Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
2 NÉPLAP ÁPRILIS Ü. SZüRDA Disziiitiiepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) vezető szerepére, hogy áldozat- készsége, szorgalma, tehetsége, lendülete magával tudta ragadni, egységes harci szövetségbe tudta kovácsolni a dolgozó parasztságot, az értelmiség legjobbjait, a forradalom és a demokrácia eleven erőit. Felszabadulásunk első órájától kezdve ez a harcban edzett, fegyelmezett, lelkes és lendületes munkásosztály volt vezére, hegemónja annak az átalakulásnak, mely a nagy- birtokosok és tőkések Magyarországát népi demokráciává, a kizsákmányolok elnyomó államát a munkások A párt vezette forradalmi munkásosztály nem tudta volna elvégezni a 10 esztendő hatalmas feladatait, ha nem teremtette volna meg a városi munkások és a falu dolgozóinak szilárd, baráti szövetségét. A magyar munkásosztály- pártunk vezetésével meg tudta győzni a dolgozó parasztság sok százezres tömegeit arról, hogy a földbirtokosok és tőkések évszázados jármából csak úgy szabadulhatnak meg, ha szoros szövetségre lépnek az ipari munkássággal. Ennek a szövetségnek régi, évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Már 1919-ben az ipari munkások és a falu dolgozói, fegyverrel a kézben vállvetve küzdöttek az idegen imperialisták és saját elnyomóik, a tőkések és nagybirtokosok ellen. A falusi szegénység, „a há- ■ ommillió koldus” Legjobbjai kéz a kézben harcoltak a Horthy- rendszer nehéz évtizedeiben a kommunista ipari munkásokkal. \ felszabadulás után e dolgozó parasztság — az ipari munkásság támogatásával — ellenállhat at- ian erővel, úgyszólván hetek alatt birtokába vette jussát, a földet. A földosztás a munkások és dolgozó parasztok nagyszerű, közös forradalmi tette volt, a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának gyümölcse. Ez a szövetség azóta csak erősödött, mert a dolgozó parasztság számtalanszor tapasztalhatta «zt a testvéri segítséget és nélkülözhetetlen támogatást, melyet a közös ellenséggel szemben, valamint anyagi és kulturális felemelkedése érdekében az ipari munkásság nyújtott számára. E szövetség megszilárdításához az utolsó esztendőkben új, hatalmas tényező járult. A dolgozó parasztság egy része felismerte, hogy igazi felemelkedésének és boldogulásának csak egy útja van: a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek a felismerésnek megfelelően eddig több mint kétszázezer dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti termelés útjára, s ezzel megkezdte a falu szocialista átépítését. A szocializmust építő termelőszövetkezetek a munkás-paraszt szövetség újabb, hatalmas megerősödését mutatják. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e hosszú, évtizedes harcokban kialakult és megedződött szövetsége népi demokráciáink szilárd alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is! Erősítsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hosszantartó taps.) Hatalmas fejlődésen ment ke- • észtül a felszabadulás óta a magyar értelmiség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az értelmiség, k vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban, a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesül,' mint azelőtt sohasem. A régi érés dolgozó parasztok szocialista államává változtatta. (Nagy taps.) Ez a munkásosztály számban egyre gyarapszik: az ipari munkások száma 1954-ben elérte sz 1270 000 főt, ami 1958-hoz képest 78,4 százalékos emelkedést jelent. Még inkább növekszik műveltsége és öntudata. Súlya, vezető szerepe hazánk életébon egyre nagyobb,' és a jövőben még csak tovább emelkedik. Hála és dicsőség nemzetünk vezetőerejének, a magyar munkásosztálynak! (Hosszantartó taps.) tehniség túlnyomó többsége nemcsak arról győződött meg, hogy építő munkáját őszinte megbecsüléssel és hálával kíséri a magyar dolgozó nép. A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen a műszaki értelmiség, azt is megértette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi demokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár reá a szocializmus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett a felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobbam növekszik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr, s' ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek, a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásosztályunk egysége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz volt a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, és nem érvényesülhetett teljes erőve! a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A munkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál alárendeltebb helyzetben tartotta őket, s mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben ét voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetüket és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult magyar nők! (Nagy taps.) Végül, de nem utolsó sorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő tovább- erősítésében tnhyen fontos szerepe van a felnövő ifjÍLságnak, a DISZ ielkes fiataljainak, a kedves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modern történelmünk folyamán . először vagyunk tanúi annak. hogy a munkások és narasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s az elnyomóik és elnyomottak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott. Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát es a föld- birtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása, s amelyek c&ak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép felett. Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a kuláikság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kímáletlen, kegyetlen kulák-drizsákmányolástól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré egy- gyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és poli.tiliai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és veAz elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődéséinek, amelyet " hazánk minden területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszáz>rm£iás tábor javára. Szakadatlanul tiő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és ro- konszenwel tekint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit, és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő népi demokráciák egész som 'keletkezeit. A Szovjetunió segítségévei több mint két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult, 600 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek A szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van először lehetősége arra. hogy' önállóan döntsön sorsáról. A földes- urak és kapitalisták gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi tőke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejtheti ki teremtő erejét és tehetségét. Az elmúlt aető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri; egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dpi gozó nép kizsákmányolására és elnyomására használtak fel. A régi bur- zsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban, s amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája sikerrel tölti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóin sir vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosszantartó, nagy taps.) A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte 'kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés einen alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és ki zsákmányol ják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor mindén népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire* tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, új típusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népei továbbhaladásának. még csak kezdet, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarország történetében. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei.. Ezek az eredmények, ha ösz- szehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban vévé is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A. gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9 360 J00 . tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22 000 000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335 000 tonnájáról 843 000 tonnára emelkedett 1954- ben. Acélt 1938-ban 647 000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1 491 000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1 399 000 megawattóráról 1954-ben 4 330 0O0-re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya termelése az utolsó háború előtti évhez képest 2,5-szeresére nőtt, a foszforműtrágyáé megháromszorozódott. ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motorkerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerék- . párgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938- ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1933-ban. Pamutszövetet egy és félszer any- nyit, len- és kenderszövetet több mint kétszer annyit termelünk Az egv munkásra jutó villamos- snergia-felhasználás a gyáriparban 1954-ben kétszer annyi volt. mint 1933-ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. A magyar ipar szgfnos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint. például bányagépek, újrendszerű esztergapadok betonkeVerő-gépek, nagy feszültségű és nagy teljesítményű kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket is, mint például a penicillin, sztreptomlcin stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista I iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mint 1949-ben.. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üzemeket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Téxtilkombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Debreceni Tejüzem, a Kecskeméti Hűtőház stb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületé- ,nek több mint 30 százaléka mái :a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét. (Folytatás a a. oldalon) A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége nép: demokráciánk szilárd alapja A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek szabadságharcaira. Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét tíz esztendő ebben a tekintetben
