Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

1955. MÁJUS 18. VooARNAP NÉPLAP =3 5 A szakszervezeti bizottságok föladaté: következetesen hajtsák végre a párt Központi Vezetőségének határozatát Aktívaiilést tarlóit as SZMT Gyorsult a villamos­közlekedés Debrecenben A napokban több levél érke­zett szerkesztőségünkhöz, mely helytelenítette az Erzsébet utcai és a Klinika sarkán lévő villa­mosmegállók megszüntetését. A panasszal kapcsolatban felkeres­tük a Villamosvasút Igazgatósá­gát, ahonnan a következő választ kaptuk: „Köztudomású, hogy Debrecen­ben leglassúbb a villamosközleke­dés, különösen a csúcsforgalmak idején. A forgalom gyorsítását — az utasok érdekében — főleg a fő vonal — Állomás—Egyetemi Kli­nika — és a Csapó utcai vonal kí­vánja meg. Az elmúlt napokban a Csapó utcai vonalon összevontunk két megállóhelyet, az Eötvös utcai és Árpád téri megállóhelyeket. Ez­zel a 9 perces követési távolságot 8 percre szorítottulk le. A fő vonalon az Erzsébet utcai és a Klinika sarkán lévő megállót megszüntettük. Mindkét megálló­tól 80 méter távolságra van egy másik megálló. Úgy gondoljuk, hogy a 80 méteres távolság nem nehezíti meg az utazóközönség közlekedését. A két villamosmeg­állóhely megszüntetése viszont azt jelenti, hogy az Állomástól elin­dulva a Klinikához az eddigi 22 perc helyett 19 perc alatt ér ki az utas, ami a legfontosabb: több ko­csi áll az utazóközönség rendelke­zésére, mert 4 perc helyett 3 per­cenként közlekednék a villamos­kocsik a reggeli és délutáni csúcs­időben. Úgy véljük, hogy az elmondot­tak világosan bizonyítják, hogy a két megálló megszüntetése he­lyes volt: sok ezer lakos érdeké­ben történt." HA3DUSZOBOSZLON, a földgáz 7,mnd'éés . jLJdrom általunk ismeretlet l ’ "■ egyéntől érdeklődtünk arról I hogy merre található a Hajdú !; 'zoboszlói Földgáz Termelő é: I [ Értékesítő Vállalat — azonbar : • ígyiteük sem tudott pontos fel- ; világosítást nyújtani. Volt, ame- l, lyifc a strandfürdő környéké« ’ helyezte a gázosokait, a másik <u I íllomás mellé (de mindjárt hoz- , ’.átette, az korántsem biztos j’ logy ott van) és végül a barma- ! Ilik megint csak a fürdőhöz kö- . zel, alig kétszáz-háromszáz mi- ’térré, a termelőszövetkezetei: > nőst épülő melegágyi kertészete ; mellé. Végül az autóbuszvezető í idta meg a címet — amelyből ki- ' lerült, hogy annak volt igaza, ; ’ki az állomás környékét jelölte . meg. ’ A Hajdúszoboszlói Földgáz I Termelő és Értékesítő Vállalatot , T «inban még a pontos cím meg- ‘ ’dása mellett is nehéz megtalál- í ni. Bizony, kell az embernek kér- • rézösködni, míg átjut a MÁV kü­lönböző épületei között a válla- ’ 'at irodájába. Annikor 1932-bc-n ; '"lépültek a földigázosok különbö- , tő épületei, palackozója, a kör- ■ nyék mindenfelé — amerre a ; izem ellátott — pocsolya volt. A , MÁV néhány esztendő múlva ’ gondolt egyet — beépítette a kö- I ve sut felé eső telket — így el- , vette a kilátást és kijárást a ’ 'Tajdúszoboszlói Földgáz Termelő ! és Értékesítő Vállalat dolgozói > dől. Aki ehhez az épülethez tart, [ ónnak keresztül kell előbb ha­> adni a vasutas épületek között, ; ’’ogy eljusson a keresett helyre. >Tgy tehát félig-meddig érthető, > ha még a „bennszülött" -zobosz- llóiak sem tudják, hogy hol keres­ek a vállalatot. i * ; I smeriük meg a földgázt ter- , " • melő és értékesítő vállalat ’ nti ködösét... ; Három kút adja azt a gyógyító hatású vizet Hajd-íszob '“'/.lón, amellyel világhírűvé Máit » gyógyfürdő. A három kútbói azonban csak kettőt használnak, ennyi elegendő a gyógyfürdő vízellátására és a különböző cé­lokra felhasznált helyi vízszük­séglet kielégítésére. A harmadik kút vize a szabadban folyik el. (Sokak szerint helyes lenne, 'ha a Hajdú-Bihar megyei Tanács egy nagy kapacitással dolgozó mosodát létesítene, amelyhez ez a kút szolgáltatná a vizet.) A három kút vizével együtt ózon­ban gáz is feltör a föld mélyé­ből — gáz, amelyet ez a vállalat „fog fel“, hogy el ne illanjon a levegőben — ez a vállalat sűríti, palackozza — és ez a vállalat értékesíti. Ezt a metángázt kap­ja a MÁV külöinböző régi típusú személykocsik ki világításához, továbbá vasúti kocsik, vagonok és mozdonyok hegesztési munká­jához, ezzel a gázzal azonban lehet fűteni és főzni Is. Hajdú­szoboszlón 720 lakásban fűtenek és főznek metá.ngázza!. De más­hová Is küldenek ebből a palac­kokba sűrített gázból — ígv Deb­recenbe, Kecskemétre, Diósgyőr­be, a I zen in Kohászati Művekbe, Mátraházára, a tüdőszanatóríum- ba, sőt a Dunántúlra is. — Mennyi a vállalat kapaci­tása? — érdeklődünk Tóth László igazgatótói. Fejből adja a választ. — Több mint 100 000 köbméter palackgézt termelünk havonta. Ebből kap a MÁV, az Erőmű, a magánosok, és a jövőben mi ad­juk majd a gázt a Takarmány­tartósító Vállalatnak is. f&ztán lelkesülten arról beszél, mily nagy terveket forgat­nak a vállalat vezetői, dolgozói a fejükben. Legfontosabb felada­tuknak tartják, hogy egész Haj­dúszoboszlót bekapcsoljak a gáz­ellátásba. Már elkészültek a tervvel, milyen sorrendben rak­jál« Ws * vezetéket, azaz hivata­los nyelven: a csőhálózatot. Elő­ször természetesen a fürdő Kör­nyékén és a város közepén lévő házakba vezetik be a gázvezeté­ket, majd aztán fokozatosan a külsőségeken. Mintegy 5—rom lakásba... A kiszivárgott hírek szerint a jövő esztendőben a cső­hálózat egy részét már lerakják. A tervek alapián 1500—1700 la­kásba vezetik be 1956-ban a gázt. Kiszámítottuk közösen, mit je­lent tüzelőanyag megtakarítás­ban, ha majd minden ház.b-n gázzal fűtenek és főznek Hajdú­szoboszlón. 1952-ben 35 380 torna (3000 kalória tartalmú) szeri* t, 1600 tonna (3000 kalória tartal­mú) fát és 300 tonna 11800 kaló­ria tartalmú) csutlkaszá.ra.t tüzel­tek el a szobo-szlói házakban. Ezt, a csutkaszár kivételével sz, imíe teljesen meg lehet takarítani, A beszélgetés folyamán fénv derül arra is, hogy igen olcsó ez a gáz. Tizenegy forintba ke "ül egy palack — amibe kb. öt köb­méter gázt lehet besűríteni. n Ovidén ennyit a Hajdúszo- boszlói Földgáz Termelő és Értékesítő Vállalat működéséről. Nem lenne azonban teljes a kép. ha nem emelnénk ki a vál­lalat becsületes dolgozóit, akik sokszor igen nehéz körülmények között végzik munkájukat. Első­sorban Czeglédi András főgé­pészt, Szoboszlai Bálint gépészt, Tőkés Gábor gépészt. D. Papp Elek segédmunkást, akik a válla­lat megalakítása — 1932 — óta szívvel, becsülettel dolgoznak. De dicséret a többieknek is —■ mindazoknak, akik hozzájárultak munkájukkal ahhoz, hogy a vál­lalat hónapról hónapira — és ne­gyedévről negyedévre teljesíti tervét. Ezért kapták hazánk fel­szabadulásának tizedik évfordu­lóján a Hajdú-Bilhar megyei pártbizottság oklevelét — ezt őr­zik oly büszkén, oly féltőn az igazgató o'.viárs irodájában. már 30 000 portás kapott új •egyenruhát. A szakszervezetek felelősségét — szögezte le Reszegi elvtárs — növeli az a tény is, hogy az ön­tudatos munkások részéről el­hangzott figyelmeztetéseket nem közvetítették a párt felé. így volt ez Hajdú-Biharban is. Ugyanak­kor jelentős sikernek könyvelhe­tik el a szakszervezetek, hogy sok hasznos kezdeményezéssel segítették a munkaverseny, a Sztaihanov-mozgalom fejlesztését, közreműködtek a dolgozók élet­ás munkakörülményeinek állandó javításában, jelentős sikereket értek el az általános nevelés és kulturális fejlődés terén. A jövő­re nézve azonban még nagyob­bak a feladatok — ezt hangoz­tatták a felszólalók, Reszegi Fe­renc és a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Stozics* ki Ferenc elvtársak. Mozgósí­tani kell a dolgozókat — a fel- szabadulási verseny tapasztalatait felhasználva — a gazdaságosabb termelésre, az önköltségek csök­kentésére, a termelékenység eme­lésére, a minőség állandó javítá­sára, a tervek minden részletében való teljesítésére. Meg kell ma­gyarázni minden dolgozónak, hogy ez — és csakis ez az egyet­len helyes és járható útja az életszínvonal emelésének. A szakszervezetek ak­kor harcolnak legjobban a dol­gozók érdekvédelméért, ha moz­gósítják a dolgozókat e nagy fel­adatok sikeres végrehajtására. El kell érni, hogy a szakszervezet a dolgozók előtt harcos, politikai szervezet legyen, ne pedig azt jó­tékonykodó szervezetnek nézzék. A párthatározat végrehajtása le­gyen minden szakszervezet harci proor-rtnía! kellett venni az állásába. Buczkó elvtárs, az Élelmiszerkiskereske- dekni Vállalat üb. elnöke felszó­lalását azzal fejezte be: nem te­kintjük még ma sem elsőrendű feladatnak a társadalmi tulajdon védelmét. Az egyik boltvezetőnek nemrégiben 30 000 forint hiánya volt. Több hónap eltelt ugyan az­óta, de még ma sem vonták fele­lősségre. Ugyanakkor sokkal ki­sebb hiány miatt visszaminősítet­tek, vagy elküldték több dolgo­zót. Bírálták az egyeztető bizott­ságokat is: Lőrincz elvtárs, az ÉDOSZ Területi Bizottság elnöke elmondotta: a debreceni Kenyér­gyárban az igazgató elbocsátott egy dolgozót, mert ellopott 150 kiló kenyeret, de az egyeztető bi­zottság törvényellenesen vissza­állíttatta munkába. Az aktívaértekezlet a felsorolt eredmények és a hibák alapos elemzése alapján leszö­gezte, hogy a fegyelem maglazu­lásában nagy szerepet játszott a szakszervezetek elégtelen politi­kai felvilágosító és nevelő mun­kája. Pedig nem volt egyetlen felszólaló sem, aki nem hangsú­lyozta, mily nagyot fejlődött ha­zánk, munkásosztályunk az el­múlt évtizedben. Sok új gyár, új gép és új lakás, továbbá bútor, rádió, ruházkodás jelzi: nagyot lépett előre a dolgozó nép, jelen­tősen emelkedett életszínvonala. Németh József említette, hogy a felszabadulás előtt csupán 8000 postásnak volt e?venruháia, most • fc-, j*-*-,t*i il*f~ J*^- lakásukon nagymosást, nagytaka­- rítást végeznek. A termelékenység csők­’ kenését eredményezte több he­lyen, így a Táncsics Cipőgyár- . ban, Téglagyári Egyesülésnél í XIII-as Autójavítónál a nagyará- ’ nyú munkósvándorlás. Egy vág) másfél esztendő alatt van olyan ! üzem, ahol szinte teljesen kicse­rélődtek a dolgozók. De csökken­tette a termelékenységet az is hogy a táppénzes létszám indo­kok) "anul magas. Az SZTK deb­receni alközpontjának jelentése arról szól, hogy februárban 1 249 000 forintot, márciusban 1 335 000 forintot fizettek ki táp­pénzsegély címen. Különösen hét­főn, pénteken és szombaton sok a táppénzre kiírt beteg. A gyógy­szerkiutalásnál is sok a szabály­talanság. Ma már nem ritka eset az sem, hogy vannak dolgozók, akik magánorvoshoz mennek, de a fizető orvos SZTK rendel­vényre frja ki a gyógyszert. Sok példát mondtak el a vitában a megjelentek ezzel kapcsolatban. Nagy felháborodást keltett a je­lenlévőkben az az eset, amit Re­szegi elvtárs említett. Debrecen­ben, amikor az üzemekben or­vosi vizsgálatot rendeltek el a táppénz-állományban lévők kö­zött, egyszerre a betegként nyil­vántartottak 18 százaléka min­den vizsgálat nélkül munkába állt. Az Autóközlekedési Válla­latnál a tíz táppénzre kiírt be­teg közül a vizsgálatnál kiderült, hogy csupán egy volt beteg. Ba­lázs József, a Helyiipari Terület) Bizottság tagja elmondotta, hogy az egyik üzem műszaki vezetői- hat hónapig nem tudott dolgoz­ni. Táppénzen volt, de betegsége második hónapjában egy 14 000 forintos tervezést készített el — és az állami szervek mindem megtettek, hogv kézhez is kapja a tervezésért járó összeget. Ta­lálkoztunk a tápoénzcsalás más formájával is. Orbán József, a? SZTK alközpontjának ügyveze­tője hangoztatta: az egyik dolgo­zónak el kellett menni asztali- tenisz versenyre. A vállalat nen engedte el, mert szükség volt ak­kor a munkájára. A dolgozó erre kiíratta magát táppénzre és ígv fütyülve a rendelkezésekre, el ment más városba versenyezni Figyelmeztetés hangzót' el az aktívaülésen az üzemek felé: tartsák be a balesetvédelm 1 rendelkezéseket. Gellért László j a Járműjavító üb. elnöke elmon dotta, hogy sok baleset elővigyá- I zatlanságból történik. A Jármű- | javítóban 1954 első évnegyedében • 7590 óra esett ki balesetek miat‘ j a termelésből. Fábián Ferencné | az Orvostudományi Egyetem szakszervezeti bizottságának el­nöke arról szólt, hogy az Alföld' I Nyomdából az utóbbi időben egy- ! más után viszik a klinikára » balesetet szenvedőket. A szocialista tulajdon védel- j mének elhanyagolása folytán szintén felmérhetetlen kár érte népgazdaságunkat. Kurucz Mi- | hály, a Kelet-magyarországi j Uzemélelmezési Vállalat igazga­tója elmondotta, megtörtént a i vállalat Békés megyei kirendeiT- , ségénél, hogy a marhapörkölt­höz rumot is kivetettek azzal 1 hogy az puhítani fogja a húst Kiderült ellenben, hogy a telep­vezető így akarta behozni tíz-1 literes rumliiánvát. De ugyan-1 akkor felvetették: sok esetber közbelépnek a társadalmi tulaj­dont elsikkasztok érdekében. Né­meth József, a Postás Területi Bizottság tagja felhozta példá­nak: decemberben az egyik gaz­dasági vezető 3000 forintot elsik kasztott. Megindult ellene n bí­rósági eljárás, a minisztérium ' közbenjárására azonban vissza A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa aktívaülést tartott a na­pokban, amelyen a jelenlévők egységesen állas tfoglaltak abban, hogy minden erejüket összponto­sítják a párt politikájának vég­rehajtására. Az igen jól sikerült aktívaülésen megjelent Reszegi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, országgyűlési képviselő, Stozicski Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság ipari osz­tály vezetője, továbbá a Szakszer­vezetek Területi Bizottságainak elnökei és tagjai, valamint az üzemek, vállalatok üzemi bizott­ságainak tagjai. Faf.kas István, az SZMT Haj­dú-Bihar megyei bizottságának elnöke mondott megnyitót, .majd Reszegi Ferenc tartotta meg be­számolóját. Hind a beszámolóban, mind az azt követő vitában a je­lenlévők hosszan foglalkoztak a Központi Vezetőség határozatá­val, amely világosan megjelöli a szakszervezetek feladatát az élet- színvonal fokozatos és állandó emelésében, ugyanakkor lelep­lezi a párt helyes politikáját el­torzító jobboldali, antimarxista nézeteket. A jobboldali elhajlás — mint ismeretes — mindenek­előtt a nehézipar lebecsülésében mutatkozott meg. A Szovjetunió példája, klasszikusaink tanítása és a mi tízéves fejlődésünk is azt bizonyítja, hogy a nehézipar fejlesztése nélkül nem lehet meg­teremteni a szocializmus építé­sének alapjait. A nehézipar alap- ia a könnyűiparnak, a mezőgaz­daság fejlesztésének, honvédel­münk erősítésének. — Nagy meg­könnyebbülést jelentett a Köz­ponti Vezetőség határozata — ezt szögezte le a beszámolóban Re­szegi elvtárs, majd utána min­den felszólaló — mert pártunk határozott intézkedései megmu­tatták, mind a külföldi, mind a hazai ellenségeinknek, hogy hiá­ba reménykedtek. Sbk szó esett az aktíva­ülésen az elmúlt tíz esztendő alatt elért eredményekről — so­kan idézték a jelenlévők közül a Központi Statisztikai Hivatal je­lentését az első ötéves terv vég­rehajtásáról, amely hűen rögzíti egy fél évtized hősies munkáját. Igen helyesen: mind a beszámo­lóban. mind a vitában nagy he­lyet kapott azonban az a fontos probléma: miben nyilvánultak meg a jobboldali nézetek a szak- szervezet munkájában. Debreceni és Hajdú-Bihar megyei üzemek, vállalatok példáját hozta fel Re­szegi elvtárs, elemezve, hogy sok helyütt az életszínvonal emelé­sének lehetőségeit elsősorban nem a termelés és a termelé­kenység fokozásában látták. Az SZMT Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága sem vizsgált meg sok fontos problémát: így például a termelés és a bérkifizetés ará­nyát, amelyből sok lazaság adó­dott az elmúlt esztendőkben. 1954-ben a Hajdú-Bihar megyei üzemek 103,3 százalékra teljesí­tették a tervüket, dé úgy, hogy a kifizetett bér 5,7 százalékkal haladta túl a tervezettet. Megnyilvánult az opportuniz­mus abban is, ahogy a munka- : fegyelem lazulásával szemben 1 egyesek vélekedtek. Hajdú-Bihar területén számos jellemző példát lehet erre találni. Sok volt az in­dokolatlan fizetés nélküli szabad­ság is. A Dohánygyárban 1954. , első negyedében 388 munkanap, I a negyedik negyedében 341 műn- i kanap esett így ki a termelésből. : Szinte bevett szokás az is, hogy a dolgozók a Tiszántúli Aram- i szolgáltató Vállalatnál az ebéd- < idő megtoldásával munkaidőben I végzik bevásárlásaikat. A vil- i lanyóra léolvasók munkaidő alatt I

Next

/
Thumbnails
Contents