Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-14 / 87. szám
4 NÉPLAP 1935. ÁPRILIS 14. CSÜTÖRTÖK Párt és pártépítés Dolgozik a hajdúhadházi n falusi pártértekezlet után javul a pártmunka, aktívabbak a kommunisták Két héttel ezelőtt zajlott le a községi pártértekezlet Sárrétudvariban. Szabó Gyula eivtárs, a községi pártbizottság utóbb megválasztott titkára tartotta meg a pártbizottsági beszámolót. Szabó elvtárs azelőtt is ezen a területen működött, mint járási instruktor, nagyon jól ismerte a község problémáit. A beszámolóban alaposán elemezte a feladatokat, rámutatott a hiányosságokra, s a Központi Vezetőség határozata szerint megszabta a további feladatokat a községi pártbizottság és az egész párttagság számára. A pártértekezleten többek között felszólalt Nagy Sándor elvtárs, a Kossuth Termelőszövetkezet tagja, aki őszintén megmondta az érzéseit. Ez a felszólalás tükrözte az egész párttagságnak a pártértekezlet előtti magatartását. Nagy elvtárs a következőket mondta: — Már sokszor úgy néztek ránk, görbe szemmel a faluban egyesek, nemcsak a kulákok, hanem azok is, akik már a kulákok befolyása alatt álltak. Mi meg erre fel vissza is húzódtunk, sőt már egyik-másik párttag szé- gyelte magáról bevallani, hogy ő kommunista. Féltünk és restelkedtünk beszélni nagy eredményeinkről. S ebben az esetben a Kossuth Termelőszövetkezetben elért kimagasló eredményeket is elhallgattuk. Szinte levettük napirendről a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségesni kezdték a törvényesség fegyverét, egy nap alatt négy kulák 16 000 forint adót fizetett be. S ugyanez mondható el a begyűjtéssel kapcsolatban is. Szinte majdnem minden Cilikből túlteljesítették a negyedévi tervüket. Bezzeg a múlt év hasonló időszakában 25—30 százalékos eredményről tudtak csak beszámolni. A sárrétudvari kommunisták most azon vannak, hogy még jobban rendezzék soraikat, tegyék egységesebbé a pártszervezet munkáját. Ezt először is abban akarják kifejezésre juttatni, hogy olyan vezetőket választottak a kommunisták irányítására, akikben .bíznak, s akikben bízik a község dolgozó népe is. Alapos munkatervet dolgoznak ki arra, hogy az elkövetkező időkben és különösen a második negyedévben milyen feladatokat kell megoldani. Munkatervükben első helyen szerepel mint fontos, alapvető munka a dolgozó tömegek politikai nevelése, az agitá- ciós munka, ezzel összefüggésben a népnevelő csoportok átszervezése és a kiváló népnevelők kiválogatása. Uj módszerrel akarják megjavítani ezen a téren a munkát. A községi pártbizottság úgy döntött, hogy az agitátorokat helyhez, területhez kötik. Lakóterületüket kapják meg a népnevelők, amiért felelősek. És ez a kezdeményezés helyes is. Természetesen olyan népnevelőket kell kiválogatni és megbízni ezzel a fontos, komoly feladattal, akik a munka és a tanulás terén egyaránt közmegbecsülésben állnak és tisztelik őket a községben. És hadd idézzük Kántor József elvtárs felszólalását, aki a pártértekezleten ezeket mondotta: —• A kommunisták, a népnevelők szinte féltek már céljaikat is elmondani. Sőt, már odáig merészkedtek imitt-amott a kula- kok, hogy nyíltan sértegették őket. Feltétlenül vissza kell szerezni a párt harcosainak, a népnevelőknek a becsületét és ehhez segítséget kérünk a felsőbb pártszervektől is! Igaza van Kántor elvtársnak, hiszen a népnevelők segítették és vitték előre mindig a feladatok megvalósítására a dolgozó tömegeket. A párt hívó szavára kiváló harcos népnevelők csatasorba álltak, fáradságot és időt nem kímélve hirdették a párt tanítását, a célkitűzéseinket. Hiszen ezek a célkitűzések egyben a dolgozó nép felemelkedését szolgálják. Az új községi pártbizottságnak is a feladata mindent elkövetni, hogy Sárrétudvariban a Központi Vezetőség márciusi határozata megvalósuljon. A községi pártbizottság és az egész párttagság kemény, harcos, kommunista kiállása és példamutatása fogja megteremteni azt a légkört a községben, amellyel egyre nagyobb súllyal tudják segíteni pártunkat nagy célkitűzéseinek megvalósításában. (F. S.); Hazafias Népfront Bizottság Hajdúhadház községben nagyon sok olyan utca van, amely esőzések alkalmával különösen szekerek számára járhatatlanná válik. — Ezekre a panaszokra eddig érdemleges intézkedés nem történt. De a hajdúhadházi népfront-bizottság aikciót indított ezeknek a hiányosságoknak az orvoslására. Az elmúlt napokban társadalmi munkát szervezett a Dorogiás utcai 3 vízállásos hely, valamint a Sugár utcán kb. 200 méteres vízállásos rész és a Török Ignác és K:ss Ernő utcai vizes részek feltöltésére. A népfront-bizottság kezdeményezését örömmel ve.ték a hajdú- hadházi lakók. Elsősorban az érdekelt utcai lakók vették ki részüket a munkából- A kitűzött munka napon 63 fogattal 97 dolgozó egynapos munkával több, mint 450 köbméter homokot szállítóit az előbb említett utcák feltöltéséhez. A népfront-bizottság további terve még, hogy a Zrinvi és a Nagyág utcát is rendbehozzák. Mihály Sándor, általános iskola igazgatója. Ötéves a debreceni írók irodalmi folyóirata „Alföld“ címmel jelenik meg a debreceni írók irodalmi folyóirata, amely április negyediki 160 oldalas ünnepi számával egyben a folyóirat ötéves évfordulóját is köszönti. A folyóirat öt év alatt kétszáznál is több — elsősorban debreceni, szolnoki, nyíregyházi, sárospataki — író és költő műveiből közölt anyagot. Az ünnepi számban Fábián Sándor, Egri Lajos, Tóth Endre, Szűcs László írt a felszabadulással foglalkozó regényrészletet, verset, novellát. Kádár Zoltán Debrecen tízéves művészeti fejlődéséről,. Téri Árpád pedig színészi pályafutásáról írt. A folyóirat megemlékezik Csokonai Vitéz Mihál yról, hosz- szabb tanulmányt közöl Debrecen zenei múltjáról. A tájegység nagyjairól — a hajdúhadházi tudós orvos Földi Jánosról, Nadányi Zoltán bi'hari költőről, Badar Balázs mezőtúri fazekasról — megemlékezéseket írtak. Ezenkívül kritikák és Shakespeare „Vihar“ című drámájának debreceni műfordítása színesíti a jövőben két havonként -megjelenő „Alföld" új, ünnepi számót. Hit vnZtyítW* ségét. — Pedig — mondotta Nagy elvtárs — nincs mit szégyenkeznünk nekünk sem, mert a sárrétudvari Kossuth Termelőszövetkezet az elmúlt évben aktívan zárt, sőt én magam is 32 mázsa búzát vittem haza. De ezzel nem szabad megelégednünk, hanem még jobban be kell bizonyítanunk a kollektív munkának, a nagyüzemi társasgazdálkodásnak fölényét, a kisparaszti nadrágszíj gazdálkodással szemben. S majd így fejezte be: Ez a gondolat régebben is ott buddogott bennünk, kommunistákban, csak nem mertük kimondani, s most a Központi Vezetőség határozata visszaadta újra erejüket, s felemelt bennünket, bátrabban és elszántabban harcolunk azóta. És hogy mennyire így van ez, nem kevés eredmény bizonyítja. Ha a kommunisták a talpukra állnak, másképpen megy a munka, másképpen gondolkoznak a falu dolgozói. Az, hogy az utóbbi időben aktívabbak lettek a kommunisták, meglátszott minden területen. Az eivtársak az osztályharcról sem feledkeztek el— mert bizonyos értelemben ez is „szünetelt“ —, lelepleztek néhány kulákot, akik egyre-másra kijátszották a törvényeket, a kis- és középparasztok rovására elmulasztották teljesíteni állampolgári kötelezettségüket, azon a címen, hogy nincs miből. Mikor aztán határozottabban utánanéztek az olyanféle kulá- koknak, mint Tőzsér Kálmán és a hozzá hasonlók — kiderült, hogy eldugdossák a tehenet, disznót, baromfit, terményt szomszédoknál, rokonoknál és így akarnak kibújni a kötelezettségek teljesítése alól. Szabó Gyula elvtárs mondta el, hogy milyen eredménye van annak, ha alkalmazzák a politikában, a község életében a lenini hármas jelszót. Míg az elmúlt esztendő hasonló időszakában csak 30—34 százalékra teljesítették az adóbevételi tervet, ebben az esztendőben 91,5 százalékra teljesítették a negyedévi tervüket, bár még ez sem 100 százalék! De bizonyíték arra, hogy nem keli! a kulákok sírását elhinni, mert mikor egy kicsit altealmazFelszabadulási kiállítás Hajdúböszörményben A Hajdúsági Múzeumban a felszabadulási kiállítás a felszabadulás előtti nehéz időket mutatja be. Nemcsak a felszabadulás körüli eseményeket, hanem az új élet megindulását, az Ideiglenes Nemzeti Kormány működését, népünk álmának, a földosztásnak a megindulását is bemutatja. A Hajdúböszörményben megrendezett kiállítás képekben, dokumentumokban beszél a német fasiszták pusztításairól, a város egyetlen gyárának felrobbantásáról, a templomok Érveléséről. A kiállítás azonban túl is mutat a felszabaduláson. Helyi vonatkozásban a termelőszövetkezetek megalakulása, az első kombájn megjelenése, a termelőszövetkezeti élet jelenik meg a nézők előtt. A felszabadulási kiállítást április 3-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitotta meg Hajdúböszörményben a népfront-bizottság titkára, Mihály János. Szabó Mihály múzeumvezető Tisztelt Szerkesztőség ! .A Néplap április 10-i száméiban két kitűnő, irodalmi tárgyú cikk jelent meg: Nagy Jánosé József Attiláról és Kiss Tamásé Móricz Zsigmond „L égy jó mindhalálig“ c. drámájának felújításáról. Azonban az egyik cikkbe egy félreérthető mondat csúszott be, másikba két apróbb hiba. Nagy János megemlékezik róla. hogy József Attilát baloldali túlzók 'kizárták a Kommunisták Magyarországi Pártjából. Utána Jlátoqatiu a kömjoek bimiLatmálxan Ezernyi élet, ezernyi új világ, megfejtésre váró rejtelem és titok, elbűvölő szépség és boldogító értelem, gondolat és érzés... Mennyi mindent őriznék a néhol már megsárgult lapok, hogy feltárják mindazok előtt, akik szeretik a betűt, az emberi szellem csodálatosan gazdag kincsestárának kulcsát, alak be akarnak hatolni a műveltség végtelen birodalmába, hogy meghódítsák a legnemesebb emberi hódítás tárgyát: a tudást. Az állványokon szoros barátságban, egymás mellett, sok színűén sorakoznak a könyvek. Soknak azonban még a legszorosabb barátság ellenére sem jutott hely. Ezek az elárusító asztalra kerültek. Ott készülnék szép hivatásukra. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat debreceni antiquár boltjában vagyunk. Több mint százezer kötet várja itt, hogy felnyissák. Csodálatos dolog a ltönyv. Merev, halott tárgy mindaddig, amíg nem találkozik az emberi gondolattal. Ez a találkozás a halott tárgyat eleven életté formálja, életre kelti... Sok a ltönyv, de ez csak akikor igazi érték, ha sok a vásárló is. — Szép forgalma van a boltnak — mondja Szilágyi Lajos elvtárs, az üzlet vezetője. — Nem soikáig hevernek a könyvék a polcokon, állandóan cserélődnek. Csak győzze a keresletet a ‘kínálat. Sokan jönnek hozzánk, hogy meg- érdeklődjék: veszünk-e liönyvéket? Felesleges ez. Mindig vásárolunk, minden jó könyvet megveszünk. — Az üzlet anyagának csak egy részét képezik a helyben vásárolt könyvek. Budapesti központunktól rendszeresen 'kapunk 'komolyabb küldeményeket __ Igen, igen. Csak valahogy az a tapasztalatunk, hogy a központ eléggé mostohán bánik debreceni fiók járni. A legkeresettebb könyvekből küld mindig legkevesebbet. Nem ártana, ha szerencsésebb arányt teremtenének. Ez még jobban megnövelné az üzlet forgalmát. Az antiquáriumctk világa valamikor a csend és nyugalom birodalma volt, amit cso)?c ritkán zavart meg egy-egy látogató, aki főként valamilyen öreg régész, vagy más tudományos kutató volt. A könyv népszerűsége azonban megnövekedett azóta... Szilágyi elvtárs szavait tapasztalatunk is igazolja. A látogatók egymás kezébe adják az ajtó kilincsét. Előbb egy fiatal asszonyka jön be há- romévesnyi gyermekével. Malcev: Szívvel, lélekkel című könyve, meg Mikszáth: Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye után 'kutat. Utána egy aktatáskás diák érkezik. Gorkij: Klim Számginját keresi. Egy lefésült hajú, szemüveges fiatal ember a zeneműveik között lapoz. Van választék bőven ebben is. Kartondobozok sokaságában sorakoznak a zeneszerzők művei. Soikan hetenként két- szer-háromszor is felkeresik az üzletet. Szilágyi elvtárs, meg a bolt többi dolgozója sok vásárlót már személyesen is ismer. Dr. Vekerdi, a II. sz. Belgyógyászat tanársegéde, Debreceni Endre SZTK orvos, Szálkáit András, az Erőmű igazgatója, Koczogh Ákos egyetemi docens, Sinkovics meg Bállá egyetemi hallgatók, vagy a színháztól Örkényi Éva, meg Deák Pálma és még sokan mások, munkásol'c és tisztviselők, egyetemi hallgatók és tanárök sűrűn látott vendégek itt. — Van-e valami újdonság? — Jönnék be érdeklődni rendszeresen és azt se bánják, ha az újdonság éppen régiség... Kellemes és izgalmas dolog böngészni a könyvek közölt. Az elárusító asztalon kiteregetett könyvek fölött most egy szemüveg vándorol. Tulajdonosának őszhajú feje kissé távolabbról kíséri. Bizonyára rövidlátó. A könyvállványok előtt egy pirosarcú 'kislány ágaskodik. Egészen bele- felejtlkezik a keresgélés izgalmába. Vajon sikerül-e megtalálniok, amit keresnek? Lehet, hogy most nem, de majd legközelebb. Az antiguá- rium könyvállománya nap-nap után változik. .. Érdemes rendszeresen látogatni mindazoknak, akik szeretik a könyvet, és szép és jó könyvekkel akar jóik gyarapítani a könyvtárukat ., j nyomban ezt írja — igaz, új bekezdésben —: „A támasz nélkül maradt költő idegrendszere teljesen összeroppan, s Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá veti magát.“ Ezt, alá nem ismeri tüzetesebben József Attila pályáját, csak úgy értheti, hogy a költő öngyilkossága nem sokkal a pártból való kizáratása után történt, s hogy e 'kizáratás lett volna idegrendszere összeroppanásának és ön gyilkosságá- nak közvetlen oka. A valóságban — amint ezt Nagy János barátom is pontosan tudja — a 'kizáratás és az öngyilkosság közt évek telték el. Termékeny évek, amelyek során a költő a kommunista költészet nem egy halhatatlan remekét alkotta. József Attilának — igaz — fájt a kizáratás. de elvhűségét mi sem mutatja jobban, hogy utána is, betcgc'a is az maradt, ami volt: harcos kommunista költő, töretlen művészi erőben, törhetetlen hittel a szocialista forradalomban. Sorsa tragikus voltának, betegségének, halálának legfőbb Okozói a „nyomorító, aljas hatalmak“: a töke és a fasizmus. Kiss Tamás azt írja a „Légy jó mindhalálig“-ról, hogy „a darab ősbemutatója is Debrecenben volt“. Ez tévedés. Budapesten, a Nemzeti Színházban játszották először. Vastag betűkkel, kül oá sorban, kéthasábosan áll a cikkben ez a mondat: „Nyilas Misit nagy színpadaikon, filmen mindig nők játszották.“ Ez a háromszorosan kiemelt állítás is tévedés. A debreceni bemutatón Nyilas Misit Sugár Mihály játszotta. a Csokonai Színház népszerű fiatal művésze. Filmen pedig Dévényi Laci (a keresztnévre már nem emlékszem biztosan), nagytehetségű gyermek- színész. <tki ebben a szerepben tűnt föl. Legány Péter kitűnő alakítása sokban emlékeztet az övére, pedig ez a rokonszenves diákművész az egykori Hímnek legföljebb ha hírét hallhatta. Kérem Nagy János és Kiss Tamás barátaimat, hogyha, a gyors munka lázában egyszer- másszor én vétek majd. el valamit, igazítsanak dk helyre. Kardos Pál
