Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
4 N E P l A P Í955, A.PKLUS If. SZBRb-i Oísziinnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás a 3. oldalról) Eaek a feladatok megkövetelik az éberség fokozását, a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezését és ártalmatlanná tételét. Az elmúlt tíz év tapasztalatai mutatják, hogy valahányszor dolgozó népünk új, nagy faladatok megoldásához fog, az ellenség is összeszedi megmaradt erejét, és igyekszik gátolni, hátráltatni célkitűzéseink megvalósítását. Ebben teljes erővel, a legkülönbözőbb formában támogatják a nyugati imperialisták, a háborús gyújtogatok. Az elmúlt másfél esztendő A szocialista építés sikeres folytatásának, békénk megvédésének. dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának döntő feltétele és záloga pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága. Példamutatással, áldozatkészséggel, vasfegyelemmel és a dolgozó nép ügyének odaadó szolgálatával pártunk köré az eddiginél szorosabban kell felsorakoztatni hazánk vezető ereiét, szocialista államunk derékhadát, a harcedzett, kipróbált, i egyelmezett munkásosztályt, és még szilárdabbra, szorosabbra kell fűznünk népi demokratikus államunk alapalatt megnőtt az ellenséges, a jobboldali elemek bátorsága és aktivitása. Ez is parancsolóan megköveteli tőlünk a fokozottabb éberséget, a bátor kommunista kiállást, és minden ellenséges megnyilvánulás azonnali, határozott elutasítását és visszaverését. A megerősödött jobboldali elhajlás elleni harc fokozását pártunk Központi Vezetőségének plénuma éppen ezekben a hetekben tűzte napirendre, Egész dolgozó népünk lelkes helyesléssel fogadta, hogy ezen a téren is határozottan, keményen lépünk fel. (Nagy taps.) ját: a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot mint az összes békeszerető, demokratikus, haladó erők legszélesebb összefogását. A párt és a nép összeior- rottsága a párt erejének és legyőzhetetlenségének alapja! A béke megvédése, a szocializmus további építése, népjólétünk emelése annál sikeresebb lesz, minél egységesebben tömörül az egész dolgozó nép pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük megbonthatatlanná pártunk, kormányunk és népünk egységét! (Hosszantartó taps.' További sikereink és győzel- ♦ meink alapja a jövőben csakúgy, ♦ mint a felszabadulás óta eltelt 2 tíz esztendő alatt, hogy még job- $ ban elmélyítsük, tovább szilárdít- 2 suk és még bensőségesebbé te-2 gyük kapcsolatainkat hazánk fel- 2 szabadítójával, a kilencszázmil-1 liós, szocializmust építő tábor ve- ♦ zetőjével, a világbéke-harc zász-1 kivivőjével, a kommunizmust épi-1 tő Szovjetunióval (Taps.), vala-1 mint a népi demokratikus orszá- x gokkal, s mindazokkal, akik vi- 2 iágszerte küzdenek az knperialis- 2 ta háborús gyújtogatok ellen füg- 2 getlenségükért, szabadságukért, 2 jobb jövőjükért; a békéért! 2 Éljen és erősödjék dolgozó né- t pünk harcedzett, kipróbált veze- 2 tője: a Magyar Dolgozók Pártja! 2 (Nagy, ütemes taps.) Éljen és viruljon dolgozó né- ♦ pünk szilárd állama, a Magyar 2 Népköztársaság! (Nagy taps.l ♦ Éljen, virágozzék és erősödjél: J felszabadítónk és támogatónk: a J hatalmas Szovjetunió! (Hosszan- 2 tartó, nagy taps.) Éljen az örök, megbonthatatlan J magyar—szovjet barátság! (Hosz-J szantartó, viharos taps. Az opera J házi ünnepség részvevői perceken { át ünnepük felszabadulásunk ♦ napját, a felszabadító, dicső Szov- * jetuniót. a győzelemről győzelem- J re vezető nagy pártunkat.) { Ezután a hazánk felszabadul;!- 2 sának tizedik évfordulójára Bu- 2 dapestre érkezett kormánykül- 2 döttségek vezetői mondottak üd-2 vözlő beszédet, elsőnek K. J. Vo- i rosllov elvtárs. 2 2 : K. J. Vorosilov elvtárs beszéde A szocialista építés sikeres folytatásának döntő feltétele pártunk sorainak me^lmithatatlan egysége és szilárdsága Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és kormánya, és az egész szovjet nép nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök személyén keresztül az egész magyar népnek, nemzeti ünnepük, Magyarországnak a hitleri megszállás alól való felszabadulása és a népi hatalomnak országukban való megalakulása tízéves érfordulója alkalmából. Tíz évvel ezelőtt a hős szovjet hadsereg a fasiszta hordák üidö- zése során a szolgaságba döntött Magyarország területére lépett és 1945. április 4-én befejezte a hitleri hadseregek szétzúzását, és Magyarországnak a német fasiszta megszállók uralma alól való felszabadítását. Ez az esemény fordulópont volt a magyar nép életében. Sok évszázad folyamán a szabadságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bátorsággal harcolt nemzeti függetlenségéért és szabadságáért a török, osztrák—német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tőkések bűnös politikája következtében — akik nem egyszer elárulták az ország nemzeti érdekeit — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az első világháború után is, amikor Magyarország formailag önálló állammá vált, a valóságban megmaradt hűbéri függőségben a nagy imperialista hatalmaktól. A magyar nép egész történelme során először csak akkor kapott tényleges lehetőséget valóban független, önálló államának megalakítására, amikor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta megszállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg lépett Magyarország területére, a magyar népnek teljes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be életét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagybirtokosok politikai és gazdasági uralmával, saját kezébe vette az államhatalmat, és népi demokratikus rendszert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzelmes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korszakának, a népi demokrácia és a szocializmus alapjai építése korszakának kezdetét is jelentette. A szovjet emberek, mint a világ valamennyi szabadságszerető népe, őszinte örömmel és mély megelégedéssel üdvözölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz évvel ezelőtt, 1944. december 21-én, Magyarország Ideiglenes Nemzet- gyűlése az éppen akkor felszabadított Debrecenben tartott első ülésén a magyar néphez szóló szózatában kimondotta: „Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljövendő erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni. Független Magyarországot akarunk!“ A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kívánságai megvalósultak! Az azóta eltelt tíz- esztendő az ország valódi felemelkedésének és újjászületésének, mély gazdasági, politikai és kulturális átalakulásoknak, Magyar- ország igazi felvirágzásának tíz éve volt. Magyarország életében e történelmi évtized legfontosabb eredménye, hogy a politikai hatalmat a munkásosztály által vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi függetlensége és szuverénitása, megerősödött a népi demokratikus rendszer, nagy sikerek születtek a szocializmus alapjainak építésében. A magyar nép felszabadulása első napjaitól / kezdve a munkás- osztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, harcot indított a népgazdaság helyreállításáért és az ország demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fontos cselekedete volt a földreform, amely valóra váltotta a földnélküli és kisparasztok százezreinek évszázados álmát. A földreform, J amelynek megvalósítása során J felszámolták a feudalizmus ma-2 radványait és a nagybirtokos ősz-« tályt, óriási történelmi jelentősé- 2 gű esemény volt. A földreformért 2 vívott küzdelemben megerősödött 2 a munkásosztály és a dolgozó pa- 2 rasztság harci szövetsége, amely, a népi demokratikus rendszer szí-j lárdságának és megingathatatlan-1 ságának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dolgozók önfeláldozó munkáját, amelyet népgazdaságuk helyreállítása érdekében végeztek. A hitleri hordák kifosztották az országot, számos várost és falut romhalmazzá változtattak. Csak a szovjet hadsereg gyors előnyomulása akadályozta meg a hitleristákat abban, hogy Magyarországot pusztasággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embereket hajlékuktól és kenyerüktől, hogy teljesen rombadöntsék az önök gyönyörű fővárosát, Budapestet. Magyarország népgazdaságának helyreállítása és további fejlődése a népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgazdaság helyreállításához sok évtizedre lesz szükség és csak abban az esetben valósítható meg, ha Magyarország segítséget kap az amerikai milliomosoktól. Ezek a jóslatok azonban nem igazolódtak be. A magyar dolgozók, sikeresen legyőzték az összes nehézségeket és nemcsak újjáépítették népgazdaságukat, hanem szocialista alapon át is szervezték iparukat és közlekedésüket. A régi Magyarország, mint ismeretes, elmaradt agrárország volt gyengén fejlett iparral, melynek jelentős részét a külföldi tőka tartotta kezében. A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elmaradottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút megelőző húsz év alatt a régi Magyarország egész gyáripari termelése csak 20 százalékkal növekedett, a népi demokratikus rendszer első _ évtizede alatt viszont az ipari termelés a háború előtti színvonal Üdvözlő táviratok hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából sok-sok üdvözlő távirat érkezett külföldi államfőktől. Táviratot küldött Mao Ce- tung, a Kínai Népköztársaság elnöke Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének; Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke Hegedűs Andrásnak, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnöki teendők ellátásával megbízottjának; Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, külügyminiszter Boldoczki Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének; Aleksander Za ■wadski. a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke Dobi Istvánnak; Cyrankiewícz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Nagy Imrének, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének; Zápotocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke Dobi Istvánnak: Villiam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Nagy Imrének; a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Képköztársaság Minisztertanácsa, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és Elnöki Tanácsának; V. Cservenlcov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnöke Nagy Imrének, Georgi Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke Dobi Istvánnak; Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke Dobi Istvánnak; Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterel>♦***»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦» nőké Nagy Imrének; Beiiar Shtylla, az Albán Népköztársaság külügyminisztere Boldoczki Jánosnak; Kim Ir-szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Nagy Imrének; a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Húr áljának elnöke, a Möngol Népköztársaság Minisztertanácsa. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta- masának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének; Ho Si- Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke Dobi Istvánnak és Nagy Imrének küldött táviratot. Baudoin belga király Dobi Istvánnak, Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke N. Spencer Barnes ideiglenes ügyvivő útján Dobi Istvánnak; Julianna holland királynő a Magyar Népköztársaság' Elnöki Tanácsa elnökének: Radzsendra Praszad, India elnöke Dobi Istvánnak, Mohammed Reza Pah- levij iráni sah Dobi Istvánnak: Izhak Ben Cvi, Izrael Állam elnöke Dobi Istvánnak; J. Broz Tito Dobi Istvánnak; Max Petit-Pierre, a Svájci Áliamszö- vetgég elnöke Dobi Istvánnak; Ghulam Mohammed, Pakisztán főkormányzója Dobi Istvánnak küldött üdvözlő táviratot hazánk felszabadulásának tizedik érfordulója alkalmából. Üdvözlőtáviratot küldtek még Juan Peron, az Argentin Nemzetgyűlés elnöke. Frigyes, Dánia királya, Gamal Abdel Nasz- szer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke, René Coty, a Francia Köztársaság elnöke, valamint Dzselal Bajar, a Török Köztársaság elnöke Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnök: Tanácsa elnökének. háromszorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 százalék volt, mint a régi Magyarországon, liánéin teljes 30 százalék. Magyarország iparilag elmaradt agrárországból fejlett, szocialista iparral rendelkező országgá vált. Sikeresen fejlődik a szocialista népgazdaság alapja, a nehézipar és annak szive, a gépipar. A szén-, olaj- és villamosenergia-termeiés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hengerelt vas, az alumínium és más igen fontos anyagok termelése. Egész gór új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyáltalán nem léteztek. Elsajátították az ország népgazdasága szempontjából igen fontos új gépek és bonyolult gépi berendezések gyártását. A magyar nép hősi munkája nyomán új ipari központok keletkeztek, tucatjával épültek új ipari üzemek. Az ország iparának sikeres fejlődése megteremtette a mezőgazdaság új, haladó, szocialista alapon való gyoirs felemelkedésének összes előfeltételeit. Kétségtelen, hogy a í/lagyar Népköztársaság a népi hatalom éveiben bizonyos sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa helyesen mutatott rá a mezőgazdaság további felemelkedésének szükségességére, és azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország növekvő szükségletei kielégítéséhez szükséges termékek termelését. Ennek az igen fontos népgazdasági feladatnak a sikeres megoldása Magyarország egész lakosságának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mezőgazda- sági termelés növelésére az egyéni parasztgazdaság lehetőségei igen korlátozottak. A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésnek, amely lehetővé teszi a modern gépi technika és a mezőgazdasági tudomány vívmányainak teljes mértékű kihasználását, vitathatatlan előnyei vannak az egyéni parasztgazdasággal szemben. Ezt igazolták nemcsak a szocialista építés történelmi tapasztalatai a Szovjetunióban. hanem maguknak a magyarországi élenjáró mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya helyesen azt tartja, hogy a mezőgazdasági termelés, igazi fellendülése és felvirágzása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése alapján érhető el. Élenjáró magyar parasztok már nem sokkal a földreform után megalakították az első mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem növekvő szellemi szükségleteik kielégítése felé ;s — a közös munkán keresztül vezet. A közös gazdálkodás eszméje azóta mély gyökerekét eresztett a magyar falun. A közös gazdálkodás előnyeinek láttán ma má: a magyar parasztok százezre: egyesültek termelőszövetkezetekben, amelyek az állami gazdaságokkal együtt az ország egész szántóterületének egy harmadát foglalják el. Saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, hogy a társas gazdálkodás az egyéni gazdálkodással szemben a mezőgazdaságban a növénylermasz- tós terén lényegesen magasabb terméseredmények, az állattenyésztés terén magasabb hozamok elérését biztosítja. Amikor a Magyar Dolgozók Pártja és a népi kormány elsőrendű jelentőséget tulajdonit a (FCytatás az 5. oldalon)
