Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-05 / 104. szám
Mai számból: Polgáron fiatalokkal frissítsék fel a pártszervezetet (2. oldal) — A püspökladányi járás jól harcol a terméshozamok emeléséért (3. oldal) — Debrecenben befejezés előtt áll a vetés (3. oldal) — Kuturális seregszemle Nagyiétán (4. oldal) — A horogkereszt rémtettei (5. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955. MÁJUS 5. Termeljünk 1955-ben többet, jobbat és olcsóbban! Húsz budapesti üzem együttesen harcba szólította az ország összes üzemeinek fizikai és szellemi dolgozóit az éves terv túlteljesítéséért. „Termeljünk 1955- bsn többet, jobbat és olcsóbban!“ — adta ki a versenyt kezdeményező húsz fővárost üzem a jelszót. Ne legyen egyetlen becsületes munkás, mérnök, művezető, technikus, aki nem vesz részt a versenyben. Lépjenek a verseny élvonalába a sztahanovisták és újítók újabb százezrei. Vessék latba minden erejüket, hogy az 1955. éves terv teljesítésével és túlteljesítésével alaposan előkészítsék a második ötéves terv kedvező indulását! Tegyék ezzel még erősebbé hazánkat, amely a nagy Szovjetunió oldalán, a béketábor élvonalában harcol. Legyen ez a verseny százezrek és mil- liók versenye a békéért, hazánk boldogulásáért, a szocializmusért! A húsz budapesti üzem versenykihívását és 251 millió forintos versenyfelajánlását nagy örömmel üdvözli az ország dolgozó népe. Nézzük, mit ad ez a versenyt kezdeményező húsz pesti nagyipari vállalat terven felül az országnak? Csak néhány adatot sorolunk — abból is kitűnik, mily nagy jelentőségű ez a minden becsületes embert csatlakozásra hívó példa. Többek közt 1000 kerékpárt, 100 motor- kerékpárt, 45 traktort, 300 vetőgépet, 9000 rádiót, 13 000 férfiöltönyt. 2 195 000 négyzelméier pamutszövetet jelent csupán ennek a húsz üzemnek a felajánlása. De azért is közöltük ezeket a győzelmi adatokat, hogy ország- világ lássa — e húsz vállalat ösz- szes dolgozóját nem lehet azzal vádolni, hogy vizet prédikál és bort iszik, mert becsületes, az üzemek maximális kapacitását és a dolgozók lelkes munkalendüle- tét figyelembe vevő reális vállalást tettek az üzemek, amelynek célja, hogy valóban előkészítsék a második ötéves terv sikeres indulását ebben a húsz fővárosi üzemben. Dicsérendő, hogy a lehetőségek teljes kihasználásával és a verseny nagyszerű lendületével közel 300 millió forintot teremt elő ez a húsz üzem... És hazánkban hányszor húsz üzem és vállalat van. Mily nagyok tehát a lehetőségek ..: Debrecen és Hajdú-Bihar üzemei élnek ezekkel a nagyszerű lehetőségekkel. Alig hogy megjelent a húsz fővárosi üzem versenyfelhívása. sorra jelentkeztek ez üzemek. Először a négyszeres élüzem Ruhagyár dolgozói válaszoltak: ígéretet tettek, hogy ez évi tervüket, a második ötéves tervet .megelőző esztendő tervét december 20-ra befejezik — terven felül 20 400 különböző női és gyermekruhát adnak a népgazdaságnak. Az is dicsérendő, hogy a helyes műszaki intézkedések bevezetésével az év végéig 1 250 000 forintot takarítanak meg. De a Ruhagyár nem sokáig maradt egyedül a csatlakozók sorában. Egymásután felsorakoztak az Orvosi lVIúszergyár, Dohánygyár, Kefegyár, majd a Debreceni Postaigazgatóság dolgozói, akik alaposan megfontolt tervezés Után határozták el, hogy mit adnak terven felül a népgazdaságnak. Debrecen és a megye többi üzemében is ezekben a napokban készülnek el a vállalások arról, hogy mit adnak terven felül a dolgozók. Az eddigi évek tapasztalatai azt bizonyították, ha a vezetők nem az íróasztal mellett készítették el versenyfelhívásukat, vagy a Versenyhez való csatlakozásukat, hanem megkérdezték a dolgozókat, figyelembe vették kérésüket, javaslatukat, akkor még minden esetben megvolt az eredmény. Most sem arról van szó, hogy az íróasztal mellett összedugja fejét egy-két vezető és néhány statisztikus. A húsz budapesti nagyipari vállalat felhívására nem papiros vállalásokra, nem légből kapott hangzatos felajánlásokra van szükség, hanent igenis a dolgozóit fogadalmával megalapozott tényszá- mokra. Minden üzemben vonják be a csatlakozás elkészítésébe a dolgozók kollektíváját. így szerezhetnek csak egyedül az üzemnek hírt és dicsőséget, mert csak így lehet reális felajánlást tenni az éves terv túlteljesítésére. Nagy dologról van szó — éppen ezért a célkitűzéseket gondosan dolgozzák ki minden üzemben, az előfeltételeket körültekintően biztosítsák minden egyes munkahelyen. A termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a tervek folyamatos túlteljesítésére csak úgy lehet reális alapot találni, ha a dolgozók személy szerint vállalják, hogy ki-ki a maga munkahelyén hogyan ve- | szí ki részét a felajánlott fel-1 adatok elvégzéséből, mit tesz I azért, hogy az üzem és vállalat igaz becsülettel állja fogadalmát. Jó úton indultak el Debrecen üzemei — ez az általános tapasztalat —. mert az eddigiek azt bizonyítják. hogy nem papiros vállalások ezek. Ha valaha nagy feladatok álltak az üzemek pártszervezetei előtt, akkor most nyugodtan elmondhatjuk, hogy a jelenlegi versenyszakaszban sincs ez másképpen. Szólítsák csatasorba a pártszervezetek a munkásokat, műszakiakat, minden becsületes embert e nagy célok végrehajtásáért. Ha volt valaha szükség a kommunisták példamutatására, akkor most erre nagy szükség van. A kommunisták izzó hazaszeretete vigyen harcba minden pártonkívüli dolgozót. A már eddig megtett felajánlásoknak, a Ruhagyár példáján csatlakozó többi üzem vállalásának megvan az alapia. Hős munkásosztályunk a felszabadulási műszakban, •majd az ezt követő május elsejei versenyben ismételten bebizonyította, hogy nagy feladatok megoldására kénes. Étiben a nagyszerű munkában születtek a szebbnél szebb eredményeik az elmúlt hetekben, hónapokban Debrecen legnagyobb üzemében, a Járműjavítóban csakúgy, mint a Püspökladányi Fatelítő Vállalat telepén, vagy a berettyóújfalui teiikombinát építkezésén. Május elsején mintegy 60—65 000 debreceni dolgozó hitet tett. hosv sikerre viszi a budaoesti üzemek kezdeményezését. Felemelő érzés ebben a versenvszafcaszban Is élen járni — a béke megőrzéséért. a jólét biztosításáért érdemes dolgozni. Második ötéves tervünk pedig a béke, a jólét, a felemelkedés további nagyszerű programja lesz! ‘ A Kefegyár, a Textilművek és a Baromfifeldolgozó is csatlakozott a húsz budapesti üzem felhívásához Megyénkben is széleskörű visszhangra talált a húsz budapesti üzemnek az éves terv túlteljesítésére vonatkozó felhívása. A fel- szabadulási versenyben és május 1 méltó előkészítésében élenjáró üzemek egymásután jelentik be, hogy követik a Ruhagyár dolgozóinak példáját, csatlakoznak a felhíváshoz. Legutóbb a Kefegyárból, a Textilművektől és a Baromfifeldolgozó Vállalattól érkezett hír arról, hogy harcba indulnak évi tervük túlteljesítéséért, a munka termelékenységének emeléséért, az önköltség csökkentéséért és a minőség állandó javításáért. A KEFEGYÁR dolgozói nagyszerű célt tűztek ki maguk elé: mind a teljes termelési, mind az export évi tervüket már december 10-re be akarják fejezni. így az év végéig 450000 forint értékű terven felüli áruval járulnak hozzá a népjólét emeléséhez. A munka termelékenységének emelése érdekében több műszaki intézkedést akarnak végrehajtani ’’óidéul a szériagyártmányok körülmarása eddig sok kézi munkaerőt vett igénybe, azonban id. Péteri József, a gyár többszörös újítója egy automata gépet szerkesztett, amit rövidesen üzembe helyeznek. Lényeges helyet foglal el a kefegyáriak vállalásában az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság. Az önköltséget a tervezetten felül 2 százalékkal akarják csökkenteni. A hulladékanyagok felhasználásával pedig 150 ezer forint értékű import szőranyagot takarítanak meg. Az anyagok gazdaságosabb felhasználásával 5 százalékkal csökkentik a fa-, lakkés csiszolóamyagok felhasználását és 120 mázsa szenet takarítanák meg. A Kefegyár dolgozói összesen 625 ezer terven felüli forinttal akarják ez év végéig gazdagítani hazánkat. A TEXTILGYÄR munkásnői, munkásai is határidő előtt — december 20-ra — akarják befejezni évi tervüket, mégpedig minden részletében, maradéktalanul. Nagy gondot fordítanak az exportkötelezettségek teljesítésére is: vállalták, hogy minden negyedévben két héttel határidő előtt befejezik esedékes exporttervüket. A gyártás fokozottabb ellenőrzésével, különösen az anyagszélességnél, az anyagszéleknél, és a festés színárnyalatainál előforduló hibák fokozott kiküszöbölésével az év végéig az első osztályú áruk arányát 98,4 százalékról 98,8 százalékra emelik. A munka termelékenységét főleg a gépkapacitás kihasználásának megjavításával igyekeznek elősegíteni. A vetüléknélküli szövés csökkentésével, valamint I anyagtakarékossággal géig közel kétszázezer forintot akarnak megtakarítani, összesen több mint 400 ezer forinttal járulnak így hozzá népi államunk erősítéséhez. A BAROMFIFELDOLGOZÓ dolgozói az éves termelési tervüket és a begyűjtési, valamint szabadfelvásárlási tervüket egyaránt 5—5 százalékkal akarják túlszárnyalni, hogy december 15-én jelenthessék: eleget tettek évi kötelességüknek. A munka termelékenységének emelésében az első negyedévben a vállalat elmaradt a tervezettől. Most megfogadták, hogy az év hátralévő részében amellett, hogy pontosan betartják az előírt termelékenységi mutatókat, behozzák az első negyedévi elmaradást is. Az önköltséget 2,*a begyűjtési költségeket 0,5, a különféle költségeket pedig I százalékkal csökkentik a tervezetthez viszonyítva. Ezek a felajánlások is azt bizonyítják, hogy az üzemek dolgozói egyetértenek pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatával és minden erejüket latba vetve igyekeznek harcolni annak végrehajtásáért, a második ötéves terv jó előkészítéséért, az életszínvonal állandó emeléséért az az év vé- és népi államunk erősítéséért. r. i r ogat A s ^ a hétszerei éLüzem Hní jdiuiátiási JUalűmhaii Nagy csend fogadja a látogatót a Hajdúnánási Malomban. Máskor már messziről hallani a hatalmas malom gépeinek sokféle zaját. Most azonban áll a malom: javítják a gépeket, készülnek a nagy őrlési idényre. N éhány héttel ezelőtt javában folyt még az őrlés. \lmoJ- nárok, lisztmerők, zsírosok, vállazók, a malom valamennyi munkása, öregek és fiatalok egymással versengve igyekeztek megmutatni, mily drága, mily féltett kincs számukra a tíz ó re kapott szabadság. A felszabadulási verseny ideje alatt nap mint nap újabb és újabb munkasikerekkel tettek erről tanú- bizonyságot. Itt van például Kovács István almolnár brigádja. Ezek a lelkes molnárok az első negyedév folyamán naponta átlag 765 kiló terménnyel őröltek többet, mint azt a tervük előírta. Naponta másfélezer forinttal gazdagították terven felül a nép államát. Gyúró Sándor almolnár brigádja naponta átlag 666, Gencsi József almolnár brigádja pedig 509 kiló terményt őrölt terven felül. A rakodó brigádok tagjai is kitettek magukért: Gönczi László és Dózsa László vezetésével átlag 3 órára csökkentették a tervezett 5 óra helyett a vasúti kocsik kirakodási idejét. Gyorsan, de nagy gonddal dolgoznak. Vigyáznak minden szem gabonába. Az első negyedévben például 30 mázsa gabonát szedtek fel a vágányok közül, rostáltak meg makulátlan tisztára. Ebből a 30 mázsa gabonából kb 70—80 ezer különféle péksüteményt lehet készíteni. S így sorolhatnánk még tovább a nagyszerű eredményeket, amelyek összességükben meghozták a nagy sikert: másodszor is élüzem lett a Hajdúnánási Malom. Nagy örömmel fogadták a hírt és most még gyorsabban dolgoznak. A nagy csend ugyanis nem takar tétlenséget. A malom valamennyi dolgozója nagy gondossággal vizsgálja a gépeket, szorgos munkával javítja a hibákat. Úgy határoztak, hogy a lehető legjobban végzik el a nagyjavítást és 2 nappal a kitűzött határidő előtt megindítják a malmot. így már a legközelebbi időben 18 vagon lisztet adnak terven felül a lakosságnak.. Nagy gondot fordítanak valamennyien arra, hogy a javítások minőségének fokozása mellett minél több anyagot takarítsanak meg. Gedeon Lajos és Juracskó András asztalosok például már eddig 1,5 köbméter importált faanyagot takarítottak meg ész- szerűsített anyagfelhasználásuk révén. Daróczi Gábor, a malom szíjgyártója 9 kiló szíj megtakarításával gazdagította az eredményeket. Radics Gábor főgépész javasolta, hogy ott helyben javítsák meg a gázgenerátorokat. így „két legyet ütnek“ egycsapásra: megtakarítják a gázgenerátor Budapestre és vissza történő szállításának költségeit, viszont a Budapestről leküldött szerelőtől megtanulják a malom gépházának dolgozói a gázgenerátor javításának módját. Kánya János, Almást Gábor és Katona László lakatosok, a használt anyagok újbóli felhasználásának nagymesterei, a munka meggyorsítása érdekében automatizálták a malom esztergapadját. Fehér István, az ezermester villany- szerelő, úgy vigyáz minden centiméter huzalra és egyéb villamossági felszerelésre, mint a szeme fényére. Minden nap újabb és újabb ötletek születnek ebben a malomban az anyagtakarékosság elősegítésére. Ezeknek az ötleteknek köszönhető, hogy április hónap folyamán közel 200 ezer forint a megtakarítások összege. A milyen lendülettel dolgoznak, amennyire ■ saját ügyüknek tekintik a malom minden legkisebb ügyét, abból arra lehet következtetni, hogy — mint eddig is már számtalanszor — most is állják majd szavukat: május 14-én reggel, két nappal határidő előtt ismét az őrlés sokféle zaja tölti be a inaimat.
