Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

leíárjai egyesüljetek! A Minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek, és ala­csonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdítá­sának legfontosabb feladatairól (3. oldal) — Látogatás három napközi otthonban (3. oldal) — Sport (4. oldal) Mai számból: XII. ÉVFOLYAM, 111. SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955. MÁJUS 13. A magyar nép a jövőben még cselekvőében veszi ki részét a béke megvédéséért folyó küzdelemből Hegedűs András elvtárs beszéde a varsói értekezleten Az európai államoknak az euró­pai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói érte- kazlcte május 11-i ülésén Hege- düs András elv'.árs. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke a magyar Kormány ne­vében az alábbi nyilatkozatot tette: Tisztelt értekezlet! Elvtársak! A Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége azt a megtisz­telő megbízatást kapta a magyar kormánytól, hogy részt vegyen a varsói értekezleten és n maga részéről teljes erejével elősegítse az értekezlet sikerét, hozzájárul­jon azoknak az európai helyzet alakulása következtében, szüksé­gessé vált intézkedéseknek a ki­dolgozásához, amelyek minden európai nép, köztük a magyar nép békéjét és biztonságát is szolgálják. A magyar nép nagy megelége­déssel fogadta az európai béke és biztonság kérdését tárgyaló moszkvai értekezlet nyilatkoza­tát és azt szíwel-lélekkel ma­gáévá tette. Népünk tudatában van annak, hogy a nyilatkozat­ban foglaltak megfelelnek mind a magyar, mind valamennyi euró­pai nép érdekeinek. Ezért a ha­zájukat forrón szerető magyar dolgozók gyűlések ezrein tettek hitet kormányunk ezirányú poli­tikája mellett. A moszkvai értekezleten rész­vevő nyolc ország határozott fi­gyelmeztetése és a francia, olasz, német és más népek túlnyomó többségének tiltakozása ellenére a párizsi egyezményeket aláíró kormányok — az Egyesült Álla­mok és Anglia vezető körei nyo­másiának és fenyegetéseinek en­gedve — kierőszakolták az egyez­mények ratifikálását. A Magyar Népköztársasáig or­szággyűlése április 19. és 22. kö­zött lezajlott legutóbbi ülésszakán megvitatta a kormány külpoliti­káját és a moszkvai értekezleten elfogadott határozatok alapulvé­telével, a jelenlegi nemzetközi helyzetnek megfelelően, szem előtt tartva a magyar nép élet­bevágó érdekeit, olyan értelmű határozatot hozott, hogy szüksé­gesnek tartja a baráti államok­kal egyetértésben a barátsági, együttműködési és "kölcsönös se­gélynyújtási szerződés megköté­sét és az egyesitett katonai pa­rancsnokság felállítását a béke- szerető országok népei békéjének megvédése, biztonságának meg­óvása érdekében. A Magyar Népköztársaság kor­mánydelegációja,' amikor részt vesz a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási és az egyesített katonai parancs­nokság felállítására vonatkozó szerződés kidolgozásában, és aláírja azt, a Magyar Népköz- társaság országgyűlése egyhan­gú határozatának tesz eleget. A Magyar Népköztársaság kor­mánydelegációja teljes mérték­ben egyet ért Bulganyin elvtárs­nak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének a jelenlegi nem­zetközi helyzetről adott értékelé­sével, magjáévá teszá és örömmel üdvözli azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítésé­re, népeink biztonságának és bé­kéjének védelmére tett. A moszkvai értekezlet óta a béketábor országai, köztük a Magyar Népköztársaság számos kezdeményező lépést tettek és fokozták erőfeszítéseiket a nem­zetközi feszültség enyhítése, a világ békéjének biztosítása érde­kében. A magyar dolgozó nép minden rétegében nagy visszhangot kel­tettek Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén el­hangzott szavai: „Mi olyan tár­gyalásokat kívánunk és olyan egyezményekre törekszünk más országokkal, amelyek a nemzet­közi helyzet feszültségének eny­hülésére vezetne'k." A magyar nép. a világ minden békeszerető népével együtt, nagy örömmel fogadta és támogatja a Szovjetunió kormányának a vi­tás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldá­sára, a német kérdés rendezésé­re, a fegyverzet csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver el­tiltására vonatkozó több ízben megtett javaslatait. A Magyar Népköztársaság kor­mánydelegációja a Szovjetunió kormányának a fegyverkezés csökkentése, az atomfegyver be­tiltása és az új háború veszélyé­nek elhárítása tárgyában a mai napion nyilvánosságra hozott ja­vaslataiban a Szovjetunió követ­kezetes békepolit.ikájának újabb történelmi jelentőségű megnyil­vánulását látia. . A rendkívüli jelentőségű javas­latokkal kapcsolatban magyar részről szükségesnek tartjuk rá­mutatni arra, hogy a béketábor országai — köztük Magyarország is — mér évek óta törvénnyel tiltják és szigorúan büntetik a háborús propaganda mindennemű megnyilvánulását. Ami az atomanyag és az atom­energia békés célokra való fel- használása tekintetében ellenszol­gáltatás nélküli segélynyújtását illeti, e téren a Szovjetunió ra­gyogó példát szolgáltatott, ami­kor lehetőséget biztosított szá­mos államnak, közöttük a Ma­gyar Népköztársaságnak is, az atomenergia tudományos kutatá­sára. A kölcsönösség alapián kiépí­tendő gazdasági kapcsolatok kér­désére vonatkozóan le kell szö­gezni, hogy országaink erre irá­nyuló törekvései a kapitalista ál­lamok egy részénél merev és el­utasító diszkriminációs politiká­ba ütköznek. Világos, hogy az ilyen politika felszámolása egy­felől a nemzetközi feszültség csökkentésének egyik hathatós eszköze volna, másfelől pedig érezhetően emelné nemcsak az érintett országok, hanem maguk­nak a diszkriminációt alkalmazó országok népeinek jólétét is. A Szovjetuniónak a fegyver­kezés csökkentése és az atom­fegyver betiltására vonatkozó nemzetközi egyezmény kötése tárgyában az ENSZ elé terjesz- ' tett és a mai napon nyilvános­ságra hozott javaslata, miiként minden nép, úgy a magyar nép legéletbevágóbb érdékeit érinti. E javaslat megvalósulása elhárí­taná a népek felett lebegő hábo­rú veszélyét. A fegyveres erők csökkentése, a nagy és kis államok részére megtakarítást és a fel­szabaduló anyagi erőknek a nép­jólét emelésére való fordítását tenné lehetővé. A Szovjetuniónak a béke biztosítása érdekében ki­fejtett erőfeszítései kiváltották a világ minden békeszerető népe és így a magyar nép köszönetét és háláját. A moszkvai értekezlet óta a Magyar Népköztársaság még szo­rosabbra fűzte kapcsolatait a bé­ketábor országaival. E megbont­hatatlan barátságnak egyik meg­nyilvánulása volt felszabadulá­sunk tizedik évfordulója. Tovább fejlesztettük együttmű­ködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren a Szovjetunió­val és valamennyi népi demok- : ratikus országgal. A Magyar Népköztársaságnak az élet min­den területére kiterjedő szoros együttműködése a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal jelentős mérteikben elősegltt szocialista építő munkánk és a béke megvédéséért folytatott kö­zös harcunk Sitkéiéit. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az Országgyű­lés Elnöksége a magyar nép egy­séges békeakaratának megfele­lően határozatban állást foglalt a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak a világ összes népeihez és parlamentjéhez intézett felhívá­sa mellett. A Magyar Népköztár­saság Országgyűlése legutóbbi ülésszakán úgy határozott, hogy meghívja hazánkba a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa, a Cseh­szlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság, az Oszt­rák Köztársaság és az Olasz Köz­társaság parlamenti küldöttsé­geit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájáruljon a népek és par­lamentjeik együttműködéséhez. A moszkvai értekezlet nyilat­kozata nyomatékosan aláhúzza „népeink békében akarnak élni és baráti kapcsolatokat atkamak minden más néppel“. Ennek megfelelően a Magyar Népköz­társaság fokozta erőfeszítéseit a nemzetközi problémáknak békés tárgyalások útján való megoldá­sa érdekében, fejlesztette gazda­sági, kulturális és egyéb kapcso­latait más országokkal. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy elsősorban valamennyi szomszédos országgal mind szo­rosabb és gyümölcsöző kapcsola­tokat alakítsunk ki. Ezért to­vábbfejlesztjük jószomszédi vi­szonyunkat Jugoszláviával és Ausztriával is, amelyekkel eddig is több függő kér­dést sikerült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Népköz- társaság kormánya nagy meg­elégedéssel vette tudomásul a néhány héttel ezelőtt Moszkvá­Közlesnény az európai áüamoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezlete május 12-i üléseiről Május J2-éti megtartották az európai államoknak az európai béke ♦ és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezlete bar- | madik ülését. Az ülésen Hegedűs András, a Magyar Népköztár- z saság Minisztertanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője el- f nökiilt. J Az ülésen nyilatkozatot tett Mehmet She hu, az Albán Nép. t köztársaság Minisztertanácsának elnöke, az albán küldöttség vezetője, f Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Minisz. t tertanácsának elnöke, a román küldöttség vezetó'je, Vlko Cser-1 venko v, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a bol- X gár küldöttség vezetője. i Az értekezleten nyilatkozatot tett továbbá P e n g T ő-h u a j, a Ki- { nai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, nemzetvédelmi ; miniszter, a Kínai Népköztársaság megfigyelője. t Május 12-én tartott az értekezlet egy zárt ülést is. amelyen A. 1. t Antonov hadseregtábomok tartott beszámolót a közös fegyveres > erők létrehozásával kapcsolatos kérdésekről. í Délután az értekezleten alakított bizottságok tartottak ülést. ; Az értekezlet következő ülését május 13 án tartják. ban a Szovjetunió és Ausztria kormányai közölt létrejött meg­állapodást. Ennek megvalósulá­sa — a Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint —- jelentős mértékben előmozdít­hatja a Magyarország és Auszt­ria közötti jó viszony további fejlődését. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy az osztrák állam­szerződés küszöbönálló megköté­se különös tekintettel arra, hogy Ausztria nem csatlakozik semmi­féle katonai tömbhöz és terüle­tén nem engedélyezi idegen ha­talom katonai támaszpontjait — hozzájárulhat a két szomszédos ország kapcsolatainak további kedvező alakulásához. A Magyar Népköztársaság kor­mányának külpolitikáját népünk egységesen támogatja és erőtel­jesen kiveszi részét a békéért folyó harcból. Ennek kiemelkedő megnyilvánulása volt ez év feb­ruárjában a IV. magyar béke­kongresszus, amely az egész or­szág hangulatát tükrözte és ar­ról tanúskodott, hogy hazánk va­lamennyi rétegét áthatja és to­vábbi harcra serkenti a háborús veszély elleni tiltakozás. A kong­resszus a német militarizmus és az atomháború ellen egységesen fellépő magyar nép seregszemlé­je volt. Megmutatta, hogy amia­gyar nép nemcsak a veszélyeket ismerte fel, de a többi békesze­rető néppel esvütt kész felsora­kozni azok elhárítására. A bákekongresszust követően több mint hétmillió ember, ha­zánk egész felnőtt lakossága tett hitet a béke megőrzésének ma­gasztos ügye mellett, amikor alá­írta a Béke-Világtanács az atom­háború és a német militaristák felfegyverzése elleni felhívását. A Magyar Népköztársaság kor­mánya azon lesz, hogy a jövőben még cselekvőbben vegye ki ré­szét a béke és a háború erői között világméretekben folyó küzdelemből. Azon leszünk, hogy a béketábor soraiban, a felszaba­dító Szovjetunió oldalán, még fokozottabb mértékben járuljunk hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együ tlmüiködés kiszéles í főséhez, a bélke megszilárdításához. Tisztelt értekezlet! A magyar nép mély felhábo­rodással látja, hogy a béketábor országainak a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló tö­rekvéseivel ellentétben az Egye­sült Államok uralkodó körei ál­tal vezetett imperialista hatal­mak az elmúlt hónapok során tovább fokozták háborús előké­születeiket, fenyegetve a béke­tábor országai, köztük hazánk békéjét és biztonságát. Lázas ütemben folytatják a fegyverke­zési hajszát. Az Egyesült Álla­mok, Angiba és Franciaország uralkodó köreinek eddigi csele­kedetei arról tanúskodnak, hogy nem akarták a fegyverkezés csökkentését és ha beszéltek róla, úgy ezt azért tették, hog\ így álcázzák az él taluk folyta­tott féktelen fegyverkezési ver­senyt és az atombáborús ké­szülődéseket. Az imperialista körök háborút előkészítő tevékenységükben odáig mentek, hogy az észak- atlanti tömb tanácskozásának egyik legutóbbi ülésén mér nyíl­tan mint szükségszerűséget je­lölték meg a tömegpusztító atom- és hidrogénfegyverek alkalmazá­sát az új világháborúban, más szóval programjukká tették az atomháborút. Vita csak akörül volt, ki adjon engedélyit a tömeg­pusztító fegyver alkalmazására: a katonák, vagy a politikusok. Ugyanezen az értekezleten Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államok jelenlegi politikája a mozgósít, ható harci erőkön alapul. A békeszerető népeik, köztük a (Folytatása m i tsláakmi

Next

/
Thumbnails
Contents