Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-11 / 109. szám
Mai számból s Megérkezett Varsóba a Szovjetunió és más népi demokratikus országok kormányküldöttsége (2. oldal) — A Hajdú megyei Építőipari Vállalat dolgozói csatlálcoztak a húsz budapesti üzem felhívásához (3. oldal) — Tovább épül, szépül Debrecen (3. oldal) — Egyetemi évzáró-est (3. oldal) — XII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1955. MÁJUS llj A varsói értekezlet Ma ül össze Varsóban — a máBagamér dolgozó parasztsága félévi begyűjtési tervét vágómarhából; tojásból már túlteljesítette Kodik világháború borzalmaitól egyik legtöbbet szenvedett városban — az 1954. december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok értekezlete. Mire ezek a sorok megjelennek, addigra már együtt lesznek a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Komán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, az Albán Népköztársaság kormányainak küldöttsége, valamint a hatszázmilliós Kínai Népköztársaság kormányának megfigyelői, hogy megvitassák Európa hőn óhajtott tartós békéjének és biztonságának, a kapitalista rabságból felszabadult népek önvédelmének életbevágó fontosságú problémáit. Mi tette szükségessé a varsói értekezlet összehívását? Mintegy öt hónappal ezelőtt Moszkvában úgy határoztak a Szovjetunió és a népi demokratikus államok képviselői, ha az érdekelt kapitalista országok parlamentjei elfogadják és törvényerőre emelik a párizsi egyezményeket, akkor Európa békéjének és biztonságának érdekében fontolóra veszik u zt, hogy barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötnek egymással és létrehozzák e szerződésben részvevő nyolc ország egyesített katonai parancsnokságát. A moszkvai értekezlet óta új helyzet állt elő Európa nyugati felében. A nyugat-európai kormányok, elsősorban Franciaország, Anglia, Olaszország — népeik óriási méretű tiltakozása ellenére is — beleegyeztek abba, hogy ismét felfegyverezzék a nyugatnémet hadsereget, feltámasszák a nőmet militarizmust. A volt Wehr- marcht- és SS-tábormokok és tisztek vezetése alatt már szervezik óz új nyugatnémet hadsereget, a német gyárak már gyártják az új tömegpusztító fegyvereket és mérgesgiázokat — egyszóval megnőtt a háborús veszély Európában. Nyugat-Németország felfegyverzése elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen irányul. A varsói értekezleten részvevő nyolc állam nem nézheti ölhetett kezekkel a párizsi egyezmények ratifikálását, Nyugat-Németország felfegyverzését. Ennek a nyolc államnak nincsenek egresszív céljai, terjeszkedési vágyai egyetlen országgal szemben sem. A ma összeülő varsói értekezleten a szabad népek jogos önvédelméről, Európa és a világ békéjének hathatós biztosítékairól tárgyalnák. A szovjet népei és hadseregét, a népi demokratikus országok népeit és ezen országok hadseregeit az a mélységes tudat és eltökéltség hatja át, Fogy megvédelmezzék nagyszerű vívmányaikat. A német mdlitariz- nvus feltámasztására és felfegyverzésére, újabb katonai tömbökre és csoportosulásokra 'mi azzal válaszolunk, hogy szorosabbra zárjuk sorainkat, tovább erősítjük barátságunkat és ha létrejön a nyolc bánáti állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése, valamint ezen békeszerető államok egyesített katonai parancsnoksa- ga, akkor — biztosak lehetünk abban —, hogy az agresszív körök, az új háborúra spekuláló imperialista kalandorok csendesebbet wsíteedaefc aaaicjg Büszke tudat tölti el a magyar dolgozó népet, hogy része lehet annak az erős, legyőzhetetlen tábornak, amely féltőn vigyáz Európa és a világ békéjére. Kicsiny és nagy előtt egyformán ismeretes ma már, hogy a német rnili- tarizmus az elmúlt négy évtized folyamán kétszer vitte drága hazánk dolgozó népét katasztrófába. A német imperialisták kétszer hurcolták vágóidra a magyar nép legjobb fiait és szomorúan mondjuk el, hogy nincs olyan magyar család, amelyet valamilyen formában ne sújtott volna a második világháború. A magyar dolgozó nép egységes örömmel vette tudomásul a múlt esztendő decemberének első napjaiban, hogy aláírója lehetett a moszkvai deklarációnak. A magyar népnek életérdeke a béke megvédése. Mi, a szocializmust, a jobb, az emberibb életet építjük, azokon a romokon kezdtük meg ezt a munkát, amelyet a német militarizmus és magyar zsoldosai hagytak ránk. A második világháború befejezése után nem volt Debrecenben egyetlen ház sem, amely ne szenvedett volna háborús kárt, a megyében lerombolták és felrobbantották az összes hidakat, tönLkretelték vasútvonalaink legnagyobb részét, a szarvasmarha- és ióállo- mányunk több mint háromnegyed részét a német rablók elhajtották. Mérhetetlen veszteség érte hazánkat, megyénket, és éppen ezért ennek még az emlékezésétől is megborzad minden becsületes magyar hazafi. Az elmúlt tíz év alatt azonban nagyot fejlődött hazánk, a romok helyén virágzó ország lett! Van tehát mit féltenünk, és ha kell meg is védenünk! A varsói értekezlet újabb alkalom arra, hogy a nyolc béke- szerető állam — köztük a Magyar Népköztársaság is — kinyilvánítsa az egész világ, előtt békeakaratát. Ez a békeakarat azonban nem a geyngeség, hanem éppen ellenkezőleg az erő jele. A magyar történelem folyamán hazánk sohasem volt ily erős, mint éppen napjainkban. Erősek vagyunk, mert vezet bennünket a Szovjetunió, mellettünk a hatszázmilliós Kína és a népi demokratikus országok szocializmust építő tábora. Az amerikai imperializmus azt hangoztatja, hogy „erőpolitiikát“ foiytat a Szovjetunió és a népi demokráciákkal szemben. Mi a varsói értekezleten is 'kinyilvánítják, hogy a szabadságszerető népek erre az „erőpolitikára“ még nagyobb erőre támaszkodó politikával válaszolnak. A mi oldalunkon van az erő és az igazság is! A békeszerető népek ma összeülő varsói értekezletén még erősebbé és egységesebbé kovácsoló- dik ez a kilencszázmillió embert összefogó bé'ketábor. Biztosak lehetünk abban, hogy a varsói értekezlet újabb 'határkő lesz a jelenlévő államok életében — tovább növeli azt az erőt, amely mér ma is sokkal hatalmasabb az új háború kirobbantására törő imperialista agresszorok ereinél. A Szovjetunió és a népi demokráciák ereje képes arra, hogyha ezek az emberbőrbe bujtatott háborús kalandorok, ezek az „atcimlovagok“ támadni merészelnének a békeszerető népek és ezzel az egész emberiség ellen, akikor úgy elsöpri őket, hogy saóg ibk’iüiaadíu-üik sem n;a rád, A versenynek nagy előrelen- rlítő ereje van, bizonyltja ezt Ba- gamér község példája. A község lakói május elseje tiszteletére vállalást tettek félévi begyűjtési tervük jó teljesítésére. Vállalták, hogy május 1-re a vágómarha féléves tervét 80, a tejbeadást 70; határozatának, a mezőgazdasági termelés fokozásának meggyorsítására .munkaversenyt indítottak a Hajdúnánási Állami Gazdaság dolgozói. Vállalást tettok a termelési tervek túlteljesítésére mind a növényápolás, mind az állatMeg írtuk, hogy az Ebesi Állami Gazdaság dolgozói jó munkájúikkal elérték, hogy az országos versenyben második helyre kerültek. Megkapták érte a szép serleget. A dolgozók megfogadták; hogy jó munkájukkal most az elsőséget szerzik meg az ország állami gazdaságainak versenyében. Munka van bőven. 270 hold a cukorrépájuk, 155 hold a takarmányrépájuk, s 300 hold a borsó vetésük. Dicséretükre legyen mondva a dolgozóknak, ezeken a nagy területeken már befejezÁlmosdon az igen jó hírű Táncsics Termelőszövetkezet földjén tapasztalatcserét tartottak, amelyen részt vettek termelőszövetkezeti vezetőségi tagok a járás területéről, és igen sokan az egyénileg dolgozó parasztság soraiból is. Az egybe- gyűlték előtt Révész Ferenc, a munlta vörös zászló érdemrenddel 'kitüntetett tsz elnök tartott ismertető beszédet a Táncsics megalakulásáról, fejlődéséről. Elmondotta, hogy 1949-ben, a megalakulás idején egy ló és egy csikó, s minden gazdasági felszerelést beszámítva, 85 000 forint volt a szövetkezeti alap. Ma 2 millió 500 ezer forint a szövetkezeti alapjuk. Ékes bizonysága ez annak, hogy a fejlődés útján milyen szépen haladtak előre. Révész Ferenc ‘kijelentette: — Nem elégszünk meg az eddigi eredményékkel, még jobban fogunk gazdálkodni, hogy tovább növeljük a tagság jövedelmét. Tavaly burgonyából holdanként 100 mázsát takarítottunk. be. Most az a feladatunk, hogy egy holdról jó műveléssel 150 mázsát szedjünk fel. Búzából holdanként 10 mázsát, takarmányrépából 250 mázsát akarunk betakarítani. — Fejlesztjük állattenyészté- SÜU/CgN TjaltATim. á iáiról aondaäa tojásbeadásit 90, a baromfi beadást 80, a kövér sertés beadást pedig 65 százalékra teljestíi'k. A bagamériaik becsülettel eleget tettek a vállalásnak, sőt azt túl is teljesítették. Tojásból 114, vágómarhából 109, kövér sertésből 77, baromfiból 97 százalékos teljesítést értek el. tenyésztés területén. A versenyválialásról Gunda József és Mag Mátyás levelezőink adtak hírt: a gazdaság dolgozóinak vállalása azt jelenti, hogy 459 500 forint értékkel kívánják túlteljesíteni ez évi termelési tervüket. koduvik. Harminc holdon a lóhere zöldéi már, 60 holdon szá- lastakarmányt termelünk. Különös gondunk van a sertéstenyésztésre. Az elmúlt évben 415 000 forint tiszta bevételünk volt a sertések értékesítéséből. Ez évben még több sertést akarunk hizlalni, hogy több legyen a bevételünk. Szép a Táncsics TSZ gabonája A Táncsics földjének megszemlél ése során elismerőleg állapították meg, hogy sókkal szebb, erősebb fejlödésű a Táncsics gabonája, mint a szomszédos egyéni parcellák vetései. A rozs már szárba szökkent, szinte térdig érő. P atka Sándor egyénileg dolgozó paraszt kijelentette: ■— A jó talajmunSka meglátszik a növény fejlődésén, én elismerem, hogy szebb itt a növény, mint az egyéni földeken. Szatmári József, a ba- gaméri termelési bizottság elnöke is arról beszélt, hogy az ő falujában egyetlen egyéni termelőnek sincs olyan szépen fejlődő gabonája, mint a Táncsicsnak. Kovács József, az álmosát tanácselnök arról beszélt a tapasztalatcserén, hogy az életszínvonal emeléséhez -^a,k Bagamérban tehát nem maradt papíron a vállalás és hogy ez így történt, abban nagy része van a tanácstagoknak, akik személyes példamutatással jártak elöl, és választóikkal megtárgyalták a begyűjtés ügyét, mozgósították a Mcghcadtck a Keleti Főcsatorna gát,!ni mentén a fásítást A Hajdúságon végighúzódó Keleti Főcsatorna eddig elkészült szakaszán megkezdték a gátak menti fásítást. A főcsatorna mentén több mint 15 000 csemetéi, főleg nyárfát ültettek már ki. A fásítást ősszel még nagyobb mértékben folytatják. A Tisza vize május 9-éig a Tiszalöki Duzzasztómű átadásának egyéves évfordulójának napjára Kaba— Tetétlen határáig jutott már el. Az öntözőrendszer teljes kiépülésével mintegy 200 ezer holdat lehet majd öntözni. Ä nádudvari Vörös Csillag 120 holdján csírázik a rizs Idejében végezte a rizsvetést a nádudvari Vörös Csillag és 120 holdon már csírázik elárasztott földjein a rizs. A nádudvari Petőfi és a Táncsics rizsvetése is víz alatt van már. Az időjárás kedvező, jő meleg napok járnak és ez gyors fejlődésre készteti a rizst. A termelők bíznak is abban, hogy elérik a 30 mázsás termést. a jó munka révén lehet eljutni. A több termelés segíti a tsz tagokat a több jövedelemhez. Az ő fia a Táncsicsban dolgozik, és 290 munkaegység után az elmúlt évben 18 000 forint jövedelemben részesült. Ki a legény a gáton ?! Király Imre, a nagylétai Vörös Csillag elnöke bejelentette az értekezleten: — A mi szövetkezetünk tagsága elhatározta, hogy egy éven belül elérjük a Tincsicsot, azután pedig magunk mögött hagyjuk. Versenyre hívom a Táncsics tagságát a 30 mázsás holdarAkénti tengeritermés elérésére! Révész Ferenc, a Táncsics elnöke örömmel fogadta a versenykihívást, de hamis- kás mosollyal megjegyezte: — Az elmúlt évben is megvolt a fogadkozás a Vörös Csillag részéről, de bizony nem hagytak el. Én kívánom, hogy termeljenek többet, mint mi. Majd meglátjuk, ki lesz legény a gáton! A járási pártbizottság és a járási tanács ítéletére bízom: ki termel többet, hol emelkedik jobban a tagók jövedelme. A két szövetkezet páros versenyét nagy figyelemmel kísérik az egétz járáibWh (Bí falu népét a vállalás teljesítésére. fl Hajdúnánási állami Gazdaság 459 5Q0 forint értékkel teljesíti túl ez évi termelési tervét A Központi Vezetőség márciusi ték a sarabolás munkáját. Földben van már a csatornádé, a füvesheréből az acatot javában irtják és a négyzetesen vetett 400 holdas kukoricatábla munkájához is jól felkészültek. Jó a munkaszervezés ebben a gazdaságban, idejében gondoskodtak m.unkaerőröl. A hajdú- szováti részen a Főmajorban rövidesen befejeződik egy száz személyes munkásszállás építése és május végére elkészül a közös étkezde is. A szepesi határrészen m-unkástoikások épülnek, a falakat mér ‘húzzák. A NAGYLÉTAI VÖRÖS CSILLAG és az álfnosdi Támsícs vecsenue A növényápolásban is elsők lesznek az Ebesi ÄlSami Gazdaság dolgozói
