Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

le*űü. APK'.LIÜ 6. SZtiAiuÁ NÉPLAP 5 Díszünnepség az Operaházijait hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóján Haiaimas ielkesedésseí iinnepeite Budapest népe hazánk (elszabadulásának tizedik évfordulóját (Folytatás a 4. oldalról) termelőszövetkezetek fejlesztésé­nek és minden szükséges intézke­dést megtesz azok gyarapítására, ugyanakkor segíti a szövetkezetbe vala­mely okból még be nem lé­pett, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy emeljék mezőgazdasági termelésük színvonalát az egész nép érdekében. A mezőgazdaság felemelkedése <?s szocialista átszervezése felada­tainak megoldásában egyre na­gyobb szerepet játszanak a gépál­lomások, amelyek száma évről évre növekszik. Az ország mező­gazdasága sok ezer traktorral, kombájnnal és más korszerű me­zőgazdasági géppel rendelkezik. A szovjet nép forrón kívánja a magyar dolgozóknak, hogy sike­resen oldják meg a mezőgazda­ság sokoldalú és gyurs fellendi- dítétének nem könnyű, de nemes feladatát. (Taps.) Elvtársak! Az elmúlt évtizedet a magyar dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának jelentős emelkedése jellemzi. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kor­mány fáradhatatlanul gondosko­dik a nép jólétének emeléséről, és ennek eredményeképpen az or­szágban megszűnt a munkanél­küliség, a régi Magyarország iga­zi átka, eltörölték a háborús évek örökségét, a jegyrendszert, rend­szeresen csökkentik az élelmisze­rek ée közszükségleti cikkek árait, nő a munkások és alkalma­zottak reálbére, valamint a dol­gozó parasztok jövedelme. Egyre szélesebb méreteket ölt a lakás­építkezés. A város és a falu dolgozói jólétének emelése, növekvő anyagi és kulturális szükség­leteik kielégítése, a népi hata­lom igen fontos feladata. Tel­jes határozottsággal ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újratermelés és a munkatermelékenység minden módon való emelése alapján, a további szocialista iparosí­tás alapján oldható meg sike­resen. A dolgozók életszínvonalának emelése, a mezőgazdaság fellen­dítése és a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak további fej­lesztése elképzelhetetlen a nehéz­ipar szüntelen fejlesztése nélkül. A nagy Lenin, mint ismeretes, arra tanított, hogy ,,a szocializ­mus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgaz­daság átszervezésére is képes“. Minden eltérés a nehézipar elsőd­leges fejlesztésének lenini—sztá­lini elvétől elkerülhetetlenül az egész népgazdaság aláásásához vezel. Meggyengíti az ország gaz­dasági erejét és védelmi képes­ségét. A magyar munkásosztály leg­komolyabb feladatát a munka termelékenységének minden mó­don való emelésében látja. „A munka termelékenysége — mint nagy tanítónk, Lenin mondotta — ez végeredményben a legfonto­sabb. a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.“ A munka termelékenységének foko­zatos emelkedése nélkül a szocia­lizmus végső győzelme elképzel-: heteden. A Magyar Népköztársaság nagv sikereket ért el az új, tartalmá­ban szocialista, formájában nem­zeti kultúra fejlesztése terén. Ma­gyarország történelmében először vált a kultúra és művészet a szé­les néptömegek kincsévé. A Hor- thy-rendszer és a monarchia ural­mának idején a főiskolák kapui lényegében zárom voltak a dolgo­zók előtt. Ma az egyetemeken és az ország többi főiskoláin a mun­kások, parasztok és a dolgozó ér­telmiség gyermekei tanulnak. A magyar főiskolai hallgatók száma 1938-hoz képest megnégyszerező­dött. Növekszik az új, a népből jött és vele elválaszthatatlanul összeforrott értelmiség. A szocia­lizmus építésének közös munká­jában elfoglalták méltó helyüket a régi értelmiség képviselői is, akik minden erejüket népük szol­gálatába állítják. örvendetesek a magyar tudó­sok, írók, színészek, festők, szob­rászok, zeneszerzők sikerei. A magyar kultúra kimagasló képviselőinek művei széles körben ismeretesek orszá­gunkban, és méltán örvende­nek a szovjet nép körében tiszteletnek és szeretetnek. Elvtársiak! A népi hatalom di­cső évtizedé.-ek eredményeit ösz- szegszve, megelégedéssel keil megállapítani, hogy a szocializ­mus győzelméért vívott harcban egyre erősödik a párt és a nép egysége, A Magyar Dolgozok Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizalmát és forró szeretetetét élvezi. (Taps.) A ma­gyar nép erkölcsi és politika! egységének és összeforroltságá- nak megszilárdítása, a munkás­osztálynak pártja köré való tö­mörülése záloga a népi demokra­tikus rend megingathatatlansá- gának és a szocializmus győzel­méért folytatott harc további si­kereinek. Ismeretes, hogy a szocialista építés számos nehézséggel és aka­dállyal járt és jár. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdésével, a hibák és hiányosságok bútor fel­tárásával, határozottan elejét vé­ve a marxizmus—leninizmusíól való bármilyen elhajlásnak, a Magyar Dolgozók Pártja bizto­san vezeti az országot további győzelmei? felé. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nem­rég megtartott ülése, mint is­meretes, megvitatta a politi­kai helyzetet és a párt fel­adatait. Az ülés határozatai mélyrehatóan elemezték az ország gazdasági helyzetét, nemcsak megjelölték az ered­ményeket, hanem feltárták a szocialista építésben mutatko­zó hibákat és hiányosságokat, és helyesen határozták meg a hibák kijavításához szüksé­ges intézkedéseket és a népi demokratikus rendszer továb­bi erősítésének és fejlesztésé­nek feladatait. Az ülés határozatai nemcsak a párt, hanem az egész nép egy­hangú támogatásával találkoztak, ami arról tanúskodik, hogy ezek a határozatok megfelelnek az egész ország alapvető érdekei­nek. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésének határozataira úgy tekint, mint a testvérpárt har­ci programjára a jelenlegi szakaszban. (Nagy taps.) Neon lehet kételkedni abban, hogy a magyar nép, pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának és a párt Központi Vezetőségének Irányításával új sikereket fog el­érni az ország gazdasági életének felvirágoztatásában és a dolgozók jólétének emelésében, a szocia­lizmus magyarországi építésének nagy ügyében. Kedves elvtársak! AN Magyar- ország felszabadulása óta eltelt évtized a magyar és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok megszilárdításának és fejleszté­sének évtizede volt. Az 1948. február 18-án aláírt szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés és a többi szerződés, amelyet a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok között kötöttek, a né­pek szoros együttműködésének ügyét szolgálja, függetlenségük és szuverenitásuk kölcsönös tisz­teletben tartásánál? alapján. A béke, demokrácia és szo­cializmus táborának országai közötti szoros együttműködés igen fontos eszköze a bizton­ság megszilárdításának, nagy hozzájárulás az egész világ egy­szerű embereinek közös har- ♦ cához az új háború kirpb- - bantása ellen. * Az országaink közötti baráti ♦ kapcsolatok alapja maguknak a j népeknek mély érdekközössége. ♦ a nemzetközi szolidaritás. £ A Szovjetunió, a Kínai Nép- J köztársaság és a népi demokra- £ tikus országok változatlanul bé~ t kepolítikát folytattak és folytat- £ nak, építik kapcsolataikat min- ♦ den állammal, nagy és Ids álla- * mokkái egyaránt, a népek szuve- * rénitásának és valódi .nemzeti £ függetlenségének tiszteletben tar- • tása alapján, az egyenlőség és a 5 kölcsönös előnyök, a belső ügyek- J be való bs nem avatkozás alap- £ ján. Mindez lehetőséget biztosít £ az államok békés egymás mellett » élésére, függetlenül társadalmi és X politikai berendezésüktől. • Az országok közötti kapcsolatok £ terén egyenesen ellentétes politi- ♦ kát folytatnak az imperialista ál- ♦ Irmok uralkodó körei, élükön az * Északamerikai Egyesült Álla- 5 mokkái. Ezek minden erővel ar- J ra törekszenek, hogy ne enged- { jék meg a nemzetközi feszültség t enyhülését és nyíltan új háborút £ készítenek elő. Fokozzák a fegy- £ verkezési hajszát és az atom- X fegyvereik gyártását, soha nem J látott méretekre duzzasztják a £ hadik öl tségvetéseket, folytét jól? a £ haditámaszpontok felállítását a £ Szovjetunió, Kína és a béke és £ szocializmus táborának többi or­szága elleni támadásra agresszív tömböket iákéinak össze. Európában a német müitariz- mus felélesztésére törekednek és belőle akarják megteremteni az általuk előkészített agresszió ütő­erejét. Ázsiában katonai csopor­tosulásokat és tömböket hoznak létre, amel37ek a nagy kínai nép és a többi, a demokratikus fejlődés útjára tért népek ellen irányul­nak. Támogatják Csajig Kaj-sek klikkjét, provokációkat szervez­nek a Kínai Népköztársaság el­len az általuk törvénytelenül megszállt Tajvan-sziget térségé­ben és beavatkoznak Kína bel- Ügyeibe. Az imperialista reakciónak nincsen ínyére a népi demokra­tikus rend, amely egy sor euró­pai és ázsiai országban létrejött. Arról álmodoznak, hogy itt a né­pi demokrácia rendje 'helyett ka­pitalista rendszert teremtenek, és az elnyomás és kizsákmányolás jármát akasztják a dolgozók nya­kába. A népek azonban nem akarják az átkozott kapitgiista múlthoz való visszatérést, és szükség esetén meg fogják tudni védeni magukat és az általuk létrehozott népi demokratikus rendszert ezektől az alávaló kísér­letektől. (Taps.) Tekintettel arra a megnöve- kedelt veszélyre, amely egy sor állam imperialista körei­nek a német militarizmus feltámasztására irányuló ma­kacs törekvéseivel kapcso­latban fenyegeti biztonságun­kat, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába tar­tozó országok népei kényte­lenek voltak meghozni a szükséges rendszabályokat vé­delmük megerősítésére, hogy az agresszív erőkkel saját egyesített erejüket állítsák szembe. Ebből a célból nyolc európai ál­lam képviselői a múlt év decem­berében a moszkvai értekezleten megállapodtak a szükséges rend­szabályokban fegyveres erőik megszervezését és ezek egyesí­tett parancsnokságát illetően, (Taps.) A párizsi egyezmények ratifi­kálása lényegesein megváltoztat­ta a nemzetközi helyzetet. Igaz, hogy a béke ügyét veszé­lyeztető párizsi egyezmények ra­tifikálását az angol alsóházban és a francia nemzetgyűlésben csak a képviselőik kisebbsége sza­vazta meg. Köztudomású, hogy emez országok és más országok népe! igazságos, aktív ellenállási Hétfőn, április 4-én, hazánk felszabadulásának tizedik év­fordulóján — legnagyobb nem­zeti ünnepünkön — országszer­te nagy ünnepségek voltak. A legnagyobb Budapesten, ahol néphadse regün k díszsze ml é je és többszázezer dolgozó szín- pompás felvonulása tette emlé­kezetessé a nagy napot. A Sztálin tér erre az alka­lomra ünnepi díszt öltött. Pon­tosan 0 óraikor foglalta el he­lyét a Sztálin-szobor mellvéd­jén Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Gcrű Ernő, Far­kas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, 4es lMjos, Szalui Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai, Mekis Jó­zsef, a Politikai Bizottság pót­tagja, Vég Béla és Matolcsi Já­nos, az MDP Központi Vezető­ségének titkárai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Piros László altábornagy, belügymi­niszter, Kovács István, az MDP Budapesti Bizottságának első titkára, Pongráez Kálmán, Bu­dapest Főváros Tanácsa végre­hajtó bizottságának elnöke, Janza Károly altábornagy, hon­védelmi miniszterhelyettes. A Sztálin-szobor mellvédjén foglalt helyet Kliment Jefremo- vics Vorosilov marsall, a Szop­jet Szocialista Köztársaságaik Szövetségének Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága clnökséyé- nefk tagja, a szovjet kormány- küldöttség vezetője, a küldött­ség tagjai, továbbá u külföldi kormányküldöttségék vezetői. A díszszemle megtekintésére 15 000 dolgozót hívtak meg Bu­dapestről as az ország minden részéből. Hajdú-Bihar megye küldöttsége is végignézte ' a díszszemlét, amely dolgozó né­pünk és fegyveres erőink test­véri egységének, kölcsönös sze retetének és bizalmának szép ünnepsége volt. A díszszemle előtt Bata Ist­ván vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet, majd 24 löveg össztüze után a különböző fegyveres egységek vonultak el — nagy taps köz­ben. A díszszemle befejezése után több mint 3 órán át a fő­város dolgozói vonultak el a Sztálin-szobor mellvédje alőtt. hogy köszöntsék pártunfk, kor­mányunk vezetőit, a felszaba­dulási ünnepségre hazánkba érkezett külföldi kormánykül­döttségüket, élén K. J. Vorosilov elvtárssal. Este a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és a Miniszterta­nács ünnepi fogadást adott az Országházban. tanúsítanak az agresszív-, revans- ehes német Wehrmacht felállítá­sára irányuló politikával szem­ben. Csak az Északamerikai Egye­sült Államok agresszív köreinek és azok cinkosainak nyomására sikerült — a népek akarata elle­néi-e — elérni a párizsi egyezmé­nyei? parlamenti jóváhagyását. Vitathatatlan, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásával kapcsolatban fokozódott a nemzetközi feszültség, meg­nőtt az új háború veszélye. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok népei ebből levonják az összes szükséges következtetéseket és mozgósítják erőiket orszá­gaik gazdasági erejének és védelmi képességének meg­szilárdítására. A szocialista tábor országainak népei mélységesen bíznak saját erejükben, kimeríthetetlen erő­forrásaikban. A béke és a szocia­lizmus tábora még soha nem volt olyan erős, egységes és összefor­rott, mint jelenleg. Népeink min­den szükséges lépést megtesznek és meg fognak lenni araiak érde­kében, hogy meggátolják az új háborút. De tudják meg a hábo­rús gyújtogatok, hogyha mégis rákényszerítik az emberiségre az Új háborút, pórul fognak járni. (Nagy taps.) A demokratikus országok né­pei újra meg újra kijelentik, hogy nem akarnak háborút, amely mérhetetlen szenvedéseket és fáj­dalmat hozna az emberek milliót számára az egész világon. Céljuk az, hogy megvédjék a békét, el­érjék, hogy minden nép élvez­hesse a békés, nyugodt, embert élet előnyeit. A párizsi egyezményeket ra­tifikálták, de még nem volna késő megállítani azok meg- vúsítását, megakadályozni a német militarizmus újjáélesz­tését, egy új világháború ki­robbantásának eme legveszé­lyesebb tényezőjét. Ezt követeli valamennyi nép, köztük magának a német népnek érdeke is. A német népnek bé­kére, egységes, bókeszerető Né­metországra van szüksége és nem olyan Wehrmachtra. amely­nek élén hitlerista rabló táborno­kok állanak. A szovjet kormány nem egy­szer tett olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás kérdések békés megoldására Irányult. A szovjet kormány ezen békés kez­deményezése lelkes támogatásra és helyeslésre talál a haladó nemzetközi közvélemény részé­ről. A mi oldalunkon áll a széles népi tömegek együttérzése minden országban. A béke erői napról napra növeksze­nek és már most is jóvpj ha­talmasabbak a háború és az agresszió erőinél. Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a szi­lárd meggyőződésemet, hogy n hősi magyar nép, amely ma fel- szabadulásának tizedik évforduló­ját ünnepli, méltó módon fog hozzájárulni a béke és a szocia­lizmus erűi további megerősödé­sének közös ügyéhez. (Nagy taps.) Ezután Vorosilov elvtára fel­olvasta azt az üdvözletei, amely­ben a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelső Ta­nácsának Elnöksége, a Szemei Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének Minisztertanácsa é- a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága a Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe — felszabadulásának ti­zedik évfordulója — alkalmából Üdvözölte a magyar pépet. A díszünr.epssg részvevői hosz- szsntartó viharos tapssal fogad ták K, J. Vorosilov elvtárs beszé­dét és a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének, Miniszter tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi 13; zottság'ának üdvözletét. K. J. Vorosilov marsall beszé­de után Teng Ce-hui, a kínja kor­mányküldöttség’, dr. Stefan Jetid- rychowski a lengyel tomtány- küldötiség, Jaromir Dolansky a csehszlovák kormányküldöttség, Emil Bodnaras a román kor­mányküldöttség, Georgi Trajkov a bolgár kormányküldöttség, Fritz Selbmann az NDK kor­mányküldöttsége. Tűk Jakoua az albán kormányküldöttség, Coj Csan Ik a koreai kormánykül­döttség, Demcsigijn Molomzsamc a mongol kormányküldöttség ne­vében köszöntötte a magyar né­pet és kívánt további sikereket a szocializmus építésében. Dobi István elvtárs mondott zárszót az Operákéiban megren­dezett díszünnepségen, majd az Interoacionáíé hangjaivá! ért vé­get a díszümtepség első része,

Next

/
Thumbnails
Contents