Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-02 / 78. szám

1955. ÁPRILIS 2. SZOMBAT K3 NÉPLAP V A Püspökladányi Sertés- tenyésztö és Hizlaló Vállalat 1085 Sióidon befejezte a tavaszi vetést A Püspökladányi Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat dol­gozói az időt úgy használták ki a tavaszi vetések végzése so­rán, hogy április 4-re tett vál­lalásuknak határidő előtt ele­get tudjanak tenni. A vasár­napokat is felhasználták a .szántásra, vetésre. így érték el, hogy öt holdon mákot, 300 hol­don tavaszi búzát, 14 holdon rnurokrépát, 146 holdon tavaszi árpát, 210 holdon zabot, 250 holdon borsót, 150 holdon vö­rösherét, 10 ‘holdon zabos bük­könyt vetettek el. Ezenkívül íejt.rágyáztak 1200 holdat, meg­kezdték az őszi kalászosok ile nge rezesét, és elültettek a gazdaság területén 3000 facse­metét. A munkában élen járt Egri Imre brigádja, de nem maradt el Böszörményi Lajos, Szilágyi iM-jos és Csákó Miklós brigádja sem. A gazdaság traktorosai pél­dásan jártak elől a munka végzésében, mert a talajelőké­szítési és vetési munkálatoknál traktorok két műszakban dol­goztaik. A vállalat gazdaságai közül a kábádnál volt a legki­emelkedőbb a dolgozók telje­sítménye. Igen jól irányította a munkát Horváth Sándor, a gaz- d ság vezetője és Vámosi Sán- '■'or mezőgazdász. Piinvádi eljárás a cukorrépa vetés szabotálói ellen Ismeretes, hogy a rendelke­zés értelmében kötelező a cu­korrépa vetés. Ennek a rendel­kezésnek számosán nem tesz­nek eleget a megyében. Súlyo- san vétenek ezzel a közellat'ás érdekei ellen, hiszen a cukor n élik ti lözh etetle n népélelmezési cikk. szüksége van arra a falu­nak éppúgy, mint a városnak. Mindazok, ctíkik megtagadják a cukorrépa termelést, a dolgozó nép ellen vétenék. A megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnak jelentették, úgy Hajdúnánáson Illés Gá­bor, Illés Imre és ifj. Reszegi László kulákok megtagadták a cukorrépa vetését. Magyarho- morogon özv. Veres Jánosné, Berettyószenitmártonban Dajka Sándor, Kismarján őzt’. Bartha Károlyné, özv. Kun lmréné, Tápén Baricza Barnabás, Haj­dúböszörményben Faragó Gyu­la, Hencidán B. Szabó Károly kutak szegült ellene a törvé­nyes rendelkezésnek. A Mezőgazdasági Igazgató­ság jelentése alapján az ügyész­ség bűnvádi eljárást indít a cu­korrépa-vetést szabotálok ei­len. A cukorrépa vetési terv Haj- dú-Biharban még csak 85 szá­zalékra van biztosítva., Különö­sen nagy szükség van Hajdú- böszörmény, Nagykereki, Haj- dúhadhéz, Vámospércs, Biha; - tc-rda. Mikepércs és Hajdúbagos határában arra, 'hogy a cukor- , épa vetési tervet teljesítsék. Hiba. hogy ezekben a közsé­gekben, városokban a tanácsok a cukorrépa vetést nem tekin­tik fontos feladatnak, s nem szereznek érvényt a kötelező cukorrépa vetési rendelkezés­nek. A megye több helyén az idő előrehaladottsága miatt a kor­mányintézkedés értelmében be­szüntették a tavaszi búza veté­sét. A fennmaradó területeken tehát ipari növények, így a cukorrépa, majd a tengeri ve­tése következik. A cukorrépa vetésben még elmaradt községekben haladék­talanul teremtsenek rendét, hogy a terv teljesítésével ele­gendő cukorrépát tudjunk ter­melni, hogy bőséges legyen a 'olgozó nép cukorral való cl- • Írása. FÖLDESEK eredményes a példamutatás — jól négy a tojás* és a barornfibeadás A f öldm ű vess zö ve tkeze tek dolgozóira ebben az esztendő­ben komoly feladat hárul, mert a tojás- és baromfibegyűjtés terén fokozottabb munkát kell végezniük. A Hajdú-Bilhar me­gyei Szövetkezeti Értékesítési Központtól levelezőnk, Huber Zoltán értesített bennünket ar­ról, hogy a földmű vessző vetke­zetek dolgozói a megnagyobbo­dott feladatnak sikeresen tel­tek .eleget. Túlteljesítették az első negyedévi tojásbegy üjtési tervüket, a baromfibegyűjtési tervüket pedig 112 százalékra teljesítették. Munkájukat az tette eredep-é- nyessé, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok soraiban meg­győző, felvilágosító munkát vé­geztek, ismertették a beadás népgazdasági jelentőségét. A felszabadulási versenyt a ba- romfibegyűjtők között Pellet József derecskéi baromfibe­gyűjtő indította, és ehhez a földművesszövetkezetek min­den baromfibegyűjtője csatla­kozott. A felszabadulási begyűjtési versenyben a legjobb ered­ményt Kolhir Áron, Földes köz­ség baromfibegyűjtője érte el, aki az első negyedéves begyűj­tési tervéi tojásból 199 száza­lékra, baromfiból pedig 246 százalékra teljesítette. A jó eredményt azzal érte el, hogy igen széles a tömegkapcsolata, szorosan együttműködött a Be- gyűjtési Hivatallal, a község pártszervezetével és a tömeg­szervezetekkel. Második lett a versenyben a tiszacsegei föld­művesszövetkezeti baromfibe­gyűjtő: Varga Sándorne, aki az első negyedéves begyűjtési ter­vét tojásból 140 százalékra, ba­romfiból 147 százalékra telje­sítette. A verseny sikerét szol­gálta az, hogy a földművesszö- vetkezet vezetősége és tagsága, személyes példamutatással el­sőnek teljesítette beadási köte­lezettségét, s ugyanakkor szé­leskörű agitációs munkát vég­zett a jó begyűjtés érdekében. Elén jártak az állam iránti kötelezettség példás teljesíté­sében Tiszacsegén Kovács András 10 holdas, Szabó Al­bert 8 holdas, Makó Gáspár 4 holdas dolgozó parasztok, akik a földművesszöveikezet igaz­gatóságának tagjai és mér egész évi tojás- és baremíi- beadási kötelezettségüknek ele­get tettek. A fépei dolgozó parasztok az állattenyésztés fejieszféséért Az alig 1400 lelket számláló í Tépe községben olyan szorga- ! lommal dolgoznak az emberek, 1 hogy akármelyik község lakos­sága tanulhatna a jó példából. I Amint a tavasz beköszöntött, ' úgy rajzottak ki az emberek a I falu hatérába a földekre, akár a ! méhek, 'hogy elvessék a magot, ; a kenyémekvalót, mert nem sze- ; retnek ám a tépeiek utolsók lenni semmiben. Márpedig a falu becsületét minden téren a : pontos jó munkával lehet meg- : alapozni. Hogy a begyűjtést, adó- I fizetést, mindent teljesíthessen a > falu, azt ilyenkor tavasszal, a ► munka kezdetén kell megalapoz- ; ni. IS lépeisk jövedeleniforráse: | az állattenyésztés ♦ A tavaszi vetés nagy részét ♦ elvégezték a tépeiek. Az őszi ka­♦ iászosok gyorsabb fejlődését mű- J trágyázással segítik. A növény- $ termesztéssel egyenlő fontos.sá- X gúnak tartják az állattenyésztés X gyarapodásának biztosítását, hi- Xszen a tépeiek jövedelmének fő X forrása az állattenyésztés. Alig X van a faluban olyan 'ház, ahol ne X lenne egy, két, sőt három szarvas­♦ marha, négy-öt darab sertés és ♦ juh. Csak egy utcában, a Felsza­♦ badulás útján ha megszámláljuk, X összesen két háznál nem talá- X lünk tehenet, míg 1945 előtt ösz- X ízesen két háznál volt csak te- X hén. X Ma a falu szarvasmarhaállo- X rnánya 830 darab, sertésből 600, X juhból 1700, csikóból 42 lesz a ♦ legelőn a nyáron. X A falunak bizony komoly gon* Időt okoz ennyi jószág eltartása. X mert Tépe összes legelője 1080 t hold. A 2213 hold szántó pedig ♦ kevés ahhoz, hogy a kenyérnek- I való mellett még takarmányt ií ♦ teremjen. ♦ Bizony nagyon össze kell szed­X ni az igyekezetüket a falu veze- 1 tőinek és az állattartó gazdák- X na.k ahhoz, hogy a kevés legeli X ellenére ennyi állatot jövedelme- X zőn tenyésszenek. Ezért mór ta- | «MMnmmi : valy is az új módszert alkalmaz­ták a legelő gazdálkodásban. Há­rom szakaszra osztották az 1080 hold legelőt: mindegyik szakaszt fogatolták, műtrágyázták, egy szakaszon egy hétig legeltettek, így a három 'hét alatt, mire az első szakaszra ismét rákerült a sor, dús fű nőtt és egy hétig volt unit enni az állatoknak. Ez a módszer a múlt évben igen jól bevált. Idén is alkalmaz­zák. Már február derekán meg­tárgyalta a legeltetési bizottság a legelő problémáit. Úgy határoz­ták, hogy 50 (hold legelőt műtrá­gyáznak, holdanként 50 kiló péti­sóval. A műtrágya már megérke­zett, a napokban a gépállomás műtrágya szórójával szeretnék elszóratni. Ha az nem , sikerül, akkor kézzel szórják el és boro- náljék. A gyomirtással a pász- torokat és a mezőőröket bízta meg a legeltetési bizottság. Solymosi Sándor tanácselnök­helyettes és Gy. Kiss lMjos, a község agronómusa nem kis büsz­keséggel mondták, hogy Tápén tavaly is gondozták a legelőt, aki arra járt, nem kellett kérdeznie, hol van a tápéi és derecskéi le- gelő mesgyéje. Elárulta azt a sok szamár tövis, ami a derecskéi le­gelőn „virult“. Száihatézer forint a legelők karbantartására Nagy gond a tépeieknek a ie- gelő probléma megoldása, a pász­torbér, a fűbár megállapítása és az apaállatok tartása. Éppen a hétén készült el a legeltetési bi­zottság pénzügyi terve. 100 000 forintot fordítanak a legelő kar­bantartására, pásatorbérre és az apaállatok tartására. A felelős pásztorok bélét havi 800 forint­ban, a nem felelősökét 600 fo­rintban állapították meg. Emel­lett szarvasmarhánál és sertés­nél számosállatomként 10 forin- tot, a juh oknál 25 juh után egy bárányt adnak bérkiegészítés­ként a gazdák a pásztoroknak. A fűbért minden szarvasmarha után 60 forintban, éves borjú és koca után 30 forintban, süldő X után 20, malac után 10 és juh X után 14 forintban állapították « meg darabonként. ♦ A 106 000 forint azonban nem f futja ki a legelőgazdálkodás min- j den költségét. Társadalmi mun- % kára is szükség van. Éppen őzért X nagyon helyesli a legeltetési ln- X zottság a földművelésügyi minisz- X térnék azt a rendeletét, hogy az X állattartó gazdákat kötelezni le- ♦ hét a legelőápolásra társadalmi ♦ munkában. De még jobban ha- ♦ lyeali a rendeletnek azt a pont- J ját, ‘hogy az olyan gazdát, aki a * fübérrel adós marad, 'hi lehet J zárni a legeltetésből. Volt ugyan- X is már Tépén olyan példa, hogy X egyik-másik gazdával meggyűlt X a baj. Többszöri felszólítás után X sem akarta megfizetni a fűbért, | emiatt nem tudta a legeltetési t bizottság kifizetni a pásztor bő* ♦ rét. ♦ U|év óla 80 mázsa korpát! kaplak a fehéntarték Tépén, ebben a kicsi faluban 1 42 törzskönyvezett szarvasmarha, ♦ 72 koca és 400 törzskönyvezett ♦ juh van. Szeretik ott a szép és X jó termelőképességül állatokat. J Nem ritkaság az olyan télién, ♦ J amelyik 25—30 liter tejet ad na- ? I ponta. Ilyen Balca Antal magyar j ! tarka tehene, Kovács Lajos 3 J törzskönyves tehene, amelyek X ontják a tejet. A tejcsarnokos T nem szűkölködik a munkában. X Napi átlagban közel 600 liter be- - adási tejet és még annál is több J szabadon átadott tejet vesz át a ♦ parasztoktól. ? Minden hónapban túlteljesíti X Tépe tejbegyűjtési kötelezettsé-1 gét. A szabadon beadott tej után X Bordán János márciusban 191 X kiló, Csaházi Sándor 220 kiló, X if j. László Gábor 320 kiló korpát X kapott hatósági áron. A falu újév X óta összesen 80 mázsa korpát ka- ♦ pott. Az itt felsoroit adatok igazol­ják: Tépén törekedtek arra, hogy minél több állatot tenyésszenek. Csomós M.-né Öltöztessük l ünneplőbe a várost ♦ A városi tanács végrehajtó ♦ bizottsága felhívással for düh a ♦ város dolgozó népéhez, hogy ♦ hazánk felszabadulásénaik tize- X dik évfordulójának tiszteletére X úgy is ünnepeljünk, hogy saját X portánk előtt, a házunk körül X teremtsünk rendet és seperjük t fel a járdákat, az utcákat. Kéri ♦ a végrehajtó bizottság, hágj a | már rendbehozott parkokra, X elültetett virágokra, növendék- X fákra és bokrokra, kultúrem- ; berhez méltóan vigyázzunk, s a X Icártevést akadályozzák me- X Az ünnep előestéjén diszi ■> * X fel házainkat nemzetiszínű ■'; t vörös lobogókkal. + I- - - ­♦ ♦ | A Csokonai Klubház í megnyitása X Hazánk felszabaduljanak X tizedik évfordulója alkalmából ♦ a városi tanács Debrecen értel­♦ miségénék klubházat ajándé­♦ koz, amely a Társadalom- és X Természet tudományi [smeref- _ terjesztő Társulatnak, a 3VU:­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége debt c- ceni csoportjának, a Magyar Irak Szövetsége debreceni cso­portjának és a 'Képzőművész?1! debreceni csoportjának ’esz otthona. Az Arany Jánoe utca l b. szám alatt lévő klubházat ün­nepélyes keretek között április 2-án, ma este 8 órakor adják át rendeltetésének. doMá*i dvJktoa a szakma kiváló dolgozója Kevés szó esik az újságok­ban, rádióban azokról a lelke­sen dolgozó siketnémákról, akik testi hibájuk ellenére, ki­váló munkát végeznek. Megér­demlik, hogy foglalkozzunk velük, most a fe' szabadulási műszak során is igen kitűnő eredményeket érték el a terme­lésben. A Hajlított Bútorgyár javító részlegében dolgozik Dobolán elvtárs. Mikor megszólítjuk, nem figyel ránk. Dobolán elv­társ siketnéma, de a felsza­badulási versenyben csak jó minőségű munkadarabot adott ki a kezéből. A gyárban sze­retik, megbecsülik. Kétszeres sztahanovista. Már megkapta a „kiváló dolgozó“ címet. Az utóbbi hetekben elért jó ered­ményei alapján, ahogy hírlik a „szakma kiváló dolgozója“ címre terjesztették fel. A szék­összeállító részlegnél Csikós ■ István sikétnémát találj ík. Fiatal szakmunkás. Négy gép kezelését ismeri. Átlagos tel­jesítménye 140—150 százalék. A Ruházati Gazdaműhelyben immár őszülő fejjel hajol a gép fölé Kádár József siketné­ma. Kádár elvtárs, mint ala­pító tag dolgozik a műhely­ben. A többi brigádtaggal együtt 150 százalékos átlagtel­jesítményt ér el. Minőségileg is megbízhatóan, dolgozik. A Húsfeldolgozó Vállalatnál az üzem igazgatója szeretettel beszél Gargya Zsigmond siket- néma dolgozóról. Gargya elv- társ kétszeres sztahanovista. Most a felszabadulási műszak­ban 115 százalékos teljesít­ménnyel élen jár. A brigádban, ahol dolgozik, ő a legjobb mun­kás. Bőrselejtje nincs, ezért legutóbb külön prémiumot ka­pott. Debrecen környéki tsz asszonyok találkozója Az MNDSZ városi titkársá­ga csütörtökön találkozóra h v- ta össze a Debrecen környéki tsz asszonyokat. A találkozón közel harminc küldött vett reszt. A megjelenteket Jitszká Béláné elvtársnő, az MNDSZ városi titkársága. Klek Gu-r elv-társ a váOcsá pártbizottság, Tóth Gyuláné pedig a debre­ceni üzemek asszonyai nevé­ben üdvözölte. A találkozó cél­ja volt, hogy megbeszéljék, ho­gyan segíthetik a tsz asszonyai a Központi Vezetőség határo­zatát. ígérték, felvilágosító munkával oda hatnak, ir gv minél több családtag kap, - lódjon a tsz-ek murtkájabj. Babotán Imrénó, a debreten- gugyori Petőfi TSZ tagja fel­szólalásában elmondta: tavi'v 200 munkaegységet ért el de ebben az évben 300 munka­egység teljesítését vállalja. Délután a tsz asszonyok láto­gatást tettek megyénk legna­gyobb könnyűipari üzemében, a Debreceni Ruhagyárban. Megkezdődön a léggyártás a HüfőIpsrI Vállalatnál A Hűtőipari Vállalat jégüze­me március 15-én megkezdte munkáját. A kijavított és kor­szerűsített üzemben a dolgozók versenyben végzik feladatu­kat: csütörtök estág 10 000 táb­la jeget gyártottak, amit a ké­sői melegebb napokra tartalé­kolnak. Május 1-ig újabb 10 000 tábla jég készül el, ami biztosítékot nyújt arra, hogy a nyáron, a megnövekedett ke­reslet ellenére sem lesz fenn­akadás. A jégüzem kapacitása ; .< idén elvégzett javítások réven jelentősen bővült. A tavalyi .csúcsnak számító 1600 tábla jég helyett az idén júliusban, augusztusban — természetesen három műszakban napi 2000 tábla iég előállítására is lehe­tőség nyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents