Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-14 / 112. szám
1955. MÁJUS 14. SZOMBAT NÉPLAP 3 A HÚSZ BUDAPESTI ÜZEM FELHÍVÁSÁRA egymillió forinttal több terméket ad terven felül a népgazdaságnak a Gördülőcsapágygyár A Hajdú megyei Téglagyári Egyesülés vállalása : 3 millió nyers tégla Az utóbbi időben igen nagy munkasikereket ért el a debreceni Gördülőcsapágygyár. Az első negyedévi jó munka alapján elnyerte az élüzem címet, tulajdonosa lett a Kohó- és Gépipari Minisztérium vörös vándorzászlajának, a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság elismerő oklevelét is kiérdemelte, a gyár ifjúmunkásai pedig elnyerték a debreceni városi DISZ bizottság vándor- zászlaját. Most, a sikerek tudatában újabb, kiemelkedő fogadalmat tettek arra, hogy becsülettel helvtállnak az éves terv teljesítésében. Várhegyi János, a Gördülőcsapágygyár igazgatóia, Oláh Sándor, a gyár párttitkára, Papp József üb. elnök és Hárász Gyula DISZ titkár aláírásával érkezett be szerkesztőségünkbe a gördülőcsapágygyáriak fogadalma, amely egyben csatlakozásukat jelenti a húsz budapesti üzem versenyfelhívásához. Mit vállaltak a GÖCS dolgozói? Röviden úgy fejezték ki magukat: „Többet, jobbat és olcsóbban termelnek!“ A dolgozók kezes hősei egymillió égetett tégla deményezése alapján megfogadták: évi tervüket 102,3 százalékra teljesítik, készáru tervüket december 20-ra befejezik. Ennek a felajánlásnak a teljesítésével egymillió forinttal több terméket adnak a népgazdaságnak. Fogadalmukban szavukat adták arra is a GÖCS dolgozói, hogy az önköltségcsökkentéssel mintegy 2 millió forintot takarítanak meg. Megjelölték azt is, hogyan érik ezt el. Néhány adat: A csapágyak szalagszerű szerelésének bevezetésével 55 000 forintot; a szovjet technológiai eljárások széleskör- ben való alkalmazásával 200 000 forintot: a golyóscsapágygvűrű görgő és golyóedző agregátor üzembehelyezésével 100 000 forintot; az egyes üzemrészek rezsi költségének csökkentésével 555 000 forintot; a gyémánt takarékosság érdekében alkalmazott kőlehúzó alkalmazásával 61 000 forintot; az olaj takarékos gazdálkodásával 4800 forintot; a kúpgörgő sajtolásánál új sajtoló szerszám alkalmazásával 43 000 forintot takarítanak meg többek közt. A Hajdú megyei Téglagyári Egyesülés dolgozóinak vállalása — nagyon helyesen — elsősorban arra irányul, hogy csökkentik az égetési és nyersselejt téglák százalékát — az elmúlt évihez viszonyítva — 1,6 százalékkal. Szavukat adták az egyesülés dolgozói arra is, hogy az 1954. évi 72.6 százalékról ebben az esztendőben 80 százalékra emelik az elsőosztályú téglák arányát. Vállalték a továbbiakban, hogy az 1955. tervév befejezéséig 3 000 000 nyers téglát és 961 500 égetett téglát adnak terven felül a népgazdaságnak. A Hajdú megyei Téglagyári Egyesülés fogadalmát Engelhardt György műszaki vezető, Gábor Pál párttitkár és Filipich Lajos üb. elnök írták alá. December 21-re befejezi éves tervét a Debreceni Textilruházati KSZ — ezt ígérik a dolgozók. Tgy terven felül mintegy 250 000 forint értékű közszükségleti cikket adnak a lakosságnak. Az önköltséget 'három százalékkal csökkentik — írták vállalásukban. a megyében 14 gépállomás teljesítette tavaszi tervét s egyben a talaj a porhanyósítá- ' savai a gyomot is irtsuk. Helyenként ezt a műnkét már megkezdték. Végzik a kukorica első növényápolását, a fogasolást. Adjanak a gépállomások ebben a fontos munkában segítséget a A megye traktorosai azzal az elhatározással dolgoztak a tavaszi vetés gyors befejezéséért, hogy a megye jó hírét ismét visz- szaszerezzék. Vállalásukat sikerrel hajtották végre. A megye gépállomási igazgatósága első helyre került az országos versenyben. A megye tavaszi traktormunka tervét 115,4 százalékra teljesítette május 10-ig. Tizennégy gépállomás. 473 traktoros és 70 traktoros brigádvezető teljesítette eddig tavaszi tervét. A Borsősi Állami Gazdaság- i ban 4807 holdon befejez- 1 ték a rizsvetést Lévai József rizstermelési agro- nómus jelentette szerkesztőségünknek, hogy a Borsósi Állami Gazdaságban befejezték 4807 holdon a rizs vetését. A korábbi vetésekből 3000 holdat el is árasztottak, 587 holdat pedig sávos öntözésre rendeznek be. Debrecen tsz-ei május 10-ig i 72 holdon sarabolták meg 1 a cukorrépát Debrecen tsz-ei a cukorrépa vetéstervet 101 százalékra teljesítették. A répavetésnek 10-éie mintegy 30 százalékát, 72 holdat meg is saraboltak. Az élenjáró tsz-ek — a macsi Béke, a Rákosi- telepi Petőfi már kétszer sara- bolta a répát, egyszer hengerezte Ezek a tsz-ek a héten már megkezdték a cukorrépa egyelését is. A többi tsz-ek vegyszeres permetezéssel védekeztek a barkó pusztítása ellen. Legsürgősebb feladat a kalászosok acatolása és a kukorica fogasolása Hogy a kalászosok elgyomoso- dásából adódó terméskiesésnek elejét vegyük, minden tsz és egyéni gazda egyik halaszthatatlan dolga most a kalászosok acatolása. Ezért végezzék el ezt a fontos munkát a napokban, május 20-ig, még' a kalászosok szár- baindulása előtt, hogy a gyom ne szívhassa el a tápanyagot és a nedvességet a kalászosoktól. Ennek a munkának elvégzésével holdanként 2—3 mázsával több te-méshez jutunk és a szemtermés is jobb minőségű lesz. Bőven megtérül az acatolás fáradságának ellenértéke. A megyében széltére sorol a kukorica. Szükséges, hogy a föld lét ilyent** megoorbpnaáüítmik, tsz-eknek kapcsolt boronákkal, hogy nagy munkaszélességben minél hamarabb megboronálják a kukoricát. A járási mezőgazdasági osztályok is gondoskodjanak saját területükön ezeknek a munkáknak gyors elvégzéséről. Megnyílt a hajdúszoboszlói strandfürdő (Tudósítónktól.) Ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a hajdúszobosz- iói strandfürdő, amely ebben az idényben sokkal alaposabban felkészült a fürdőben pihenést és gyógyulást kereső vendégek fogadására, mint eddig bármikor. Újjáépítették a fedett fürdőt, amelynek lapos tetejét a nyári hónapokra napozóvá alakították át. Működik a hullám-, a pezsgő- és kádfürdő, iszappakoló, és állandó orvosi felügyelet van a szoboszlói strandon. Ujjáfestet- íék a fürdő területén lévő éttermet, kibővítették helyiségeit, és sokkal nagyobb lett a konyhája is. A fürdő mellett lévő csónakázó tó közepén lévő szigeten halászcsárdát nyit a Hajdúszoboszlói Vendéglátó Vállalat. Az első nagyobb halszállítmány már csütörtökön megérkezett: egy 43 kilós harcsából készítettek — a rossz időjárás miatt — a Szabadság étterembe n különböző halételeket. Az üdülők rendelkezésére áll a szépen berendezett Gambrinus szálloda és étterem is, és majd mellette a cukrászda. A város különböző részén lévő 30 üdülő is felkészült a szabadságukat itt töltő és gyógyulást kereső közönség fogadására. A téli hónapokban átlagosan 3—400-an töltötték el szabadságukat Hajdúszoboszlón. Most a nyári idény megindulásakor — csütörtökön — már 1200 beutalt érkezett a fürdővárosba. Ismét kezembe vettem a tollat, hogy szövetkezetünkről írjak egy pár sort. Valamennyien ima- gunkévá tettük pártunk határozatát, útmutatását és ennek szellemében dolgozunk. Többet, jobbat akarunk termelni mi is ebben a gazdasági évben. Éppen ezért az idén az összes kukoricánkat négyzetesen vetettük, mi is csatlakozunk a versenykihíváshoz: holdanként 30 mázsás kukoricatermést érünk el. Most a növényápolási munkát végezzük serényen. Húsz hold cukorrépánkat megsaraholtuk és ezt a területet május 15-ig ki is egyeljük. 10 hold takarmányrépánk és 10 hold kenderünk is szépen fejlődik, 20 hold lucernánk is példás. Kertészetünkben sem áll a munka. A korai palántákat kiültettük, gyönyörűen fejlődnek. Sok jövedelmet hoz ez majd a tsz-nek.. A terméseredmény, a jövedelem, a közös vagyon növelését mi magunk irányítjuk. Ebben a gazdasági évben pl. 150 holdon alkalmaztuk az őszi kalászosokon a vegyszeres gyomirtást. Termelőszövetkezetünkben szervezetten folyik a munka. Mindenki tudja, melyik terület az övé, miért kell felelnie. A szervezett munka, a jó munka- fegyelem egyik biztosítéka szövetkezetünk eddigi eredményeinek. Ezt látva a kívülállók is egyre többen kérik felvételüket. A tavasz folyamán 12 új belépővel erősödött termelőszövetkezetünk. Kozma László brigád vezető. Sárrétudvari, Uj Élet TSZ. A RUHAGYÁRI Szítofátszákcát tármunkásöknak is van egy kis részük. Szombaton újra Kabára indut- nak, hogy jobbnál jobb számokkal vidítsák kedvre és dalra a kaboMtkat. Az üzem dolgozóit szeretik is. várják is Kábán, hiszen nem először lesznek ott és nem is utoljára. Május elsején is együtt ünnepeltek, a kábáink Debrecenben, az üzemiek Kábán. Mivel pedig három a magyar igazság, még itt van a ruhagyáriak harmadik és döntő igazsága is. Akik elsők a termelésben, azoknalk a 'kultúrmunlzákban is példát kell mutatniok, A Ruhagyárban pedig a termeléssel sincs hiba. A gyár négyszeres éliiz^m, igy igazolják, hogy milyen forrongásban nő és formálódik itt is a történelem. És ennek a négyszeres élüzem címnek szinte parancsoló ereje van a kultúr- munkák elvégzésében Is. H o r- v áth Boldizsárné sokat tudva erről beszélni, de mi csak a. legjellemzőbbeket jegyezzük fel. Az üzemben a foto szakkör fényképekkel népszerűsíti a kul- túrmurikákat és kultúrmunkáso- 1 kot. Felvételeket 'készítenék próbákról, előadásokról, hogy hitelesen mutassák meg azt a sok gondot, melegséget, amint egy- egy színdarab, táncszám előadássá érik. A faliújságon pedig közvéleménykutatással kapnak hírt. a murikásak kívánságáról, óhajáról. Ki mit szeret, ki mit szeretne, hogy a kultúr csoportok ennek az igénynek megfelelően állítsák össze számaikat. A rr\l- velödési keresztrejvény meg már jelzi azt a szellemi lombosodúst is, amely az üzemben leginkább a kultúr csoportok kedvéből, vágyából nő elő. A ruhagyáriak igazságához nincs mit hozzátennünk. <5k van mint nap igazolják, hogy történelmük forrongásban, változásban van és ebből legnagyobbrészt a munkásosztálynak kell vállalni, 'bt) ják és mindenki tudja, áki csak egy kicsit is ismeri az üzemet. A színjátszók viszont clyan anyagból gyúrt legények, akik amit egyszer elhatároztak, azt dűlőre is viszik. A színdarabot nem lehetett abbahagyni, hiszen a seregszemle már ott setterike- delt a sarkuk mögött. Esténként összegyűltek — a gyárkapuban — Vadász Gyula, Lé n ár t Antal, Zsikai István, Mezei Ferenc s neki a városnak, hogy útközben hátha cseppen egy próbára alkalmas terem. Tiszta Karinthy tréfa volt, s mivel ők úgyis Karinthy darabot tanultak, így hasznot is húzhattak az esetből. A terem valahogy mindig kikerült, és a darab is szebb, jobb, kidolgozottabb lett, megérve a kulturális seregszemle elsőségére. Summázva tehát ez volna az első igazság, hogy csak szív, lélek, lendület kell a kultúmnunkákhoz, és álckor nincs az a nehézség, amit le na lehetne gyűrni. A második igazság, ami a ruhagyáriak kultúékedvét állandóan lendületben tartja valahogy olyan- féléképpen hangzik, hogy a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában az üzemi kultúr- munlkásOknak is beláthatatlan a feladata. Ezt az üzem dolgozói nap mint nap megvalósítják páros versenyben lévén a kabalákkal. A gyár hírének, jó munkájának titka itt is rejlik, ebben a páros versenyben, hiszen eredményekkel, a tervek naponkénti túlteljesítésével kell bebizonyítani a kabaiak előtt a munkás- osztály nagy-nagy igazságát. A ruhagyáriak megteszik ezt is, s hogy megtehetik, abban a kulgyáriaik példája nem bizonyított volna ellenikezőleg. íme a ruhagyáriak bizonyítéka arról, hogy hogyan lehet kultúr- életet szervezni, a sok gond és nehézség ellenére is. Kezdjük először a színjátszók igazságával. Ha valamelyik üzemben nehéz a színjátszók helyzete, akkor a Ruhagyárban nehéz, S őket ez elkeseríti? Egyáltalán nem. Itt van például Vadász Gyula, a színjátszók lelke. Most is mosolyog, amikor a színjátszókról beszélgetünk. Igazi Karinthy mosolygással, arca mögött mindig őrizve valamit a vígjátéki ötleték humorából, komikumából, vagy éppen szatírájából. Mert nem nevetséges az, hogy a Ruhagyár színjátszói nap mint nap új ötlettel, harccal csikarják 'ki annak a lehetőségét, hogy egy- egy darab, jelenet próbáját megtarthassák, begyakorolhassák? Ök aztán valóban panaszkodhatnának, hogy nincs terem — se ilyen, se olyan —, hivatkozhatnának arra is, hogy így hamar elmegy az ember kedve a kultúrmunlcá- tól. És hogy ez így igaz, bizonyítják az alábbiak. A DISZ kulturális seregszemléjét megelőző időkben mind a színjátszók, mind a tánccsoportok forrongva készülték a bemutatókra. Azaz, hogy valami mindig közbejött, meglepő fordulatokkal kedveskedve a csoporttíknak. Ugyanis igazság) és valóság, hogy a Ruhagyár vajmi szűkében van a helyiségeknek, és hogy az új épületek elkészítéséig minden teremre szükség van a jó eredmények érdekében. Ezt a színjátszók is tudják, a tánccsoportok is iv.dWasserkopf? — kapom fel a fejem. Na igen, s már mosolyog is, a szeme tele van vidám huncutsággal és értelemmel. Wasserkopf, vagy jobban mondva V a- iás z Gyula, a ruhagyári színjátszók legtehetségesebb tagja. Hogy honnan tudom? Egyszerű. Vasárnap volt a DISZ kulturális seregszemléjének a bemutatója, aki azt végignézte, mihamar megállapíthatta, hogy a ruhagyári színjátszók a legjogosabbák aa elsőségre. Szinte meglepő volt az a színészi érzék, ahogy a 'különböző típusokat formálták, alakították, ahogy életre keltették, megelevenítették a Karinthy alkotta jellemeket. És különösen Wasserkopf játéka volt felejthe- *ellen. Kíváncsiságunknak már ez is épp elég Ült volna, ez az élmény, amit játékukkal nyújtottak a nézőknek. Hiszen láttunk itt több színjátszó csoportot, s vallják meg őszéntén, hogy ki- 'sit elkeseredettek voltunk ezekből a játékoktól. A ruhagyáriak nagy érdeme, hogy elkeseredésünk jókedvvé csattant, hogy fel- ndámodhattunk Karinthy szellemességétől, a színjátszók tehetségétől. Mert, hogy tehetségesek, ibban egy percig sem kételkedhetünk. Az üzemi kultúrcsypor- ttíle közül — ha rangsorolnánk — ők kerülnének az élre, mö- lötták jónéhány helyet kihagyva sorakoznának csak a többiek. Ml O titka a jó üzemi kuls.úrmunkának. az igazi kultúrólet- nek — kutattuk már többször ezt %z elég ágbogas rejtvényt. Hiszen számtalanszor találkoztunk már kultúr munkásokkal, vezetőkkel, amint nehézségekre hivatkozva belenyugodtak a kul- túrmunka darvadozásába. Az emberék nehezen mozgathatók, nincs ’■edvük vagy idejük kultúrmun- ’zára, nem elég nagy a terem, se ez, se az, nőtt garmadával a ’•ifogás. Sok esetben már hailan- lók lettünk volna ezt általános .yassóaként elfogadni, he a ruhaTizenkét új belépő a sárrétudvari Új Élet TSZ-ben
