Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

XII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM ARA 50 FILLÉR USÜTÖRTÜK, 1955. ÁPRILIS 23. Az éves terv túlteljesítéséért — húsz budapesti ipari vállalat felhívása az ország üzemeinek dolgozóihoz lést tesz a minőség javítása ér­Minden nap késedelem Fele se tréfa ennek, amit ez az április művel. Fukarkodik fénnyel és meleggel, de annál jobban bővelkedik szélben, hűvös éjszakákban. Olykor még havat is hcz, szinte zivatarszerűen. Mind­ez azonban nem lehet ok arra, hogy a tavaszi munkák sűrűjét, dandárját jobb napok várásaval halogassuk, tologassuk. Sőt, ez a késedehneskedö tavasz szólít ma 'eginkább munkára, állít elénk olyan feladatokat, amelyeket mindenképpen el kell látnunk, •/égre kell hajtanunk. A napok múlnak, peregnek, a május már itt lapul a küszöbön, s ha nem serénykedünk, nem igyekszünk, az elmulasztott napok roppant súllyal vádolhatnak majd ben- ?■ ankét. Ha a tavasz késik is, kényel­me skedik is, a mi feladatunk vi­lágos. Mi nem késlekedhetünk, nem kényelmeskedhetünk, üstö­kön kell ragadnunk a napokat, s minden magot a földbe! S minél előbb, ez ma a legfontosabb, mert minden napi késedelem — ter­mésveszteség. Szövetkezeteink­nek. állami gazdaság dolgozóinak, egyéni parasztoknak azon kell ma munkálniuk, hogy a szeszélyes időiárást minél jobb munkaszer­vezéssel, a feladatok minél jobb ellátásával győzhessék le. Az egy helyben topogók, a várakozók, kényelmesek soha­sem képesek magas termésered­mények. elérésére, jó termés be­takarítására. Jó termést, gazdag aratást csak az várhat, aki már munka kezdetén harcba lendül, megfogja a munka végét, még ak­kor is. ha mint az idei április fs- gyos hajnalokkal és hűvösbe bot­ló alkonyokkal köszönt be nap nap után. Minden magot a földbe! — ez ma az első és legfontosabb fel­adat. Pártunk Központi Vezető­ségének május 1-1 jelszava is er­re hívia fel mezőgazdasági dolgo­zóinkat. amikor ezt állítja eléjük feladatként: .,Dolgozó parasztok! Végezzéiek el időben a tavaszi mezőgazdasági munkákat, vesse­tek be május 1-re minden talpa­latnyi földet!“ Minden talpalatnyi földet, mert minden bevetett földből, ha csak egy talpalatnyi is. az élet, a jövő sarjad, népünk életét és jövőjét biztosítjuk. Minden talpalatnyi földet, mert nálunk ma már min­den kapavágás a jövőt formálja, az életet, a holnapot alakítja. Az eddig végzett eredmények azt bizonyítják, hogy dolgozó pa­rasztságunk már eddig is ebben a szellemben végezte a tavaszi munkákat, s az eddigi eredmény garancia arra is, hogy továbbra is azzal a lelkesedéssel fogja munkáját ellátni, mint ahogy népünk, pártunk elvárja. S -niind- ezenkívül még egy gyakorlati szempont is kell hogy sürgesse, mozgassa mezőgazdasági dolgo­zóinkat. A szokatlanul hűvös idő­járás nagyban gátolta eddig a vetemények fejlődését. A taiaj hűvös, nedves, s ez ugyancsak megakadályozta a csírázást, növe­kedést. A május azonban minden valószínűség szerint már jobbra fordul, a jó záporü napsütések és enyheségek kipattantják majd szerte a határban, mezőben a ve- temények csíráit, rügyeit, Ha ez a jó idő földbe találja a magot, minden lehetősége megvan, hogy az eddigi elmaradást behozza. Ha május 1-re nem kerül a mag a — termésveszteség földbe, parasztságunk már gya­korlatból tudja, hogy ez mit je­lent, hiszen ilyenkor tavasz kö­zépen egy-két nap mulasztása szinte behozhatatlan késés. A tavaszi munkák meggyorsí­tásában, idejében való befejezé­sében beláthatatlan feladatok áll­nak gépállomásaink előtt. Min­den brigád, traktoros, gépállomá­si dolgozó személyes példamuta­tással hirdesse és segítse a tava­szi munkák meggyorsítását, győz­zék meg a húzódozókat, a kése- delmeskedőket tettük tarthatat­lanságáról. Pártunk május else­jére kiadott jelszavai az ő felada­tukat is megszabják mind a ta­vaszi, mind az egész évi mun­kákban. „Állami gazdaságok, gép­állomások dolgozói! A munkafe­gyelem megszilárdításával előre a mezőgazdaság terméseredményei­nek fejlesztéséért!“ Hogy gépállo­másaink eleget tehessenek ennek a feladatnak, már most a tavaszi munkáknál bele kell feküdni a leg­jobb és legeredményesebb mun­katempóba. Legégetőbb feladata ma gép­állomásainknak, mezőgazdasági dolgozóinknak a kukorica négy­zetes vetése. Előnyét nemcsak szavak és felhívások, de az cred- ménvek még százszoros abban iga­zolják. Megyénkben már eddig is szép hagyománya van a négyze­tes vetésnek. Termelőszövetkeze­teink közül nem egy bebizonyí­totta, hogy a négyzetes vetés nemcsak magasabb termésered­ményeket biztosít, hanem renge­teg kézi erőt is felszabadít. Az álmosdi Táncsics tavalyi 23 má­zsás eredménye is bizonyítja, de a többiek eredményei is emel­lett agitálnak. Az is feladata ma gépállomá­sainknak, hogy a kukorica négy­zetes vetésben minél nasvíbfc agitáeiót féltsenek ki. El kell ér­niük azt, hogy a szövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, de egyénieknél is minél többen rá­térjenek a kukorica négyzetes ve­tésére,^ hogy majd a nyári mun­katorlódásoknál kézi erő szaba­duljon fel. Dolaczó parasztsá­gunknak élni kell ezzel a lehe­tőséggel, amit a kukorica négy­zetes vetése biztosít. Ha most több munkát is jelent, a többlet a nyári munkáknál százszorosán visszatérül. Helyettük gép végez­heti el azt, amit eddig ők verej- tékkel, derékgörnyesztéssel és hajrás munkával győzhettek csak. Minden magot a földbe, min­den talpalatnyi helyet vessünk be május elsejére. Az időjárás nem lehet ok, vagy kibúvó, hi­szen lassan már az áprilison is túllépünk és gyors tempóban kö­zeledik a május. Pártszerveze­teink mindent tegyenek meg, hogy megyénkben bevetett földákkal üdvözöljük május elsejét. Ha va­laha szükség volt kommunista példamutatásra, akkor ma szük­ség van, tettekkel bizonyítani be pártunkért, a népünkért, jövőn­kért érzett felelősségünket. A holnapért mindig mi vagyunk a fe'elősek, mert ez a holnap min­dig a mában, a mi munkánkban, szívünkben nő és készülődik. Si­ránkozásra, megtorpanásra nin­csen ok, egy-egy langyosuló nap máris leveleket buggyant az ága­don és a májusi napok pedig meghozzák majd azt a meleget is, amely kizöldít, meglombosít re­ményt, életet Mi, húsz budapesti ipari válla­lat : Rákosi Mátyás Vas- és Fém­művek, MÁVAG Mozdony- és Gépgyár, Ganz Vagon- és Gép­gyár, Gheorghiu Dej Hajógyár, Óbudai Hajógyár, Egyesült Izzó-, Lámpa- és Villamossági V., Vö­rös Csillag Traktorgyár és más üzemek dolgozói, a munkások, ■művezetők, technikusok és mér­nökök megvitattuk vállalataink tervteljesítésének helyzetét, az 1955. évi terv teljesítésének fel­adatait, és a következő felhívás­sal fordulunk Budapest és az or­szág összes ipari üzemeinek mun­kásaihoz és műszaki vezetőihez. Munkások! Műszaki vezetők! Elvtársak! Üzemeink dolgozói és műszaki vezetői becsülettel helytálltak a felszabadulási műnk a verseny ben, amely jelentős kezdeti eredmé­nyekkel zárult. Üzemeink túltel­jesítették első negyedéves terme­lési tervüket. Kezdeti eredménye­ket értünk el a termelékenység emelése, a fegyelem, a rend, a szervezettség javítása, az anyag­energia takarékosság, valamint az önköltség csökkentése terén is. Azonban e téren a szükségletek és a lehetőségek mögött még min­dig nagyon elmaradtunk. Mi összes dolgozók büszkék vagyunk arra, hogy a felszaba­dulási versenyben jó munkájuk elismeréseként 21 budapesti vál­lalat nyerte el a Minisztertanács és a SZOT megtisztelő serlegét, a vele járó pénzjutalmat; leg­utóbb 35 budapesti vállalat nyer­te el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját és az I. negyed­évben 289 üzem nyerte el az él­üzem vándorzászlót, illetve okle­velet. . A felszabadulási verseny, az első negyedév termelési eredmé­nyei és az előttünk álló nagy fel­adatok arra köteleznek bennün­ket, hogy ne bízzuk el magun­kat, ne pihenjünk a babérjain­kon, folytassuk és- erősítsük a szo­cialista munka versenyt s kezdeti eredményeinket továbbfejlesztve még nagyobb lelkesedéssel és lendülettel küzdjümk éves tervünk minden mutatójának túlteljesí­téséért! v j Üzemeink dolgozói megértették pártunk szavát, a Központi Ve­zetőség márciusi és áprilisi hatá­rozatát és teljes mértékben ma­gukévá teszik. Helyeseljük és tet­tekkel támogatjuk a párt harcit a jobboldali opportunisták ellen, akiknek káros párt- és népellenes nézetei nyomán a mi üzemeink­ben is elterjedt a lazaság, a libe­ralizmus, a fegyelmezetlenség és a szervezetlenség, aminek követ­keztében az elmúlt évben nem emelkedett, hanem csökkent a munka termelékenysége, meg­nőtt a selejt és megdrágultak a termékek. A munkásosztály és egész dol­gozó népünk pártunk Központi Vezetősége márciusi és áprilisi határozatában választ kapott azokra a kérdésekre, amelyek az elmúlt hónapok folyamán legin­kább foglalkoztatták a népi de­mokrácia ügyét szívén viselő d~l- ! gozókat és most lendületes mun­kával megvalósítja a párt határo­zatában megjelölt feladatokat. Lgyre jobban megértjük azt, hogy a nepjólét emelését csaikis ter­veink teljesítésével és túlteljesí- tesevel, a munka magasabb tér- wejékenységével, az önköltség csökkentésével, fokozott anyag- es energia megtakarítással való- sithatjuk meg. Üzemeink munkásai, mérnökei művezetői és technikusai a fel- szabadulási munkaverseny ered­ményei alapján meg vannak győ­ződve arról, hogy termelésünk­ben még igen nagy felhasználat­lan lehetőségeink vannak, ame­lyeset ki kell használnunk, hegy a, terveket hiánytalanul teljesít­sük, túlteljesítsük és a munka termelekenvságét emeljük. Igen nagy lehetőségeink vannak üze­meink gépi berendezésének a regi és üj technikának jobb’ ki-' használásában, a technológiai -loirasak betartásában a jobb munkaszervezésben és’ a fegyel­mezettebben végzett munkában. ügy latjuk, hogy az a feladat, amelyet az ez évi terv elénk állít, nemcsak reális, hanem túl Is tel­jesíthető, ha ezeket a lehetősége­ket jól felhasználjuk, ha úte- n.^sse tesszük a termelést; sze-- vezette es állandóvá a szocialista munka versenyt ho-vTfÍPjk, d0l?07Ói *0r vélik, nwtái h f4nk ére;iei a munkás- osztály és a dolgozó parasztság, ? npLado értelmiség érdekei va­lamint a béke védelme e^v^rrnt megköveteli, hogy most lerulüP- tes munkaversenyt kezdjünk ev} érvünk minden mu­tatójának teljesítéséért és túltel­jesítéséért a második ötéves terv steeres előkészítéséért. oZ%Tljünk többct’ íabbat & olcsóbban ez most a fő feladó.- minden üzem dolgozói és műsza­ki vezetői számára! Ez a rzoc"“- hzmus_ építésének a népjólét onelesenek legbiztosabb záloga. ! A felhívás a továbbiakban részletesen kitér az egyes üze- vasalására, majd így f0]v­bQtOCUüí * i ? húsz budapesti ipari vál­lalat dolgozói együttesen az éves terv túlteljesítésével 251 mip'o forint terven felüli termelési ér- eset adunk a népgazdaságnak' vfufi a term?lési értékkel a húsz vállalat együttes éves termelési Sk 3'5 srázaIéMia! túltelje­A felajánlások teljesítésének eredményeképpen az üzemek nagy részé december 20-án telje­tel-Wt teIáeS termeIés 1955- «vés a Shhf-Ínk dolgozói - hangzik hizfnioT v T es műszaki vezetői biztosítják, hogy a más üzemeli számára készített gyártmányokra vonatkozó kooperációs kötelezett- segeiket határidőre, pontosan tel­jesítik, felhívjuk a mi üzemeink­kel kooperáló üíemek dolgozóit, hogy ugyancsak a határidők pon­tos megtartásával segítsék elő éves vállalásunk teljesítését. Mennyiségi vállalác.unk teljesí- íe„se, mellett fő figyelmünket a mi­nőség javítására, a tennelékeny- seg emelésére és a termelési költ­ségek csökkentésére fordítjuk. A jobb termelés érdekében min­den üzem, műhely s lehetőleg min­iden dolgozónk konkrét felajin­dekeben. Ezzel biztosítjuk, hogy nemcsak több, hanem jobb minő­ségű termékeiket gyártunk dolgo­zó népünknek és külön nagy fi­gyelmet fordítunk az export mi­nőségének javítására. A munka jobb szervezésével, a munkaidő, a termelési tartalékok jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal emel­jük a termelékenységet, csökkent­jük az önköltséget. Ezzel biztosít­juk nemcsak a több és jobb, ha­nem az olcsóbb termelést is. A szocializmus építésében a munka termelékenységének eme­lése a legdöntőbb. Ezért üze­meinkben az 1955. évre a terve­zetten felül átlagosan 2,3 száza­lékkal növeljük az. egy munkásr a eső termelési értéket. A termelékenység növekedésen kívül az önköltség további csök­kentését fogja eredményezni, hogy takarékoskodni fogunk az anyaggal és a termeléshez fel­használt álló-, forgóeszközök'el. A húsz budapesti vállalat dol­gozói vállaljuk, hogy a 251 mil­lió forintos többtermelés melleit termelési költségünket 41,4 millió forinttal, ezen belül az anyag- költséget 20 millió forinttal fog­juk csökkenteni. Az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet fordítunk az új techni­ka alkalmazására, a meglevő technika jobb felhasználására, és dolgozóink alkotó kezde­ményezésének kifejlesztésére, az újítási mozgalom fellendítésére és az élenjáró új tapasztalatok el­terjesztésére. A termelési feladatok megoldá­súval egyidejűleg üzemeink gaz­dasági vezetői, valamint a párt, szakszervezet, DISZ és MNDSZ szervezetek nagyobb figyelmet I fordítanak a kollektív szerződés­ben előírt kötelezettségek betar­tására, a dolgozók gazdasági cs kulturális helyzetének javítására. Üzemeink párt-, szakszervezeti-, DISZ és MNDSZ szervezeteink jó politikai és szervezeti munkával a termelés pártellenőrzésével se­gítik a dolgozókat, a gazdasági ve­zetőket, a fenti vállalások mara­déktalan teljesítésében. Mi, húsz budapesti nagyipari vállalat dolgozói és vezetői ver­senyre hívjuk az ipar valamennyi üzemének dolgozóit és vezetőit, csatlakozzanak felajánlásunkhoz és tegyenek felajánlást az eves terv minden részletében való túl­teljesítésére — mondja továb­biakban a felhívás. Termeljünk 1955-ben többet, jobbat és olcsóbban! Ne legyen munkás, mérnök, művezető, tech­nikus, aki nem vesz részt a ver­senyben. Lépjenek a verseny él­vonalába a sztahanovisták és újí­tók újabb százezrei! Vessük latba minden erőnket, hogy az 1955. éves terv teljesítésé­vel és túlteljesítésével alaposan előkészítsük a második ötéves terv kedvező indulását! Tegyük ezzel még erősebbé hazánkat, amely a nagy Szovjetunió olda­lán, a nemzetközi bíketábor él­vonalában harcol. Legyen ez a verseny százezrek és milliók versenye a békéért, ha­zánk boldogulásáért, a szocializ­musért. ' *■* 'Doh/Cru' parasztok ! Végezzelek el idétlen a tavaszi mezőgazdasági munkákat, vessetek be május 1-re minden talpalatnyi tőidet! ..........................................................■"■■■ ■■ ■ i *2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents