogén- bombák háborús célokra való felhasználását, mivel ez a legna­gyobb veszélyt rejti magában az emberiségre nézve. Nem elégsé­ges azonban csak eltiltani az atomfegyvert és megakadályozni alkalmazását, hanem bátran hoz­zá kell látni az általános leszere­léshez is. Végezetül Titó újból kifejezés­re juttatta azt a meggyőződésé! hogy a szovjet—jugoszláv tár­gyalások konstruktívak lesznek és óriási mértékben hozzájárul­nak a világ békéjének megőrző séhez. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Román Népköztársaság, a Szocialista Szovjet Köztár­saságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban 1955. évi május hó 14-én kötött barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés törvénvbeiktatása céljából 1955. május 25-én délelőtt tíz órára összehívja. EgymiHiárd nyolcszázmillió fölé emelkedik a kisorsolt összeg 1950. óta 28 államkölcsönsor- solás zajlott le hazánkban. A sorsolások alkalmával államunk előre meghatározott ütemben, tervszerűen fizette vissza a dol­gozók államkölcsön re jegyzett pénzének egy részét, sőt az ötéves Tervkölcsönből már az egész ösz- szeget. Az eddigi sorsolásokon összesen 6 367 575 egész kötvény számát húzták ki, egymilliárd 770 154 100 forint értékben. Az Első Békekölcsön 27—30 között Nyíregyházán sorrakerülő nyolcadik sorsolásán újabb 199 100 egész kötvény számát húzzák ki 59 498 900 forint nye­reménnyel, illetve törlesztéssel. Ezúttal tehát egymilliárd 829 653 000 forintra emelkedik a kölcsönjegyzőknek visszafizetett összeg. tút tactéftt... Feljött szerkesztőségünkbe egy ember. A neve nem is fontos — egyszóval ember volt, bekötött karral, csuklóval, pámásra duz­zadt kézfejjel, karján felfutó pi­ros csíkok, rázta a hideg és láz gyötörte. Pontosan 7 óra volt. Többönk órája egyformán járt, az övé is ugyanúgy. Izgatottan el­mondta, hogy Elepen dolgozik. Három nappal ezelőtt valamiféle szúnyog, vagy légy csíphette meg a karját, s ahelyett, hogy lappadt volna, egyre jobban fájt. Gyul­ladásba jött, megdagadt a karja, kezefeje, láz és hidegrázás követ­kezett. Tegnap reggel üzemi or­vosnál jelentkezett gyógykezelés céljából. Az orvos látta a ve­szélyt, azonnal eltiltotta munká­jától, és útna)k indította Debre­cenbe szakorvosi vizsgálatra. A délutáni vonattal érkezett Debre­cenbe, azonnal jelentkezett az SZTK nagy rendelőjében, ahon­nan átküldték a Tóthfalusi tén bőrgyógyászati rendelőbe. Amikor pontosan háromnegyed 7-kor odaért ez a gyógyulást ke­reső ember, rajta kívül egy lélek sem várakozott, s mikor el akarta mondani ügyét, baját, egy szikár, őszbevegyiilö hölgy ridegen el­utasította: — Jöjjön holnap reg­gel. A SZÉLHÁMOS (Elbeszélés a Német Demokratikus Köztársaságból) — Hát ki van írva, hogy 7 óráig van rendelés. És kérem na­gyon ráz a hideg, lázas vágyók, segítsenek. Ez a hölgy meg sem hallgatta jószerint ezt az embert, becsapta orra előtt az ajtót. Menjen, ahova akar. Feljött hozzánk a szerkesz­tőségbe. Elmondta történetét, és én utána rögtön visszafordultam vele együtt, pontosan 7 órakor. Amikor az orvos vezetésével az udvaron 'keresztül tartott haza­felé a bőrgyógyászat személyzete, aíkkor értünk oda. Ridegen, fél­vállról csak úgy odaböktők ne­künk: „Kérem, jöjjenek holnap reggel 8 órára." Nem fontos az orvos neve sem, hanem itt az emberség hiányát kell feszegetni. Bezzeg, amikor én mondtam el, hogy miről van szó és szemre­hányást tettem ezért a rideg, bü­rokratikus eljárásért, amely kü­lönösképpen nem méltó az egész­ségügyi dolgozókhoz, az udvar közepén akarták kioldozni kötését és szívességből aikartak segíteni ezen az emberen. Én nagyon kértem az orvost, hogy ne nyúljon hozzá, már 7 óra el is múlt mintegy 5 perccel, nem is azért jöttünk, csupán megitér- iezni, hogy minek köszönheti a beteg ezt az „emberséget". Bi­zony az embergyógyítást nem szívességből 'kell csinálni, hanem hivatásból. S most hadd mondjam meg mindenkinek, akit illet, hogy jár­tam már lókórházban is, ahol a „'kedves nővérek" sókkal lelki- ismeretesebben kezelték a rühes lovakat. Nem kérünk az ilyen „precíz, pontos, percekhez és időhöz 'kö­tött'“ egészségügyi szolgálatból. Amit azóta tudók erről az em­berről: azonnal benntartották a bőrklinikán, egész éjjel penicil­lin injekcióval gyógyították. Ugyanis az általános vérmérge­zés gyanúja állott fenn. FÁBIÁN SÁNDOR ß V0Sl]yÍ?jt6$l versenyben me­gyénkben a tiszacsegei földmű- vesszövetkezet jár az élen. Segít­ségére vannak az úttörők. A „Ha­zaszeretet'' őrs 2,57 mázsa, a „Zója“ őrs 1,76 mázsa, a „Novem­ber 7“ őrs 2 mázsa, a „Március 15“ őrs 2,63 mázsa, a „Szorgalom“ őrs 5,57 mázsa vasat gyűjtött. A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES tegnap estére hirdetett előadását a fővárosból Debrecenbe érkezett VIT-re készülő együttesek bíráló bizottságának kérésére kedden, a délutáni órákban tartották meg. Az esti előadásra megváltott je­gyeket az Országos Filharmónia debreceni kirendeltsége (Városi Tanácsháza) ma reggeltől kezdve visszaváltja. A Debrecent Népi Együttes legközelebbi bemutató­ját Június 18-án tartja, a Szabad­téri Színpad megnyitója alkalmá­ból. 2 tűk, hogy egy lány örömmel fo­gadta és megcsókolta. — Na látjátok, megmondtam előre; ez egy Casanova! _ veti közbe izgatottan Max. — Maradj már csendben! — szólt rá Kari. _ Valami enni­valót rendeltek, a leány az órájá­ra nézett, Franz a fizetőt hívta és fizetett. Kijöttek és most már mindaketten a földalattihoz men­tek. Utánuk mentünk és a sötét előcsarnokban.., — Na gyerünk, gyerünk! Mi tör­tént? — kapaszkodott Max izga­tottan az asztal szélébe. — Nem az, amire gondolsz — mordult fel Kurt. — A leány megszólalt és ezt mondta: Apu, sietnünk kell, mert anyu és Péter már biztosan várnak a moziban. Es a jegydk nálam vannak! M ély csend támadt a „Nedves Sarok" kormos ivójának ke­rékasztala körül. A csendet Osz­kár szakította meg: _ Pál! Fizetni! — és órájára pillantva, bizonytalanul hozzátet­te: Tíz perc múlva hét. Ha sietek, még talán beülhetek az asszonnyal valami moziba. A kocsmáros csodálkozott, hogy törzsvendégei ■már mennek. Mi ütött ezekbe? __ hiszen másíkor éjfélig is üt üldögélnek. Elfriede Siereing. a „Nedves. Sarokba", akkor titok­zatosan mindig így válaszol: „Nem fiúk, nincs időm!" U eniünk haza? — kérdezi ^■Karl és választ sem várva már indul is Kurttal. A többiek azonban maradnak, a kocsmáros tehát újra tölt. Oszkár, a legöre­gebb morogja: „Nem tudom el­képzelni, hogy ez a Franz görbe utókon járna". — Csak ne mond ezt — szólt bele Max. En olvas­tam valahol, hogy egy ember, aki mindig nagyon szolidan viselke­dett, rendesen gondoskodott az asszonyról és a gyerekekről — kettős életet élt! Minden elsején elment valami bárba és pocsékul viselkedett. Hevesen vitatkoznak, a „Nedves Sarok" kocsmárosa talán már ti­zedszer is tölt, mikor az üldözök visszatérnek. Feszült csend. — Na gyerünk, beszéljetek hát! Kari kezdi: — Franz a föld­alattihoz ment és jegyet váltott. Mi is a földalattihoz mentünk és mi is jegyet váltottunk. — Aha — szólt közve Oszkár. _ Akkor ti is kipihentétek maga­tokat és Franz is. Csak a javát meséljétek, az előszó lehet rövi- debb is. K urt tovább meséli: Franz a Marchlewski utcáig uta­zott és a Warsó-áruház büfféjébe ment, Az ablakon keresztül lál­A „Fritz Werner" építőbrigád olyan brigád, amilyennek egy brigádnak lennie kell. Mind a hét tagja tapasztalt kőműves, akiket nem egykönnyen lehet „a falhoz állítani"! Mindegyik csa­ládos, kivéve Károlyt, de már ő is biztos kezekben van; Márta a menyasszonya. Nyolc hete új em­ber is dolgozik a brigádban. — Franznak hívják, a harmincas évek vége felé jár, és már jóné- hány éve a szakmában dolgozik. Jól dolgozik és állja a tréfát. Minthogy ma fizetés volt, a bri­gád tagjai ismét körülülik az építkezéssel szemközti füstös kocsma kerek asztalát. A kocs­máros szorgalmasan töltöget, míg ők leöblitik az elmúlt hét porát. Kari éppen Mártáról beszél mikor Kurt meglöki és kimutat az ablakon. A nevetés elhal. Hét szempár figyel ki az elsárgult csipkefüggönyök mögül az utcára. Kari szakszerűen állapítja meg: — Franz! Ezután Kurt teszi le a garast: „Minden fizetési nap ugyanígy van. És meglátjátok, holnap jó ruhában fog megjelenni a mun­kánál, táska nélkül, mint egy tőkepénzes. Aztán egész nap éne­kel vagy fütyül és munka végez­tével úgy kimosdik, mintha or­voshoz készülne. Ha ilyenkor,' amikor megkapta a fizetését megkérdezi az ember, hogy jön-e

Next

/
Thumbnails
Contents