Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

2

1355, ÁPRILIS 23. SZÓMBA i

NÉPLAP

Boidoczki János külügyminiszter elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

kétharmada kapitalista ország. Népköztársaságunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával kereskedelmi kapcsolatban áll.

A Magyar Népköztársaság kormányának az a törekvése, hogy* kapcsolataink az Egyesült Államokkal is megfeleljenek az országok közötti normális viszonynak. Ez a törekvésünk mindezidáig komoly akadályokba ütközött.

A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése során különösen nagy jelentőséget tulajdonít az olyan országokkal való jó viszony kiépítésének, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem iránvul a béketábor országai, köztük hazánk ellen.

Az utóbbi időben általában javult viszonyunk a Közel- és Közép-Kelet számos országával.

\ magyar nép rokonszenwel "ígveli ezen országok népeinek harcát szabadságukért, a szebb =■5 jobb életért.

Az Indiai Köztársasággal, amely sokat tett az ázsiai béke helyreállítása és a békés egymás mellett élés megvalósítása érdekében, kapcsolataink — különösen gazdasági és kulturális téren — örvendetesen 'kibővültek.

Meg kell említenünk kapcsolataink fejlődését Egyiptommal, ahová az egyiptomi kormány meghívására legutóbb maigyar kormánydelegáció látogatott el különböző gazdasági kérdések megtárgyalása céljából.

A kapitalista országokkal való árucsereforgalmunk az utóbbi időben emelkedő irányzatot mutat. Kereskedelmi megállapodást kötöttünk több olyan országgal, amelyekkel hosszú évek óta nem vagy csak kismértékben volt árucsereforgalmunk, így például Nagv-Britanniával, Brazíliával, Görögországgal és más országokkal. Általában kedvezően alakulnak kereskedelmi kapcsolataink, többek • között Argentínával, Ausztriával, Egyiptommal. Törökországgal és Indonéziával.

A Nyugat-Németországgal való árucsereforgalom normalizálódott és kielégítően alakultak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok.

Ezután rámutatott a miniszter arra: a magyar nép jogos követelése. hogy elfoglalja az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ott hallassa szavát a világ békéjének és biztonságának megőrzése érdekében. (Nagy taps.)

A Szovjetunió békepolitikájának újabb megnyilatkozása volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett legutóbbi felhívása. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatlwzatban üdvözölte ezt a felhívást. Helyesnek tartanánk, ha az országgyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meghívná hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az OsztráÚt Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti küldöttségeit. (Taps.)

A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan kezdeményezést. amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. Ezért üdvözli a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy folytassanak négyhatalmi tárgyalásokat az olyan függőben lévő kérdésekben, mint például az osztrák államszerződés megkötése.

A párizsi egyezmények ratifikálása befejezett tény. A német militarizrous feltámasztása, a felfegyverzett, revansra éhes Nyugat-Németország bevonása a támadó nxusati tosahba nem terv

kongresszusának határozatai és a Központi Vezetőség márciusi határozata. Népünk elszánt akarata., hogy pártunk iránymutatása alapján leszámol minden jobboldali elhajlással, a sovinizmus és nacionalizmus minden megnyilvánulásával, leküzdi a fennálló nehézségeiket, minden erejével továbbfejleszti a szocialista ipart, elsősorban annak bázisát, a nehézipart. Ez szilárd alapot teremt a mezőgazdaság szocialista átalakításához, a dolgozók anyagi, kulturális és szocialista szükségletei fokozott kielégítéséhez. Csakis ezen az úton haladva szilárdíthatjuk meg nemzeti egységünket, biztosíthatjuk gazdasági fejlődésünket, növelhetjük hazánk védelmi képességét.

Biztosíthatom az országgyűlést, hogy a magyar külügyi szolgálat — pertunk és kormányunk útmutatásához híven — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit. Minden erejét latba veti a népek közötti barátság és együtt- mülcödés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós bélce biztosítása érdekében. (Hosszantartó, lelkes nagy taps.)

Ezután Andics Erzsébet, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel, utána Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes.

többé, hanem történelmi valóság. Ezzel új helyzet állt elő Európában. Uj • európai háború veszélye fenyeget. A feltámadó német militarizimus valamennyi népi demokratikus országot, köztük hazánkat is fenyegeti. A Magyar Népköztársaságnak ebben a helyzetben az a feladata, hogy — a moszkvai crtékozlet célkitűzéseinek megfelelően — fokozottan ápolja és fejlessze politikai, gazdasági, kulturális és katonai 'kapcsolatait a béketábor országaival. A magyar nép egységesen és elszántan áll jzoknak az oldalán, akik a német mili- tarizmus feltámasztása ellen küzdenek és minden eszközzel meg akarják védeni a békét.

A Magyar Népköztársaság kormánya, amely aláírta a moszkvai értekezlet deklarációját és a magyar nép érdekében vállalta az abból fakadó kötelezettségedet, mindent megtett és megtesz, hogy a maga részéről minél hatékonyabban járuljon hozzá az európai népek békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen áll arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten részt vett nyolc ország barátsági, együttműködési és 'kölcsönös segélynyújtási szerződését és a 'közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást. (Taps.)

A hazát forrón szerető magyar dolgozók számtalan gyűlésen, levélben és határozatban juttatták kifejezésre, hogy helyeslik a kormány ezirányú politikáját, mert tudatában vannak annak, hegy az megfelel mind a magyar nép, mind valamennyi békeszerető nép érdekeinek.

Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság alapvető feladata, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval és a béketábor többi országaival. Ez a külpolitika a dolgozó nép érdekeinek legjobban megfelel, a magyar nép hazafias érzéseiből fakad, a magyar nép jövőjének biztosítását jelenti.

Ugyanakkor a Magyar Népköz- társaság külpolitikája arra irányul, hogy a kölcsönösség mesz- szemenő szem előtt tartásával szélesítse és továbbfejlessze kapcsolatait más társadalmi berendezésű országokkal.

Népköztársaságunk kü! politikája szoros kapcsolatban áll népi demokráciánk belső fejlődésével. Minél egységesebb népünk, minél erősebb hazánk, minél magasabb népünk élet- és kulturális színvonala, annál eredményesebben tudjuk megvédeni függetlenségünket, annál nagyobb súllyal vehetünk részt a béke megőrzéséért folyó harcban.

Ennek biztos útját jelölik ki a

i* iTo^var cfm-yrnV T-VV’t*1* JTJ,

i i» I — » » m <i » » mn i « i inra i mi i r> « m

Az országgyűlés határozata

,,Az országgyűlés meghallgatta szükségesnek tartja barátsági, a külügyminiszter beszámolóját a együttműködési és kölcsönös sc- ,Magyar Népköztársaság külpoliti- géiynyújtási szerződés megkötését, Icájáról, azt jóváhagyja s az aláb- közös katonai parancsnokság fei- biakban szabja meg a Magyar állítását azokkal az országokkal. Népköztársaság kormánya külpoliti- amelyek a moszkvai értekezleten kajának irányvonalát: részt vettek.

1. A Magyar Népköztársaság 4. A Atagyar Népköztársaság jő

külpolitikájának célja a magyar viszonyt kíván fenntartani minden nép békés építömunkájának. hazánk országgal, tekintet nélkül azok tár- függetlenségének biztosítása. sadalmi rendszerére, a népek

2. A Magyar Népköztársaság kül- egyenjogúságának, szuverénitásá- po!bikájának megvalósításához szí- !|ak, valamint egymás érdekeinél; lárd alapot ad az, hogy tíz év óta kölcsönös tisztclctöentartása alap- bizton támaszkodhatunk felszaba- ian.

dítónkra és nagy barátunkra, a A Magyar Népköztársaság kor- Szovjetunióra, valamint a szocializ- tnánya a jövőben is folytassa a must építő népek egész kilencszáz- nemzetközi együttműködés politiká- milSiós táborára. iat és a nemzetközi feszültség

Ezért a Magyar Népköztársaság Vf1“™’ “ it,artós béke biztosítása külpolitikájának alapvető feladata, fdekeben fejlessze gazdaság, kul- hogy tovább mélyítsük barátsá- LuraI,s es effyeb kapcsolatai az gunkat és testvéri együttmüködé- 0r^S 1 Ford.tson késünkét a nagy Szovjetunióval, a lon.(f f°.ndot. a szomszédos orsza- Kínai Népköztársasággal, a szó- f°kkal. es 0 országokkal fend- cialista tábor valamennyi országa- •“» kaP«olatalnk Wszeiestesere, val politikai, gazdasági, kulturális melyek nem vesznek reszt ages védelmi téren, az elet minden te- SZI'' 'onlo.rrulöt be'1 rfflrfén Ju* nem ,ranyul a béket&bor

_ * , . _ , , országa?, köztük hazánk ellen8. A párizsi egyezmények rabi - g. Az országgyűlés elnöksége kalasa, a nemet militanzmus fel- március ].j nyilatkozatának sze’ie- támasztása uj helyzetet teremtett méb©n hívja meg hazánkba a kor. Európában és veszelyezteti a ne- mztly által javasolt országok prrla- nek. köztük a magyar nép békéjét menti küldöttségei!, hogy ezze! a és biztonságát. maga részéről is hozzáiárulion a

Az országgyűlés ezért helyesli népek és parlamentjeik közötti és népünk érdekében feltétlenül együttműködéshez”.

Szabd István altábornagy elvtárs beszéde

Beszédében hangsúlyozta, hogy a béke megőrzése érdekében mi kötelesek vagyunk a háborús gyújtogatok terveit állandóan és folyamatosan leleplezni.

December 3-án ismerte meg a magyar nép a Moszkvában megtartott, az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlet közös deklarációját. Egész népünk egységesen magáévá tette és lelkesen üdvözölte a moszkvai értekezlet nyilatkozatát. Elmondhatják, hogy az értekezlet összehívása a Szovjetunió által bölcs előrelátás volt, azért először, hogy az új háborút előkészítőidet még egyszer komolyan figyelmeztesse, milyen következményei lesznek, ha a párizsi szerződést ratifikálják és feltámasztják a nyugatnémet milita- rizmust, amely már annyi kárt és szenvedést okozott Európánál; és a magyar népnek is. Továbbá azért volt fontos az értekezlet megtartása, hogy a párizsi szerződés ratifikálása esetén minél előbb meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. Az azóta eltelt idő igazolta, hogy az Egyesült Államok imperialistái keresztül erőszakolták a párizsi szerződés megszavazását, mind Franciaországban, mind Nyugat- Németországban — a népek akarata ellenére. Ezzel konkrét intézkedéseket tettek a fasiszta generálisok vezetésével a nyugatnémet hadsereg megszervezésére és felfegyverzésére. Ezzel napirendre került a moszkvai értekezletnek azon megható-ozása, amely kimondja: „A kialakult helyzet időszerűvé teszi azt a feladatot, hogy a jelen értékez- leten részvevő államoknak egyesíteniük 'kell erőfeszítéseiket, biztonságuk biztosítása céljából.“ Ennek megvalósítása érdekében a részvevő nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést köt, valamint intézkedést tesz a fegyveres erők közös parancsnokságának létrehozására.

Mi ezt a határozatot nagy örömmel fogadjuk. Minden erőnkkel, tudásunkkal azon leszünk, hogy helytálljunk népünk békés építőmuntkája felett, meg- védjüik szabadságunkat és függetlenségünket, helytálljunk felszabadító. a dicső szovjet hadsereg oldalán, a testvéri népi demokráciák hadseregeivel együtt a béke, a szocialista tábor diadaláért. (Nagy taps.) 1 Tisztelt országgyűlés! • A szocializmus alapjainak lerakása és annak megvédése komoly helytállást és kötelességet követel egész dolgozó népünktől. Minél

fo 'Iznth/aKV) foenjTVk V€"V f* &1“

Nagyszerűvé, íeiejilieieüew akarják lenni

az idei május elsejéi

Debrecen Élgezéi

Ahogy egyre közelebb jutunk május elsejéhez, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéhez, ügy közelednek a megvalósuláshoz azok a nagyszerű tervek, amelyeket az üzemek dolgozói annyi szeretettel és előrelátással készítettek, hogy méltóképpen ünnepelhessék a tizenegyedik szabad május 1-ét.

Á JÁRMŰJAVÍTÓ dolgozói tná. április első hetében hozzáfogtak az előkészületekhez. Debrecen legnagyobb üzemének munkásai olyan impozáns felvonulást akarnak produkálni, amilyent még nem látott Debrecen az elmúlt tíz év alatt- — „Ezen a nagyszerű napon még a transzparenseink is szebbek lesznek, még azon is meglátszik tizenegyedik éves szabadáságunk" — újságolta örömm©! Gellert elvtárs, a Jársiöiavítóbő! Alin Jsq** nsjjxíst

meglepetéseket tartogatnak a felvonulásra, már nem árulta el, de ezt a ,,titkot” nem is bolygattuk. I.egyen meglepetés! Azt azonban tudjuk s az olvasóknak ej is áruljuk, hogy a vasutas dolgozók - köztük a Járműjavítóé is értendők — kérték a városi tanács kereskedőim iosztályát, hogy részükre a Nagyerdőn 4500 főre biztosítson férőhelyet. Bár az időjárás ^az idén igen változatos — már abban, hogy hol az cső esett, hol a hó — de tegnap mégis kisütött a nap. Remélhetőleg az elkövetkezendő napokban még melegebben süt majd és május elsejét, az ünneplőbe öltözeti várossal és dolgozókkal együtt teljes pompájával köszönti.

AZ ALFÖLDI NYOMDA dolgozói is összedugták a fejüket. Ötletekben ott sincs hiány s nem mennek egy-egy „tipp”-ért a szomszédba. Szinte minden dolgozó vállalt a nagy napra valamilyen dekorációs munkát. Mindegyikőjük saját kezük munkájával is emelni, díszíteni akarják a májusi seregszemle szépségét. Az üzemek mellett az egyetemek. a középiskolák fiataljai is készülnek május elseje megünneplésére. Ünnepi mezbe öltözik a város és zászlóerdővel köszönti a fegyelmezett menetben felvonuló dől. gozókot.

A kétnapos ürmén alatt szórakozásban sem lesz. hiány. Kultúr és sportműsor, térzene, utcabál, s nemkülönben szabadtéri mozielőadások teszik változatossá, kellemessé- az idei május elsejét és másodikat

kezni és ezen belül élen a nehéziparral — annál erősebb lesz ho n védelmünk.

Nagy Imre antimarxistn nézetei, a nehézipar háttérbe szorítása nemcsak a szocialista építés alapelvét támadták, hanem megfosztották volna hazánkat a védőiem alapjától. A mi munkásosztályunk és egész dolgozó népünk — látva a háborús veszély fokozását — hazafias 1kötelességének tartja foltozni a termelést, csökkenteni az önköltséget, a legmodernebb fegyvereket' adni fial és saját maga kezébe, hogy meg- védhessük szabadságunkat és épülő szocialista hazánkat.

Népünk egységesen támogatja pártunkat és kormányunkat ‘ a néphadsereg további erősítésében. Ezt azzal támasztja alá, hogy hajlandó ezért a Jegmesz- szsbbmenő kötelességeket vállalni és ha kell, áldozatokat is hozni.

A mi hadseregünk, felszabadult népünk hadserege. Tisztjeink és tábornokaink dolgozóink legjobb fiai közül kerülnek kl. Érd ekeik azonosak népünk érdekeivel.

Tisztjeinknek és tábornokainknak 72 százaléka tagja és tsg- Ielöitje a Magyar Dolgozók Pártjának. A marxista—leninista világnézet vezérli őket. Ez óriási erőt jelent. A mi hadseregünket nem gyengítik a különböző ellentétes osztályérdekek, hanem eyti- ségcs és szilárd. Egy cél irányítja egész néphadseregünket, a néppel tüzön-vizen át.

A mi hadseregünk szilárdan áll pártunk és kormányunk mögött, annak határozatait és utasításait mindenkor maradéktalanul végre fogja hajtani. (Nagy taps.)

Ezután Gazda Géza Kossuth- düas, sz RM központi újítási irodájának vezetője szólalt fel, maki Máté János veszprémi püspöki helytartó.

Parcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezárig»z?.-ttója volt a következő hozzászóló. Vető Leios, c7. evangélikus egyház e1- nöíke, püspök, Kókai Jánasné dolgozó parasztasszony szólaltok még fel.

Ezután Keleti. Ferenc, a kid- •*gyi biznttnVg cinciké szólalt fal. é- iomer+ette az or.sz'ivryül és külüevi bizottságának határozati javaslatát, »melvet az orszá»- gyű’és egyhangúlag elfogadott.

Rónai Sándor ezután bezárta as orsaággyűlé» ülésszakai«