Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

1955. MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK NÉPLAP r LEVELEZŐINK IRIfiK MÁJUS 1 ÜNNEPLÉSÉRŐL B A R A N D Kora reggel a bárándi 16 tagú népi zenekar utcáról utcára jár­va köszöntötte a falu népét má­jus elsején. Délelőtt 9 órakor kezdődött meg a felvonulás. A menetet 48-as ruhába öltözött hu­szárok nyitották meg, majd az egyenruhába öltözött úttörők, ter­melőszövetkezetek, állami válla­latok, hivatalok dolgozói fegyel­mezett csoportjai zárták be a fel­vonulást. Délelőtt 10 órakor a falu apra­ja-nagyja a Farkasvölgyi Gyógy­fürdőnél volt. Itt Janó Gyuláé Ív­társ, a pártbizottság titkára tar­tott ünnepi beszédet, majd átadta az újjáépített fürdőt rendeltetésé­nek. Ebéd után a helyi népi együttes szórakoztatta 3 órás mű­sorával a falu dolgozóit. Ezen a kultúrműsoron mutatkozott be — nem kis sikerrel — a bárándi út­törő zenekar is. Gaál Zsigmond tudósító. BERETTYÓÚJFALU Ragyogó idő köszöntötte május 1-én a felvonuló berettyóújfaluia- kat. Már reggel 7 órakor az út­törők fúvószenekara járta be a községet, zenével ébrezgette a fa­lu dolgozóit. 9 órakor kezdődött meg a felvonulás. Az úttörők egyenruhában., piros nyakikendő- sen, a gimnazista lányok kék egyenruhában, az orvosok fehér köpenyben vonultak. A felvonu­lást tarkították a népi táncosok, a mezbe öltözött labdarúgók és a kocsikon szakmájukat jelképe­ző felvonuló munkások. Színpom­pás lovas csoport képviselte a fel­vonuláson az állami gazdaságot. A menet a falu főutcáján végig a sportpályára tartott, ahol ünne­pi beszéd és kultúrműsor volt. Az ünnepi beszédet Nagy József elv­társ, a járási pártbizottság első titkára tartotta. Az ünnepi kultúrműsoron a gimnázium, az általános iskola tánccsoportjai és az úttörők ének­kara szerepelt. Délután labdaru­gó mérkőzésben, röplabda bemu­tatóban, atlétikai versenyben, kul­túrműsorban gyönyörködhettek a dolgozók. Alföldi Barna Berettyóújfalu. ÚJVÁROS Balmazújváros lakossága is zeneszóra ébredt. Délelőtt 10 óra­kor megkezdődött a felvonulás a fellobogózott, szépen feldíszített község utcáin. Több május elsejét ünnepeltem már Balmazújváro­son, de ilyen szép és fegyelmezett felvonulással még eddig nem ta­lálkoztam. Az úttörők, a labdarú­gók, a vállalatok dolgozóinak fel­vonulása színpompás volt. Az ün­nepi beszéd elhangzása után meg­kezdődött a szórakozás. Labdarú­gó mérkőzés, kultúrműsor, ban­kett, finom ételek, italok tettek még kellemesebbé ezt a nagy ün­nepet. Hazafelé menet sokan állapí­tották meg: ilyen vidám május 1 még nem volt Balmazújvároson... Újvárosi Péter Balmazújváros. I Debreceni Városi Tanács május 7-én tanácsülést tart Május 7-én, szombaton reggel 8 órai kezdettel tartja a városi ta­nács második negyedévi rendes tanácsülését, a városi tanács nagytermében. A tanácsülésen a város községpolitikai tervét és annak anyagi vonatkozásait tár­gyalják meg. A terv nagy érdek­lődésre tart számot, mivel ez tar­talmazza a város egész évi beru­házási célkitűzéseit, részletesen felsorolja az ez évben megvalósí­tásra kerülő létesítményéket a Vá­rosfejlesztés, az iparosítás, a me­zőgazdaság területén. A tanácsülésen megtárgyalásra kerülő terv tartalmazza a kultu­rális élet kiterjesztésére, a keres­kedelem fejlesztésére, az egész­ségügyi szolgáltatások megjavítá­sára teendő intézkedéseket és ál­talában azoknak a feladatoknak felsorolását és anyagi bázisánál; megteremtését, amelyet egy nagy város szocialista fejlődése megkí­ván. A tanácstagokon kívül ezen a tanácsülésen szívesen látják a vá­ros dolgozóit, mert a tanácsülés nyilvános. A városi tanács végre­hajtó bizottsága a fontos tárgyso­rozatra való tekintettel kéri a ta­nácstagokat és minden érdeklő­dőt, aki a város fejlődését szív­ügyének tekinti, hogy minél na­gyobb számban jelenjenek meg a szombati tanácsülésen. — Harmadik emelet... leeres- se az úttörő csapatvezetőt — idéz­tem vissza a néhány perccel előb­bi telefonbeszélgetés részleteit, s már indultam is felfelé a lépcső­kön. Kovács Katalin I. éves iro­dalomszakos tanárnő ott várt a Ul. emeleti tanári szobában, hogy kalauzoljon a Kossuth Általános Leányiskola növendékei között. — Én vagyok az úttörő csapat vezetője — mondotta a bemutat­kozásnál. — Először is megmuta­tom az iskolánkat. Bementünk az egyik osztályba, j 3 VII. a)-ba. hony megérdeklőd­jük az úttörő pajtásoktól, hogyan ünnepük meg május 8-át, az anyák napját. Árvái Judit őrs­vezető a következőket, mondotta: — Mi, az Előre őrs tagjai pa- ♦ pirhulladékot és vasat gyűjtünk, * s az érte kapott pénzen virágot, * nefelejcset veszünk az édesanyák- t nak. Tizenketten vagyunk az őrs- ? ben, ha összefogunk, a saját ke­resetünkből ajándékozhatjuk meg mindnyájan az édesanyánkat. A későbbiekben aztán kiderült, az is, hogy Jutka mindig kitűnő tanuló volt, nemrég azonban hogy, hogy nem, bizony becsú­szott az ötösök közé két négyes. Most, az anyák ünnepe előtt né­hány nappal azonban megfogad- % la, hogy év végére újra kitűnő tanuló lesz. Ennél szebb ajándé­kot nem is adhatott volna édes­anyjának május 8-ra, az anyáik napjára. — Szombaton, 7-én délután klubdélutánt rendezünk a szülők * tiszteletére — vette át a szót a % csoportvezető intésére a raj ta- X nácselndk. a mindig mosolygó t arcú Király Erzsébet. — Erre a t klubdélutánra az osztály minden * tanulójának édesanyját meghív- * juk. Már közösen megbeszéltük $ a műsort. Lesz szavalat, szerepel ♦ majd az osztály énekkara és a 5 lánccsoport is megmutatja, mit J tud. A műsor után könyvjelzők- * kel. szívalakú hímzett tűpárnák- 1 kai ajándékozzuk meg az édes-1 anyákat. Ezeket a tárgyakat ma- « gunk készítettük az örsi foglatko- ■ zásokon. A köszöntő... a köszöntő —• hangzott innen is, onnan is a sut­togás, majd többen biztatni kezd­ték a szélső padsorban ülő kis­lányt, Papp Hédit, hogy álljon J fel és beszéljen. 0 azonban úgy % látszik annál szerényebb, sem- | hogy magáról mondjon valamit, $ így hát osztálytársai mesélték el, t hogy Hédi saját versével köszönti * A napokban hallgattam Beethoven IX. szimfóniáját. A hangok csodálatossága lenyű­gözte, gúzsba kötötte az embert, hogy aztán még szebb fenség­gel feloldja, felszabaditsa a lelket, s himinikusan zúgja és harsogja, hogy az élet, az em­ber legyőzhetetlen. Legyőzhe­tetlen, ha eze- mocsok vagy pi­szok szennyezi is be az életét, mert a történelem csodálatos dialektikóia, hogy az igaznak és szépnek végső fokon mégis csak győzedelmeskednie kell. Ezt zúgta a beet'hoveni zene, s azt az apró történetet is, amely a IX. szimfónia első bemutató­ján történt. Tudvalévő, hogy Beethoven " alkotásainak ezt a leg­szebbekét mór süketen Irta. Csak a lelkében zúgtak, bong­tak a hangok, de azok csodála­tosan, mint a goethei Faust tragédiában a húsvéti haran­gok. A bemutatón a mester már nem hallotta a szívettépő han­gok csodáját, s már azt sem, hogy a közönségből csuklóan tört fel a zokogás. A végső ak­kordoknál már egyetlen zoko­gás volt az egész terem és ak­kor a karmester Beethovent szelíden szembefordította a kö­zönséggel, hogy megmutassa neki az emberi könnyeket, amit a művészet csalt a sze­mekbe. És ugyancsak a napokban olvastam a Szikra kiadásában Lord Russel könyvét „A horog- kereszt rémtettei “-rftl. Azokról a rémtettekrői, amelyek újkort és modern borzalmakkal úgy megremegtették a világot, ame­lyek annyi bűnt, szennyet hal­moztak össze, mint az addiel történelmek eddig talán még sohasem. S nemcsak bűnt és borzalmakat,' de könnyeket is, amelyek óceánná nőve vádol­nak. fiarelnieztetnek és állást R HOROGKERESZT REMTETTEI (SZIKRA KIADÁS) foglaltatnak, hogy ennek többé nem szabad megismétlődni. L ord Russel könyve ezt a ■célt is szolgálja, erre is figyelmeztet. Bár nem regény ez a könyv, s még csak ötlete­sebb írói fogások sincsenek benne, hatásában mégis meg- rázóbb, megrendítőbb, mint a második világháborút elemző, bemutató írások. A könyv 1954- ben jelent meg Angliában. Az első kiadást szinte napok alatt szétkapkodí'ák. Az angol sajtó eyvhangú véleménye, hogy az utóbbi években egyetlen politi­kai írás sem váltott ki akkora érdeklődést, keltett akkora vi­tát és vihart, mint Russel könyve. Mi okozta ezt az érdeklődést, miért keltett vitát és vihart ez a könyv, az akkori angol saj­tóban, az angol életben? Mivel néhány hete nálunk is megje­lent, megértjük a vihart is, a rttát is, és az érdeklődést is, amit kiváltott az emberekből. Pedig a könyv alig tesz egye­bet, mint hitetes dokumentu­mok, fényképek, tanúvallomá­sok alapján megmutatja az ak­kori történelem minden bor­zalmait, haláltáborok idegőrjítő kegyetlenségét, s a tébolyba, az őrületbe hulló emberi lelkek kétségbeesését. A könyv erejét, hitelét még fokozza az is, hogy az író masa is végignézett nem egy haláltábort, tömegsírt, s emberekkel beszélt, akik a ha­lál partszegélyéről tértek vissza az életbe. Íme ezért kavart Lord'Rus- " sei könvve akkora vihart Angliában és mindenütt, ahol az új háború szálait fonják, . szövögetik. Vihart kavart, mert tükröt tartott mindazok elé, akik új kegyetlenségekkel, új borzalmakkal akarják megret­tenteni a világot. Ezek vagytok — mondja a könyv —, nézzetek csak a tükörbe és magatokra ismertek mindazoknak a képé­ben, akik valaha könnybe, vér­be és jajba fullasztották a vi­lágot. S hogy ez a vihar milyen méretű volt, azt igazolja az is, ami az íróval esett meg, köz­vetlenül a könyv megjelenése elölt. A kézirat nyomdába jut­tatásakor ugyanis Russel még átnyújtotta azt a felettes ható­ságoknál;, mire azok az írót válaszút elé állították: vagy visszavonja könyvét, vagy le­mond állásáról. Dicséretére le­gyen mondva, Russel lemon­dott az állásáról és megjelen­tette a könyvet. A könyv azonban nemcsak a háborúra készülők körében kei-, tett vihart. Felzúgott mindazok­nak a hangja is, akik valaha átélték a buchenwaldi, a maj- daneki, vagy az auschwitzi ha- láltáborok poklát. És felzúgott mindazoknak is. akik felelőssé­get éreznek a világért, az em­berért, akik meg akarják aka­dályozni, hogy az emberek sze­méből új rémület, kín, és gyöt­relem préselje ki a könnyeket. Felzúgott mindazoké, akik sze­retik Beethovent, akik hisznek az életben, az igazságban. És ezeknek a hangja százszor, ezerszer erősebb azokénál, akik saját 'hangjuk, igazságuk meg­győző erejének gyengeségét ágyúdörejekkel és bombák ja- jongásával próbálják fokozni. A könyv több mint 250 olda­lon ismerteti a hitleri rémura­lom borzalmait. Az író vázla­tosan rávillant a hitleri d;kta- túra megszületésére és törté­nelmi hitelességgel bon! ja ki előttünk azokat a szálaikat, amelyek később hófhérszorítás- sal fonódtak az emberiség szí­vére. A könyv legmegrendíiőbb és legmegrázóbb része a ..Kon­centrációs táborok“ fejezet alatt^ tárgyalt rész. A szavak, mintha sóhajokból, könnyek­ből és agonizáló panaszokból lennének összehordva, fényké­pekkel is bemutatva, hogy ho­vá süllyedt a faji és über- menschi legendáikat propagáló hitleri világ. Auschwitz, Belsen, Buchenwald, Dachau és a többi és a többi mind megannyi stá­ció azokról a helyekről, ahol gázkamrák, injekcióstük, vil­lanyáram, vagy szögeskorbács küldte halálba az emberek százezreit. A könyvet végigolvasva ki tudja megállni, hogy egy könnycseppet szét ne morzsol­jon a szempilláin. Egy könny­cseppet, amely az apokaliptiku­sán bűnös múlt miatt szivárog az ember szemére, de amellett lázit és figyelmeztet is, hogy ez a múlt többé meg ne ismétlőd­hessék. És ezért mér mi va­gyunk a felelősek, mi, mai ol­vasók, akik elborzadva követ­hetjük nyomon a könyvben, hogy hová tarthat a történe­lem. ha a népek kiengedik ke­zükből sorsuk irányítását. Ez a könyv nemcsak megmutat, nemcsak krónikása a történe­lemnek, hanem parancsokban is odaállít a béke őrzőinek és vi- gyézóinak hatalmas táborához, amelynek minden ereje meg­van, hogy egy újabb háború árnyékát letöröl,le az ernbe; iség arcáról, (bi) ÚJ FILMEK filmsxinházaink müsorán Bemutatásra kerül a Folya­mok dala című filmalkotás, amelyet a következő beosztásban játszanak: Híradó délelőtt 11 órakor, a Meteor pedig délelőtt 10 órakor. A Vig filmszínház ez al­kalommal a Sztálingrádi csata első, második részének bemutatásával ünnepli a fontos eseményt. A filmet délelőtt 11 óra­kor vetítik és a Béke filmszínház ugyancsak műsorára tűzte május 9-én este 8 órai kezdettel. Schiller halálának 150. évfordu­lóján filmszínházaink a Teli Vilmos című film előadásával emlékeznek meg a nagy költőről. Filmszínházaink ugyancsak ez­úton értesítik mozilátogató közön­ségüket, hogy május 7-én újra megkezdi vetítését a Stadion kert­mozi. A mozi megnyitása jelentő­sen megkönnyíti majd a Nagy­erdő környékbeli dolgozók mozi­látogatását, szórakozását. A napokban több új film be­mutatása kezdődik meg filmszín­házainkban. Filmszínházaink mű­sorpolitikájukban mindig arra tö­rekednék, hogy a közönség ízlésé­nek és igényének megfelelő fil­mekkel szórakoztassák, neveljék a mozilátogatókat. A napokban bemutatásra kerülő filmek is mind e célt szolgálják, hogy igényes, művészi színvonalú filmekkel mu­tassák meg majd a látogatóknak az élet sokszínűségét. Ma, csütörtökön kezdi meg a Víg filmszínház a Díszelő­adás című film vetítését. A filmben a legnépszerűbb ének-, zene- én táncművészek szerepel­nek, kiforrott és igényes művé­szettel hirdetve a magyar művé­szek tehetségét. Május 8-án, a második világhá­ború befejezésének tízéves évfor­dulója alkalmából filmszínházaink békematiné előadásokat tartanak. LÖKD It ÜSSÉL; Anyák napiáia UíszüImU A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÚTTÖRŐI nek sem juttatták eszébe, hogy meglepetéseket tervezgessünk szüléinknek anyák napjára. S ha az érdekelt édesanyák el­olvassák e néhány sort, szombat délutánig felejtsék el, hogy mit terveznek a VII. a) osztály út­törői. Hadd legyen meglepetés az Árvái Jutka saját pénzén vett nefelejcse, Papp Hédi verse, a hímzett szívek és a többi ked­vességeik. V. B. majd az ünnepélyen az édes­anyákat. Nagyon szép verseket ir ám — bizonyították egyszerre tí­zen is — nem kis büszkeséggel... Búcsúzáskor még egy utolsó pillantást vetettem az ízlésesen feldíszített falakra, s a teremből kilépve önkéntelenül is párhuza­mot kellett vonnom az itt látot­tak és az emlékeim mélyén élő kopott, szegényes 'külsejű tante­rem 'között. Ott bizony egyikünk-

Next

/
Thumbnails
Contents