Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 6. SZJiRJDA április 4-e nemzetünk legnagyobb ünnepe Ünnepi nagygyűlés Debrecenben felszabadulásunk 10. évfordulójának napján Április 4-re ünneplőbe öltözött Debrecen. Már délelőtt háromnegyed 10-íkor teljesen megtöltötték az Arany Bika előtti teret az üze­meli, vállalatok csoportosan felvonuló dolgozói. Es ahogy fogytak a percek, a mellékutcákból emlő emberfolyamok egyre inkább hatalmas ember tengerré dagasztották az ünnepi nagy­gyűlésre várakozó tömeget. A fejek felett a zászlóknak, jelvényeknek, feliratoknak egész erdeje hullámzott. A táblákon nevek, százalékok hirdettél! a kimagasló teljesítményeket, egyének és vállalatok termelési eredményeit. . A Kossuth-szobor előtti díszemelvény piros- fehér-zöld szegélyű vörös hátterén nagy arany­színű babérkoszorúban büszkén 'hirdette a tizes szám, hogy immár tíz éve szabad ez az ország, tíz éve, hogy a szovjet hadsereg felszabadító Szabó István elvtárs Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves Elvtársak! Tíz esztendeje annak, hogy a nagy szovjet nép dicsőséges had­serege leverte a magyar nép ke­zéről a bilincseket és az egész or­szág szabad lett. 1945. április 4-én valóra vált az, amiért dicső elő­deink oly sok áldozatot hoztak. Ezért április 4-e nemzetünk legna­gyobb ünnepe. A szovjet nép legjobb fiai ál­dozták életüket szabadságunkért, a szovjet katonák vére öntözte hazánk földjét. A mi szabad éle­tünk az ő vérük által öntözött földből gyümölcsözik. Ezért minden magyar dolgozó, aki szereti szabad hazáját, mély hálaérzéssel, ragaszkodással barátja a szovjet népnek. A magyar szabadság születésé­nek nagy napja óta munkában és sikerekben gazdag évtized telt el, amely tovább erősíti népünkben annak tudatát, hogy hazánknak a felszabadítás évezredes törté­nelmünk legnagyobb jelentőségű eseménye. Alig tíz esztendeje, hogy a fa­siszta fenevad-at saját barlangjá­ban terítették le, máris újabb há­borús veszéllyel fenyegetik az emberiséget az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak irányí­tásával. A világ minden részében háborús • csoportosulásokat igye­keznek létrehozni, hogy állandóan rettegésben tartsák a népeket és előkészüljenek egy újabb, veszé­lyesebb és pusztítóbb háborúra. Az ‘Egyesült Államok Imperia­listái s szövetségesei nem nyugod­tak bele a Távol-Keleten elszen­vedett vei eségoikbe, hanem azon tevékenykednek, hogy feltámasz- szák Nyugat-Németországban a fasiszta német hadsereget és fel­sorakoztassák a béke és a szo­cializmus tábora ellen. A nyugat­német fasiszta hadsereg felállítá­sa nagymértékben növeli a há­borús veszélyt Európában, de vi­lágméretekben is. Azzal, hogy el­látják őket atom- és hidrogén­bombákkal, a történelem legpusz­títóbb háborúját készítik elő. Nekünk magyaroknak külön ér­dekünk. hogy egységesen harcol­junk Nyugat-Németország fel­fegyverzésének megakadályozá­sáért. Hazánkat évszázadokon ké­résziül sokszor feldúlták és kira­bolták a német -hódítók. Szenve­dés, nyomor, gyilkolás kísérte útjukat. A második világháború­ban tönkretették városainkat, felrobbantották üzemeinket, el­hurcolták javainkat; elraboltak 1320 mozdonyt, 4700 vasúti személykocsit, 50 406 teherkocsit, 63 900 sze­mély- és teherautót, 370 sze­mélyszállító és vontató hajót, 415 fontosabb gyár felszere­lését. 605 000 szarvasmarhát. 250 000 lovat. másfélmillió sertést és 500 000 juhot. Fel­robbantották az összes dunai és tiszai hidakat. Az egész országban nincs olyan család, amelynek a két világhá­ború alatt ne esett volna valaki­je áldozatul a német militari z- musnak és ne szenvedett volna komoly anyagi károkat. Ma még többet pusztítana egy esetleges háború: 10 éves munkánk hatal­mas eredményeit, Ezért küzd harca lehetővé tette számunkra egy új ország alapjainak lerakását. Jóval 10 óra előtt ott állt az emelvényen az ünnepi nagygyűlés szónoka, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek tagja. Ott volt Barczi Gyula elvtárs, az MDP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának tit­kára, Tatár Kiss Lajos elvtárs, Hajdú-Bihar me­gye Tanácsának vb. elnöke. Ménes János elv­társ, Debrecen Város Tanácsának vb. elnöke, továbbá a párt és a városi tanács képviselői, s a termelés élenjárói. Pontosan 10 órakor Bevésik István elv-társ­nak, a Hazafias Népfront debreceni bizottsága elnökének megnyitó szavai után Szabó István altábornagy elvtárs, a következő ünnepi beszé­det mondotta: ünnepi beszéde hogy az inflációból nincs kivezető út. A Magyar Kommunista Párt. támaszkodva munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk áldozat­kész munkájára kijelentette, hogy 1946 augusztus 1-re megteremti a jó forintot és ezzel gazdasági fej­lődésünknek lefekteti szilárd alap­jait. Az Ígéretből tett lett és az ország gazdasági élete stabilizá­lódott. így rátérhettünk az ország újjáépítésére, a hároméves terv megvalósítására. A hároméves újjáépítési terv során nagy beruházások történtek Debrecenben is. A földbirtokos rend felszámo­lása utón megindult a roham a munkásosztály elnyomói, a ban­károk, gyárosok és bányabárók ellen. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesítésé­vel a munkásosztály egységes ere­jével, szövetkezve a dolgozó parasztsággal, végső rohamra indultunk a kapitalizmus fel­számolásáért. Ez a roham si­kerrel végződött és 1948-ban hekövetkezett a fordulat éve. Ekkor végérvényesen a dol­gozó nép kezébe ment át a hatalom. Ezután pártunk elkészítette az ötéves tervet. Az ötéves terv ada­tainak nyilvánosságra hozásakor károgtak és rikácsoltak néoünk ellenségei. Sokszor az ingadozók és kishitűek is csatlakoztak hoz­zájuk. Azt mondták, ho^v az öt­éves tervet emberileg lehetetlen megvalósítani. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy megvalósítottuk az ötéves ter­vet és megváltoztattuk ha­zánk jellegét. Elmaradott ag­rár-ipari országból fejlett me­zőgazdasággal rendelkező ipari országgá fejlődtünk. Debrecen jellege is megválto­zott, A régi. megdohosodott civis levegőt felváltotta a friss, szabad levegő. Eltűntek a régi vaskala­pos városatyák, akik a nép nyo­morát konzerválni akarták. Ma örömmel nézik a debreceniek gyö­nyörű alkotásaikat, melyei! az öt­éves tervben épültek, a Ruha­gyárat, a Hajdúsági Gyógyszer- gyárat, a Gördülőcsapágy gyárat és a többieket. A mezőgazdaságban is forra­dalmi változások történtek. Deb­recen szűkebb területén 35 ter­melőszövetkezet, két állami gaz­daság, Mezőgazdasági Akadémia és Kísérleti Tangazdaság folytat nagyüzemi gazdálkodást. Az 1954. évi zárszámadásnál a 29 termelő- szövetkezet vagyoni értéke több mint 45 millió forintot tett ki. A város környékén lévő szövetkeze­tek közül 11-et már villamosítot­tak. Eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mi né­pünk már nem az. ami a Horthy- rendszer alatt volt. A munkások többsége már öntudatossá vált. Dolgozó parasztságunk is meg­változott a tíz év alatt. A munkásosztály kiépítette velük szoros szövetségét cs ez lett hatalmunk alapja. Értelmiségünk döntő többsége sem a régi. ma már nem elsza­kadva a dolgozó néptől, hanem vele együtt menetel. Nagy részük már a munkások é-? parasztok gyermekeiből került ki, Tehát egységesen a magyar nép a há­borús készülődések ellen. Ezért fogadta minden hazáját szerető magyar dolgozó megelégedéssel a moszkvai értekezlet deklaráció­ját, amely a német felfegyverzés okozta veszély elhárítását, né­peink szabadságának védelmét szolgálja. Szocialista építőmunkánk során pártunk és kormányunk soha egy percre sem feledkezett meg ar­ról. hogy biztosítsa népünk sza­badságát. hazánk függetlenségét. Ezért mindent megtesz orszá­gunk védelmének biztosítására, a néphadsereg erősítésére. Amilyen jogos büszkeséggel mondjuk, hogy a magyar népnek van hazája, van mit megvédenie, ugyanolyan határozottsággal mondhatjuk, hogy van mar a magyar népnek hadserege is a haza védelmé­re. Olyan hadserege, amely meg tudja védeni a hazát. Az Egyesült Államok imperia­listáinak atom- és hidrogénbom­ba fenyegetéseire Molotov elv­társ megadta a választ a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának ülé­sén, ahol többek között azt mon­dotta: ,.A szovjet tu lósok, mér­nökök és technikusok rövid idő alatt olyan eredményeket értek el, amelyek a szovjet állam rend­kívüli lehetőségeit bizonyítják. Odáig ment a dolog, hogy a hid­rogénfegyver előállításában, a szovjet emberek olyan sikert ér­tek el, hogy nem a Szovjetunió, hanem az Amerikai Egyesült Ál­lamok kerül az elmaradottak helyzetébe." Tisztelt Nagygyűlés! Tíz évvel ezelőtt nagyon mély­ről kellett elindulnunk. Hitler fasisztái és magyar ügynökei a pusztulás szélére sodorták orszá­gunkat. A magyar nép döntő ré­sze teljesen bizonytalanul látta a jövőt. A legtöbbnek az volt a vé­leménye: ahhoz, hogy a háború romjaiból felépítsük az országot, legalább 15—20 évre lesz szük­ség. De ennyi idő alatt is csak külföldi kölcsönnel, azonban nem így történt. A Magyar Kommunista Párt kiadta a jelszót, hogy lesz ma­gyar újjászületés. A haza újjáépí­téséért összefogta a nemzeti erő­ket a Függetlenségi Népfrontba. A munkásosztály elsőnek állt talpra és megkezdte a romok eltakarítását, az üzemek és gyárak, helyreállítását. A dol­gozó nép követte a párt hívó szavát, hogy a régi rend bű­neit eltakarítsa, 1945 tavaszán a Magyar Kom­munista Párt javaslatira meg­kezdődött a földbirtokok felosztá­sa. A munkások a párt irányí­tásával kimentek a falvakba, ahol a cselédek és szegényparasztok örömmel fogadták a földreform hírét. Debrecen határában is 30 000 hold földet osztottak szét, négyezer nincstelen parasztnak. 1945—46-ban egyrészt a hábo­rú következményei, másrészt a volt uralkodó osztály ittmaradt képviselői, soha nem látott in­flációt zúdítottak népünk nya­kára. Azt gondolták, hogy ha az országot gazdasági pusztulásba viszik, annak súlyos politikai kö­vetkezményei lesznek. A polgári pártok együttesen hangsúlyozták* hús a nép húsából, vér a nép vé- ♦ réből. ♦ Elvtársak! » Sikereink mély forrása, hogy ♦ dolgozó népünket a Magyar Dől- ♦ gozók Pártja vezeti, amely fel van ♦ vértezve a marxizmus-leninizmus ♦ tudományos világnézetével. A ♦ kommunisták ismerik a társada- ♦ lom hajtóerőit, a fejlődés törvé- ♦ nyeit. A marxizmus-leninizmus • iránytű a kezünkben, hogy mer- ♦ re kell haladni. } Egyesek azt mondják, hogy hí- * bákat is követtünk el Igaz. de ♦ van erőnk azt feltárni és kijaví- ♦ tani. Ezzel a jó tulajdonsággal ♦ csak a kommunisták rendelkez- J nek. _ i Tízéves munkánkat nem a hí- í bák jellemzik, hanem az. hogy } győzelemről győzelemre ve- J zetjülc népünket. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége március­ban megtartott ülésén elfog’- dott határozataival dolgozóink nagy többsége egyetért és » nagy lelkesedéssel fogadta { azokat. j Népünknek az az akarata, hogy * az ellenséges elemek, kulákok ne ♦ legyenek szabadjára engedve, ha- ♦ nem érezzék a proletárdiktatúra J ereiét. 5 Pártunk 1953. júniusi és a III. 5 kongresszus határozatai helyesen J szabták meg a további feladató-} kát. valamint a hibák ldiavítását } is. Egyesek azonban, akik meg- { iiedtek az osztályharc folytatásé- } tói. a párthatározatokat megal- { kuvó kispolgárok érdekének mes- } felelően próbálták magvarázni. J Lemondtak a mezőgazdaság szó- * cialista átszervezéséről, a nehéz- } ipar fejlesztését pedig alábecsül- i lék. Az elért npgvszerű eredmé-J nyékről hallgattak, s pz cm-éni } Gazdálkodást dicsőítették. Allan- • dóan életszínvoralemelkedévől $ beszéltek, anélkül, hogy a terme- lékenvsé« fokozásáért, az önkölt­ség csökkentéséért harcot foly­tattak volna. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy a nehéz­ipar elsődleges fejlesztése nél­kül nem lehet a mezőgazdasá­got gépekkel és műtrágyával ellátni, nem lehet honvédel­münkét erősíteni, nem tud­juk könnyűiparunkat fejlesz­teni. Ezért a nehézipar háttér­be szorítása nem szolgálná a szocializmus építésének ügyét. A mezőgazdaság szocialista át­szervezését támogatja pártunk és kormányunk, mert meg vagyunk arról győződve, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli ót a parasztság fel- emelkedésébe-’ ős a többler- meléshez, :le ugyanakkor félreérthetetlenül leszögezzük, hogy szigorúan az önkéntesség és meggyőzés elve alapián kell fejleszteni a mező- gazdasági szövetkezeteket. A-z agvénileg gazdálkodó parasztokat oedig továbbra is támogatni kell, hogy minél nagyobb eredménye­ket tudjanak elérni. Elvtársak! Nagy utat tettünk meg 10 év alatt. Tíz esztendeié annak, hogy a náci hordákat kiűzte hazánk­ból a dicsőséges szovjet hadsereg. Nem hódítóként jöttek, hanem a szabadságot hozták számunkra. Ennek a hadseregnek minden harcosát, tisztjét és tábornokát nem az elnyomás, hanem a más néoek felszabadítási vágya vezé­relte. Ez a forrása barátságunk el­mélyülésének, melyet ápolnunk kell. A szovjet barátság erősítése hazánk erősítését is jelenti: igazi hazafi csak az lehet, aki ennek szellemiből né­peink között az örök és szét- bonthatatlan barátságot fej­leszti. Szabó István elvtárs beszédét nagy tapssal fogadták, majd az ünnepi nagygyűlés az Internaciö- náléval ért véget. Délután kultúrműsor és sport- rendezvények tették még emlé­kezetesebbé a nasv ünnfDet. Este színpompás, tűzijáték volt, ame- Lvet több ezren néztek végig; Koszorúzás! ünnepségek a szovjet isi emlékműveknél Hálás kegyelettel emlékezett meg Debrecen dolgozó népe a második világháborúban hősi halált halt szovjet hősökről, akik legdrágább kincsüket it­ták hazánk, dolgozó népünk szabadságáért. Felszabadulásunk nagy Un.;. - pén, április 4-én délelőtt he­lyezték el a hála és a kegye t koszorúját az Alföldi paíon előtti szovjet hősi emlékművön Pontban 9 órakor az emlékro í előtt felsorakozott díszszáz:-1 parancsnokának jelentésit Szabó István altábornagy, hon­védelmi miniszterhelyettes fo­gadta, aki ellépett a díszszaza:! arcéle előtt. A m agyár és a szovjet himnusz elhangzása után Ménes János. Debrscc i Város Tanácsának elnöke mon­dott beszédet. Elsőnek a Magyar Dolgozók Pártja Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága nevében Barczi Gyula. a Hajdú-Bihar megyei Párt- bizottság első titkára he­lyezett ei koszorút az emlékmű talapzatára. Az MDP Debreceni Városi Bizottságának koszorú­ját Baranyai György, a városi pártbizottság titkára; a Debre­ceni Járási Pártbizottság ko­szorúját Füri Gábor; a I-Iajdu- Bihar megyei Tanács koszorú­ját Tatár Kiss Lajos, a megye, tanács vb. elnöke; Debrecen város Tanácsa koszorúját Mé­nes János, a városi tanács vb. elnöke, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsá­gának koszorúját Májkut Tibor, a Hazafias Népfront megyei irodájának titkára. és Csáki Já­nos, a Hazafias Népfront haj­dúböszörményi bizottságának elnöke, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának koszorúját Bencsik István, a Mezőgazda­sági Akadémia igazgatója he­lyezte el. A szovjet hadsereg hevében N. P. Gladkov ezredes kosza- rúzta meg a hősi emlékművet, majd a szovjet családok és a szovjet gyermekek koszorúját helyezték el az emlékműre. A magyar néphadsereg nevé­ben Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium Hajdú- Bihar megyei Főosztálya nevé­ben Mester Sándor százados, a főosztály vezetője, a DISZ fia­talok nevében Zsíros Lajos, a DISZ debreceni városi bizott­ságának titkára, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa nevében Faricas István, az SZMT elnö­ke, az MNDSZ nevében Sto- zicski Ferencné, az MNDSZ megyei titkára helyezett el ko­szorút. Ezután az üzemek, az. egyetemek képviselői koszorúz- ták meg az emlékművet, majd a Csokonai Színház dolgoz: i nevében Solti Bertalan Kos- suth-díjas helyezte el a meger - lékezés koszorúját. Végül az is­kolák, majd a sportolók koszé- rúzták meg a szovjet hősi em­lékművet. Hétfőn délelőtt megköszöni - ták az állomás előtti, Kos.su: a utcai szovjet hősi emlékműve­ket és a kegyelet virágait he­lyezték el Debrecen dolgozói a Köztemetőben eltemetett szov­jet hősök sírján. Egv nagysikerű kiállítás A Könnyűipari Minisztérium Hajdú-Bihar megyei Ipari Ta­nuló Iskolájának növendéke: hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulójára saját maguk készítette munkadarabokból ki­állítást rendeztek. A kiállítás, amely két napig — április 3-án és 4-én — volt nyitva, nagy testszést aratott. A kiállított tárgyak mind azt bizonyították, hogy az iskola tanárikara és a szakmai okta­tók nagy körültekintéssel neve­lik a fiatalokat a szakmák is­meretére. az ipari tanulók pe­dig legjobb tudásuk szerint igyekeznek tanulni, hogy szak­májuk mesterei lehessenek, %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents