Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

LAKATOS ÉS GÉPIPARI VÄLLALAT Tegnap avatták fel az ötéves terv országos viszonylatban is jelentős létesítményét, a Hajdú megyei Lakatos és Gépipari Vál­lalat új üzemét. Képünkön az öntöde épülete. TÍZ ESZTENDŐ R ■ A'logos, napszítta föld, tétlen marad iság. munka né Iküiiség... így ismertük régen szőkébb hazánkat, Hajdú-Bihart. Sovány vigaszt nyújtó tájaidon mindig csak bizonytalanságban éltünk, mi munkások, parasztok, szellemi szüikségmun- Írások, egymásba öltve, fűzve az évek gondját, baját. Az üzemekben a tőkéseik dirigáltak akkor, a földeken a nagybirtok és a kulák járma fe­szült, a hivatalokban a Horthy-rendszert hűen kiszolgáló tisztviselők ülitek. Igen, ilyen volt a múlt . ; ; Filléres robot és napszén», szűk parcella, megaláztatás, agyat és kezdeményezést sorvasztó tétlenség. Ki ne emlékeznék még a népkonyhák szégyenteljes híg leveseire, kinek ne szorítaná a torkát a keserűség, ha arra gondol, hogy szedte áldozatait a tbc, a gyermekhalandóság, hogy ker­gette ön gyilkosságba a fiatalság színe-javét, és sokszor legjobbjainkat is a sötét ellenforradalmi kor. „Gyermektelen házmestert fogadnék.“ — Elmennék cselédnek, vagy bejárónőnek.“ — „Bármely munkát vállalok“ — hirdették lépten- nyomon az újságok, ugyanakkor a Bútorgyár kapitalista részvényesei havi 20—30 ezer pengőt vágtak zsebre, a Semseyek balmazújvárosi bir­tokán 1000 darab olasz földiepret szolgáltak íei egyetlenegy mulatságon., amelynek minden da­rabja 10 pengőbe került. „Ezer ananászeper: tíz­ezer pengő — írta 1932-ben a Sarló és Kalapács. 10 000 család egynapi reménye. Ebben, az egyetlen példában is benne izzik az a kettősség, mely az éri Magyarországot jellemezte: dőzsölés az egyik oldalon, a másik oldalon a, gond, a mindennapi kenyérért való kegyetlen bajsza. Most, szabadságunk legnagyobb ünnepén nem véletlenül idézzük mindezt. Innen a mély­ből indultunk — 1945 tavaszán... Csak így. az akkori időket és a mai életet összehasonlítva mérhetjük fel igazán, milyen hatalmasat lép­tünk előre a fejlődés útján. A szovjet fegyverek dicsőséges győzelme nyomón kivirágzóit népünk HÜTÖHÄZ A párt és kormány politikájának elválaszthatatlan része a dolgo­zók életszínvonalának emelkedése. Az ötéves tervben létrehozott új, korszerű lakóépületek is ezt a célt szolgálják. Képünkön a Ságyad Endre utca sarkán 1954*-ber> épült új bérház. Ki ne ismerné Debrecenben ezt a modem, korszerű Hűtöházat. A hatalmas épület gyomrában 350 vagon élelmiszer tárolható. TEJIPART VÁLLALAT A fejlődő mezőgazdaság és főleg az állattenyésztés termékeinek feldolgozására korszerű, modem gépekkel felszerelt tejüzemet ka­pott a megye. A debreceni telep „testvére“ a berettyóújfamri kombinát most épül. ŰJ LAKÓHÁZ A VÖRÖS HADSEREG ÚTJÁN HAJDÚSÁGI GYÓGYSZERGYÁR A iliorszerű technika bevonult és mindennapossá vált a magyar faluban. Nehéziparunk büszkesé­gei, a traktorok százai szántják már földjeinket, kombájnok aratják ringó búzatábláinkat. Egyre könnyebbé válik a paraszti munka. A munkásosztály segítségével, a termelőszövetkezeti mozgalom előrelendülésével évről évre emelkedik a falusi dolgozók jóléte. A nehézipar következetes fejlesz­tésével második ötéves tervben még több gépei kap a mezőgazdaság. A debreceni Nagyerdő festői környezetében emelkedik a Hajdúsági Gyógyszergyár impozáns épü­lete. A magyar gyógyszeriparnak, ezt a büszkeségét 1951-ben kezdték építeni. A gyárban ma már tizenötszörte olcsóbban állítják elő a „/sárga csodát“, a penicillint, mint a gyár első hónapjában. A szabadság tízéves születésnapját az ifjú üzem dolgozói tervük határidő előtti teljesítésével köszöntötték. DÜBÖRÖGNEK A TRAKTOROK 4

Next

/
Thumbnails
Contents