Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

2 NÉPLAP ÁPRILIS Ü. SZüRDA Disziiitiiepség az Operaházban hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) vezető szerepére, hogy áldozat- készsége, szorgalma, tehetsége, lendülete magával tudta ragadni, egységes harci szövetségbe tudta kovácsolni a dolgozó parasztsá­got, az értelmiség legjobbjait, a forradalom és a demokrácia ele­ven erőit. Felszabadulásunk első órájá­tól kezdve ez a harcban ed­zett, fegyelmezett, lelkes és lendületes munkásosztály volt vezére, hegemónja annak az átalakulásnak, mely a nagy- birtokosok és tőkések Ma­gyarországát népi demokrá­ciává, a kizsákmányolok el­nyomó államát a munkások A párt vezette forradalmi mun­kásosztály nem tudta volna elvé­gezni a 10 esztendő hatalmas fel­adatait, ha nem teremtette volna meg a városi munkások és a falu dolgozóinak szilárd, baráti szövet­ségét. A magyar munkásosztály- pártunk vezetésével meg tudta győzni a dolgozó parasztság sok százezres tömegeit arról, hogy a földbirtokosok és tőkések évszá­zados jármából csak úgy szaba­dulhatnak meg, ha szoros szövet­ségre lépnek az ipari munkásság­gal. Ennek a szövetségnek régi, évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Már 1919-ben az ipari munkások és a falu dolgozói, fegyverrel a kézben vállvetve küzdöttek az idegen imperialis­ták és saját elnyomóik, a tőkések és nagybirtokosok ellen. A falusi szegénység, „a há- ■ ommillió koldus” Legjobbjai kéz a kézben harcoltak a Horthy- rendszer nehéz évtizedeiben a kommunista ipari munkásokkal. \ felszabadulás után e dolgozó parasztság — az ipari munkásság támogatásával — ellenállhat at- ian erővel, úgyszólván hetek alatt birtokába vette jussát, a földet. A földosztás a munkások és dolgozó parasztok nagyszerű, közös forradalmi tette volt, a munkás-paraszt szövetség meg­valósulásának gyümölcse. Ez a szövetség azóta csak erősö­dött, mert a dolgozó paraszt­ság számtalanszor tapasztal­hatta «zt a testvéri segítsé­get és nélkülözhetetlen támo­gatást, melyet a közös ellen­séggel szemben, valamint anyagi és kulturális felemel­kedése érdekében az ipari munkásság nyújtott számára. E szövetség megszilárdításához az utolsó esztendőkben új, ha­talmas tényező járult. A dolgozó parasztság egy része felismerte, hogy igazi felemelkedésének és boldogulásának csak egy útja van: a szocialista nagyüzemi me­zőgazdasági termelés. Ennek a felismerésnek megfelelően eddig több mint kétszázezer dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti ter­melés útjára, s ezzel megkezdte a falu szocialista átépítését. A szocializmust építő termelőszö­vetkezetek a munkás-paraszt szö­vetség újabb, hatalmas megerő­södését mutatják. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e hosszú, évtizedes harcokban kialakult és megedző­dött szövetsége népi demokrá­ciáink szilárd alapja volt a múlt­ban, s az marad a jövőben is! Erősítsük és ápoljuk szaka­datlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hosszantartó taps.) Hatalmas fejlődésen ment ke- • észtül a felszabadulás óta a ma­gyar értelmiség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fej­lődésről van szó. Az értelmiség, k vele együtt a szellemi munka és a tudomány hazánkban, a fel­szabadulás óta olyan elismerés­ben és támogatásban részesül,' mint azelőtt sohasem. A régi ér­és dolgozó parasztok szocia­lista államává változtatta. (Nagy taps.) Ez a munkásosztály számban egyre gyarapszik: az ipari mun­kások száma 1954-ben elérte sz 1270 000 főt, ami 1958-hoz ké­pest 78,4 százalékos emelkedést jelent. Még inkább növekszik műveltsége és öntudata. Súlya, vezető szerepe hazánk életébon egyre nagyobb,' és a jövőben még csak tovább emelkedik. Hála és dicsőség nemzetünk vezetőerejének, a magyar munkásosztálynak! (Hosszan­tartó taps.) tehniség túlnyomó többsége nem­csak arról győződött meg, hogy építő munkáját őszinte megbe­csüléssel és hálával kíséri a ma­gyar dolgozó nép. A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen a mű­szaki értelmiség, azt is meg­értette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi demok­rácia, munkájához olyan ha­talmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme fel­ismerte, hogy milyen fontos sze­rep vár reá a szocializmus építé­sében, hogy nincs szebb felada­ta, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mel­lett a felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobbam növekszik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi ér­telmiség egyre inkább összeforr, s' ezzel is közelebb kerül a dol­gozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi ér­telmiségünknek, a mind egy­ségesebbé váló népi értelmi­ségnek! (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvaló­sult munkásosztályunk egysége. Amíg a munkásosztály, nemze­tünk vezető ereje nem volt egy­séges, nehéz volt a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdítása, és nem érvényesülhetett teljes erőve! a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A munkásosz­tály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kiala­kulásának legfőbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy meg­szűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál alárendeltebb helyzetben tartotta őket, s mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben ét voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetüket és há­lájukat jó, odaadó munkával fe­jezik ki. Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az él­munkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lenné­nek a felszabadult magyar nők! (Nagy taps.) Végül, de nem utolsó sorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő tovább- erősítésében tnhyen fontos szere­pe van a felnövő ifjÍLságnak, a DISZ ielkes fiataljainak, a ked­ves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem is­meri a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, s mely hús a húsunkból, vér a vé­rünkből, s amely a szocialista fej­lődés jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modern történelmünk folya­mán . először vagyunk tanúi an­nak. hogy a munkások és narasz­tok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott ér­telmiség. A régi nagytőkés-nagy­birtokos Magyarországon az el­nyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s az elnyomóik és elnyomot­tak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott. Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát es a föld- birtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámol­tuk. Ezzel nemcsak a dolgo­zók évszázados kizsákmányo­lásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erő­ket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása, s amelyek c&ak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép felett. Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osz­tály, a kuláikság gazdasági ere­jét és befolyását a faluban kor­látok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó pa­rasztságot a kímáletlen, kegyet­len kulák-drizsákmányolástól. A munkásosztály, a dolgozó paraszt­sággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré egy- gyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek er­kölcsi és poli.tiliai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és ve­Az elmúlt tíz esztendő hatal­mas fejlődéséinek, amelyet " ha­zánk minden területén tapaszta­lunk, döntő feltétele volt a nem­zetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszáz>rm£iás tábor javára. Szakadatlanul tiő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjé­nek jelentősége, befolyása, tekin­télye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és ro- konszenwel tekint a Szovjetunió­ra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második vi­lágháború szörnyű sebeit, és szo­cialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fo­kozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győ­zelmes harcai nyomán Európá­ban a szocializmust építő népi demokráciák egész som 'keletke­zeit. A Szovjetunió segítségévei több mint két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szo­cializmus építésének útjára. A felszabadult, 600 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyar­mati és félgyarmati népeinek A szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van elő­ször lehetősége arra. hogy' önál­lóan döntsön sorsáról. A földes- urak és kapitalisták gazdasági és politikai uralmától csakúgy meg­szabadult a magyar nép, mint a külföldi tőke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte történel­me folyamán először a kulturá­lis, gazdasági és politikai felemel­kedés olyan lehetőségei, amelyek­ben szabadon fejtheti ki teremtő erejét és tehetségét. Az elmúlt aető szerepét ma az egész dolgo­zó nép elismeri; egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nem­zet. A felszabadulás óta megválto­zott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dpi gozó nép kizsákmányolására és elnyomá­sára használtak fel. A régi bur- zsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejleszté­sének, a kulturális forrada­lom kibontakozásának, a szo­cializmus építésének fő esz­köze hazánkban, s amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája sikerrel tölti be a proletariátus diktatú­rájának funkcióit. A felszabadulás óta új társa­dalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mind­inkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóin sir vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó törté­nelmi tényt rögzítette le alkot­mányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait fog­lalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harc­ban és a szocializmus építésében egyaránt. Ma már kilencszázmillió em­ber építi Európában és Ázsiá­ban a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönö­sen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyúj­togatok ellen. (Hosszantartó, nagy taps.) A béketábor népeinek barátsá­ga a proletár nemzetköziség, az őszinte 'kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés einen alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsák­mányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és int­rika jellemzi, addig a béke, a de­mokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapi­talista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és ki zsákmányol ják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor mindén népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista or­szág sikereire és eredményei­re* tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, új típusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között el­képzelhetetlen és lehetetlen, leg­fontosabb záloga a szocialista tá­bor baráti népei továbbhaladásá­nak. még csak kezdet, még csak ki­indulás. De ezek a kezdeti ered­mények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a fel­szabadulás előtti Magyarország történetében. Erről tanúskodnak a felszaba­dulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei.. Ezek az eredmények, ha ösz- szehasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban vévé is bebizonyít­ják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyá­raink, üzemeink jelentékeny ré­sze elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaik kül­földre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek három­szorosára emelkedett. A. gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évi­nek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 szá­zalékkal, a könnyűipar 130 szá­zalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9 360 J00 . tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22 000 000 ton­nára nőtt. Hasonló fejlődést mu­tat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335 000 tonnájáról 843 000 tonnára emelkedett 1954- ben. Acélt 1938-ban 647 000 ton­nát termeltünk, 1954-ben pedig 1 491 000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1 399 000 mega­wattóráról 1954-ben 4 330 0O0-re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya ter­melése az utolsó háború előtti évhez képest 2,5-szeresére nőtt, a foszforműtrágyáé megháromszo­rozódott. ugyancsak meghárom­szorozódott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motor­kerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerék- . párgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938- ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1933-ban. Pamutszövetet egy és félszer any- nyit, len- és kenderszövetet több mint kétszer annyit termelünk Az egv munkásra jutó villamos- snergia-felhasználás a gyáripar­ban 1954-ben kétszer annyi volt. mint 1933-ban. Jelentősen fejlő­dött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. A magyar ipar szgfnos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint. például bánya­gépek, újrendszerű esztergapadok betonkeVerő-gépek, nagy feszült­ségű és nagy teljesítményű kon­denzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyár­tunk olyan nagyhatású gyógysze­reket is, mint például a penicillin, sztreptomlcin stb. Különösen erőteljes volt ipa­runk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista I iparosítás alapelvének megfe­lelően leggyorsabban a nehéz­ipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy há­romszor annyit termelt, mint 1949-ben.. Az ötéves terv folya­mán olyan hatalmas létesítmé­nyek épültek, mint a Sztálin Vas­mű, az Inotai, Borsodi Kooperá­ció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értel­miségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üze­meket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Téxtilkombinát, a Zala­egerszegi Ruhagyár, a Debreceni Tejüzem, a Kecskeméti Hűtőház stb. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése is megkezdődött. Je­lenleg az ország szántóterületé- ,nek több mint 30 százaléka mái :a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mező­gazdaság gépesítésének ütemét. (Folytatás a a. oldalon) A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége nép: demokráciánk szilárd alapja A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek szabadságharcaira. Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét tíz esztendő ebben a tekintetben

Next

/
Thumbnails
Contents