Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

2 NÉPLAP 1055. ÁPRILIS 14. CSÜTÖRTÖK A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Lukács György 70. születésnapja alkalmából A Magyar Tudományos Akadé­mia L, II. osztálya Lulkács György Kossuth-díjas akadémi­kus, a Német Tudományos Aka­démia levelező tagja 70. szüle­tésnapja alkalmából szerdán ün­nep: ülést rendezett. A Tudomá­nyos Akadémia dísztermében tar­tott ünnepségen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, Hidas István, a Mi­nisztertanács elnökkeljrettesei, az MDP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Minisztertanács több tagja és a kulturális élet számos képviselője. Jelen volt az ünnepségen Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. Az ünnepi ülésen Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus tartott elnöki megnyitót. Ezután Szigeti József, a filozó­fiai tudományok kandidátusa „Lukács György filozófiai élet­műve“, majd Tolnai Gábor le­velező tag' „Lultács György és az áj magyai’ irodalomtörténet írás“ címmel tartott előadást. Az előadások elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta az ünnepelt- nek „A Magyar Népköztársaság Érdemrendje“ kitüntetést. A kitüntetés átadása után Sepp Schwab, a Német Demok­ratikus Köztársaság magyaror­szági rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete üdvözölte Lu­kács Györgyöt. Tolmácsolta Wil­helm Piecknek, a Német Demok­ratikus Köztársaság elnökének szerencsekívúnatait és az elnök nevében Götiie Faustjának dísz­kiadását nyújtotta át Lukács Györgynek, Wilhelm Pieck sze­mélyes ajánlásával. Ugyancsak átnyújtotta az ünnepsltnek a Né­met Tudományos Akadémia le­velező tagjává történt választá­sáról szóló okiratot és bejelen­tette, hogy a német művészeti akadémia Lukács Györgyöt le­velező tagjává választotta. Vé­gezetül Sepp Schwab Németor­szág minden haladó fiának ne­vében mondot köszönetét Lukács Györgynek azért a munkássá­gáért, amelyet a német kultúra fejlesztéséért végzett. Rusznyék István Kossuth-dí- jas, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke megköszönte Lu­kács Györgynek azt a fáradha­tatlan tevékenységét, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjaként fejt ki. Rusznyák István beszéde után a Tudományos Akadémia elnök­sége nevében ecnlékplakettet —■ Beck András szobrászművész al­kotásét — nyújtotta át az ünne­peknek. Végezetül Lukács György szó­lalt fel. LENIN A BÉKÉRŐL A világon először az emberi­ségnek és a Szovjetuniónak leg­nagyobb lángelméje, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak megalkotója, Lenin dolgozta ki a népek bé­kéjének, barátságának és együtt­működésének politikáját. Lenin már a szovjet hatalom megte­remtésének legelső napjaiban rendkívül nagy jelentőséget tu­lajdonított a szovjet állam kül­politikája kidolgozásának és an-1 nak, hogy e politika megfeleljen a népek békéje és biztonsága ér­dekeinek. Ezért már a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom második napján a szovjetek II. kongresszusa elé terjesztette a békéről szóló saját maga által ?rt dekrétumot. Ez volt a szovjet állam első rendelete és egyben ez az ok­mány fogalmazta meg első ízben az emberiség történetében az .gazságos és demokratikus béke alapjait. Az Októberi Forrada­lom győzelmével új korszak kez­dődött meg az emberiség törté­netében azért is, mert a népek közötti békés kapcsolatoknak új és minden addiginál hatalma­sabb lehetőségei nyíltak meg a békére kívánkozó emberiség előtt. A békéről szóló dekrétum ki­induló pontja és bázisa lett an­nak a rendkívül következetes harcnak, amelyet a szovjet állam megalakulása pillanatától a né­pek közötti békéért folytat. Le­nin a szovjetek II. kongresszu­sán kijelentette: „Visszautasítjuk mindazokat a pontokat, amelyek rablások­ról és erőszakról szólnak, örömmel elfogadjuk mindazo­kat a pontokat, amelyek a jó­szomszédi viszony feltételeit és gazdasági egyezményeket foglalnak magukban, ezeket nem utasíthatjuk vissza.“ Lenin e szavaival megalapoz­ta a népek közötti együttműkö­dés politikáját, amely a lenini— sztálini nemzetiségi politikából indul ki. A szovjet állam külpolitikáját első napjától kezdve az a lenini eszme képezi, hogy minden nemzetnek jogában van önállóan és szabadon meghatározni sorsát és úgy rendezni be életét, ahogy néki tetszik — persze más né­pek hasonló jogának teljes tisz­teletben tartásával. Ez az eszme képezte a szovjet állam külpoli­tikájának alapját és ez lett azóta a külpolitikájának egyik legfőbb vezérelve. A Szovjetunió külpolitikájá­nak ».lapja az. hogy feltétlenül lehetséges a Szovjetunió és a tő­kés rendszer békés egymás mel­lett élése és tartós együttlétezése és gazdasági együttműködése. Lenin ismételten rámutatott arra is, hogy a békés együtt­élésre minden lehetőség meg­van a szocializmus és a kapita­lista országok között mind a gazdasági, mind a kereskedelmi; kapcsolatok terén, és hogy e kapcsoíatok kiépítése nemcsak lehetséges és célszerű, hanem el­kerülhetetlenül szükséges is a népek biztonsága és békéje ér­dekében. Lenin rendkívüli nagy jelentő­séget tulajdonított a különböző nemzetek függetlensége és szu­verenitása kölcsönös megbecsü­lésének és megkövetelte, hogy a nemzetközi együttműködés a köl­csönösség és az egyenjogúság el­vein épüljön fel. A leülni elvek mély igazságát ismerték fel az új-delhi értekezleten részvevő ázsiai országok küldöttei Is. ami­kor a határozatban elfogadták a békés együttélés öt aiapelvét. Az amerikai háborús gyújto­gatok visszautasíthatják a békés együttélés elveit. Ha ezt teszik, í azért teszik, mert félnek a szo­cialista országokkal való békés együttműködéstől és versenytől. Nem bíznak saját belső erőikben és minden reményüket arra épí­tik, hogy háborús kalandok se­gítségével megfordíthatják a tör­ténelem menetét. Viszont a szov­jet nép csakúgy, mint a népi de­mokratikus országok népei nem fél a kapitalizmussal való békés versenytől, mert biztos abban, hogy a békés építő munka évről évre nagyobb sikereket hoz majd magával a kommunizmus építé­sének diadalmas útján. Lenin egy amerikai újságíró kérdésére, hogy min alapulhat­nak a békés viszonyok a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között, ezt válaszolta: ..nagyjának az amerikai tő­kések nekünk békét. Mi bé­két hagyunk nekik.“ Lenin rámutatott arra is, hogy a szovjet állam részéről nincs semmi akadálya az Egyesült Á!- iamokkal való békés kapcsola­toknak: „Mi az összes országokkal való szövetség mellett fogla­lunk állást, kivétel nélkül.“ Az Egyesült Államok háborús gyújtogatói azonban homlok- egyenest ellenkező álláspontot foglalnak el, ragaszkodnak a harmadik világháború kirobban­tásának politikájához. Katonai tömböket tákolnak össze, ame­lyek mind a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len irányulnak, mint például a párizsi egyezmények, az úgyne­vezett Nyugateurópai Unió létre­hozása és Nyugat-Németország felfegyverzése. Lenin 1921-ben azt írta, hogy az imperialista háborúk a finánc- tőke nemzetközi politikájának kérdése, amely a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének meg­felelően, „szükségszerűen újabb impe­rialista háborúkat robbant ki, szükségszerűen és hallatlan arányokban növeli a gyenge és elmaradott kis népek el­nyomását, kirablását, leigázá­sát „az élenhaladó“ hatalmak maroknyi csoportja részéről — ez a kérdés 1914 óta sar­kalatos kérdése lett a földke­rekség minden országa egész politikájának. Ez az emberek tízmilliói számára élet-halál kérdése.“ Lenin szavai ma is teljes erő­vel hangzanak fel. A népek erőt merítenek Lenin szavaiból. A háborúra törekvő amerikai im­perializmus céljainak megvaló­sulása elé tömörül a béke és de­mokrácia több mint ezermilliós tábora, élén a legyőzhetetlen Szovjetunióval. A világ népei nem akarnak háborút és a világ,bákemozgalom keretében megbonthatatlan egy­ségben harcolnak a békés együtt­élés lenini elveinek megvalósí­tásáért, a tartós békéért. K. M. Bikev és B. V. Feltovszkij akadémikusok baráti találkozója a magyar orvostársadalom vezető személyiségeivel A magyar—szovjet orvosnapok alkalmából kedden este az MSZT tudományos és művészeti klubjá­ban baráti orvostalálkozót ren­deztek. A találkozón részt vett az orvosnapokra hazánkba érkezett Konsztantyin Mihajlovics Bikov akadémikus, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája I. P. Pavlov- ról elnevezett fiziológiai intézeté­nek igazgatója, a világhírű fizio- lógus, Borisz Vasziljevics Petrov- szkij professzor, az orvostudo­mány doktora, a Szovjetunió egészségügyi minisztériuma IV. számú igazgatóságának fősebé­sze, a Szovjetunió orvostudomá­nyi akadémiájának levelező tag­ja. Ott volt dr. Román József egészségügyi miniszter, Kelen Béla, a Magyar—Szovjet Társa­ság főtitkára, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Sinkovits István., az egészségügyi miniszter helyettese, dr. Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Gcgesi- Kiss Pál Kossuth-díjas akadémi­kus, a Budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja, dr. Baló József Kossuth-díjas egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a Ma­gyar-Szovjet Társaság egészség- ügyi szakosztályának elnöke, Hágnál Imre akadémikus, Lissák Kálmán Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Rubá- nyi Pál Kossuth-díjas kandidá­tus, sebész professzor, Littmann Imre Kossuth-díjas sebész pro­fesszor’, Went István egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Bálin' Péter kandidátus, egyetemi ta­nár és tudományos életünk több más vezető képviselője. A találkozón megjelent J. Ny- Csernyákon, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára és V. Z.. Kuzmenko, a VOKSZ magyar­országi megbízottja. A moszkvai osztrák nagykövet ebédet adott az osztrák kormányküldöttség tiszteletére Moszkva (TASZSZ) N. Bischoff, Ausztria rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a Szovjetunió­ban április 12-én ebédet adott a Moszkvában tartózkodó osztrák kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden részt vett a kor­mányküldöttség minden tagja. Szovjet részről az ebéden ott volt N. A. Bulganyin. L. M. Ka- ganovics, A. I. Mi kofán, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, vala­mint I. G. Kabanov, N. A. Mihal- jov, a Szovjetunió miniszterei, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyet­tese, továbbá P. N. Kumikines és V. Sz. Szemjonov, a Szovjet­unió miniszterhelyettesei, I. I. II- jicsov, a Szovjetunió ausztriai fő­biztosa, a Szovjetunió ausztriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, úgyszintén J. D. Ki- szeljov, a szovjet 'külügyminisz­térium protoikollosztályának ve­zetője. ■> Az ebéd szívélyes légkörben folyt le. A Német Demokratikus Köztársaságban a kém szervezetek 521 ügynökét kerítették kézre Berlin (MTI) A Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszterta­nácsa keddi ülésén Otto Grote- ivohl' miniszterelnök és Emst Wollweber állambiztonsági ál­lamtitkár beszámolója után nyi­latkozatot fogadott el. Ebben közli, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság államvédelmi szervei az utóbbi napokban a la­kosság legszélesebb rétegeinek támogatásával egész sor kém- és terrorista csoportot tettek ártal­matlanná, s amerikai, angol ét, nyugatnémet kémszervezetek 521 ügynökét tartóztatták le. A ható­ságok az ügynökök letartóztatá­sával egyidejűleg nagy mennyi­ségű kém és diverzáns felszere­lést, többek között 19 amerikai gyártmányú különleges rádió­adót, továbbá fegyvereket, lő­szereket, mérgeket, gyújtó anya­gokat, fényképező készülékeket, különleges tintákat, térképeket, különböző országok hamisított útleveleit foglalták le. A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE debreceni csoportja pénteken este 7 órakor klubest keretében vitatja meg a legújabb Lucrécius fordítá­sát. Előadó Tóth Béla, a Lucrécius mű fordítója. NAGYLSTA LIGETI TELEPÉN n napokban nyílt meg a Fűszer és Ve­gyeskereskedelmi Bolt. A telep lakót nagy örömmel értesültek erről — közli velünk Kegyes Mihály. Aztán é& a fi Üres kosárral a kezében Jám faluból útnak indult egy parasztgyermék. Az utat jól ismerte: előbb szántóföldek, aztán folyó, az­tán híd a folyón át. A hídon túl ösvény vezetett föl a domb­ra. A dombon magas fáik közölt nagy, fehér, oszlopos ház ál­lott. Nem messzii'e ettől a háztól a parasztgyermék utolért egy kékinges, papucsos embert. A parasztgyermék odafordult az ismeretlenhez és azt mond­ta neki: — Itt lakik Lenin. A kékinges hátraioUa .fején, a sapkát és az erős napfény miatt félig lehunyt szemével ránézett a paraszton ermekre. „Városi“ — gondolta magá­ban a fiú és tovább folytatta a társalgást. — Híres hely ám ez a ml falunk. Gyakran jönnek ide emberek a városból is. — Meg kell adni, szép hely — hagyta rá a k&kingcs Irta : hononoe Mentek tovább egymás mel­lett. Aztán .a parasztgyermek azt mondta: — Szeretném egyszer meg­látni Lenint! — Minek? — Hogy minek? Hát csak szeretném tudni, hogy miféle ember. — Közönséges ember, mint a többi. Azt mondják, hasonlít rám. Mint egyik tojás a másik­hoz. Meg se lehet különböztet­ni bennünket. — Hogyne! Még hogy Lenint nem lehet megkülönböztetni! Ne mondjon már ilyet! Az ismeretlen jóízűen felkaca­gott: — Hát, úgy gondolod, hogy nem hasonlít rám? A fiú ránézett az ismeretlen kék ingére, papucsára. — Hát Lenin <xak nem jár kék ingben? ö fekete Icabátot hord vagy tiszti zubbonyt. Tovább beszélgették, észre se vették s már odaértek a nagy fákhoz, amelyek mögött az oszlopos ház állott. A kékinges ember megállt. — Hát téged hogy hívnak, fiam? — 'kérdezte. — És hová mégy? — Misának hívnak és a 'szovjetgazdaságba megyek ká­posztáért. — Akkor hát a te utad egye­nest visz, az enyém meg jobb­ra. Minden jót, Misa! A parasztfiú tovább ment. Az úton egyik virágágy mel­lett egy asszony gereblyézetti Mikor a fiú közel ért hozzá, az asszony a gereblyére támasz- Izodoit és megkérdezte: — Miről beszéltél te ott Le­ninnel? A fiú letette a kosarát a földre és vissza ákart szaladni. De Lenin már nem volt se­hol.

Next

/
Thumbnails
Contents