Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-14 / 87. szám
1í»ó3. ÁPRILIS 14. CSÜTÖRTÖK »Wfll—ii imni»i— i in NÉPLAP 5 A fyiityfy&ktcrtséfyi m^ita.tUO'^ai és ti&ZYníntyli A magyar történelem meg évszázadok múlva is azt fogja tarnten!, hogy az 1848—49. évi szabadságharc nagyszerű eseményei között a legkiemelkedőbb volt a debreceni Nagytemplomban tartott országgyűlésen egyhangúan kimondott függetlenségi nyilatkozat és trónfosztó határozat. E két tény örök ünnepnappá avatta a késői kor minden magyarjának szívében az ősi álmok ica- hzáláaát jelentő április 14-ét. Függetlenségi nyilatkozat létre- iótte a magyar nép szabadság- harcának történetét ismerő közönség előtt eléggé ismeretes. Ma már szabadon tanítják bő ’ észletességgei az iskolai törté- elmi órákon is. j midőn az évforduló alkal- ä mábói ismét megemlékezünk a nagy eseményről, ezúttal a kevéssé ismeretes előzményeket tárjuk az olvasó elé. A. tavaszi hadjárat a magyar fegyvereknek hozott nagy sikert. Kossuth, mint a honvédelmi bizottmány elnöke Görgey táborában tartózkodott napokig és onnét figyelte a vitéz magyar seggeknek az ellenségre mért megsemmisítő csapásait, melyekkel Windischgrätz, Schlich és Jellasich egyesített hadseregét futásra késztették. Erről a dab- ■•eceni Nagytemplomban tartott országgyűlésen Kossuth ezeket mondta: — Az ellenség a gödöllői főhadiszállást is kényszerítve volt a leggyorsabban kiüríteni, ezt ütközet nélkül vettük be. Én abba az ágyba fektettem le fáradt fejemet, melyből ‘kora reggel hős huszárjain}: XVindischgr&tzet kiriasztották. Hadseregünk Kerepest. Cinkotát, Monort hatalmába vette. Üllőig előrenyomult, mbbszárnya Vácig terjedt el. A fővárosba minden haladék nélkül bemenni a legkisebb nehézség se leit volna, azonban a .-iámba vett körülmények miatt úgy döntöttünk, hogy kevesebb vér áldozattál csak. néhány nap múlva adjuk vissza kincset jelentő fővárosunkat a nemzet birtokába. A debreceni nagy napot megelőzően az ország más részében diadalmasan harcoló magyar seregek nagy győzelmeiről szóló jelentések avatták öröm ünneppé. Zichy Kázmér a déli hadszíntérről közölte, hogy Szenttamásnál Percei tábornok hadai megsemmisítették a rác felkelőket. — Szenttamás a rablók men- helye és átokteljes tanyája — írja — nincs többé, vitéz seregünk bosszújának áldozatul esett. Hasonló fog történni kevés napok múlva mindazon bűnta- r vakkal, melyekben a magyar nép és ennek szabadsága ellen fegyvertfogni nem iszonyodó lázadók rejtőznek. A jóslat valóban bekövetkezett, a győztes magyar fegyverek felszabadították a déli or- r "'"-ászeket. 7 len nevezetes Kossuthnak Gödöllőn Pest megye lakosságához kibocsátott szózata, melyben felhívja a visszaszerzett helyek fiatalságát, hogy ne teljesítsék Windisch- grätz parancsát hogy vonuljanak be a császári hadseregbe. E szózatban így bélyegzi még a gyásamagyarokat, akik segédkeztek az osztrák főparancsnok által kiadott sorozási rendelet végrehajtásában: — És fájdalom, akadtak olyan istentelenek hazánkban, kik magyar létükre ezen parancs végrehajtásán segédkeztek. Itt vannak a kezemben a honáruló Babarczy-nak istent, hazát és emberséget 'káromló felhívásai és rendeletéi, melyekkel hazánk gyilkosai számúra Pest megyében és a Jász-Kun kerületben újoncállítást rendel és kiveti helységenként hány anya- és testű ér gyilkost állítsanak. Ba- barczy ezen gyalázatos tettével csordultig tölté honárulási bűneinek poharát. Kincs és nem lehet számára irgalom sem ezen, sem a más világon! A Nagytemplomban tartott országgyűlés tagjai a többezer főnyi közönség jelenlétében az ismertetett kedvező harctéri események hatása alatt leírhatatlan lelkesedéssel hozta meg sorsdöntő határozatát. A 4. pont szerint választották meg kormányzó elnöknek Kossuth Lajost, aki önzetlen hazaszeretetére jellemző kikötéssel fogadta el állását. Kijelentette ugyanis, hogyha az ország szabadsága és függetlensége megszilárdul és a veszély perce elmúlik, jutalmul kéri, bocsássa haza a nemzet pihenni a magányos polgárok körébe. Elvezni kívánja hátralévő napjaiban azon szabadságot, melyet az ország közös kincse gyanánt kivívni kötelességének ismer. Végül így fejezte be szavait: I I 7. önök úgy parancsolják, j-L teszek kormányzó elnök, de becsületemre esküszöm, hogy azon percen túl egy pillanatig sem, nem semmi egyéb mint szerény és szegény magán- polgára e hazának. Április 14-én este. 7 órakor az országgyűlés felsőháza is megtartotta Debrecenben 22. ülését a Széchenyi utca sarkán lévő ház emeleti termében. Perényi Z sigmond elnök bejelentette, hogy társaival részt vett a képviselőház történelmi nevezetességű ülésén és a kimondott függetlenségi és trónfosztó nyilatkozatot örömmel fogadták. Az áttett indítványt Majtényi Zászló jegyző olvasta fel. ZJjházy László sárosi főispán felhívta a jelenlévőket, hogy kövessék a képviselőház példáját. — Egy szívvel és lélekkel hozzájárulunk! — kiáltották a felső- ház tagjai, majd az elnök elfogadottnak jelentette ki a határozatot s ezzel az törvényerőre emelkedett. A történelmi nevezességű okmányok megszövegezésére kiküldött bizottság tagjai Kossuth Lajo-s, Szacsvay Imre. Gorove István. Horváth Mihály és Huszár Antal április 16-én ültek össze, és Horváth Mihály történetíró által nyújtott adatok alapján foglalták írásba a függetlenségi nyilatkozatot. Egy későbbi megállapítás szerint az egész mű tulajdonképpen Kossuth munkája volt, a bizottság csak az utolsó „simításokat“ végezte rajta. Három nap múlva a nemzetgyűlés vegyesbizottsága zárt ülésen tárgyalta a szöveget, melyet teljes egészében elfog ad lek és mint „a magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendéi és képviselői nevében“ Perényi Zsigmond a felsőház másodelnöke. Almásy Pál, a képviselőház elnöke és Szacsvav Imre jegyző írtak alá ápri'h 19-én. m megbízás alapján a kor- many a kéziratot nyonrw ban a Debrecenben működő Állami Nyomdába adta kinyomtatás céljából. A függetlenségi nyilatkozatot francia nyelv Kijavította hibáját a MOKÉP A haidúböszö-ményi „Béke filmszínház'’ azt a hibát, amit március 18-án elkövetett, mikor az óvódás gyermekeknek az , Aranykulcsocska" mesefilm helyett — mert nem érkezett mega film — az „Anna a férje nyakán” és a „Hintán járó szerelem“ című filmet vetítette má-eius 30_án kijavította. Ugyanis óvodáról, óvodába menve, teljesen díjtalanul játszotta !e a szép mese filmet, ami a gyermekeknek nagvon tetszett. így kellene mindenkinek az elkövetett hibáját idejében kiiavhanL re is lefordították a külföld számára. Ezt is nyomdai úton sokszorosították, de ebből a nyomtatványból természetesen kevesebb példány került ki a sai tógépből, mint a magyar nyelvű szövegből, melyet az egykori- adatok 4000-re tesznek. A magyar nyelvű nyomtatványokat külön futárok és az éppen Debrecenben tartott nagyvásár alatt, itt tartózkodó kereskedőik közül a mogbízüiatóbbak szállították szét zsákokba csomagolva a megyék központjaiba, főleg Erdélybe és a Dél-vidékre, valamint a Duna—Tisza közén lévő városokba kiosztás és a nép felvilágosítása végett. A külföldre szánt példányokból ismerte meg a világ a magyar nép élet-halál harcát az osztrák zsarnokság ellen és amidőn csodálattal hódolt életereje előtt, mindenfelé követelte a kormányok beavatkozását Magyarország jogainak elismerése érdekében. Ba Lassa Sá ndor KÖSZÖNJÜK... Levél dr. Ladányi Jóssá sebésa-professxorho*. a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatójához Kedves Proíesszornő! Amit most a nyilvánosság előtt ezekben a sorokban elmondok, megtehettem volna személyesen is, néhány kössönőszóvai. udvarias mosollyal. De amint a tavasz fuvallatára a legbetegebb fűszálba is visszatér az é*etösztön, és a kövek közt is utat tör magának, mondanivalóm ugyanilyen értelemben kívánkozik nyilvánosság elé. Azt akarom, hogy ez az írás maradjon meg. Az utóbbi hetekben többször volt alkalmam az Ön klinikáját meglátogatni. Utam mindig egy súlyos beteg, hét gyermekes családanya ágyához vezetett, akit Önnek cs munkatársainak végtelen szüreteié és ügybuzgalma vezetett vissza az életbe. Ennek az anyának rendkívül súlyos és veszélyes olt a betegsége. Minden csak hajszálon függött. De ön. amikor kimerültén és verejtékezve Defejezte a műtétet, azzal a biztos tudattal vitette vissza betegét a műtőből a kórterembe, hogy ha valami előre nein látott akadály közbe nem lép, a hét gyermekes családanyát munkatársai segítségével megmentébe az életnek. •.. És néhány nap múlva már Népköztársaságunk kormányának a sok gyermekes anyák felé forduló szeretete és megbecsülése kifejezéseképpen a betegágyon nyújtották át a súlyos beteg édesanyának a kormánykitüntetést. Meg kell még emlékeznem azokról is, akik az On munkáját segítik. A portától kezdve egészen a második emeletig mindenhol udvariasság, készség, szeretet, a bdeg ember és hozzátartozója htjainak legmesszebbmenő megértése jellemzik az orvosokat, ápolókat. Professzornő! A most leírt esetben a legfőbb értéket, az embert adta vissza a legdrágább kincsnek: a gyermeknek. Mindezeket köszönjük, nem felejtjük el, soha! LAPIS ELLMf.R Debreceni Állami Gazdaság. KENÉZY GYULA EMLÉKÜNNEPÉLY Az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet tiszántúli nőgyógyász szakcsoportja április 16-án'" és 17-én, szombaton és vasárnap Kenézy Gyula-emlékünnepélyt rendez az egyetem jubileumi ünnepségei keretében. Április 16-án délután 3 órakor Kenézy Gyulának, az Orvostudományi Egyetem egyik úttörő pro- fe&szorának díszsírhelyét avatják fel és koszorúízák meg a KözteAZ ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEN metőben. Megemlékezést tart Probstner Artur. Délután fél 6-kor a Szülészeti Klinika tantermében tudományos ülés lesz, melyen Arvay Sándor dékán Kenézy Gyuláról tart emlékbeszédet, ezután budapesti, marosvásárhelyi és debreceni neves szülészek, nőgyógyászok szerepelnek előadásaikkal. Április 17-én délelőtt fél 9 órakor folytatódik a tudományos ülés, melyen a Tiszántúl és Észalc-Magyarország vezető szülészei és nőgyógyászai tartanak előadásokat. Az előadások tárgya: intézeteink nőgyógyászati műtéti eredményeinek értékelése, a műtéti módszer és szövődmények szempontjából. Az ülés elnöke dr. Zoltán Imre. a budapesti H. számú női klinika professzora. Juhász Lajos A t dtz cUiauií Orom én DEBRECENI SZEREPLÉSÉKEK TANULSÁGA Szvesnyikov professzor ittléte alkalmával meglátogatta a Zeneművészeti Szakiskolát is, amelynek ő volt az első szovjet vendége. Szvesnyikov elvtárs Gulyás György igazgató lealauzolásával sorra látogatta az egyes tantermekben folyó órákat. Meghallgatott zongorista, hegedűs és énekes növendékeket, részt vett B. Szűcs Ferenc tanár szolfézsóráján. Elénk figyelemmel kísérte a Bertalotti-gyákorla- tokból Jolyó szolmizálást, Kodály biciniumairuxfc éneklését, majd pedig egy kétszólamú karműnek hallás után való lejegyzését. A nagyteremben az intézet női kórusa Gulyas György vezényletével Kodály Esti dalát, két Bartók karművet és Szvesnyikov Csengettyű című kórusát énekelte el a mester előtt, aki melegen gratulált a kórus kristálytiszta éneikéhez, művészi kidolgozásához. Ezután a Debreceni Népi Együttes kórusát látta vendégül a szakiskola. A vegyeskar Csövek Lajos vezényletével többek között Kodály hatalmas, nagyigényű „Liszt Ferenchez“ című karmüvét adta elő. A mű modulációs nehézségeinek biztos megoldásáért Szvesnyikov elismerését fejezte ki a kórusnak és karnagyának, majd kedves közvetlenséggel fordult az ifjúsághoz, kifejtve: a tapasztalat meggyőzte őt arról, hogy kitűnő munka folyik az intézetben. Á hangverseny után fekete mellett meleg baráti hangú beszélgetés alakult ki a világhírű szovjet vendégművész és a tanári kar között. Szvesnyikov sokévi kórusvezetői gyakorlatának tapasztalataival ismertette meg a jelenvoltakat. Hangsúlyozta, hogy csak az a kórus képes megoldani komoly _ feladatokat, amely alapos enck- tezhnikával rendelkezik. A tanári kar, valamint a vidékről felérkezett kórusvezeiők nagy figyelemmel hallgatták Szvesnyikov minden szavát, amelyből hatalmas tudás és mély hivatástudat áradt. A kórus kiváló teljesítménye, Szvesnyikov professzor szavai egészséges és jótékony hatású ösztönzést jelentettek a város muzsikusai számára. Különösen a kórusvezetők tanulhattak sokat, akik most ennek a felejthetetlen látogatásnak a leszűrt tapasztalatait gyümölcsözieihe- tik munkásságuk javára. Gulyás Györqy szakiskolai igazgató a következőket mondotta: —Ha nem lennék rajongója az énekkari munkának, akkor most lettem volna azzá. Azt hiszem, ezzel más is így van: soksok embert meghódított a Szvesnyikov-kórus az éneklés számára, énekkari tagokat és énekkari vezetőket egyaránt. Talán még barátokat is szerzett nekünk: jobban megbecsülik majd ezután a kórusokat, többet törődnek ma jd velük... — Szvesnyikov nagy mester. Ahogy áradt a kórus hangja, csaik egyet érzett minden hallgató: jó énekelni, szép dolog énekelni. Annyiszor elismételt szavak: üdén, könnyedén, tisztán szóló kórus, tele hajlékonysággal, közvetlenséggel. Szvesnyikov kitűnő pedagógus is. Tudja, hogy művészetükkel a hallgatóság ízlését is nevelik, igényét is felkeltik a mind szebb és szebb muzsikálás iránt. Figyelmünket felhívta arra, hogy a kórus a legolcsóbb útja a tömegek zenei műveltsége emelésének. Műsortervük is ezt mutatja. Tanulhatnak a kórusvezetők, a magyar énekkarok jövőbeni műsorterveik összeállításánál. Bőven akad példa preklasszikus és klasszikus művekre éppúgy, mint a népzenéből sarjadt müzenére, vagy mai életünk dalaira. Szerethetik éneküket azok is. akik még most kezdenek érdeklődni a hangversenyek, a zenés műsoraik mént. Szvesnyikov mindenki számára tartogat a tarsolyában oivat, aminek az élményét évekig nem lehet elfeledni. Igen. A kórus hangzása, az intonálás, a szép formálás élményt jelentett, amely igényt in- -formált bennünk a szépen, könnyed hangvétellel, t iszta a intonáló kórus kialakítása feló. Czövek Lajos, a Debreceni Népi Együttes vezetője az alábbiakban számol be szerzett tanulságairól. — Nagy élmény volt számomra, hogy a világhírű Szves- nyikov-kórust két hangversenyen hallgattam és jelen lehettem egyik próbájukon is. Ez utóbbin, betekintést nyertem magasrendü művészetük műhelytitkaiba. Az énekkar magija ro vszág i h angversenykő rútját a -magyar énekkari mozgatom szempontjából rendkívül nagy jelentőségű eseménynek tartom. Kóruskultútánk számos vitás problémája tisztázódott útmutatásuk nyomán. Műsorpolitikájuk bebizonyította, hogy a kórusművészet irodalma szinte kimeríthetetlen Josquin- tól a mai szerzőkig. Bnektech- nikájuk szinte maga a tökéletesség. A hangzás tisztasága a koncert végén is hibátlan. Mindezek a tulajdonságok az alapos pedagógiai munka eredményei. Ezt Szvesnyikov professzor a maga egyedülálló művészetével teremti meg a próbáin. Mindezék alapján biztosra veszem, hogy a magyar kar- éneklés a Szvesnyikov-kórus példája nyomán rátér az igazi minőségi munkára és az öntevékeny kórusok is mielőbb eljutnak a szép és tiszta étuklés- hez.
