Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

Mai számból A jobboldali pártellenes politika felszámolásához (3. oldal) - A megyei pártbizottság szombaton illést tartott (4. oldal) — Lenin a munka termelékenység énék szerepéről (5. oldal) — Megkezdődött a band un gi értekezlet (6. oldal) Xil. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM AJKA 50 L'ILLEH KEDD, 1955. ÁPRILIS 19. Tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját,; növeljük erőfeszítéseinket j a mezőgazdasági termelés fellendítésére j Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka Az Országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusá­nak második bekezdése alapján rendes ülésszak­ra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órakor meg­kezdte tanácskozásait. Részt vettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Ko­vács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béta, Data István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a diplomáciai tesület számos tagia. Az ülést Rónai Sándor, az Országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. A többi között bejelentette, hogy a Somogy megyei választókerületben ML-z- nsr Gyulr, lemondásával megüresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövetkező pótképvise­lőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatéra a következő határozati javaslatot terjeszti az Országgyűlés elé elfogadás végett: Az Országgyűlés Nagy Imre élvtársat, a Ma­gyar Népköztársaság miniszterelnökét megbízatá­sa alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elv- társai válassza meg. Az Országgyűlés Melkis József elvtársat a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kének helyettesévé válassza meg. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elő- te. jesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Az Országgyűlés ezután egyhangúlag elfo­gadta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javasla­tát Nagy Imrének, a Minisztertanács elnöki tiszte alól való felmentéséről, majd egyhangúlag He­gedűs András elvtársat választotta a Miniszter­tanács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyan­csak egyhangúlag megválasztotta a Miniszter­tanács elnökének helyettesévé. Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács tit­kára kért szót. Ismertette a Népköztársaság El­nöki Tanácsának munkáját az Országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmon­dotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között 17 ülést tartott, 18 törvény- erejű rendeletet alkotott és több fontos határoza­tot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi 9. sz. törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Az Országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügymi­niszter kért szót. Tisztell Országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami költségvetési törvényjavaslatot, vala­mint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az Országgyűlés tagjai közötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az Országgyűlés gazda­sági és pénzügyi bizottsága elé utalását. A beterjesztett költségvetést és költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak" Ezután Molnár Erik igazságügyrmniszter_ be­nyújtotta a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot. A beterjesztett törvényjavaslatot az Ország­gyűlés kinyomtatja és tagjai között szétosztja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából át­adta a jogi bizottságnak. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után az elnök bejelentette, hogy He­gedűs András, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. Hegedűs András elviár» beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képvi­selő Elvtársak! Engedjék meg, hogj’ mindenek­előtt köszönetét mondjak azért a; megtisztelő bizalomért, amelyet irántam a Minisztertanács elnö­kévé való megválasztásommal ta­núsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek ab­ban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt Országgyűlés bizalma állított. (Taps.) A Magyar Népköztársaság kor­mánya egész tevékenységének alapja, pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja politikája, amely­nek célja a szocializmus alapjai­nak lerakása, majd felépítése ha­zánkban. a népgazdaság fejlesz­tése, a népjólét emelése, a tudo­mány és kultúra fel virágoz.tiltása és honvédelmünk megerősítése. Olyan célok ezek, amelyek lelke­sedéssel töltenek el minden be­csületes magyar hazafit, mun­kást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Részt venni ezek­nek a feladatoknak végrehajtásá­ban annyit - jelent, mint szolgálni népünk felemelkedésének, a szo­cialista Magyarország megterem­tésének, a béke védelmének nagy nemzeti ügyét. A Magyar Dolgozók Pártja politikájának végrehajtása ér­dekében kormányunknak fi­gyelmét az előttünk álló idő­szakban a gazdasági kérdé­sek megoldására kell össz­pontosítania, mert mindenek­előtt tovább kell szilárdíta­nunk és fejlesztenünk a nép­gazdaságot a népjóíct feleme­lésére, a kultúra és tudomány fejlesztésére, és nem utolsó­sorban honvédelmünk meg­erősítésére. Népgazdaságunk meg tud felel­ni a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek, mert fejlett szo­cialista iparral és ezen belül ko­moly nehéziparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelé­se többszöröse a felszabadulás előttinek, és mert „mezőgazdasá­gunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad a termelő­erők gyors fejlesztésére. Pártunk, célkitűzéseinek meg­valósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dol­gozók Pártjának Központi Veze­tősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a nép­gazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utób­bi időben a nehézipar fejleszté­sének elhanyagolása, a munkafe­gyelem meglazulása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okok következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelé­kenységének növekedése, és sok iparágban növekedett az önkölt­ség. E hibák -kiküszöbölése kor mányunik legfontosabb, halaszt­hatatlan feladata. További gyors felemelkedé­sünk, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kel! határozott intézkedéseket- ten­nie. Ez az alapja mind a könnyű- és élelmiszeripart termelés növelésének, mind a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének. Szocialista ipa­rosítás, állandóan fejlődő ne­hézipar nélkül nem emelked­het a népjólét, nem épülhet a szocializmus. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása. Van sze­nünk, olajunk, bauxitunk, min­den lehetőségünk meg van az építőanyagipar fejlesztésére is. Hazánk e tekintetben igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, ame­lyeket jelenleg még nem haszná­lunk ki megfelelően. Nagyobb gondot kel! fordítanunk a minő­ségi szenek termelésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására. E céj érdekében építjük a sztálinvárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzembe helyez­zük. Dúsítással és tömörítéssel jobban, akarjuk hasznosítani vas­érceinket. Tovább építjük a ru- dabányai ércdúsítót olyan ütem­ben, hogy legkésőbb 1958-ban üzembe helyezhessük. Hazai bauxit kincsünk lehe­tőséget nyújt az alumínium­ipar lényeges fejlesztésére. Az ipari termelés növeléséhez, a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez jelentősen növel­nünk kell villamosenergia terme­lésünket is. Kormányunk meg kívánja gyorsítani a Tiszapalkonyai Erőmű építését úgy, hogy ez az építkezés a második öt­éves tervben már befejeződ­jék. Emellett nagyabb gondot fordí­tunk a vízienergia kihasználásá­ra is. Alapanyagiparunk fejlesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük és korszerűsítsük a nehézipar motorját, gépiparunkat. Világo­san kell látnunk, hogy a műsza­ki színvonal emelésének kulcs­kérdése gépiparunk fejlesztése és gyártmányaink korszerűsítése. A magyar ipar az elmúlt években megmutatta, hogy twd jó, a mai technikai szín­vonalnak megfelelő gépeket gyártani. Gondoljunk csak az újfajta szer­számgépekre, a magán járó kom- bájnoikra és egyes híradástechni­kai gyártmányainkra, az autó­buszra, dömperre, tehergépkocsi­ra, motorkerékpárra, amelyek vi­lágszerte jó hírnévnek örvende­nek. Nem kétséges, ha a legjobb Jobban keli megszerveznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem lazítóival szemben Csak akkor tudjuk biztosítani a népjólét következetes emelését, ha állandóan növekszik az egy főre jutó termelési érték, ha ál­landóan csökken a termelési költ­ség, ha mind takarékosabban bá­nunk az anyaggal. A termelé­kenység emelésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvo­nalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítése ér­dekében feltétlenül növelnünk kell a szocialista felhalmozást, amelynek jelenlegi mértékével nem lehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelé­sének és az önköltség csökkenté­sének iparunkban nagy, kihasz­nálatlan tartalékai vannak, ame­lyeknek feltárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik. Jobban kell megszervez­nünk a termelést, keményeb­ben kell fellépnünk a mun­kafegyelem lazítóivai szem­ben, hogy jobban kihasznál­juk a rendelkezésre átló mun­kaidői. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelen- > (Folytatása a 2. oldalon) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése tikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése súlyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialis­ta építésünknek. Nagy elvtárs jobboldali, oppor­tunista politikájának megvalósí­tása érdekében pártszerűtlen, pártellenes, sőt frakciós módsze­rekhez folyamodott, amelyek ös­szeegyeztethetetlenek a marxis­ta—leninista párt fegyelmével és egységével. A Központi Vezetőség mind­ezért Nagy Imre clvfársat kizár­ja a politikai Bizottságból, a Köz­ponti Vezetőségből, és visszahív­ja minden funkcióból, amelyet a párt bizalnv , ? viselt. Tekintettel arra. hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkav Mihály elvtárs hosszú ideig tá­mogatta, a Központi Vezetőség ót a Politikai Bizottságból és a Köz­ponti Vezetőség Titkárságából visszahívja, cs más pártmunká­val bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István cs Mekis József elvtársa­kat a Politikai Bizottság tagjává. Piros László elvtársat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta. munkalehetőségeket biztosít­juk azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, üzemi vezetőknek, akik élen járnak az új gépek gyártására való áttérésben, akkor meg­gyorsul népgazdaságunk fej­lesztése és új, korszerű gé­pek egész sorozatával öreg­bítjük a magyar ipar hírne­vét. Nehéziparunk toy ábbíejlesztc- sére tehát sok lehetőség van és kormányunk azon lesz, hogy eze­ket a lehetőségeket népünk ja­vára jól ki is használjuk, A nehézipar fejlesztésében el­ért eredményekre támaszkodva tovább fejlesztjük könnyű- és élelmiszeriparunkat. Kormányunk arra törekszik. íiogy a könnyű- és élelmiszeripar ' minél nagyobb mennyiségben, minél jobb vá­lasztékban és minőségben termel­jen és elégítse ki a lakosság igé­nyeit. Egész iparunk fejlesztésében a termelés növelése, a minő­ség szakadatlan javítása mel­lett a termelékenység emel­kedése és az önköltség csök­kentése az a legfontosabb mulató, amellyel államveze­tésünk gazdasági irányító munkájának eredményessé­gét mérni akarjuk. í A Magyar Dolgozók Pártja > Központi Vezetősége 1955. április > 14-én ülést tartott. A Központi > Vezetőség egyhangúlag a követ- e kező határozatot hozta: * A Magyar Dolgozók Pártja » Központi Vezetősége megállapítja. » hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is, i mint a Politikai Bizottság tagja, * úgy is, mint a Minisztertanács el- *nőké, olyan politikai nézeteket » képviselt, amelyek éles ellentét­> ben állanak pártunk, összpolitiká- i iával, a munkásosztály, a dolgozó > parasztság, a népi demokrácia év- » dekeivel. Nagy elvtárs arra tőre­it Uedett, hogy fékezze a szocialista % építés motorját, a szocialista ipa- í rosítást, benne különösen a ne­> hézipar fejlesztését, a falun pc- « dig a termelőszövetkezeti moz- $ galmat. a falu szocialista átépíté- t sének c döntő módját. Igyekezett * háttérbe szorítani, elhomáiyosíta- t ni a párt vezetőszerepét, s meg­* kísérelte szembeállítani az álla- I mi szerveket, és részben a Haza- » Has Népfrontot is a párttal. Nagy * Imre elvtárs mindezzel akadá- 1 lyozía a népjólét emelésének szi- í tárd megalapozását. I Nagy Imre elvtárs ezen anti- t marxista, anlilcninista. pártelle- { nes nézetei összefüggő rendszert * képeznek, és kiterjednék a poli-

Next

/
Thumbnails
Contents