Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-14 / 87. szám
2 NÉPLAP 1055. ÁPRILIS 14. CSÜTÖRTÖK A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Lukács György 70. születésnapja alkalmából A Magyar Tudományos Akadémia L, II. osztálya Lulkács György Kossuth-díjas akadémikus, a Német Tudományos Akadémia levelező tagja 70. születésnapja alkalmából szerdán ünnep: ülést rendezett. A Tudományos Akadémia dísztermében tartott ünnepségen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, Hidas István, a Minisztertanács elnökkeljrettesei, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Minisztertanács több tagja és a kulturális élet számos képviselője. Jelen volt az ünnepségen Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ünnepi ülésen Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus tartott elnöki megnyitót. Ezután Szigeti József, a filozófiai tudományok kandidátusa „Lukács György filozófiai életműve“, majd Tolnai Gábor levelező tag' „Lultács György és az áj magyai’ irodalomtörténet írás“ címmel tartott előadást. Az előadások elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta az ünnepelt- nek „A Magyar Népköztársaság Érdemrendje“ kitüntetést. A kitüntetés átadása után Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete üdvözölte Lukács Györgyöt. Tolmácsolta Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének szerencsekívúnatait és az elnök nevében Götiie Faustjának díszkiadását nyújtotta át Lukács Györgynek, Wilhelm Pieck személyes ajánlásával. Ugyancsak átnyújtotta az ünnepsltnek a Német Tudományos Akadémia levelező tagjává történt választásáról szóló okiratot és bejelentette, hogy a német művészeti akadémia Lukács Györgyöt levelező tagjává választotta. Végezetül Sepp Schwab Németország minden haladó fiának nevében mondot köszönetét Lukács Györgynek azért a munkásságáért, amelyet a német kultúra fejlesztéséért végzett. Rusznyék István Kossuth-dí- jas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megköszönte Lukács Györgynek azt a fáradhatatlan tevékenységét, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjaként fejt ki. Rusznyák István beszéde után a Tudományos Akadémia elnöksége nevében ecnlékplakettet —■ Beck András szobrászművész alkotásét — nyújtotta át az ünnepeknek. Végezetül Lukács György szólalt fel. LENIN A BÉKÉRŐL A világon először az emberiségnek és a Szovjetuniónak legnagyobb lángelméje, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak megalkotója, Lenin dolgozta ki a népek békéjének, barátságának és együttműködésének politikáját. Lenin már a szovjet hatalom megteremtésének legelső napjaiban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a szovjet állam külpolitikája kidolgozásának és an-1 nak, hogy e politika megfeleljen a népek békéje és biztonsága érdekeinek. Ezért már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom második napján a szovjetek II. kongresszusa elé terjesztette a békéről szóló saját maga által ?rt dekrétumot. Ez volt a szovjet állam első rendelete és egyben ez az okmány fogalmazta meg első ízben az emberiség történetében az .gazságos és demokratikus béke alapjait. Az Októberi Forradalom győzelmével új korszak kezdődött meg az emberiség történetében azért is, mert a népek közötti békés kapcsolatoknak új és minden addiginál hatalmasabb lehetőségei nyíltak meg a békére kívánkozó emberiség előtt. A békéről szóló dekrétum kiinduló pontja és bázisa lett annak a rendkívül következetes harcnak, amelyet a szovjet állam megalakulása pillanatától a népek közötti békéért folytat. Lenin a szovjetek II. kongresszusán kijelentette: „Visszautasítjuk mindazokat a pontokat, amelyek rablásokról és erőszakról szólnak, örömmel elfogadjuk mindazokat a pontokat, amelyek a jószomszédi viszony feltételeit és gazdasági egyezményeket foglalnak magukban, ezeket nem utasíthatjuk vissza.“ Lenin e szavaival megalapozta a népek közötti együttműködés politikáját, amely a lenini— sztálini nemzetiségi politikából indul ki. A szovjet állam külpolitikáját első napjától kezdve az a lenini eszme képezi, hogy minden nemzetnek jogában van önállóan és szabadon meghatározni sorsát és úgy rendezni be életét, ahogy néki tetszik — persze más népek hasonló jogának teljes tiszteletben tartásával. Ez az eszme képezte a szovjet állam külpolitikájának alapját és ez lett azóta a külpolitikájának egyik legfőbb vezérelve. A Szovjetunió külpolitikájának ».lapja az. hogy feltétlenül lehetséges a Szovjetunió és a tőkés rendszer békés egymás mellett élése és tartós együttlétezése és gazdasági együttműködése. Lenin ismételten rámutatott arra is, hogy a békés együttélésre minden lehetőség megvan a szocializmus és a kapitalista országok között mind a gazdasági, mind a kereskedelmi; kapcsolatok terén, és hogy e kapcsoíatok kiépítése nemcsak lehetséges és célszerű, hanem elkerülhetetlenül szükséges is a népek biztonsága és békéje érdekében. Lenin rendkívüli nagy jelentőséget tulajdonított a különböző nemzetek függetlensége és szuverenitása kölcsönös megbecsülésének és megkövetelte, hogy a nemzetközi együttműködés a kölcsönösség és az egyenjogúság elvein épüljön fel. A leülni elvek mély igazságát ismerték fel az új-delhi értekezleten részvevő ázsiai országok küldöttei Is. amikor a határozatban elfogadták a békés együttélés öt aiapelvét. Az amerikai háborús gyújtogatok visszautasíthatják a békés együttélés elveit. Ha ezt teszik, í azért teszik, mert félnek a szocialista országokkal való békés együttműködéstől és versenytől. Nem bíznak saját belső erőikben és minden reményüket arra építik, hogy háborús kalandok segítségével megfordíthatják a történelem menetét. Viszont a szovjet nép csakúgy, mint a népi demokratikus országok népei nem fél a kapitalizmussal való békés versenytől, mert biztos abban, hogy a békés építő munka évről évre nagyobb sikereket hoz majd magával a kommunizmus építésének diadalmas útján. Lenin egy amerikai újságíró kérdésére, hogy min alapulhatnak a békés viszonyok a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, ezt válaszolta: ..nagyjának az amerikai tőkések nekünk békét. Mi békét hagyunk nekik.“ Lenin rámutatott arra is, hogy a szovjet állam részéről nincs semmi akadálya az Egyesült Á!- iamokkal való békés kapcsolatoknak: „Mi az összes országokkal való szövetség mellett foglalunk állást, kivétel nélkül.“ Az Egyesült Államok háborús gyújtogatói azonban homlok- egyenest ellenkező álláspontot foglalnak el, ragaszkodnak a harmadik világháború kirobbantásának politikájához. Katonai tömböket tákolnak össze, amelyek mind a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányulnak, mint például a párizsi egyezmények, az úgynevezett Nyugateurópai Unió létrehozása és Nyugat-Németország felfegyverzése. Lenin 1921-ben azt írta, hogy az imperialista háborúk a finánc- tőke nemzetközi politikájának kérdése, amely a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének megfelelően, „szükségszerűen újabb imperialista háborúkat robbant ki, szükségszerűen és hallatlan arányokban növeli a gyenge és elmaradott kis népek elnyomását, kirablását, leigázását „az élenhaladó“ hatalmak maroknyi csoportja részéről — ez a kérdés 1914 óta sarkalatos kérdése lett a földkerekség minden országa egész politikájának. Ez az emberek tízmilliói számára élet-halál kérdése.“ Lenin szavai ma is teljes erővel hangzanak fel. A népek erőt merítenek Lenin szavaiból. A háborúra törekvő amerikai imperializmus céljainak megvalósulása elé tömörül a béke és demokrácia több mint ezermilliós tábora, élén a legyőzhetetlen Szovjetunióval. A világ népei nem akarnak háborút és a világ,bákemozgalom keretében megbonthatatlan egységben harcolnak a békés együttélés lenini elveinek megvalósításáért, a tartós békéért. K. M. Bikev és B. V. Feltovszkij akadémikusok baráti találkozója a magyar orvostársadalom vezető személyiségeivel A magyar—szovjet orvosnapok alkalmából kedden este az MSZT tudományos és művészeti klubjában baráti orvostalálkozót rendeztek. A találkozón részt vett az orvosnapokra hazánkba érkezett Konsztantyin Mihajlovics Bikov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája I. P. Pavlov- ról elnevezett fiziológiai intézetének igazgatója, a világhírű fizio- lógus, Borisz Vasziljevics Petrov- szkij professzor, az orvostudomány doktora, a Szovjetunió egészségügyi minisztériuma IV. számú igazgatóságának fősebésze, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának levelező tagja. Ott volt dr. Román József egészségügyi miniszter, Kelen Béla, a Magyar—Szovjet Társaság főtitkára, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Sinkovits István., az egészségügyi miniszter helyettese, dr. Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Gcgesi- Kiss Pál Kossuth-díjas akadémikus, a Budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja, dr. Baló József Kossuth-díjas egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a Magyar-Szovjet Társaság egészség- ügyi szakosztályának elnöke, Hágnál Imre akadémikus, Lissák Kálmán Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Rubá- nyi Pál Kossuth-díjas kandidátus, sebész professzor, Littmann Imre Kossuth-díjas sebész professzor’, Went István egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Bálin' Péter kandidátus, egyetemi tanár és tudományos életünk több más vezető képviselője. A találkozón megjelent J. Ny- Csernyákon, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára és V. Z.. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. A moszkvai osztrák nagykövet ebédet adott az osztrák kormányküldöttség tiszteletére Moszkva (TASZSZ) N. Bischoff, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban április 12-én ebédet adott a Moszkvában tartózkodó osztrák kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden részt vett a kormányküldöttség minden tagja. Szovjet részről az ebéden ott volt N. A. Bulganyin. L. M. Ka- ganovics, A. I. Mi kofán, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, valamint I. G. Kabanov, N. A. Mihal- jov, a Szovjetunió miniszterei, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, továbbá P. N. Kumikines és V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió miniszterhelyettesei, I. I. II- jicsov, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa, a Szovjetunió ausztriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, úgyszintén J. D. Ki- szeljov, a szovjet 'külügyminisztérium protoikollosztályának vezetője. ■> Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. A Német Demokratikus Köztársaságban a kém szervezetek 521 ügynökét kerítették kézre Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa keddi ülésén Otto Grote- ivohl' miniszterelnök és Emst Wollweber állambiztonsági államtitkár beszámolója után nyilatkozatot fogadott el. Ebben közli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szervei az utóbbi napokban a lakosság legszélesebb rétegeinek támogatásával egész sor kém- és terrorista csoportot tettek ártalmatlanná, s amerikai, angol ét, nyugatnémet kémszervezetek 521 ügynökét tartóztatták le. A hatóságok az ügynökök letartóztatásával egyidejűleg nagy mennyiségű kém és diverzáns felszerelést, többek között 19 amerikai gyártmányú különleges rádióadót, továbbá fegyvereket, lőszereket, mérgeket, gyújtó anyagokat, fényképező készülékeket, különleges tintákat, térképeket, különböző országok hamisított útleveleit foglalták le. A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE debreceni csoportja pénteken este 7 órakor klubest keretében vitatja meg a legújabb Lucrécius fordítását. Előadó Tóth Béla, a Lucrécius mű fordítója. NAGYLSTA LIGETI TELEPÉN n napokban nyílt meg a Fűszer és Vegyeskereskedelmi Bolt. A telep lakót nagy örömmel értesültek erről — közli velünk Kegyes Mihály. Aztán é& a fi Üres kosárral a kezében Jám faluból útnak indult egy parasztgyermék. Az utat jól ismerte: előbb szántóföldek, aztán folyó, aztán híd a folyón át. A hídon túl ösvény vezetett föl a dombra. A dombon magas fáik közölt nagy, fehér, oszlopos ház állott. Nem messzii'e ettől a háztól a parasztgyermék utolért egy kékinges, papucsos embert. A parasztgyermék odafordult az ismeretlenhez és azt mondta neki: — Itt lakik Lenin. A kékinges hátraioUa .fején, a sapkát és az erős napfény miatt félig lehunyt szemével ránézett a paraszton ermekre. „Városi“ — gondolta magában a fiú és tovább folytatta a társalgást. — Híres hely ám ez a ml falunk. Gyakran jönnek ide emberek a városból is. — Meg kell adni, szép hely — hagyta rá a k&kingcs Irta : hononoe Mentek tovább egymás mellett. Aztán .a parasztgyermek azt mondta: — Szeretném egyszer meglátni Lenint! — Minek? — Hogy minek? Hát csak szeretném tudni, hogy miféle ember. — Közönséges ember, mint a többi. Azt mondják, hasonlít rám. Mint egyik tojás a másikhoz. Meg se lehet különböztetni bennünket. — Hogyne! Még hogy Lenint nem lehet megkülönböztetni! Ne mondjon már ilyet! Az ismeretlen jóízűen felkacagott: — Hát, úgy gondolod, hogy nem hasonlít rám? A fiú ránézett az ismeretlen kék ingére, papucsára. — Hát Lenin <xak nem jár kék ingben? ö fekete Icabátot hord vagy tiszti zubbonyt. Tovább beszélgették, észre se vették s már odaértek a nagy fákhoz, amelyek mögött az oszlopos ház állott. A kékinges ember megállt. — Hát téged hogy hívnak, fiam? — 'kérdezte. — És hová mégy? — Misának hívnak és a 'szovjetgazdaságba megyek káposztáért. — Akkor hát a te utad egyenest visz, az enyém meg jobbra. Minden jót, Misa! A parasztfiú tovább ment. Az úton egyik virágágy mellett egy asszony gereblyézetti Mikor a fiú közel ért hozzá, az asszony a gereblyére támasz- Izodoit és megkérdezte: — Miről beszéltél te ott Leninnel? A fiú letette a kosarát a földre és vissza ákart szaladni. De Lenin már nem volt sehol.
