Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-01 / 102. szám
Marx-Engels-Lenin-Sztálin diadalmas zászlaja alatt etilre a szocialista Magyarországért! Gondolatok Kakáról au e.Li& májusi hajnalon Álmosan zsongító szél mozdul a kábái határban. Valahonnan a 5zoboszlói mezők mélyéről indult, 'útközben felszedte már az ara- szosra nőtt búzatáblák, a serce- r.ő füvek illatót. S míg ideért, tele lett földszaggal, illattal, s elnehezülvén, hogy könnyebbed- ék, lehullatta mind a kábái határban. F ent, nagy magosban szétszórja a nap tollászkodó sugarait, s megáztatja esős fényben, sugaras melegben az egész tájat. A vasúti síneken áthaladva, eperfák és gyümölcsfák koszorújából nő ki a tábla: Kaba. Cseréptetők, nádtetők villannák, az ablakokból már kihajlik a biroibós muskátli. Az úton port kavarva karikáziik a szél, az árokparti fűzőidben pelyhestollu libáik csipegetik a friss sarjú hajtásokat.’ Szép, álmosftó délelőtt ez, a faluban alig 'átható valaki. Az emberek nagy része már kint mozog a határban, tengerit vetnek, rizst vetnek, s ütött mir sara bol jak a cukorrépát 'is. Néha egy gyermek becsapja a kiskaput, ilyenkor aztán egy veréb, egy vadgalamb visszalhaj- tott ágként szökken a •magosba. Móricz nem is olyan régen, pár évtizede azt irta erről a községről kulturális életünket elemezve, hogy Rabára évek óta nem jut el könyv, s az itt élők talán mén csak nem is sejtik, hogy mi fán terem az irodalom. Most, hogy megint Kabára értem, ez a móricz* megállapítás mozdul bennem, s a kíváncsiság is, hogy egy kicsit szétkutassák a kábái életben, s kábái változásokban. Az utcáikon, az álmo- sító mezőkön, aho' mór mindenütt élet sarjad, nő és kezd lombot növeszteni. Kaba talán szemre ma sem változott. Igaz, a régit nem ismertem, de gondolom, a házaik ma is olyan nád fedelesek, cseréptetősök, mint régen. Az emberek, a lakosok is már rég itt laknak, csak az akikari öregek sírba 'hulltak, a gyermekek felnőttek, a lányok asszonnyá nyitottak, hogy gyermeket szüljenek, gyermeket neveljenek. De valami mégis változott. Érzem a levegőben, a szelek ízében, a szekerek felcsapó zajában, ahogy állok a tanácsháza előtt, kémlelve a falu ezer tavaszi moccanását. A ’ tamácsház» előtti téren kút bugyogtatja vizét. Fiatal lány térül a (kúthoz, s alátartja zománcos kannáját, Bugyog, bugyog a víz, s közben két. csikós kocog be a kút előtti térre. Mindkettő lovához 6—6 csikó van kötve, s a kút előtt egyszerre rántják meg a kantárt. AnnuSka te — csendül az elől lovagló hangja — adj egy kis vizet lelkem, mert beporosodott a toriiom. A lány elébe szökken, és már nyújtja is a vizet. Tele az egész kannát. A csikós iszik, a lány meg nézi felsugárzó szemekkel. Aztán a másik is, majd ellkocognak, odavillantva egy mosolyt a lány utánuk forduló arcába; S akkor már tudom, hogy ml változott itt Kábán, Tetétlenen, Szoboszlón, meg szerte az egész országban. Megváltoztak az emberek, mert valami olyan változás zúgott itt át ezen a tájon, ami megváltoztatta őket, mássá gyúrta, mássá formálta a mosolygást, a lelkeket. Tiz év, s ez elég volt ahhoz, hogy Kábán is kinőjön az új történelem, mint tavasszal a fű, májusban a levéL S most már csa k úgy tüne- deznek elém a változás nagy jelei. Itt van a tanácsháza. Mennyi keserűségről, kétségbeesésről tudnának beszélni ezek a falak, amikor még községházának hívták, amibe úgy ivódott bek a kétségbeesés, a szomorúság, mint verejték, izzadság az emberek ingébe. Ma egyszerű emberek vezetik, irányítják a falu életét, de úgy, hogy abban aztán nincsen hiba. Ott van a patika, a posta, a földművesszövetkezet, ahol mindenütt száribaszöikkenön nő az új, az igazibb élet. Csak iskolája kilenc van ennek a hétezer lakosú községnek, 24 osztályban tanítják, nevelik jól képzett pedagógusok a gyermekeket. Van mozija, alhol nem egyszer verekedni kell a jegyért, hogy az ember hozzájuthasson a sok igény mellett. És ez mind egy évtized alatt. Kábán, amiről Móricz valaha olyan szomorú és megdöbbentő dolgokat írt. Könyv, iskola, kultúra, mind otthonosabbá válik Kábán és megtanulják, amit valaha ' oly jól titkoltak előlük csendőrszuronyökikal, rendele- tefakel. S ilyenkor május küszöbén ez mind felidéződik, eszébe jut az embernek. A sok szolgaságban megfakult májusok de eszébe jutnak most már a szabadságtól megpirosult májusok is, amiből a tizenegyedik érkezik ma Katára. Ebben a májusi emlékeztetőben az ember roppant kíváncsi lesz, hogy mit tesznek, mit csinálnak a kábáink a tizenegyedik szabad májusért. Emlékeznek-e régiekre, érzik-e az új májusok ízét, zamatát, megtesznek-e mindent a még szebb májusokért? Kábán ekörül sincs hiba. Az eddigi eredmények mind azt bizonyítják, hogy itt értik a májusi üzeneteket és jó munkával ünnepük és becsülik meg a szabad életet. Az idei tavaszi munkák megszervezése, elvégzése meg éppen amellett tanúskodik, hogy a községben minden tavasszal jobb és jobb munkával köszöntik a májust, állítanak májusfát lányoknak, életnek, szabadságnak. S hogy mindez nemcsak szóbeszéd, vagy ráfogás, azt bizonyítsa a kábái élet, a kabal valóság:-jYjéhány napja lapunkban a 3| felszabadulási versenyt • értékelve, Kábáról a következőket írtuk: „A megye legjobb községe Kaba. Az elmúlt éveik során többször végzett példamutató murtíkát a. község dolgozó parasztsága. A felszabadulási versenyben is bebizonyította, hogy méltó régi jó híréhez. A mezőgazdasági munkákat idejében végezték el, az állampolgári kötelezettség teljesítésében az adóbevételi tervet véve figyelembe, 100 százalékon felüli eredményt értek el.“ íme, a rövid megindoklás, melynek ha a gyökeréig leásunk, kibomlik egy fa.lu verejtékes élete, szigorú hétköznapokból, vasárnap délutáni nyugalomból és csendből egybeszőve. A kábái határ szép, tengerszéles táblákból, jól termő búzaföldekből nő a falu köré. 17 ezer holdra nézhet a lakosság szeme, Tetétlentől Ladányig, Nádudvartól Szoboszlóig. Megterem itt minden, ami kell, ami szükséges, ami szebbé és jobbá teszi az életünket. Nő itt acélos szemű búza, szép csöveket termő tengeri, borsó, cukorrépa, dohány, napraforgó, s még a rizs is megérik a kábái határban. És mindez munkát kíván és nem olyan immel- ámmol végzett félimunkát. Egészet és becsületest, olyat, amilyet a kabaláktól el lehet várni, amilyet a kabaiak már megszoktak ez alatt a tíz év alatt. T avasszal is ilyen munkát adtak a földnek, ilyen munkát végeztek a határban. Mihelyt kipattant a mezők szeme, ők azonnal munkáihoz fogtak. A tavaszi vadvizek sehol sem gyűlhettek meg, megtalálták a módját, hogy még lapos földekről is leeresszék a vizeket. Nincs egy holdnyi vízkáruk sem, a víznyomta helyeken is szépen nőnek a kalászosok. Segítették is az ősziek mozdulását fejtrágyázással, boron állással, hengerezéssel. A pártszervezet, a termelési bizottság Bangó Ferenc irányításával nagyban meggyorsította ezt a munkát, aminek az eredménye a felszabadulási verseny értékelésénél meg is mutatkozott. Az ősziekből 1060 holdat műtrágyáztak a kabaiak, gyakorlatból megtanulva azt a tanítást, hogy az istállótrágya mellett a kellő mennyiségű műtrágya nagyban növeli a terméshozamot. Különösen a tsz-ek jártaik elől jó példával. Itt is igyekeztek meggyőzni az egyénieket arról, hogy a fejlettebb módszerekkel való gazdálkodás megfizeti a fáradságot. S az egyéniek tanultak is a szövetkezetiektől. Nemcsak műtrágyáznak, hanem a tavaszi talajelőkészítésben is nagyban alkalmazzák a jól bevált módszereket. Tárcsáznak, kultiváto- roznak, hol, mi szükséges, hogy a mag gyomtalamított földbe kerüljön. így jobb és több termés várható, s a talajművelés is könnyebb cs gyorsabban végezhető. S zép is a határuk, a búza már araszosan leng, a cukorrépa sorja megolvasható. De a kabaiak mindezek mellett valami olyat is termelnek, ami nagyban forradalmasította itt az életet. Ma már 300 holdon művelik a rizst, amiről valaha azt hittük, hogy csak a délszaki égtájak ringó vetemé- nye. A kabaiak talán még ezt sem hitték, de ha valaki tíz egynéhány évvel ezelőtt rizstermelésre biztatta volna őket, jót nevettek volna. S ma rizst termelnek és még nem is olyan utolsót. A Keleti Főcsatorna ott kanyarog lassan a határban, vizük bőven lesz a rizshez. S egy-egy elhúzó vadkacsa már itt is olthatja szánját a Tisza vizéből. S ebben a szomjatolto vízben szépen fejlődik és busásan fizet a rizs. 1953-ban 24—26 mázsás átlagot arattak holdanként, s az idén sem akarnak kevesebbet. A rizsvetés már folyik is teljes tempóval, egyéniek, szövetkezetiek, egymást sürgetve vetélkednek, hogy ki jelentheti előbb a lizsvetés befejezését. A ' 'kubaiaknak azonban nemcsak ez az erényük. Szeretnek teljes munkáit végezni, és a tavaszi munkák hiánytalan ellátása mellett becsületesen helytállnak az élet más posztján is. Adó és beadás teljesítésében szintén elől járnak, s hogy a felszabadulási versenyben elsőik lettek, abban nagy része van ezeknek az eredményeknek is. Munkát végző és tervteljesítő kedvük a felszabadulási verseny után sem lohadt a kabaiaknak. Május elsejére vállalták, hogy ugyanilyen szép és töretlen eredménnyel ünnepelnek, sőt még túlszárnyalják a felszabadulási verseny erednie-, nyeit is. A kabaiak, amit vállaltak, meg is tartották. Május elsejére félévi sertés, baromfi beadásukat' teljesítették, vágómarhából meg már túl is léptek a vállalásukon. Batizi Mihály, Gere Sándor pedig letudták egész évi baromfi, sertés, vágómarha és tojás tartozásukat. A többiek is erősen tartják a ■ tempót. Nemcsak az elsőség ; miatt, hanem a páros verseny is ; sarkalja őket, amit a Debreceni ; Ruhagyárral kötöttek. Különben ; ennek a szerződésnek történelme ; van, s a kabaiak úgy ragaszkod- ; nak a verseny minden pontjá- : hoz, mint jussukhoz, sajátjukhoz. A szerződést 1954-ben kötötték, | az idén is megújították és még j jövőre is folytatni akarják. Igaz, mi tagadás eddig még a ruhagyá- ; riak vitték el mindig az elsőséget, de most a kabaiak erősen fogadkoznak, hogy többet aztán nem maradnak másodiknak. 1 Mert ahogy ők mondják, szégyen . volna a megyei elsőség mellett '■ második lenni a páros verseny- ■ ben. ; Mi bízunk benne, hogy a ka- ! baiak nem fogadkoznak hiába, i Megcsinálják ezt a versenyt is j olyan becsületes helytállással, j mint ennek a 10 évnek a törté- nelniét, mint ennek a tavasznak ; ezerszínű munkáját. Szív szerint., I májusra készülőén, avval a tern- 1 póval, mint ahogy a tavasz esi- ; nálja a forradalmat az életben, ; a határban. I A kábái emberekben, a kábái ; határban az életnek ma ez a for- 1 radalma zúg. Az útmenti eper- 1 fáikon sarjad a levél, a dűlőutak- 1 ról álmosítóan lopakszik a szél. < O k megígérték, hogy elsők < lesznek, s ígéretüket ed- < ■ dig még mindig betartot- ; ták. Most is, s az első májusi haj- ; nal, mint mosoly csattan szét a határban, megcsodálva a bevetett földeket, a lányablakoknál pedig a májusiakat. BODA ISTVÁN : Kuflúrolthont avat ma a Biliarliereszlesi Állami Gazdaság A Biharikeresztesi Állami Gazdaság dolgozói vagy lelkesedéssel készülték május 1-re, a világ dolgozóinak harcos seregszemléjére. Az állami gazdaság dolgozói ma avatják fel az 500 férőhelyes kultúrotthont, amely a járás egyik legszebb és legmodernebb kultúrotthona lesz. A gazdaság minden dolgozója részt vett az előkészületekben Rendbehozták az utakat, az épületeik többségét kimeszelik a kultúrtermet képeikkel, feliratokkal teszik szebbé és barátságosabbá. Az esti kultúrműsort a Biharkereszfesi Általános Iskola V. osztályos tanulói sazvalattal, népi tánccal és színdarabban eszik színvonalasabbá. A DISZ szervezet tagjai is közreműködnék a kultúrműsorban, . 3/RÜ uaiA DISZ titkár Újabb 16 mezőgazdasági szakkönyv jelenik meg a második negyedévben A Mezőgazdasági Könyv és Folyóirat Kiadó Vállalat az első negyedévben 16 mezőgazdasági szakkönyvet jelentetett meg. A legnagyob sikere Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke „A parasztság jövője a szövetkezet“ című könyvének volt, amely eorravéve a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeti elnököknek, a tagoknak és a mezőgazdasági irányító szervek dolgozóinak egyaránt. A második negyedévben ugyancsak 16 új szakkönyv kiadását tervezáks Ütmein jelentés EGYEKRŐL Az Egyek! Gépállomás az 1955. évi munkáját olyan jó iramban kezdte, hogy minden reményük megvan ahhoz, hogy ez a gépállomás a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság felszabadulási serlegének megszerzésével kiérdemelt első helyét egész évben megtartja. Május elsejét a gépállomás dolgozói tavaszi tervük 150 százalékos túlteljesítésével ünnepük. A jó munkaszervezés következtében, az erőgépek minden percét jól használják ki, s az egyénileg dolgozó parasztoknál a megyében legjobb eredményt elérve kötöttek gépi munkára szerződést. Csak egy jellemző példát említünk e gépállomás munkalendületére. Gordó István brigádja május elsejére tavaszi terve 120 százalékos túlteljesítését vállalta, de már jóval túlhaladt a 200 százalékon. Pócs András traktoros 283 százalékos, And- rássi Ferenc 269, Bóta István 261, Töviskes Sándor 165 százalékos tervteljesítéssel bizonyítják be, hogy érzik és tudják, milyen hatalmas jelentősége van a gépállomások munkájának a falu szocialista átszervezésében, a nagyobb élelmiszerbőség megteremtésében. Az Egyéki Gépállomásnak már kevés a saját körzete. A balmazújvárosi és nagyhegyest határban is dübörögnék gépeik, hirdetve a jó traktoros munka diadalát. Kelet-Németországba szállítja a iiikörponlyoi az Ohati Állami Gazdaság Az Ohati Állami Gazdaság Hajdú-Bihar megye felszabadulási versenye győztesei között van — megkapta a díszes selyemzászlót. Ez a gazdaság a legjobb úton halad ahhoz, hogy az országban is az élenjáró gazdaságok sorába kerüljön. A gazdaság lényegében állattenyésztő gazdaság. Pompás baromfi, sertés, szarvasmarha állománya van. Az első negyedévben a törzs baromfi tenyésztők 102 ezer tojást adtak a közfogyasztás asztalára, Szabó Piroska tojéstermelési tervét 123 százalékra teliesítette. Köti József fogatos 202 és Katona József 228 százalékos teljesítéssel gyorsították a szántásvetés munkáját. Túlteljesítették a tejtermelési tervet, de a malacozási tervet is. A gazdaság a haltenyésztés- ben országosan példamutató. 600 holdas halastóban tenyésztenek pontyokat, s 2500 mázsát adnak közfogyasztásra. Igen nagy mennyiségű tükörponty ivadékot nevelnek. Ke- let-Németországba 50 mázsa halivadékot küldtek már ki, s a német szakértők kijelentették, hogy ehhez hasonló kiváló minőségű ivadékot még nem kaptak. Az Ohati tükörpontv ivadékokból bőven jut a hazai tenyésztésre is, a tiszacsegei termelőszövetkezetek is- rendeltek már tükör-ponty halivadékot halastavaik számára. Üj iskola Komádiban Négy tantermes általános iskola építkezéséhez kezdenek hozzá még az idén Komádiban. Az iskola építésére mintegy egymilliókétszázezer forintot fordítanak. Ebből az ösz- szegből ez. évben 700 ezer fonatét baszaáinafe W.
