Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

f---------------------------------------------------------------^ Mai számból: Szerdán összeültek a bandungi értekezlet vezetői (2. oldal) — Fülöpön új termelőszövetkezet alalkill (2. oldal) — A kefe- gyári tervismertető érlékezlet tanulságai (3. oldal) — Lenin az ifjúságról (4. oldal) — Ünnepségek Lenin születésének £5. évfordulóján (5. oldal) ...........J Újabb sikerek és győzelmek felé Az országgyűlés ülésszaka első napjainak egyik legfontosabb megállapítása, hogy tovább foly­tatjuk a szocialista iparosítás po­litikáját és tovább fokozzuk erő­feszítéseinket a mezőgazdaság fellendítéséért. Ez az egyetlen lehetséges útja a szocializmus felépítésének és teljes győzelmé­nek hazánkban. Hegedűs elvtárs beszámolójából kitűnik, hogy a kormány az elkövetkezendő idő­ben minden figyelmét a gazda­sági feladatok megoldására, az egész népgazdaság fejlesztésére és n dolgozó nép életszínvonalá­nak megalapozott emelésére for­dítja. Ezeket a nagyszerű célki­tűzéseket tükrözik vissza a költ­ségvetés tételei. A költségvetés a maga egészé­ben népgazdaságunk fölényét bi­zonyítja a tőkés államok költ­ségvetése fölött, de bizonyítja mindenekfelett népgazdaságunk erejét Is, hiszen mind a múlt év zárszámadásának vizsgálatából, mind az idei költségvetésből ki­derül, a mi államháztartásunk egyensúlyban van, sőt évről évre bizonyos tartalékok mellett a költségvetés felesleggel zárult. Ez olyan tény. amilyennel egyetlen tőkés állam költségvetése sem dicsekedhetik, hiszen tudott do­log, hogy a tőkés államok költ­ségvetései már évtizedek óta ói­talában hiánnyal zárnak. Különösen jellemző a má költ­ségvetésünkre, hogy bevételeink legnagyobb részét, 71,6 százalé­kát az állami vállalatoktól szár­mazó forgalmiadó és nyereség­befizetés teszi ki, míg a lakos­ság közvetlen megadóztatásából származó bevételek a költségve­tés összegének csak 8 százalékát érik el. Idei költségvetésünk, mint né­pi demokráciánk valamennyi ed­digi költségvetése, népgazdasá­gunk további fejlesztését tűzd ki célul. Ezért beruházásokra a költségvetésben mintegy 9 mil­liárd forint van előirányozva, a kiadásoknak 20 százaléka. Csak­nem 4 milliárd forintot fordít államunk az iparnak és minde­nekelőtt a nehéziparnak a fej­lesztésére. Az erős nehézipar volt ugyanis és maradt alapja a népgazdaság összes többi ága illesztésének, enélkül nincs bő­vített újratermelés, nincs techni­kai haladás, nélküle nem lehet fejleszteni a mezőgazdaságot és mindenekfelett: a nehézipar fej­lesztése nélkül nem lehet emelni dolgozó népünk életszínvonalét. A kiadások megoszlásából csak­úgy, mint a Minisztertanács el­nökének, Hegedűs elvtársnak a beszédéből kiderül, hogy pártunk márciusi határozatában leszöge­zett elvek alapján széles távla­tok nyílnak arra, hogy hazánkat előre vigyük a szocializmus épí­tésének útján és a termelés min­den területén kimagasló eredmé­nyeket érjünk el. „Nem kétséges — mondotta Hegedűs e'vtárs — hogy a gazdasági irányítás meg­javításával pártunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk be­csülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz,. hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk poli­tikai célkitűzéseinek végrehajtá­sához ... A munkásosztály tu­datos osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az sűxmsst - «tísáasü £ ásásaafetdMÍos óta elért sikerünknek. Ezért kor­mányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munlíásosztályunikra, államunk és társadalmunk vezető osztályá­ra. építjük.“ A költségvetés elő­irányzata, a kiadások megoszlá­sa, feltárja a lehetőséget egész dolgozó népünk előtt, hogy pár­tunk, munkásosztályunk vezeté­sével, az idén még erőteljesebben haladjunk előre a szocializmus felépítésének útján. Ugyanígy tovább kell folytat­nunk a mezőgazdaság fejleszté­sének politikáját. Ebben az év­ben tovább kívánjuk fokozni a növénytermelés termésátlagát, az állattenyésztés hozamait, a me­zőgazdaság árutermelését, külö­nösen pedig a kenyérgabona ter­melést, s a takarmány termelést. A mezőgazdaság fejlesztését szol­gáló kiadások döntő részét olyan mezőgazdasági beruházások te­szik ki, amelyek elősegítik a Központi Vezetőség márciusi ha­tározatában lerögzített cél eléré­sét: ebben az évben 7,3 százalék­kal kell emelnünk a mezőgazda­ság hozamát. Ennek megfelelően az új költségvetés több mint 6 ezer új traktort, 4 ezer traktor- ekét, ezer cséplőgépet, többszóz kévekötő aratógépet és számos más mezőgazdasági gépet és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgazdaságnak. Ugyanígy mű­trágyából is emeljük az előirány­zott mennyiséget, közel 20 szá­zalékkal kap többet a mezőgaz­daság, mint tavaly. Költségveté­sünk gondoskodik arról is, hogy termelőszövetkezeteink különösen jelentős tá,nógatást kapjanak az államtól. De nem feledkezik meg kormányunk az egyénileg dolgo­zó parasztságról sem. Államunk változatlanul a legnagyobb fi­gyelmet fordítja az egyéni pa­rasztgazdaságok termelési tarta­lékainak mozgósítására és a i>a- rasztgazdaságok jövedelmezősé­gének növelésére. Pártszerveze­teink, tanácsaink feladata, hogy a költségvetés célkitűzéseire tá­maszkodva érjék el az egyénileg dolgozó parasztok között, hogy növekedjék a termelési kedv és a biztonság, és hogy a dolgozó parasztság saját maga hasznára is megfelelően és szorgalmasan lássa el a mezőgazdasági munkát és növelje a termelést. A költségvetés milliórdokat fordít kulturális és szociális cé­lokra, több mint 10 milllárdot. az összkiadásoknak csaknem 23 százalékát. Érdemes megjegyez­ni, hogy a rend és iogbiztonságl és az igazgatási kiadások alig érik el ennek az összegnek felét, míg a tőkés államokban sokszo­rosan túlhaladják azt. Pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi ha Frozaia meg­szabta valamennyiünk feladatát a szocializmus építésének mosta­ni szakaszában — a költségvetés biztosítja a lehetőséget, az anya­giakat, hogy a Központi Vezető­ség nagyszerű célját megvalósít­suk és megteremtsük minden fel­tételét dolgozó népünk életszín­vonala megalapozott emelésének. Éppen ezért nem kétséges, hogy a költségvetésadta lehetőséget felhasználva, újabb nagy sike­rekkel és győzelmekkel fogunk neki majd a jövő év elején má­sodik ötéves tervünk végrohnj- Sásáíssé^ __ A költségvetés as országgyűlés előtt A szerdai ülésen tovább folyt a vita Az országgyűlés szerdai ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Szerdán a költségvetési vita folytatódott. Elsőnek Dávid Ferenc, az MDP Szolnok megyei Pártbizottságá­nak első titkára a honvédelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Tausz János, a belkereskedel­mi miniszter első helyettese szó­lalt fel ezután. Majd Kusnyér Zoltán 6zólt a Szénbányászati Minisztérium költségvetéséhez Ezután Bozsöki Ferenc vegy­ipari, ásványolajipari és rokon- szakmabeli dolgozók szakszerve­zetei szövetségének főtitkára a Vegyipari és Energiaügyi Minisz­térium költségvetésével foglalko­zott. Bevezetőben a villamosén»:’* g'iaipar fejlődéséről szólt. Az öt­éves tervben új erőművek egész sora épült. A nagy ’étesítménye- ■ken kívül számos kisebb erő­művet korszerűsitettünk. Jelen­tősen bűvült a villamosenergia- elosztó hálózat, is. Amíg az el­múlt rendszer 25 éve alatt mind­össze 950 község volt villamosít­va, körülbelül 140 ezer fogyasz­tóval, addig -mi öt esztendő alatt 120 község villamosításán kívül 1200 mezőgazdasági egységet (ál­lami gazdaságot, termelőszövet­kezetet, gépállomást) láttunk el villamosenergiával, mintegy 260 ezer fogyasztót kapcsoltunk be az energia szolgáltatásba. Ezután a hibákat ismertette, majd így folytatta: Ma már villamosenergia-i pá­runk a lakosság igényeit és az ipar területéhez szükséges igé­nyeket üzembiztosán kielégíti. Bozsöki Ferenc után Földes László, a Rákösd Mátyás Művek pártbizottságának első titkára, a kohó- és gépipari tárca költség- vetéséhez szólt hozzá. Gácsi Miklós, a Lenin Kohá­szati Művek nagyolvasztómü gyárrészlegének vezetője is a ko­hó- és gépipari tárca költségve­téséhez szólt hozzá. Ezután Cser­gő János szólalt fel. Csergő János kohó- és gépipari miniszter beszéde A Kohó- és Gépipari Miniszté­riumhoz tartozó üzemek vala­mennyi dolgozója és a miniszté­riumi dolgozók és vezetők forró lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének márciu­si határozatát és erejükét meg­feszítve harcolnak e nagy jelentő­ségű határozat valóra váltásáért. Az öröm és lelkesedés azért olyan nagyfokú, mert az 1953. júniusi központi vezetőségi határozat el­ferdítése népgazdaságunkban ta­lán egyetlen területen sem oko­zott olyan nagy problémát, za­vart és nehézséget az elmúlt más­fél év alatt, mint éppen a lcohó- és gépiparban. A jobboldali el­hajlók ezt a területet vették leg­jobban célba. A vas- és acélgyár­tás, a gépgyártás volt a legfőbb szálka a szemükben. A jobboldali nézetek odáig fa­jultak, hogy az iparosítás során előállott aránytalanságok meg­szüntetése helyett az egész ipa­rosítási politikát igyekeztek lejá­ratni. Nagyszerű munkásaink, ki­váló mérnökeink elkeseredve lát­ták munkájuk lebecsülését, ra­gyogó alkotásaink semmibe vevé- sét. Érthető tehát, hogy a kohó- és gépipar területén hatalmas lelkesedést váltott ki pártunk Központi Vezetőségének márciu­si határozata, amely meghatároz­ta a nehézipar helyét a népgaz­daságban, helyreállította megbe­csülését és fontosságának meg­felelő elismerésben részesítette. Az 1955. évi népgazdasági terv az eddiginél nagyobb feladatok elé állítja a kohó- és gépipar dol­gozóit. A kohó- és gépipar számára az 1955. évre előirányzott termelési és műszaki színvonal emelése tel­jesen reális és teljesíthető. Fel­adatunk ebben az évben nemcsak az, hogy növeljük a termelés színvonalát, hanem elsősorban az, hogy a többtermelés, a gaz­daságosság legteljesebb érvényre juttatásával következzék be. A kohó- és gépipari tárca 1955. évi költségvetési javaslata erre az elengedhetetlen követelmény­re épült fel. A tárca 'költségvetési javaslata a bérek növekedését, a termelés emelkedésének megengedett ará­nyai között irányozza elő, mert ez a helyes módja az életszínvonal további javulásának, a munka­termelékenység állandó emelke- éézsnslQ Az egyik legfontosabb felada­tunk a termelékenység megfelelő arányú emelése, örömmel jelent­hetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy munkásaink, értelmiségünk, az üzemek vezetőinek lelkesedé­sével március hónapban a terme­lékenység már meghaladta a múlt év legmagasabb, decembert színvonalát is. E. hónapban elért jó eredmények tették lehetővé, hogy az első negyedévre előirány­zott termelési tervünket túltelje­sítettük. Az elért eredményekkel azon­Az 1955-ös év átmeneti eszten­dőt képez a második ötéves ter­vünk megindulásához. Meg kell teremtenünk a jó előfeltételeket a következő öt esztendő tervének teljesítéséhez, illetve zavartalan megindulásához. A mi feladatunk nemcsak abban áll, hogy a ter­melést növeljük, biztosítsuk a kí­vánt termelékenységet és a meg­felelő önköltség-alakulást, hanem sokkal nagyobb gondot kell for­dítanunk a termelés technikai, műszaki színvonalának emelésé­re, a munka jobb megszervezé­sére. Az 1955-ben végrehajtandó fel­adatok meg fogják teremteni a második ötéves tervünk zavarta­lan megindulásához szükséges előf éllé teleiket. Erre annál is in­kább szükség van, mert a máso­dik ötéves tervben újabb nagy és megtisztelő feladatok hárul­nak a 'kohó- és gépiparra. A má­sodik ötéves tervben gyökeres fordulatnak kell beállni ko­hászatunkban, a termelés minő­ségi, mennyiségi fejlődésében, a tervszerűség biztosításában. Nagy ütemben kell hozzálátni r.z egyéb alapanyag-gyártásunk kibővíté­séhez, r.’iint például a szürkevas- öntődei kapacitás és a kovácsoló- kapacitás biztosításához. Mind­ezek egyben hatalmas önköltség- csökkentési lehetőségeket is je­lentenek. A kohó- és gépipar 1955. évi költségvetése megteremti az ala­pot az előttünk álló feladatok végrehajtásához. Ebben az évben, több és jobb olcsóbb vas, acél és gép áll majd Msygazdoságunk rendelkezésére ban egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Még nagyon” sok tennivalónk van. A másik igen fontos feladatunk a termékek önköltségének csök­kentése. A kohó- és gép­ipari tárca költségvetési javas­lata figyelembe veszi azt a ha­talmas tartalékot, amely a ter­mékek önköltsége csökkentésé­ben rejlik. Ma már az önköltség alakulása terén is bár egyelőre szerény, de mindjobban felfelé mutató eredményeink vannak. Több és jobb gépet, járművet műszert, vlllamosberendezést biztosítunk exportcélokra. A számos korszerű, nagy teljesít­ményű, a nagyüzemi gazdálkodás céljaira megfelelő mezőgazdasági gépet adunk parasztságunknak. Több, jobb és olcsóbb közszük­ségleti cikk, mezőgazdasági kis­gép áll majd a. városi és falusi lakosság rendelkezésére. Megfe­lelő mennyiségű és minőségű felszerelést biztosítunk honvédel­münk erősítésére, forrón szere­tett hazánk békéjénél:, függet­lenségének védelmére. Munkánk . sorin szem előtt tartjuk, hogy a kohó- és gép­ipartól komoly mértékben függ nagy békealikotásaink, mint Ka­zincbarcika, Komló, Sztálinvárcs teljes felépítése ás üzembe állí­tása. Feladataink nagyok, de lelke­sítők. A ko>hóT és gépipar dolgo­zói erejüket nem kímélve, lelke­sen fognak harcolni pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósulásáért, az 1955. évi tervünk minden részletében tör­ténő teljesítéséért és túlteljesí­téséért. (Taps.) Szünet után Szádeczky-Kardos Elemér, Kossuth-díjas akadémi­kus az oktatásügyi tárca költség- vetésihez szólt hozzá. Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter oktatásügyünk eredmé­nyeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelését az is­kola magában nem képes kielé­gítően elvégezni, ehhez a szülők és az egész társadalom hathatós segítségére van szükség. Erről a Uíolytaiit 3 3. eidaíoaj A költségvetés megteremti az alapot feladataink végrehajtásához XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955. ÁPRILIS 21,

Next

/
Thumbnails
Contents