Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

Mai vsamból: Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről (3. oldal) — Rádióműsor (4. oldal) — Egyre több középparaszt lép be I-Iajdú-Bihar termelőszövetkezeteibe (5. oldal) — Jó­zsef Attila (6. oldal) — Légy jó mindhalálig — A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium bemutatója a Csokonai Szín­házban (7. oldal) — Balogh Elemér: Az antiszemitizmus és a cionizmus igazi arca (7. oldal) — Sport (8. oldal) II jó ás gyors lovászi munka — a bő termés alapja (B. M.) A falu dolgozó nepenek hagy most a feladata. A tavaszi munkát gyorsan kell befejezni, az időjárás okozta késlekedést pó­tolni, hogy emelkedő terméshoza­mokat érjen el. A Központi Vezetőség márciusi határozata, hangsúlyozza: ,,A dol­gozó nép életszínvonalának kö­vetkezetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növeljék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelést, emelkedjék a murika termelékenysége, csökkenjen a termékek önköltsége, hogy hatá­rozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásá­ban a legszigorúbb takarékosság érvényesítéséért, a munkafegye­lem helyreállításáért és megszi­lárdításáért, valamennyi állam- polgári 'kötelezettség (adófizetés, beadási kötelezettség sib.) pontos teljesítéséért.“ Az 1955. évben a mezőgazda­ság termelését az 1954-hez képest 7,3 százalékkal kell növelnünk a Központi Vezetőség határozata ér­telmében. Ennek a feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, 'ha most, a tavaszi szántás-vetés ide­jén minden erőt mozgósítunk a gyors és jó munkára. A gyorsa­ságra kétszeresen is szükség van, mert az elhúzódó tél miatt meg­késtünk a munkával. Régi köz­mondás tartja: ki mint vet. úgy arat. A gyorsaság mellett a mi­nőségi munkának is döntő szere­pe van abban, hogy eleget tud­junk tenni a Központi Vezető­ség határozatának és növeljük a mezőgazdaság termelékenységét. Jól tudja minden gazda, hogy ha a tavaszi munkával valahol elmarad, és a késést nem igyek­szik idejében behozni, az egész évi eredmény sínyli meg a túlló­gást. Hajdú-Biharban van mit pótolni, van cselekednivaló bő- ven, Nem teljesítettük a kenyér- gabona vetési tervet, tehát min­den erűvel érjük el, hogy az őszi gabona mindenütt megkapja a szükséges ápolást, hogy nagyobb terméssel tudjon fizetni. A me­gye minden olyan termelőszövet­kezete, ahol az elmúlt években is kárt okozott a vad repce, kösse meg a szerződést a növényvédő állomással, hogy idejében kapják meg vetéseik a vegyszeres per­metezést. A kitavaszodás elhúzódása miatt bizony megkéstünk a cu­korrépa vetésével is. A jó termés érdekében fontos feladat, hogy minél hamarabb földbe kerüljön a cukorrépa, és jó porba nyós magágy készítésével serkentsük a cukorrépát gyorsabb kelésre, növekedésre. Április 10-ét írjuk. Ez azt jelenti: a földeken most minden percet ki kell használni, hogy a növények miinél hamarabb kifejlődhessenek, még a perzselő nyár melege előtt. Nem szabad elfelejteni, hogy minden késedel­meskedés kárt okoz, nemcsak a termelőknek, hanem az egész dolgozó népnek. Mindenki kára, ha. kevesebb kerül a zsákba! Ezekben a napokban Hajd.i- Bihar falvaiban fokozódjon a ta­vaszi munka üteme. A mezőgaz­dasági állandó bizottságok, a ter­melési bizottságok, tanácstagok, a falu kommunistái személyes jó .példamutatásukkal mozgósítsanak a gyorsabb munkára. Beszélges­senek el a halogatókkal, győzzék meg a tétlenkedőket arról, hogy a várakozásnak, kényelmes-kedés­nek igen nagy az ára. Ezt majd az ő zsebük bánja. A korai vetés — több termés. Évszázadok tapasztalatát hirdeti ez. a mondás. Megyénkben a ko­rai vetésben példát mutattak a termelőszövetkezetek. A görbe­háza Ságvári, a biharnagybajomi December 21, az áimosdi Táncsics és a többiek hosszú sora mutatta a példát az egyénileg dolgozó parasztság számára. A debreceni termelőszövetkezetek cukorrépa vetési tervüknek 80 százalékát máris teljesítették. Megkezdték a burgonya ültetést, a napraforgó vetést. A falunak feladata, hogy kövesse az élenjárókat, és a leg­rövidebb időn belül alkalmas ta­lajba elvesse a cukorrépát, árpát, zabot, napraforgót. Ahhoz, hogy megyénkben emel­kedjen a mezőgazdaság termelé­se, elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyéni parasztgazdaságok mindenütt kövessék az élenjáró termelőszövetkezetek példáját. Dolgozzon földjeiken az eke és a vetőgép, használják ki a mun­kára alkalmas idő minden per­cét. Az utóbbi két nap esőzése fé­kezte a szántást-vetést. De aho­gyan kiderül az idő, nyomban tartsanak határjárást, s ahol .szik- I kadt a föld. azonnal munkálkod­jon az eke és vetőgép. Ne várja­nak nagy tábláik egyszerre szá­radására, ahol hamarabb válik alkalmassá a talaj a munkára, ott azonnal dolgozni kell. Annak, hogy mi történik most a határban, sehol tétlen szemlé­lői ne legyenek a pártszerveze­tek és a tanácsok. Legyen jelszó: minden erőt a szántás-vetés gyor­sítására. Az áimosdi Táncsics versenyre hívta a megye minden termelőszövetkezetét, vállalva, hogy bevetett földjeivel köszönti május 1-ét. Ezt kell elérni. De hogy elérhessük, eleven erővé kell tenni Hajdú-Biíiarban a versenyt. Sajnos, megyénk szár mos községében üresen találjuk a versenytáblákat, nem hirdetik a tavasza munkában élenjárók neveit, nem figyelmeztetik a kul- logókiaí gyorsabb munkára. A megye gépállomásain sem jobb a helyzet. Üresek a dácsőségtáblák, az íróasztalok fiókjában porosod­nak a csatlakozások, versenyvál­lalások. A versenyeknek nincs nyilvánossága, tehát nincs előre lendítő ereje. Országosan is példamutató verseny indult a püspökladányi járás és a berettyóújfalui járás gépállomásai között, de a verseny csak papíron maradt. Hogy ez így történt, azért felelős a kei járás pártbizottsága, de felelős a Hajdú-Biihar megyei Gépállomást Igazgatóság is, hogy szinte hete­kig tétlenül nézte a verseny el- altatását. ■ Az ipari munkásság példás szervezettséggel küzd és napról napra új eredményeket ér el, hogy május elsejét minél mél­tóbban ünnepelhesse. A falvak dolgozóinak is, hasonlóan az ipar dolgozóihoz, fokozniuk kell a mun­ka ütemét. Ebihez azonban szük­séges a verseny jobb szervezése, a legjobbak népszerűsítése, mun­kamódszerük ismertetése. Az elkövetkező napok munka- ütemének gyorsulása elengedhe­tetlenül szükséges falainkban. Élthez adjanak meg minden se­gítséget pártszervezeteink és ta­nácsaink. Ne felejtsék, a jó tava­szi munka a bő termés alapja, Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtását minden szakszervezet harci programjává kell tenni! A Szakszervezetek Országos Tanácsának V, teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának V teljes ülésén Gáspár Sándornak, a SZOT titká­rénak megnyitója után Mekis József, az MDF Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke mondott beszédet. Mekis József elvtárs beszéde A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénte­ken tartotta V. teljes ülését, amelyen megjelent az MDF Központi Vezetőségének több tagja élén Rákosi Mátyás elvtárssal, az MDP. Központi Vezetősége első titkárával, továbbá jelen volt az ülésen a Minisztertanács több tagja is. Mekis elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy az egész ma­gyar dolgozó néppel együtt a szakszervezetekben tömö­rült munkások és alkalma­zottak is nagy lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének márciusi ha­tározatát. Kétmillió szerve­zett dolgozó nevében tett Ígé­retet. hogy a szakszervezetek minden erejüket összpontosít­ják a párt politiká jának vég­rehajtására. A Központi Vezetőség határo­zata. megszilárdította a párt te­kintélyét, politikai, ideológiai egységét. és hangsúlyozta a munkásosztály, vezető szerepét, felelősségét a szocializmus épí­tésében. A határozat világosan megmu­tatja a szocializmus építésének útját, és leleplezi a párt helyes politikáját eltorzító, jobboldali nézeteket. E nézetek mindenek­előtt a szocialista iparosítás le­becsülésében és abban mutat­koztak meg, hogy tagadták a nehézipar fejlődésének elsőd­legességét. A jobboldali elhajlás káros következményei éreztették hatá­sukat az élet különböző terüle­tein. Lazult az állami, állampol­gári fegyelem, csökkent a for- ■-cdíi'mi éberség, lényegében nem fejlődött az ipari termelés, emel­kedett a termékek önköltsége és csökkent a munka termelékeny­sége. Az ideológiai, politikai harc lanyhulása következtében foko­zódott az osztályeüenség táma­dása. erősödött a kispolgári be­folyás. Meg kell állapítani, hogy a jobboldali nézetek pártunk­ban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs be­szédeiben és cikkeiben támo­gatta ezeket az antlmarxista nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Pántunk Központi Vezetőségé­nek határozata utal arra, hogy a tömegszervezetekben — köz­tük a szakszervezetekben is — mutatkoztak a jobboldali elhaj­lás megnyilvánulásai — folytatta Mekis József.- Hibás egyes szak­szervezeti vezetők olyan nézete, hogy a szakszervezeteiében mu­tatkozó jobboldali elhajlásért ki­zárólag az elhajlást képviselő egyes pártvezető elvtársak a fe­lelősek. Nem. elvtársak! A szakszervezetekben mu­tatkozó jobboldali elhajlások megnyilvánulásáért felelősség terhel bennünket, a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nista vezetőket. Ha ezt nem látjuk be, és világosan nem szögezzük le. nem lennénk képesek a hibákat kijavítani és helyesen megjelölni a ha­tározatból adódó feladatokat. Senki sem tagadhatja, hogy a szakszervezeti munkában, a szakszervezeti vezetők körében eléggé általánossá vált annak figyelmen kívül hagyása, hogy a népjólet emelése lehetetlen a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem megszilárdí­tása. a selejtgyártás elleni harc. a minőség megjavitása ’ nélkül; hogy következetesen küzdenénk a lógósok, a lazaságok, a bércsa­lók ellen, a műszaki színvonal emelése, a termelés állandó jára­tása érdekében. Az ilyen törek­vés . a . SZOT elnökségéinek mun­kájában is megmutatkozott. F.z természetesen kihatott az alsóbb -szakszervezeti szervek tevékeny­ségére is. A helyzetet még jobbam sú­lyosbítja, hogy gazdasági és szak­szervezeti vezetőink — folytatta — élére álltak olyan követelé­seknek, amelyek figyelmen kívül hagyták népgazdaságunk teher­bíró képességét és amelyek tel­jesítésére nem volt és nincs reá­lis gazdasági alap. A munkafegyelem lazulásának égjük jellemző megnyílván olása, hogy a táppénzesek létszáma 1954-ben hazánkban eddig isme­retlen méreteket öltött annak ellenére, hogy a dolgozók egész­ségügyi ellátottsága a párt- és kormányhatározatok nyomán az előző évekhez mérten jelentős mértékben megjavult. Ezek a tények önmagukban is mutatják, hogy ez az út nem le­hetett az életszínvonal tartós emelésének az útja — mondotta a továbbiakban Mekis József. — A szakszervezetek felelősségét növeli az a tény, hogy a munkásosztályból, a dol­gozóktól egyre több figyel­meztetés hangzott cl, olyan figyelmeztetés, hogy ez a helyzet nem vezethet jóra, s ezt elsősorban a szakszerve­zeti funkcionáriusoknak és vezetőknek kellett volna ész- revenniök. Nem figyeltünk fel és nem köz­vetítettük a pártnak — általános és határozatlan jelzéseken túl — a legjobb, legöntudatosabb mun­kások véleményét, azokót, akik nagyon jól emlékezve a kapita­lista időkre és összehasonlítva azt a fegyelmet, takarékosságot, ami a tőkés gyárakban volt, a mostanival, nem voltak megelé­gedve az 1953. júniusa után ki­alakult helyzettel. A szakszerve­zetekben mutatkozó jobboldali elhajlás tehát nem megfogha­tatlan valami, hanem nagyon is élő - káros kihatásaiban lemér­hető valóság. A továbbiakban Mekis József hangsúlyozta: A munkásosztály érdekvédel­me mindenekelőtt a szocializ­mus eredményes építését kö­veteli meg. Ehhez szükséges a tervek teljesítése, a gazdasá­gos termelés, a munka ter­melékenységének állandó nö­velése. Mindez szorosan összefügg a kollektív szerződések betartásá­val, a muhíkáiSGkról való állandó gondoskodással, a munkás- és egészségvédelem állandó javítá­sával, azzal a politikával, amely* az életszínvonal emelésére irá­nyul s ami egész szocialista építemunfkánk célja. Mekis József ezután részlete­sen ismertette a szakszervezetek soron lévő feladatait, .majd így foljd-atía: A Központi Vezetőség határozata világosan megjelöli, hogy a szakszervezetek előtt álló legfőbb feladat-: megértetni a dolgozókkal, hogy minden * termelésen, a tervek minden részletében való ütemes, egyenletes és gazdaságos tel­jesítésén múlik. Ahhoz, hogy ezeknek a felada­toknak eleget tehessünk, mozgó­sítanunk kell a dolgozókat, elő kell segíteni a munkások kezde- trénj’ezéseinek és alkotókészsé­gének kibontakozását. A munka termelékenységének emeléséhez, a megjelölt feladatok közvetlen megvalósításához a legeredmé­nyesebb eszköz a mumkaverseny. a sztahanovista és újító mozga­lom. Most fel kell eleveníteni mind­azt a hősi hagyományt, amelyet a szocialista munkaverseny, a sztahanovista és újító mozgalom nálunk létrehozott és gazdagíta­ni kell mindazokkal az új kez­deményezésekkel, amelyek a dolgozók körében nap-nap után létrejöttnek. Merítsünk bátran a nagy sztálini műszak, a kong­resszusi és más nagy mura&aver- senyszalkeszok tapasztalataiból. Nyúljunk bátran vissza a szta­hanovista mozgalom kezdeteinek nagy sikeredhez, amikor az egész ország ismerte az élenjáró szta- (íanovisták nevét, kezdeménye­zéseit és példájuk ezreket és tíz­ezreket lelkesített új munkag'áí- zeknekre. Ezeket a h ag.yományokat ele­venítette te) és gazdagította a felszabadulási verseny, amely­ben munkásosztályunk új. nagy lendülettel követte a párt hívó szavát, hogy előre vigye a szo­cialista ipar fejlődését, a szo­cializmus építését. A felszabadulási verseny meg­mutatta. milyen hatalmas le­hetőségek rejlenek munkás- osztályunk alkotókészségében és lelkesedésében, hogy a he­lyes célok milyen nagy fel­lendülést és munkalelkesedést váltanak ki a dolgozók tíz- és százezreiből. Uj mozgalmak születtek a fel­szabadulási versenyben, amelye- (Folytatás a 3. oldalon) KlI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM AMA 50 FlLLfcK VASÁRNAP, 1955. ÁPRILIS 10.

Next

/
Thumbnails
Contents