Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
Mai vsamból: Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről (3. oldal) — Rádióműsor (4. oldal) — Egyre több középparaszt lép be I-Iajdú-Bihar termelőszövetkezeteibe (5. oldal) — József Attila (6. oldal) — Légy jó mindhalálig — A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium bemutatója a Csokonai Színházban (7. oldal) — Balogh Elemér: Az antiszemitizmus és a cionizmus igazi arca (7. oldal) — Sport (8. oldal) II jó ás gyors lovászi munka — a bő termés alapja (B. M.) A falu dolgozó nepenek hagy most a feladata. A tavaszi munkát gyorsan kell befejezni, az időjárás okozta késlekedést pótolni, hogy emelkedő terméshozamokat érjen el. A Központi Vezetőség márciusi határozata, hangsúlyozza: ,,A dolgozó nép életszínvonalának következetes emelése megköveteli, hogy szakadatlanul növeljék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelést, emelkedjék a murika termelékenysége, csökkenjen a termékek önköltsége, hogy határozott harc folyjék az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában a legszigorúbb takarékosság érvényesítéséért, a munkafegyelem helyreállításáért és megszilárdításáért, valamennyi állam- polgári 'kötelezettség (adófizetés, beadási kötelezettség sib.) pontos teljesítéséért.“ Az 1955. évben a mezőgazdaság termelését az 1954-hez képest 7,3 százalékkal kell növelnünk a Központi Vezetőség határozata értelmében. Ennek a feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, 'ha most, a tavaszi szántás-vetés idején minden erőt mozgósítunk a gyors és jó munkára. A gyorsaságra kétszeresen is szükség van, mert az elhúzódó tél miatt megkéstünk a munkával. Régi közmondás tartja: ki mint vet. úgy arat. A gyorsaság mellett a minőségi munkának is döntő szerepe van abban, hogy eleget tudjunk tenni a Központi Vezetőség határozatának és növeljük a mezőgazdaság termelékenységét. Jól tudja minden gazda, hogy ha a tavaszi munkával valahol elmarad, és a késést nem igyekszik idejében behozni, az egész évi eredmény sínyli meg a túllógást. Hajdú-Biharban van mit pótolni, van cselekednivaló bő- ven, Nem teljesítettük a kenyér- gabona vetési tervet, tehát minden erűvel érjük el, hogy az őszi gabona mindenütt megkapja a szükséges ápolást, hogy nagyobb terméssel tudjon fizetni. A megye minden olyan termelőszövetkezete, ahol az elmúlt években is kárt okozott a vad repce, kösse meg a szerződést a növényvédő állomással, hogy idejében kapják meg vetéseik a vegyszeres permetezést. A kitavaszodás elhúzódása miatt bizony megkéstünk a cukorrépa vetésével is. A jó termés érdekében fontos feladat, hogy minél hamarabb földbe kerüljön a cukorrépa, és jó porba nyós magágy készítésével serkentsük a cukorrépát gyorsabb kelésre, növekedésre. Április 10-ét írjuk. Ez azt jelenti: a földeken most minden percet ki kell használni, hogy a növények miinél hamarabb kifejlődhessenek, még a perzselő nyár melege előtt. Nem szabad elfelejteni, hogy minden késedelmeskedés kárt okoz, nemcsak a termelőknek, hanem az egész dolgozó népnek. Mindenki kára, ha. kevesebb kerül a zsákba! Ezekben a napokban Hajd.i- Bihar falvaiban fokozódjon a tavaszi munka üteme. A mezőgazdasági állandó bizottságok, a termelési bizottságok, tanácstagok, a falu kommunistái személyes jó .példamutatásukkal mozgósítsanak a gyorsabb munkára. Beszélgessenek el a halogatókkal, győzzék meg a tétlenkedőket arról, hogy a várakozásnak, kényelmes-kedésnek igen nagy az ára. Ezt majd az ő zsebük bánja. A korai vetés — több termés. Évszázadok tapasztalatát hirdeti ez. a mondás. Megyénkben a korai vetésben példát mutattak a termelőszövetkezetek. A görbeháza Ságvári, a biharnagybajomi December 21, az áimosdi Táncsics és a többiek hosszú sora mutatta a példát az egyénileg dolgozó parasztság számára. A debreceni termelőszövetkezetek cukorrépa vetési tervüknek 80 százalékát máris teljesítették. Megkezdték a burgonya ültetést, a napraforgó vetést. A falunak feladata, hogy kövesse az élenjárókat, és a legrövidebb időn belül alkalmas talajba elvesse a cukorrépát, árpát, zabot, napraforgót. Ahhoz, hogy megyénkben emelkedjen a mezőgazdaság termelése, elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyéni parasztgazdaságok mindenütt kövessék az élenjáró termelőszövetkezetek példáját. Dolgozzon földjeiken az eke és a vetőgép, használják ki a munkára alkalmas idő minden percét. Az utóbbi két nap esőzése fékezte a szántást-vetést. De ahogyan kiderül az idő, nyomban tartsanak határjárást, s ahol .szik- I kadt a föld. azonnal munkálkodjon az eke és vetőgép. Ne várjanak nagy tábláik egyszerre száradására, ahol hamarabb válik alkalmassá a talaj a munkára, ott azonnal dolgozni kell. Annak, hogy mi történik most a határban, sehol tétlen szemlélői ne legyenek a pártszervezetek és a tanácsok. Legyen jelszó: minden erőt a szántás-vetés gyorsítására. Az áimosdi Táncsics versenyre hívta a megye minden termelőszövetkezetét, vállalva, hogy bevetett földjeivel köszönti május 1-ét. Ezt kell elérni. De hogy elérhessük, eleven erővé kell tenni Hajdú-Biíiarban a versenyt. Sajnos, megyénk szár mos községében üresen találjuk a versenytáblákat, nem hirdetik a tavasza munkában élenjárók neveit, nem figyelmeztetik a kul- logókiaí gyorsabb munkára. A megye gépállomásain sem jobb a helyzet. Üresek a dácsőségtáblák, az íróasztalok fiókjában porosodnak a csatlakozások, versenyvállalások. A versenyeknek nincs nyilvánossága, tehát nincs előre lendítő ereje. Országosan is példamutató verseny indult a püspökladányi járás és a berettyóújfalui járás gépállomásai között, de a verseny csak papíron maradt. Hogy ez így történt, azért felelős a kei járás pártbizottsága, de felelős a Hajdú-Biihar megyei Gépállomást Igazgatóság is, hogy szinte hetekig tétlenül nézte a verseny el- altatását. ■ Az ipari munkásság példás szervezettséggel küzd és napról napra új eredményeket ér el, hogy május elsejét minél méltóbban ünnepelhesse. A falvak dolgozóinak is, hasonlóan az ipar dolgozóihoz, fokozniuk kell a munka ütemét. Ebihez azonban szükséges a verseny jobb szervezése, a legjobbak népszerűsítése, munkamódszerük ismertetése. Az elkövetkező napok munka- ütemének gyorsulása elengedhetetlenül szükséges falainkban. Élthez adjanak meg minden segítséget pártszervezeteink és tanácsaink. Ne felejtsék, a jó tavaszi munka a bő termés alapja, Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtását minden szakszervezet harci programjává kell tenni! A Szakszervezetek Országos Tanácsának V, teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának V teljes ülésén Gáspár Sándornak, a SZOT titkárénak megnyitója után Mekis József, az MDF Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke mondott beszédet. Mekis József elvtárs beszéde A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken tartotta V. teljes ülését, amelyen megjelent az MDF Központi Vezetőségének több tagja élén Rákosi Mátyás elvtárssal, az MDP. Központi Vezetősége első titkárával, továbbá jelen volt az ülésen a Minisztertanács több tagja is. Mekis elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy az egész magyar dolgozó néppel együtt a szakszervezetekben tömörült munkások és alkalmazottak is nagy lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát. Kétmillió szervezett dolgozó nevében tett Ígéretet. hogy a szakszervezetek minden erejüket összpontosítják a párt politiká jának végrehajtására. A Központi Vezetőség határozata. megszilárdította a párt tekintélyét, politikai, ideológiai egységét. és hangsúlyozta a munkásosztály, vezető szerepét, felelősségét a szocializmus építésében. A határozat világosan megmutatja a szocializmus építésének útját, és leleplezi a párt helyes politikáját eltorzító, jobboldali nézeteket. E nézetek mindenekelőtt a szocialista iparosítás lebecsülésében és abban mutatkoztak meg, hogy tagadták a nehézipar fejlődésének elsődlegességét. A jobboldali elhajlás káros következményei éreztették hatásukat az élet különböző területein. Lazult az állami, állampolgári fegyelem, csökkent a for- ■-cdíi'mi éberség, lényegében nem fejlődött az ipari termelés, emelkedett a termékek önköltsége és csökkent a munka termelékenysége. Az ideológiai, politikai harc lanyhulása következtében fokozódott az osztályeüenség támadása. erősödött a kispolgári befolyás. Meg kell állapítani, hogy a jobboldali nézetek pártunkban és államunkban azért válhattak ilyen veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs beszédeiben és cikkeiben támogatta ezeket az antlmarxista nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Pántunk Központi Vezetőségének határozata utal arra, hogy a tömegszervezetekben — köztük a szakszervezetekben is — mutatkoztak a jobboldali elhajlás megnyilvánulásai — folytatta Mekis József.- Hibás egyes szakszervezeti vezetők olyan nézete, hogy a szakszervezeteiében mutatkozó jobboldali elhajlásért kizárólag az elhajlást képviselő egyes pártvezető elvtársak a felelősek. Nem. elvtársak! A szakszervezetekben mutatkozó jobboldali elhajlások megnyilvánulásáért felelősség terhel bennünket, a szakszervezetekben dolgozó kommunista vezetőket. Ha ezt nem látjuk be, és világosan nem szögezzük le. nem lennénk képesek a hibákat kijavítani és helyesen megjelölni a határozatból adódó feladatokat. Senki sem tagadhatja, hogy a szakszervezeti munkában, a szakszervezeti vezetők körében eléggé általánossá vált annak figyelmen kívül hagyása, hogy a népjólet emelése lehetetlen a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem megszilárdítása. a selejtgyártás elleni harc. a minőség megjavitása ’ nélkül; hogy következetesen küzdenénk a lógósok, a lazaságok, a bércsalók ellen, a műszaki színvonal emelése, a termelés állandó járatása érdekében. Az ilyen törekvés . a . SZOT elnökségéinek munkájában is megmutatkozott. F.z természetesen kihatott az alsóbb -szakszervezeti szervek tevékenységére is. A helyzetet még jobbam súlyosbítja, hogy gazdasági és szakszervezeti vezetőink — folytatta — élére álltak olyan követeléseknek, amelyek figyelmen kívül hagyták népgazdaságunk teherbíró képességét és amelyek teljesítésére nem volt és nincs reális gazdasági alap. A munkafegyelem lazulásának égjük jellemző megnyílván olása, hogy a táppénzesek létszáma 1954-ben hazánkban eddig ismeretlen méreteket öltött annak ellenére, hogy a dolgozók egészségügyi ellátottsága a párt- és kormányhatározatok nyomán az előző évekhez mérten jelentős mértékben megjavult. Ezek a tények önmagukban is mutatják, hogy ez az út nem lehetett az életszínvonal tartós emelésének az útja — mondotta a továbbiakban Mekis József. — A szakszervezetek felelősségét növeli az a tény, hogy a munkásosztályból, a dolgozóktól egyre több figyelmeztetés hangzott cl, olyan figyelmeztetés, hogy ez a helyzet nem vezethet jóra, s ezt elsősorban a szakszervezeti funkcionáriusoknak és vezetőknek kellett volna ész- revenniök. Nem figyeltünk fel és nem közvetítettük a pártnak — általános és határozatlan jelzéseken túl — a legjobb, legöntudatosabb munkások véleményét, azokót, akik nagyon jól emlékezve a kapitalista időkre és összehasonlítva azt a fegyelmet, takarékosságot, ami a tőkés gyárakban volt, a mostanival, nem voltak megelégedve az 1953. júniusa után kialakult helyzettel. A szakszervezetekben mutatkozó jobboldali elhajlás tehát nem megfoghatatlan valami, hanem nagyon is élő - káros kihatásaiban lemérhető valóság. A továbbiakban Mekis József hangsúlyozta: A munkásosztály érdekvédelme mindenekelőtt a szocializmus eredményes építését követeli meg. Ehhez szükséges a tervek teljesítése, a gazdaságos termelés, a munka termelékenységének állandó növelése. Mindez szorosan összefügg a kollektív szerződések betartásával, a muhíkáiSGkról való állandó gondoskodással, a munkás- és egészségvédelem állandó javításával, azzal a politikával, amely* az életszínvonal emelésére irányul s ami egész szocialista építemunfkánk célja. Mekis József ezután részletesen ismertette a szakszervezetek soron lévő feladatait, .majd így foljd-atía: A Központi Vezetőség határozata világosan megjelöli, hogy a szakszervezetek előtt álló legfőbb feladat-: megértetni a dolgozókkal, hogy minden * termelésen, a tervek minden részletében való ütemes, egyenletes és gazdaságos teljesítésén múlik. Ahhoz, hogy ezeknek a feladatoknak eleget tehessünk, mozgósítanunk kell a dolgozókat, elő kell segíteni a munkások kezde- trénj’ezéseinek és alkotókészségének kibontakozását. A munka termelékenységének emeléséhez, a megjelölt feladatok közvetlen megvalósításához a legeredményesebb eszköz a mumkaverseny. a sztahanovista és újító mozgalom. Most fel kell eleveníteni mindazt a hősi hagyományt, amelyet a szocialista munkaverseny, a sztahanovista és újító mozgalom nálunk létrehozott és gazdagítani kell mindazokkal az új kezdeményezésekkel, amelyek a dolgozók körében nap-nap után létrejöttnek. Merítsünk bátran a nagy sztálini műszak, a kongresszusi és más nagy mura&aver- senyszalkeszok tapasztalataiból. Nyúljunk bátran vissza a sztahanovista mozgalom kezdeteinek nagy sikeredhez, amikor az egész ország ismerte az élenjáró szta- (íanovisták nevét, kezdeményezéseit és példájuk ezreket és tízezreket lelkesített új munkag'áí- zeknekre. Ezeket a h ag.yományokat elevenítette te) és gazdagította a felszabadulási verseny, amelyben munkásosztályunk új. nagy lendülettel követte a párt hívó szavát, hogy előre vigye a szocialista ipar fejlődését, a szocializmus építését. A felszabadulási verseny megmutatta. milyen hatalmas lehetőségek rejlenek munkás- osztályunk alkotókészségében és lelkesedésében, hogy a helyes célok milyen nagy fellendülést és munkalelkesedést váltanak ki a dolgozók tíz- és százezreiből. Uj mozgalmak születtek a felszabadulási versenyben, amelye- (Folytatás a 3. oldalon) KlI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM AMA 50 FlLLfcK VASÁRNAP, 1955. ÁPRILIS 10.
