Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

NÉPLAP 5 Ä hajdúszováti Ő| Kenyér TSZ tavaly holdanként 35 mázsa négyzetes vetésű tengerit takarított be / jp Jy rs 4 v W^U b ^c^ő?ek­. 0 ' <í V , ?1 tf id iker­assza / % ' lárási, *2 „ . abe­íkintc- «jiicnőriz- tervezzék meg, ... Közötti tapasztalat- keresztül is tovább javít* .assák eredményeiket. Különös gondot fordítsanak arra, hogy az agronómusok, mezőgazdasági szakemberek kifejthessék képes­ségeiket a mezőgazdasági tervfel­adatok végrehajtásában. Járási, községi párt-vb-k rendszeresen tűzzék napirendre az agronómu- sok munkájának értékelését. El kell érni, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében a mezőgazdasági termelés és állat- tenyésztés állandóan emelkedjek. Ennek érdekében biztosítani kell azt, hogy a szövetkezeti mozga­lom az önkéntesség elvének be­tartásával egyre erőteljesebben fedőd jön. Ezért megkülönbözte- tclett segítséget biztosítsanak számukra párt- és tömegszerveze- trk, A szövetkezeti mozgalom fej­lesztését nem kampányszerű, hanem állandó jellegű feladatnak kell tekinteni, a tsz-eket nap mint nap az életből vett példák­kal, az elért eredmények tudato­sításával népszerűsíteni kell. Ez az egyedüli járható út, a dolgozó parasztság felemelkedéséhez. Leghatározottabb créllyei szem­be keli szállni azokkal a rémhír­terjesztésekkel, melyek a kis- és középparasztok termelési kedvét alá akarják ásni. A dolgozó pa­rasztságnak saját érdeke a na­a többszöri Ikapálás eredménye­iképpen bőséges terméssel fizet a tengeri. Ezenfelül még sok-sdk •munkáskéz felszabadul a kapá­lás alól és jut idő a talMrmány- növények kaszálására, betakarí­tására. A négyzetes vetés tehát nem­csak a bőségesebb tengeriter- mést biztosítja, hanem még a szálastakarmány ellátás tekinte­tében is nagy segítséget ad. Méretesen vedieli a haidúriorogi Rákosi TermsIőszövetkezetSien Ez évben már a tagság maga állt a sarkára és kérte vezetőit, hogy idejében kössenek a gép­állomással szerződést a tengeri gépi kapálására. Ez évben 100 holdon vetnek négyzetesen tengerit. A tagság bejelentette csatlakozását a 30 mázsás kukorica termelési moz­galomhoz is. Kiemelkedően jó eredményt ért el a kukorica négyzetes ve­tése következtében a hajdúszo- váti Uj Kenyér Termelőszövet­kezet. Az elmúlt évben bizony sok nehézség volt a vetéssel, de hallgattak az oikos szóra. Elvé­gezték a több munlcát jelentő négyzetes vetést 90 holdon, de nem is bánták meg, mert hol­danként 35 mázsás termést ta­karítottak be. Ez évben már nem kellett agi­tálni senkit a négyzetes vetés érdekében. Nincs vetőgépjük a négyzetes vetéshez. Kézi erővel, sorhúzó után 100 holdon vetik négyzetesen a tengerit, hogy azt gépi erővel keresztben, hosszá­ban többször, tudják majd még­kapálni. 8 Rákóczi TSZ tanait a maga kárán Az irázpusztaí Rákóczi Ter­melőszövetkezetben tavaly 40 holdon volt négyzetes vetésű kukorica. Ezt a 40 holdat gépi kapával többször művelték. Töb­bet is termett, mint a soros veté­sű többi kukoricatábla. A Rákóczi ez évben 65 holdon termel kukoricát, de most már mindet négyzetesen vetik. Ta­nultak a saját kárukból. KILENCVENNÉGYEZER TÉGLA TERVEN FELÜL A jó előkészítésnek a tégla­gyártásban nap mint nap meg­mutatkozik a hatása. Az Egyesü­lés öt téglagyára közül három rendszeresen túlteljesíti nyers­téglagyártási tervét. Április első tizenöt napjában például a Hor­tobágyi Téglagyár érte el a leg­jobb eredményt: 164 ezer téglát adott terven felül. Ebben a tégla­gyárban a munka jó megszerve­zésével, a dolgozók lendületes versenyével elérték a napi 50—52 ezer nyerstégla gyártását a tava­lyi napi 8—10 ezres teljesítéssel szemben. Az Alföldi Téglagyár­ban a hónap elején a DISZ fiata­lok külön műszakot szerveztek. Jórészt ennek a lelkes fiatalokból álló műszaknak köszönhető, hogy április 16-ig 144 ezer téglát adtak terven felül. A Tiszaberceli Tég­lagyár 164 ezer téglával teljesítet­te túl esedékes tervét a hónap közepéig. Az Egyesülés összesen 94 ezer nyerstéglát gyártott ter­ven felül április 15-ig. Még ennél is nagyobb eredményt érhettek volna el, ha a Gőztéglágyár és a Tiszavasvári Téglagyár is teljesí­ti tervét, azonban e két gyárban a műszaki feltételek rossz kihasz­nálása miatt nagy lemaradás tör­tént a nyerstéglagyártásban. Lenin a munka termelékenységének szerepéről A kapitalista termelési mód az imperializmus korszakában mint ismeretes, gátjává válik a terme- 1' i erők folyamatos fejlődésének. A kapitalizmusnak ebben a haló­dó szakaszában az alapvető kibé­kíthetetlen ellentmondás — a tő­ke és a munka között — oly mér­tékig éleződik ki, hogy az ural­kodó monopóliumok, a maximá­lis profit biztosítására nem egy­szer. hanem rendszeresen meg­akadályozzék az új találmányok és ésszerűsítések megvalósítását, és csak akkor hajlandók azokat al­kalmazni, ha érdekeiknek meg­felelően a maximális profitot megszerezhetik vele. Ellenkező esetben íróasztalba süllyesztik. Nem beszélve azokról a manipu­lációkról, a sokszor előforduló gengszterizmusról, mely egy-egy találmány és feltaláló történetét végigkíséri az imperialista farka­sok egymást is felfaló harcában. A munkásosztálv hatalomra ju­tása után alapvetően megválto­zik a helyzet. A szocialista ter­melési mód, mely a kisajátítók kisajátításával létrejön, megte­remti azt a lehetőséget, hogy a termelő erők eddig soha nem lá­tott ütemű fejlődése induljon meg, mert megváltozik a termelő eszközökhöz való viszony — a termelési viszony szocialistává válik és ez visszahat a termelő erők fejlődésére. „A proletárdiktatúra nemes \ erőszak a klzsákmáuyolókkm szemben, sőt nem is elsősorban erőszak. Ennek a forradalmi erőszaknak gazdasági alapja, életképest f ének és sikerének záloga az. hogy a proletariátus a kapitalizmussal szemben a munka társadalmi szervezésé­nek magasabb típusát képviseli és valósítja meg. Ez a lényeg. Ez a kommunizmus elkerülhe­tetlen, telies győzelmének erő­forrása, záloga.“ (Lenin.) Ahhoz, hogy a proletárdiktatúra ezt megvalósítsa látnunk kell azt, hogy a munka társadalmi szerve­zésének magasabb típusát csak úgy tudjuk elérni, ha mindenek­előtt a termelékenység emelésé­re, azaz a munka olyanirányú szervezésére gondolunk, mely minden tekintetben felülmúlja a kapitalizmust. Lenin a hatalom meghódítása utáni időről beszél­ve azt mondja: „... szükségszerűen előtérbe nyomul az az alapvető feladat, hogy a kapitalizmusnál maga- sabbrendű társadalmi alakula­tot kell létrehozni, vagyis: emelni kell a műnk:- micié- kenységét..(Lenin.) Az idézettekből kitűnik, hogy Lenin mily nagy jelentőséget tu­lajdonít a munka termelékenysé­ge emelésének. Lényegében a ka­pitalizmusnál magasabb rendű társadalmat a magasabb termelé­kenységgel azonosítja. Ebbői kö­vetkezik az, hogy miért küzdött Lenin és vezetésével az 3ZKP Központi Bizottsága oly állhatato­san e kérdés megvalósításának sikeréért. A cári Oroszország ter­melő erőinek rendkívüli elmara­dottságát vette át örökségül a pro letáriátus és gigászi munkát kel­lett ahhoz végeznie, hogv a Szov­jetunió a technika legélenjáróbb országává emelkedjék. Mindez természetesen nem véletlen. Nem öncélú dologról van szó, hanem a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyének érvényesüléséről, — a nénjólét emeléséről. Arról van szó ugyanis, hogy a munka ter­melékenységének emelkedése azt jelenti, hogy egy-egv árucikket mind kevesebb idő alatt készíte­nek el. Azaz, ha azonos idő alatt — pl. egy óra alatt — öt darab árut készítettünk, altkor a fejlő­désnek megfelelően egy bizonyos idő múlva 6, majd 7 darabot kell készíteni. Csak az ilyen forma emelkedés biztosíthatja azt, hogy az egyre növekvő szükségleteket ki lehessen elégíteni úgy, hogy ez­zel egyidőben a kevesebb idő rá­fordítás folytán a termékek ára csökkenjen. Kitűnik tehát, hogy a termelékenység növekedése lé­nyegében a termék előállításéhoz szükséges idő csökkentése nélkül magasabb életszínvonalat tartó­san biztosítani lehetetlen. Mind­ezt Lenin a munkásosztálv e láng­lelkű — lángeszű vezetője már jó előre látta és ezért üdvözölt minden olyan kezdeményezést és újat, mely a termelékenység fo­kozása érdekében történt. „Hát nem óriási hősiesség ez? Hűt nem világtörténelmi jelen­tőségű fordulat kezdete ez?“ így üdvözli a kommunista szom­batok alkalmával elért eredmé­nyeket. „A munka termelékenységének emelése mindenekelőtt a nagy­ipar anyagi alapjának — a fű­tőanyag, a vas- cs fémtcrmelés, a gépgyártás, a vegyipar fej­lődésének — biztosítását kíván­ja meg“. Lenin meghatározása tehát vi­lágosan kimondja, hogy a terme­lékenység emelésének alapja el­sősorban a nehézipar, az alap­anyagot gyártó ipar. A Szovjet­unió iparának feilődése s a népi demokráciák 10 éves fejlődése is igazolta ezen állítás helyességét. Hazánk rövid hat év alatt elma­radott mezőgazdasági országból ipari országgá lett. Ebből megállapíthatjuk, hogy ilyen fejlődést a nehézipar elsőd­legességének félretevésével nem lehetett volna elérni. Elég, ha né­pi demokráciánk másfél évének példájára utalunk, amikor a jobboldali elhajlás következmé­nyeként beigazolódott, hogy visz- szaesett a termelés, csökkent a termelékenység és ennek nyomán a nemzeti jövedelem. Csak a ne­hézipar képes arra, mindenek­előtt, hogy az általa készített ter­melő eszközökkel — azok állan­dó tökéletesítésével — megte­remtse alapjait a könnyű-, élel­miszer-, építőipar-, mezőgazdaság, de az önmaga termelékenysége emelésének is. Lenin ezen alapvető feltétel után rámutatott arra is, hogy „a munka termelékenysége emelésének másik feltétele elő­ször is a lakosság tömegeinek műveltségi és kulturális fel- emelkedése ... másodszor a dol­gozók fegyelmének, hozzáérté­sének. a munka szaporaságá- nalr., intenzitásának, jobb meg­szervezésének fokozása.“ Nem véletlen tehát ez SZKP. de valamennyi népi demokratikus1 állam kommunista pártjának az a törekvése, hogy a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek hozzáférhe­tővé tegye a tudomány és kultú­ra kincseit. Az élet minden nap a példák ezreivel bizonyítja azt, hogv műveltebb, kulturáltabb dol­gozó hamarabb felismeri mun­kájának lényegéi, hamarabb sa­játítja el oz új. modernebb gé­pek kezelésének technikáját, s nem utolsósorban sokkal inkább képes munkáiénak és az általa használt termelőeszköz bírálatára, azaz újítások és ésszerűsítések kigondolására. Ezért másik alap­vető tanulság Lenin ezen figyel­meztetése, melyet pártunk szer­vezeti szabályzata a párttagok számára kötelességként is meg­határoz, hogy „fejlessze szakadatlanul szak­mai és politikai tudását, emel­je műveltségét,..“ Fontos dolog a munkafegyelem, azaz a munkaidő helyes és jó ki­használása (munkaintenzitás) a munka egyre jobb megszervezé­se is. Ma is figyelmeztetők ezek a szavak számunkra is. A párt Központi' Vezetőségének 19)5. március 2—4-i ülése rámutatott arra. hogy e téren is súlyos laza­ságok tapasztalhatók. Minden igyekezettel verjük vissza az el­lenségnek azt a tevékenységét, mely a normák lazítására, a fe­gyelem megbontására. — a lógás­ra, a hanyag, nemtörődöm mun­kaszervezésre igyekszik rábírni a munkásosztály kevéssé öntudatos részét. Ha szilárdan követjük pártunk útmutatását, ha minden erővel igyekszünk végrehajtani a Köz­ponti Vezetőség március 2—4-i határozatát, ezzel azt is tettük, hogy a világ proletariátusának, lángeszű vezetőjének útmutatá­sait használtuk fel munkánkban, mely népünk életében egyet je­lent a felemelkedés további, gyor­sabb ütemű megvalósulásával” Baranyai György. «Ság határozata ,yobb termés elérése, a párt és llami szerveknek őket ebben tá­mogatni kell. De meg kell védeni a dolgozó parasztságot a kupecek- tői. a kulákoktól, akik spekulá­cióval éiősköűni akarnak a dől-; gozó parasztság é,3 az egész dol­gozó népünk rovására. Eleget kell tenni a becsületen; dolgozó parasztok azon követeié-; sének. hogy mindenki tegyen ele-; get államoolgári kötelezettségé­nek. Az államapparátusnak első­rendű feladata, hogy ennek ér­vényt szerezzen, mert ezt köve­telik meg népünk érdekei. Tovább kell szélesíteni az üze­mek és községek kapcsolatát amelynek osztálytartalma a mun­kás-paraszt szövetség további megszilárdítása keli hogy legyen. Ki kell alakítani az üzemek dol­gozói és a falun élő dolgozó pa­rasztok között a nemes versen­gést a terméshozamok emelésére. Községeinkben induljon meg a harc azért, hogv a szovjet cs ma­gyar agrotechnikai módszerek al­kalmazásával, a gépek jobb ki­használásával nagyobb mennyisé­gű. jobb minőségű termést érje­nek el, mint a múlt évben. A Néplap biztosítsa a verseny­nek a teljes nyilvánosságát. A Néplap melléklete, a „Virágzó mezőgazdaság“ rovata segítse elő a nagyobb termést azáltal, hogy közölje a termelőszövetkeze­tek. egyénileg dolgozó parasztok: cikkeit azokról a módszerekről,; melyekkel elérték a múlt évben: és dolgoznak, ebben az évben a ; 200 mázsás cukorrépa, a 30—38; mázsás kukoricatermésért, 4—; 5000 liter tejért stb. ; Nagy feladataink végrehajtó sá-j ra mozgósítsák pártszervezeteink; a tömegszervezeteket, a falusi J népfront-bizottságokat, a terme-; léri bizottságokat, a tanács me- j zőgazdasági állandó bizottsága-; nak tagjait, vonlak be az agro-; propaganda munka széleskörű ki-; bontakeztatására a mezőgazdasági; szakemberek mellett az ezüstkalá- ; szos és egvéb mezőgazdasági tan- j folyamokat végzett becsületes do!- ; sózó narasztekat is. akiknek se-; gítségéve! végrehajthatjuk a me- ; zőgazdaság fejlesztésének nagy; meghatározott feladatait. Am« ' A Hajdú megyei Téglagyári ’ Egyesülésről hosszú éveken át [csak azt írhattuk: „elmaradt tér-* ;vének teljesítésével“. Az Egyesü- ; lés megalakulása óta a gyárak ; 300 családi ház felépítéséhez ele- ; gendő téglával maradtak adósak I az országnak. ► I Ez évben azonban minden meg- í változott. Eddig minden hónap­iban teljesítette, gőt túlteljesítette I tervét az Egyesülés. Az első ne­gyedévben főleg a téglagyártás I előkészítése, a gépjavítás folyt. ; Olyan sikerrel, hogy az Egyesü- ; lés országosan harmadik helye- ; zést ért el a gépjavítási verseny- ’ ben. Tavaly a hajdúdorogi Rákosi Termelőszövetkezet földjein al­kalmazták a kukorica négyzetes vetését. Gazdag termést takarí­tottak be, mert meg tudták adni a tengerinek a többszöri kapá­lást. Munkaegységenként 3,5 kiló kukoricát tudtak osztani, de voltak olyan tagok, akik több­termelési jutalomként a munka­egységen felül még 8—10 mázsa tengerit is vittek haza. Érthető, hogy a tagság körében egyesa­pásra minderaíki híve lett a négy­zetes vetésnek. t Hajdú-Bihar földjein nagy a Ikészülődés, hogy mihelyt a talaj l felmelegedése megengedi, cson­tnál megkezdjék a tengeri vetését. IA tengeri munkaigénye} növény. iHa többször kapálják, többet te- Irem, de ahhoz, hogy többször le­lhessen kapálni, szükséges, hogy {minél nagyobb területen négy­hetesen vetve kerüljön a földbe. ►Ez lehetővé teszi, hogy hosszá­éban, keresztben géppel művel­tjeik. A gyors és jó munka után Í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents