Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

19S5. ÁPRILIS 20. SZERDA NÉPLAP 3 ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉSEK a t/ácas és a falu pát&s uusm^éndc fdufdásáca Tavaly nyáron indult el út­jára a munkás-paraszt szövet­séget új tartalommal megtöltő mozgalom: a város és a falu dolgozóinak páros versenye. „Több iparcikket a falu dolgo­zóinak!“ — adták ki a jelszót a munkásaik. Faluról pedig jött a válasz: „Több élelmet, ipari nyersanyagot a városnak!“ Már az első versenyszakasz szép eredményeket hozott. Most ismét felelevenítik e mozgalmat. Ruhagyár Kaba A Ruhagyárból Leaner Zsig- mond igazgató elvtárs és Gaál Andrásáé üb elnök elvtársnő uta­zott ki Kábára. Tavika Sándor tanácselnökhelyettessel és a ter­melőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok kép­viselőivel közösen értékelték az első negyedévi páros verseny eredményét. Mindkét verseny­társ kitett magáért ebben a ver- senyszakaszfoan. A Ruhagyár dol­gozói például 2 570 000 forint ér­tékű árut adtak terven felül az igért 1 400 000 helyett. Az önkölt­séget pedig 0,6 százalék helyett 2,7 százalékkal csökkentették. Húsz DISZ-brigád alakult, ame­lyek a termelés különböző terü­letein végeznek ellenőrző mun­kát. A kabaiak határidő előtt teljesítették a soronlévő mező- gazdasági munkákat. A begyűj­tésben is kimagasló eredménye­ket értek el: például a baromfi­beadási tervüket 367, a vágó­marha beadási tervüket 162 szá­zalékra teljesítették. Egyetlen versenypontnafc nem tudtak ele­get tenni: elmaradtak a tejbe­adással. így az első negyedévi páros versenyt a ruhagyáriak nyerték meg. A baráti találkozón Lsnner elvtárs ismertette a ruhagyáriak versenyvállalását. Eszerint a második negyedévi tervet 3 szá­zalékkal túlteljesítik, az önkölt­ségcsökkentéssel 200 ezer forin­tot takarítanak meg, a belső visszavetésekből adódó költsége­ket 10 százalékkal csökkentik. Ugyanakkor megfogadták, hogy minden negyedévben túlteljesí­tik a tervet, negyedévenként 20 nappal előbb tesznek eleget ex­portkötelezettségeiknek és egész évi tervüket december 20-ra be­fejezik. Augusztus 1 és 20 között 800 ruhát készítenek terven fe­I Lül. A kabaiak április 24-re ké­szítik el versenyfelajánlásukat, mert a megbeszélésen megálla­podtak abban, hogy sokkal ala­posabb — például a mezőgazda­sági munkák minőségére is ki­terjedő — vers enyfel tételeket dolgoznak ki. A két versenytárs megegyezett abban is, hogy ván­dorzászlót készítenek és azt elő­ször július 24-én Debrecenben nyújtják át a győztesnek egy egész napos baráti találkozó ke­retében. Hafdűszovát - Orvosi Müszergyár Hajdúszovátról Kerezsi Béla tanácselnök elvtárs és Csólca La­jos pártbizottsági titkár elvtárs jött be az Orvosi Műszer gyárba. Magukkal hozták a hajdúszováti termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok versenykihívá­sát, amelyet a hajdúszowátiak nyilvános tanácsülésen hagytak jóvá. Itt is az első negyedévi páros versenyt értékelték előssör. Az Orvosi Műszergyár bizonyult jobbnak. Minden vállalását túl­teljesítette. Negyedévi tervét 2 helyett 12,6 százalékkal teljesí­tette túl, exporttervét március 20 helyett már 15-én befejezte, az önköltséget és a selejtet a vállalt 2 százalék helyett 4,9, illetve 5 százalékkal csökkentet­te. A hajdűszovátiak azért ma­radtak el, mert műtrágyahiány miatt nem tudták az őszi veté­seknek a tervezett 50, hanem csak 40 százalékát felültrágyázni. Most azon fogadkoznak, hogy a második negyedévben jobb eredményt érnek el, mint az Or­vosi Müszergyár dolgozói. A hajdűszovátiak megfogadták, hogy a kukoricát április 20-ra mind elvetik (jelentős részt négy­zetesen), a cukorrépa és a takar­mányrépa sarabolását május 1- re, a répa- és ten ge r i egyel é st, valamint az első kapálást anájus 25 helyett május 20-ra elvégzik. Június 20-ra teljesen felkészül­nek az aratásra. Az első félévi állat és állati termék beadási tervüket május 1-i-g 78 százalék­ra, június 20-ra pedig 100 száza­lékig teljesítik. Június 28-ra tel­jesítik adóbevételi tervüket. A versenykihívásra méltó vá­laszt adtak az Orvosi Műszergyár dolgozói. A második negyedév során 116 ezer forint értékű árut akarnak terven felül adni. Az exporttervet pedig 7,3 százalékkal teljesítik túl. Közszükségleti cik­kekből 2,3 százalékkal gyárta­nak többet a tervezettnél. Az önköltséget és a forgóeszközö­ket a negyedév során 2 százalék­kal csökkentik. S így sorolhat­nánk tovább a szép célkitűzése­ket. A baráti kapcsolatokat is még jobban meg akarják javítani. Május 1-én például kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz a ver­senytársak. Közös sportmérkőzé­seket rendeznek Debrecenben is, Hajdúszováton is. Júniusban pe­dig az Orvosi Műszergyár kul- túrcsoportja ellátogat a faluba. így igyekeznek a városi mun­kások és a falu dolgozói még erősebbé, még alkotóbbá tenni a munkás-paraszt szövetséget. V. I. Lenin dolgozószobájában a Kremlben (Qeoicorok seveq szemléje A HORTOBÁGYÓN Igaz, a Hortobágyon csípős mivel hogy nem azért érkezeti szelek fújdogáhidk még, megbor- a revizor a Hcrlobágyra, hogy ne zong a kabát alatt minderúki, kapja meg mindazt a felvilá-gosí- aki nekivág a pusztának, de már fást, amire éppen most volt siir- itt a tavasz. Furcsa dolgok tör- gős szüksége. Itt-ott összenéztek ténnek manapság. a gazdaság dolgozói. Boldogan A kilenclyukú híd közelében mosolyogtak azok, alkáknek asz- elteriilő Borsóst Állami Gazda- tálánál még nem jelent meg re- ság irodáiban mezőgazdászok, vizor. Tudtak dolgozni nyugod- könyvelők ugyancsak szorgalma- tan. Az öröm korai volt. Az ajtó toékodtak a napdkban, hogy a egymásután nyilt. Újabb és negyedévi tervjelentést elkészít- újabb revizorok érkeztek, sék. Nagy munka az igaz. Nagy Ez már bosszantó volt. Munkát figyelmet igényel. megakasztó. Az egyik dolgozó, A munkát azonban már a kéz- aki 'kezdte megsokalni a reoizo- detben megakasztotta egy látó- rök seregszemléjét, gondos szám- gató. Budapestről érkezett, sok- látást csiruílt. Az eredmény a ko­sok kérdeznivalója volt. Felelget- vetkező: egy nap alatt a Borsósi tek néki, ■már ahogy a revizor- Állami Gazdaság irodájában 16 nak illik. Mutogatták a kirnuta- revizor tett látogatást. Ez bizony tásokat, hogy az ellenőrzés pcm- egy kicsit sok. Jól összefutottak, tos legyen. Az egyik revizor még Sokan voltak, innen is, onnan is. el sem végezte feladatát, máris Eredmény is van, ha nem is nyilt az ajtó, újabb revizor ér- valami hasznos, mert mm tud- kezett. Szép nagy tálkával, sok- ták miattuk elkészíteni a gazda­sok kérdeznivalóval. Egy másik ság negyedévi jelentését határ- asztalnál ismét leállt a munka, időre. (b. m.i Lenin a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről csak az ipari termelés növeke­désével biztosítható. Sí." I. A Szovjetunió egész népgazda­ságának óriási eredményei, a né­pi demokratikus országok ter­melőszövetkezeti mozgalmának eddigi tapasztalatai mutatják: nem lehet a szocializmust csak a városban építeni. Az embernek eml>er által való kizsákmányo­lását a falun és városon egyaránt meg kell szüntetni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha meg­szüntetjük azt az ellentmondást, amely abból a körülményből származik, hogy míg városban fejlődik a szocializmus, addig a falun az egyéni kisgazdaság van túlsúlyban. Ennek az ellentmondásnak megszüntetését Lenin és Sztálin tanításaikban állandóan hangsú- 1 ■'ózzák. ,.A kisgazdaság rendszere — tanítja Lenin elvtárs — áruter­melés mellett — nem képes meg­menteni az emberiséget a tö­megek nyomorától és azok el­nyomásától.’1 A kisgazdaság tehát gátolja az egész népgazdaság fejlődését, a dolgozó parasztság felemelkedé­sét, mert képtelen megszabadí­tani a dolgozó parasztságot a nyomortól, a kizsákmányolástól. Az egyéni gazdálkodás rendsze­rében csak a parasztság felső ré­tegének életszínvonala emelke­dik, a dolgozó parasztság elsze­gényedik. „Ha régi módra kisgazdaságok­ban fogunk ülni. még ha szabad polgárok leszünk is szabad föl­dön, mégis elkerülhetetlen pusz­tulás fenyeget bennünket”- — tanítja Lenin elvtórs, Az 5—15 holdas parcellákon nem lehet magas életszínvonalat biztosítani, mert a fejlett terme­lési eszközöket, gépeket, trakto­rokat és fejlett agronómiái mód­szereket a szétaprózott nadrág- szíj parcellákon nem lehet meg­felelően kihasználni. A mezőgazdaság elmaradottsá­ga rendkívüli mértékben akadá­lyozza a szocialista ipar fejlődé­sét. Az ipar növekedésével nö­vekszik az ipari munkásság lét­száma és növekszik a dolgozó nép életszínvonala, tehát — több élelemre van szükség. A fejlődő iparnak növekszik a nyersanyag- szükséglete, amelynek jelenté­keny részét a mezőgazdaság ter­meli. A szétaprózott kisgazdaság nem képes elegendő árugabonát adni, ez visszahat a dolgozó pa­rasztságra, mert nem lehet meg­szüntetni elmaradottságát, ha nőm látjuk el bőségesen ipari termékekkel, szerszámokkal és modern mezőgazdasági gépekkel. A kisgazdaság akadályozza a külterjes gazdálkodásról a belter­jes gazdálkodásra való áttérést is. A fejlett agrotechnika tudo­mányának útmutatásai szerint termelni és annak eredményeit élvezni csak a nagyüzemi gaz­dálkodással lehet. Ezzel lehet csak növelni a mezőgazdasági munka termelékenységét, a hol- dankénti termést, így fejleszthe­tő csak az állattenyésztés, de a mezőgazdasági termelés minden ága. Mindebből következik: a szo­cialista ipar fejlődése a mezőgaz­daság színvonalának állandó emelésétől is függ, kölcsönhatás­ban vannak egymással, fi. dolgo­zó parasztság felemelkedése A felaprózott kisgazdaságokról a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésnek két útja van — tanít­ja Sztálin. Az egyik a kapitalista út: ez a régi, a megszokott út, az egyéni gazdálkodás útja. Itt „aki bírja, marja“ elve uralkodik. A sze­gény- és középparasztok tönkre­mennek, a kulákok és néhány földbirtokos összevásárolja a föl­det és tovább gazdagodik. A harcban elkerülhetetlenül alul maradnák a kis- és középparasz­tok. Akik tönkremennek, kény­telenek a kulikhoz szerződni cselédnek, vagy a városban vál­lalnak munkát. A másik a szocialista út: A szocializmus építése falun törté­nelmi szükségszerűség. Lenin ar­ra tanít minket, hogy a kisüzem szüntelenül minden nap, minden órájában magától és tömegmé­retekben szüli a kapitalizmust és a burzsoáziát. E veszélynek el­hárítására egyetlen út van: az egyéni kis- és középparaszt gaz­daságok egyesülése szocialista kollektív nagygazdaságokba. Egyedül a mezőgazdaság fellen­dülésének szocialista útja felel meg a munkásosztály céljainak és ez biztosítja a dolgozó paraszt­ság fölemelkedését. Ezt mutatja a Szovjetunió példája, ahol mély­reható változások mentek végbe a parasztságban. Ezt a gyökeres változást pedig csak a kolhoz­rendszer győzelme hozhatta meg, amely lehetővé tette a jó­módú élet lehetőségeit. A kollek­tív gazdaság hatalmas előnye, hogy a külső kedvezőtlen körül­ményekkel szemben összehason­líthatatlanul ellenállóképesebb, mint .az egyéni gazdaság. A kol­hozrendszer győzelméért folyó harc azonban nehéz és türelmes munkát kívánt a párt funkcio­náriusaitól a Szovjetunióban. Szívós, felvilágosító munkával kellett meggyőzni a parasztságot ennek az útnak helyességéről, kemény harcot kellett folytatni az imperialista ügynökökkel és azokkal szemben, akik eltértek a lenini irányvonaltól. A nagyüzemi szocialista gaz­daságokra való áttérés azonban csakis a lenini önkéntesség és fokozatosság elvének betartása alapján lehetséges. Az önkéntes­ségről Lenin azt tanítja: „... A mezőgazdasági kommuna önkéntesen alakul meg, a föld társas megművelésére való át­térés csakis önkéntes lehet, e te­kintetben szó s©m lehet arról, hogy a munkás és paraszt kor­mány a legcsekélyebb kényszert is alkalmazza, a törvény ezt nem tűri.. .” Lenin szükségesnek tartotta, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés során a fokozatos­ság elve is érvényesüljön, vagyis a szövetkezeteknek legyenek ala­csonyabb típusai, amelyek meg­könnyítik a parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodás előnyei­nek felismerését és fokozatosan térhetnek át a fejlettebb szövet­kezeti formára. Ifi. Népi demokráciánkban az ál- 1 arrhatalomban bekövetkezett fordulattal lehetővé vált — a le­nini tanításokat követve —, hogy falun is rátérjünk a szocializmus építésének útjára. Pártunk poli­tikájának alapja ekkor a lenini hármas jelszó lett, melynek si­keres alkalmazása, és a Szovjet­unió tapasztalatainak fölhaszná­lása nyomán dolgozó parasztsá­gunk jelentős része rálépett a felemelkedés, a szocialista mező- gazdaság megteremtésének útjá­ra. Pártunk a lenini tanításokat szem előtt tartva mindenkor tö­rekedett a szövetkezeti mozga­lom fejlődését úgy politikailag, mint gazdaságilag segíteni. Ál­landóan hangsúlyozta, hogy a fel- emelkedés egyetlen járható útja az önkéntesség és fokozatosság lenini elve alapján alakuló szo­cialista nagyüzemi gazdaságok. Rákosi elvtárs a párt II. kong­resszusán a szövetkezetek fej­lesztéséről szólva mondotta: „Az erőltetés, vagy éppen erőszak ezen a téren feltétlenül az ellen­kező^ hatást fogja kiváltam. És megfordítva, a meggyőzés, a jó példa biztos eredményhez fog vezetni.“ A KV. .1955. III. 4. határozata a mezőgazdaság átszervezésének feladatáról szólva azt mondja: „ ... már most elő kell készíteni, hogy a jó szövetkezetekbe az ősszel önkéntesen meggyőzés alapján nagyobb számmal lépje­nek be új tagók, vagy lépjenek vissza a kilépett tagok. EmeVctt új termelőszövetkezetek is ala­kuljanak...“ Majd másutt -1 fo­kozatosságról „ ... Nagyobb gon­dot kell fordítani az egyszerűbb szövetkezeti formák, az 1., II típusú termelőszövetkezeti cso­portok megalakítására. Továbbá ugyaiuikkor alá kell húzni a 111. típusú szövetkezete‘k jelentőségét a fölényét...“ A mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről szóló lenini tanítá­sok helyességét az élet igazolja. Ma a szovjet kolhozparasztság életszínvonala messze felülmúlja a világ bármely országa dolgozó parasztságának életszínvonalát. Pártunk a lenini tanításokat szem előtt tartva nap mint nap harcol, hogy megteremthessük a szocializmus győzelmének, az egész dolgozó nép jóléte emelé­sének, a honvédelem erősítésé­nek fontos feltételét: a korszerű nagyüzemi szocialista mezőgaz­daságot. Fodor József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents