Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-07 / 81. szám

rn Aa NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 7. CSÜTÖRTÖK Mhmvii fciless ai uj úrit miniszterelnök (MTI) Erzsébet angol királynő szerdán reggel kihallgatáson fogadta Anthony- Eden brit leül agyiminisztert. A kihallgatás so­rán a királynő Edent Nagy-Britannia miniszterelnökévé nevezte ki. u kedden lemondott Winston Churchill helyébe. Az angol alsóház szerda délutáni ülésén Eden vázolja majd az új kormány programját. Bonn titkos jegyzőkönyvben kötelezettséget vállait, hogy nem folytat tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársasággal HaT.stein bonni külügyi állam- iitkár egy nyugat-berlini sajtó- értekezleten közölte, hogy az Adenauer-kormány képviselői nem l ehetnek részt a német egy­ség ki”' ' öl tanácskozó esetle­get -=imj értekezleten. Hal’s:- miérté: A londo-ni megáll :• pod a sokhoz csatolt titkos pót jég rzőkönyvben Adenauer l-ötelei'.-ttséget vállalt, hogy nem folytai tárgyalásokat a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyával és nem tesz semmi olyan lépést, amely a Néniét Demokra- t ikus Köztársaság elismeréséhez vezethetne. Hallstein a továbbiak­ban azzal érvelt, hogy amennyi­ben a németek képviselőinek be­vonásával négyhatalmi értekez­letet tártai ának, elkerülhetetlen­né válnék a megbeszélésen Nyu- gat-Németország képviselőin kí­ttyty lityi SZÍNHÁZTÖRTÉNETI ADAT A Néplap március 27-iki számában megjelent s a Cso­konai Színház történetére vo­natkozó cikk -kényszerít an­nak publikálására, hogy az Állami Levéltárban végzett kutatásaim során egy érde­kes színháztörténeti feljegy­zésre akadtam, amely éppen régisége miatt, de helyi vo­natkozása miatt is, mint ku­tatót, érthető izgalomba ho­zott. Az adat 1527-ből való és Thaar András latin nyelvű végrendeletében fordul elő, aki „a színház melletti házát egyik atyjafiára hagyomá­nyozza“. — Tudom, hogy a rendkívüli adat mások ér­deklődését is felkelti, azért célszerűnek látom a szöveg eredetijét közölni: „Inter ce­tera verő bona sua tempora- lia domum suam in theatro Debreceniensi si-tam...“ Tisztában vagyok azzal, hogy itt semmiesetre sem a mai értelemben vett színhá­zat kell értenünk a theatrum kifejezés alatt, amely a XVI. század eleji Debrecenben még nem létezhetett, amikor még nagyobbrészt vályogból épült házak voltak a városban s csak néhány jobbmódú pol­gárnak volt kőből épült háza a Piacz utcán. Ezért emeli ki a végrendelkező is, hogy „kő­ből épült a -ház", amelyet atyjafiának hagy. De afelől sem lehet kétségünk, hogy nem alkalmi látványosságról vagy valami vándorcirkusz­ról — amely máról holnapra tovább állt — lehet itten szó: ez esetben nem tételezhető fel, hogy Thaar András erre utalt volna házának megje­lölésével kapcsolatban. — Emiatt mégis csak valamely állandó jellegű mutatványos helyre kell gondolnunk, amelynek mibenlétét tovább kutatni, tisztázni most már a várostörténeti kutatóik fel­adata lesz. Mert e meglepő tény itt van, megmásíthatat- lanul, az, hogy 1527-ben Deb­recenben theátrumról már szó van és ez nemcsak hely- történeti, hanem azt gondo­lom, hogy egyetemes magyar művelődéstörténeti szem­pontból, országos viszonylat­ban is megfelelő érdeklődésre tarthat számot. (mf) vül a Német Demokratikus Köz­társaság küldötteinek részvétele is. Bonn és a nyugati hatalmak ezzel kénytelenek lennének tény­legesen elismerni a Német De­mokratikus Köztársaságot is. Az Adenauernkormány ezért tisztá­ban van azzal, hogy az általa alá­írt titkos pót jegyzőkönyv célja, hogy megakadályozza a németek részvételét egy esetleges négyha­talmi értekezleten. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja ezzel kapcsolatban ismétel­ten rámutat a bonni kormány po­litikájának, nevezetesen Ade­nauer külpolitikájának nemzet­ellenes irányvonalára és hangsú­lyozza: ..Csak a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának politikája jelel meg az egész né­met nép nemzeti érdekelnék és ezért csalk a Német Demokrati kus Köztársaság kormánya be­szélhet az egész német nép nevé­ben. Kormányunknak a jövőben fokozatosan figyelembe kell ven­nie, hogy a nyugatnémet lakos­ság érdekeinek megvédése is fel­adataink közé tartozik, miután a bonni -kormány lemondott a nemzeti politika folytatásáról.“ II SZOVJETUNÓ faipari miniszté­riumának gyáraiban megkezdték a Progressz—3 típusú vízsugárhaj­tású motorosbárkák gyártását. A Progressz—3 már 25—30 centimé­ter mély vízben is használható, rendkívül gyorsjáratú, egyhelyben foroghat. Kitüntetések Hazánk felszabadulásának tize- dik évfordulója alkalmából kivá- * ló munkája elismeréséül : ♦ „MUKKÁ ÉRDEMREND'' kitüntetésit kapott Barczi Gyula, az MDP Hajdú- * Bihar megyei Bizottságának első» titkára, Tatár Kiss Lajos, a Hajdú-J Bihar megyei Tanács vb. elnöke, * Naqy János, az MDP Derecskéi Já-S rási Bizottságának első titkára, Becs. • kereki Sándor, a Tervező Iroda ve- * zetője. * „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉF.-Í DEMÉREM” kitüntetést kapott SzivósJ Péter, az MDP Püspökladányi Járási* Bizottságának első titkára. Báthori» István, az MDP Debreceni Jánísij Párt-végrehajtóbizottság mezőgazda- ♦ sági osztály ^ ezetöje. Takács József,» az MDP Hajdúszoboszlói Városi Bi- J zottság titkára. Csíki Béla debreceni * alapszer vezeti párt-titkár. Rapp János, S a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb. * elnökhelyettese, Vlqh József, a* Hajdú-Bihar megyei Tanács vb. el- * nökhelyettese. Takács Károly, a Bi- * harkeresztesii Járási Tanács vb. el- * nöke. Tarcsi Páterné, a Polgári Já-J rási Tanács vb. elnöke, dr Szelényi » Ferenc, a Debreceni Mezőgazdasági » Akadémia tanszékvezetőié. Iványi J Tibor, a Hajdú-Bihar megyei Tanács j igazgatási osztály vezetője, dr Soltész» György, a Hajdú-Bihar megyei Tanács * panaszcsoportjának vezetője, Varga * András, a Debreceni Járóműjavító» darukezelője, Jenes János, a Debre-J ceni Jár ást Tanács vb. elnökhelyette-» se, Bánhegyi Gáza, a Hajdúhadházi 5 Erdőgazdaság éjjeliőre. % „MUNKA ÉRDEMÉREM” kitünte-2 test kapott Csuka Irma, a Hajdú-1 Bihar megyei Párt-végrehajtóbizott-» Ság politikai munkatársa. Török 1st-* vánné, a Hajdú-Bihar megyei Párt- * végrehajtóbizettság politikai munka- v társa, Naqy Mihály, a Debreceni Jár-i nrűjavítö dolgozója, Ber.e Sándor, at Berettyóújfalui Járási Tanács vb.* titkára, Dudás Lajos Hajdúszoboszic» Város Tanácsának elnökli i- ettese, Ke-* rezsi Béla Hajdúszovát községi Ta-» nács vb. elnöke, Vass Gyula. Hosszu- pályi Pártbizottság titkára. Skara József, a Debreceni Mezőgaz­dasági Akadémia internátueának gondnoka, Győrfi János Nagyhegyes Községi Tanács vb. elnöke, Kiss Fe­renc, a Hajdú-Bihar megyei Begyűj­tési Hivatal dolgozója, Be.ónyes, Zsiqmond biharkeresztesi tanácstag, Domokos Sándor pedagógus, Hajdú­szoboszló. Kecskés Gyula pedagógus. Püspökladány. KTvács Gyű ané MNDSZ alapszervezeti titkár Deurt cen. Kiss Imre, a Hazafias Népfront berettyóújfalui bizottságának elnöke, özv. Szabó Antainé MNDSZ alapszer­vezeti vezetőségi tag, Hajdúböször­mény, Kovács István, Tiszagyulahazai Községi Tanács vb. elnöke. Meghalt Szele Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár Dr. Szele Tibor, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem Kossuth-díjas tanszékvezető tanára, a -matematikai tudomá­nyok doktora április 5-én Szegeden 37 éves kocában rövid beteg ség után meghitt. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem saját halottjának tekinti. Tetemét Szegedről Debrecenbe szállítják és szombaton temetik el. A Kossuth Lajos Tudomány­egyetemet súlyos veszteség érte kiváló fiatal professzora, dr. Szele Tibor váratlan el­hunytéval. Szele Tibor az absztrakt al­gebra számos területén végzett kiemelkedő kutatásokat. E ku­tatások fő része az Abel-féle csoportok elméletébe vág. ahol a Steiniíz-jéle testbővítéssel analóg-elméletei dolgozta ki. Számos olyan problémát vetett fel és oldott meg, amelyék bi­zonyos előre megadott tulajdon­sággal rendelkező összes Abel- féle csoportéit meghatározására vonatkoznak. Ezéken kívül több dolgozatban foglalkozott az Abel-féle csoportok direkt-fel­bontásaival és e munSkái révén szoros Iccpcsolatot teremtett a szovjet algebrai iskola több ki­váló képviselőjével, így K u- rossal, Kulikov val és Cser nyikov va l, valamint B. H. Neuman angol mate­matikussal. Az eddig felsorolta­idon túlmenően még számos ér­tékes eredményt ért el az Ar- tin-féle gyűrűk elméletében. Szele Tibort kiváló munkás­ságáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1952-ben Kossuth-dij jal tüntette ki. Eredményei szá­mos hazai és külföldi matema­tikus tudományos munkájához szolgáltak alapul. Egyetemünkön kifejtett ki ’■áló oktatói tevékenysége mel­lett a tudósképzést is nagymér­tékben segítette a fiatalabb kv ■ tató generációnak a legújabb kutatási módszerekbe való be­vezetésével. Tanítványai rajor gássál szerették. A Bolyai Társulat révén kap­csolódott be az egész ország matematikai életébe. A iársv. latban, mint a debreceni csoport alelnöke fejtett ki értékes te­vékenységet, ezenkívül egyetem: városainlkban számos alkalom­mal ismertette a Bolyai Társv lat előadásai keretében a mo­dern algebra legújabb eredmé­nyeit. A Magyar Tudományos Akadémia is számos alkalom­mal kérte fel tudományos elő­adások tartására. Egyetemünk és a magyar ■matematikai élet az elhunytban kiváló tudósát gyászolja. Angliában betiltották a „Comics”-okat A londoni rádió jelentése sze­rint az angol alsóház elfogadott egy törvényjavaslatot, amely az erkölcstelenséget, bűntetteiket, szadizmust és erőszakot népsze­rűsítő úgynevezett „Comics“-ok és egyéb ifjúsági kiadványok betiltásáról intézkedik. A távol-keleti helyzetről ELŐADÁS A PARTOKTATÁS HAZÁBAN Április 8-án, pénteken délután Gárdos Miklós elvtárs, a Köz­ponti Előadói Iroda tagja előadást tart a távol-keleti helyzetről. Előadása végigvezet a nemzetközi helyzet távol-keleti eseményein, az elnyomott népek felszabadító harcain. Ismertetni fogja a Delhi­ben folyó 18 ázsiai ország értekezletét,. továbbá az afrikai—ázsiai népek bandungi értekezletéről, a tajvani helyzetről kapunk felvi­lágosítást. A nagy érdeklődéssel várt előadást 6 órakor kezdik a Pá-rí- oktatás Házában. Huszonöt éve alakították a Lsniiwendet Huszonöt éve alapítottak a Lenin-rendeí, a Szovjetunió legnagyobb kitüntetését. A ki­tüntetés alapításáról a Szovjet­unió Központi Végrehajtó Bi­zottsága Elnökségének 1930. áp­rilis 6-i határozata intézkedett. Március közismerten a tavasz hónapja, de „ebből“ az elmúlt márciusban nagyon kevés ré­szünk volt. Úgy látszik az idő­járás megismétli önmagát és akár az elmúlt 1954. év már­ciusa, úgy a mostani március is a hideg márciusok közé tar­tozott. A z a kedvezőtlen időjárási fordulat, amely február 18-a táján állott be, ami­kor az addigi szokatlanul eny­he időjárás után ismét téli na­pok következtek, nem ért vé­get február utolsó napjaival, hanem mintegy 4 hétig tartva, március 20-ával végződött. Március 20-ával az addig szűn­ni nem akaró hideg északi sze­leket váratlanul igen meleg déli légáramlás váltotta fel, amelynek nyomán a hőmérsék­let egyik napról a másikra ugrásszerűen emelkedett, és a télből egyszerre bejutottunk a tavaszba. Sajnos, ezt a kedvező tavaszüas időjárást nem sokáig élvezhettük. Ez pontosan egy hétig tartott. 28-án újból feltá­madtak a sarki szelek és erős hőmérsék leicsökkenés nyomán, ha nem is téliesre, de kelle­metlenül hidegre fordult az idő. Ez a márciusi időjárás története. A hónap középhőmérséklete 3,7 fok volt, azaz az elmúlt hó­nap hőmérlege 1,5 fokkal ma­radt az átlagos mögött. Ho-gy a hiány csak ilyen csekély mértékű, azt az egyhetes ta­vasznak köszönhetjük. A hó­nap első napjaiban, G-áig, té­lies az időjárás. A napi közép- hőmérséklet a fagypont alatt A TAVASZ? maradt, sőt egy napon, 3-án még a déli órákban sem emel­kedett a fagypont fölé. Ezekre a napokra esik a legnagyobb hideg is, 4-én 2 m magasságban —10,7, 5-én —9.8 fokra süly- lyedt a hőmérséklet. A talaj­mentén azonban az első eset­ben —16,6, a másodikban —12,3 fokot mérlek. Március 6-a után kissé fokozódott a nappali meleg, de ennek mér­téke a 10 fokot csak 21-én ha­ladta meg. Addig egyetlen nap sem emelkedett a 10 fok fölé, az éjjeli fagyok pedig állan­dóak voltak. Az elmúlt hónap tavaszi időszakában, mely a délről beáramlott szubtrópusi levegő hatására alakult ki, ez időjárás gyors ütemben igye­kezett pótolni azt, amit eddig elmulasztott. Az éjjeli fagyok megszűntek és 25-én, 26-án a hőmérséklet csúcsértéke meg­haladja a 20 fokot. A hónap utolsó napjaiban, amint azt már említettük, ismét hidegre fordult az idő, 2—3 fokos fa­gyok voltak éjjel, a nappali hőmérséklet pedig 10 fok aiátt maradt. A tavasz és főleg a tavasz eleje, március,' április, az erős szelek, szélviharok időszaka. , E bben bőven volt részünk az elmúlt hónapban is. A hideg időszakok al­kalmával északról, északkelé: ről, az enyhe napok alkalmá­val pedig délnyugatról, nyu­gatról fújt a szél. A szeles na­pok száma megközelíti a 10-et. A tavasz fogalmával elvá­laszthatatlanul kapcsolódik egybe a • bőséges napfény, de amint végig az egész tél fo­lyamán nagyon kevés volt a napsütés az 1955-ös esztendő első tavaszi hónapjában is. Ed­dig 94 órán át sütött a nap, ami a márciusban esedékes 146 órával szemben 50 órányi hiányt jelent. Főleg a hónap első két­harmada tűnt ki napfény sze­génységével, míg az utolsó 'harmadban az enyhe időszak­ban és a hóvégi hidegebb na­pokban is bőségesebb volt a napsütés. D acára a borult napfény­szegény időjárásnak, a csapadék nem volt bő­séges. Mindössze 20 ram hul­lott le az eddig eltelt napok alatt, amely a különben is ke­vés márciusi csapadókátlagfhoz képest (35 mm) 15 mm-e.s hiányt jelent. Tekintettel azon­ban az elmúlt téli hónapok bő­séges csapadékára, ez a hiány nem tekinthető kedvezőtlen 'körülménynek. Mezőgazdasági szempontból az elmúlt hónap nem sok di­cséretet érdemel. Az erős éjjeli fagyok, amelyet tetemes nap­pali fölmelegedés követett, nem voltaic kedvező hatással az őszi vetések fejlődésére, sőt abban inkább kárt okoztak. Az erős fagy továbbá meggátolta a tavaszi munkákat is, kivéve a rövid ideig tartó „tavaszt''. csak a kedvező fekvésű helye­ken volt lehetőség arra, hogy a tavaszi munfcála tokát elvégez­zék. A hó utolsó napjaiban be­következő fordulat azonban szintén nem nevezhető kedve­zőnek, a növényzet fejlődését visszaveti és a már rügyezés előtt álló gyümölcsMfcnál pe­dig a rügyek elfagyását okoz­hatja. A kedvezőtlen márciusi idő­járás nemcsak a mezőgazdasá­gi munkálatokat hátráltatja, de késik a kitavaszodás is. A hát­rány nnár most is több 'hétre tehető, pedig minden nap. amely az erős fagyok követ­keztében a vegetációs időből elvész, a jövő termést károsít­ja. Az időjárás jellege az elmúlt márciusban teljesen megfelelt annak, aminek legutóbbi jelen­tésünkben jeleztük. Lassan t&- vaszodott visszaesésekkel. M iképpen fog az időjárás a következő április hó­napban alakulni? Hideg március után rendesen meleg április következik. Reméljük, hogy az 1955-ös év áprilisa nem lesz 'kivétel ez alól, és a meleg és napfény, amelyet oly régen nélkülözTÜnk, a mostani „zord napok“ után bőségesen áll majd rendelkezésünkre és kipótolja azt, amit eddig hiányoltunk. Dr, Berényi Dénes már

Next

/
Thumbnails
Contents