Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

1955. ÁPRILIS 24. VASÁRNAP NÉPLAP 7 A Dc&cccchí IfoecfnelcklitoiUa í^clIxIx aftcim,ímj,moL A napokban meglátogattam a Gyermekklinikán Kulin proíesz- .szor elvtársat. Dolgozószobájában elmélyült munka közben talál­tam. Az asztalra nézve temérdek levelet láttam.. Ezek egyrészt szülök, gyermekek hozzátartozói­nak hálás levelei, másrészt ér­deklődő kérdéseket tartalmaz­nak. Kulin professzor idegen nyelven megírt közleményei azét vitték az eredmények hírét a világba. Berlin, Bázel, Helsin­ki, Boston, New York, Svájc, Izráel, USA, Németország, Cseh­szlovákia, Anglia, Spanyolország, Fülöp-szigetek stb. tudósai ér­deklődnek, kérnek felvilágosítást Sorvadt csecsemő a klíma-osz­tályra helyezés előtt Kulin professzortól tudományos felfedezéséről, s gyakorlatban történő alkalmazásáról. Mi az, ami ilyen nagy érdek­lődést váltott ki világszerte? Köztudomású, hogy a csecse­mőkori sorvadás — latin nevén atrophia — évente sokezer gyer­meket követel áldozatul. Régen folytak már kutatások a sorva­dás okára és gyógyítására vo­natkozólag, de meglehetősen gyatra eredménnyel. A debreceni Gyermekklinika 1950-ben kezdett t kérdéssel komolyan foglalkoz­ni. A Kulin professzor vezetése alatt folyó szívós kutató munkát 1952-ben kísérte az első nagy si­ker. Ekkor jutottak el az első Komoly felfedezéshez, a gyógyí­tás új módjához. A felfedezés lé­nyege az, hogy ha a sorvadt cse­csemőt megfelelő hőfokú és pá- ratartalmú osztályra helyezzük, akkor súlygyarapodása szépen megindul. Az ilyen osztályokat klima-osztályoknak, üvegfallal elválasztott kisebb részeit pedig boxoknak nevezzük. Kutatásaiért a klinika igazgatója, dr. Kulin László professzor 1953-ban Kos- suth-díjat kapott. A klinikán pe­dig komoly beruházással a sor­vadt csecsemők gyógyítására szolgáló klíma-osztály épült. Az eltelt két év alatt sem szü­netelt a munka. Megkérdeztem a professzor elvtársat, milyen új megállapításokat tett a sorvadás új szemléletére és gyógyítására vonatkozólag. — Kidolgoztam a sorvadtak táplálásának új biológiai mód szerét. E módszer segítségével meg tudjuk állapítani, hogy mennyi tápanyagra van szüksé­ge a sorvadtnak. Azt tapasztal­tuk, hogy a sorvadtaknak a kli- ma-osztályon is magasabb kaió- -iaigényük van. Rámutattam ár­rá is, hogy ha csak nem áll fenn más betegség, úgy nincs szüksé- :e a sorvadtnak semmiféle kü- nleges étrendre. Összehasonlító izs-gálatokat végeztünk a klím­án a sorvadt és koraszülött cse ■-ernőkre vonatkozólag. E vizs­latok eredményeképpen kidé- : ült. hogy bár a sorvadt és kora­szülött külsőleg hasonló, azon­ban belső működése lényegesen eltérő. Megfigyeléseink és labo­ratóriumi vizsgálataink szerint a sorvadtak gyógyulása több czs- kaszra oszlik. Az első szakasz­ban legfontosabb a párás meleg biztosítása. Ennek hatására javul a vérkeringés, javul a felszívó­dás. Mindezek eredményeképpen a táplálékot testébe beépíti, és súlyban gyarapszik. A Magyar Tudományos Aka­démia és az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács komoly támoga­tásban részesíti a sorvadásra vo­natkozó kutatásokat, amelyek két fő irányban folynak. Egy­részt vizsgálják a sorvadt csecse­mők anyagcseréjét (klíma-osz­tályra helyezés előtt, alatt és után), másrészt vizsgálják a sor­vadtak keringési viszonyait. A tapasztalat szerint a súlyosan sorvadt csecsemők keringése 24 órán belül előnyösen megválto­zik. A lassú keringés felgyorsul, az alacsony vivőeres nyomás emelkedik. Egyes részletkutatá- sokat végeznek dr. Kövér és Székely adjunktusok, Kiss-Sza- bó, Ludmány, Oroszlán, Nagy Judit, Szerdahelyi, Lengyel, Pa- lásthy, Pólya tanársegédek. A klinika többi orvosai is aktívan részt vesznek a kutató munká­ban. Persze más irányban is foiy- nak kutatások. Milyen eredményei vannak a sorvadtak klima-osztályon törté­nő gyógyításának? — Az eredmények igen ked­vezőek. Az egyszerű sorvadásos csecsemők mind meggyógyulnak. Még az olyan csecsemők 5tj szá­zaléka is gyarapszik súlyban a klíma-osztályon, akiknél a sor­VIGi Ma délelőtt 9 óra: Kőszív, 11 óra: Folyamok dala, délután három­negyed 2. 4, 6 és 8 óra és hétfőn délután háromnegyed 4. 6 és 8 Örs: Első s-sám-ú közellenség, délelőtt 12 és 2 óra: Folyamok dala. — 8EKE: Ma délelőtt 9 óra: Anna a férle nyakán. 11 óra: Nevess velünk,. dél­után háromnegyed 2, 4, 6 és 0 óra és hétfőn délután 4. 6 és 8 óra: öten a Barska utcából, hétfőn dél­előtt fél 10. fél 12 és fél 2 óra: Első számú közelenség. — HÍRADÓ: Ma délelőtt 9 és 11 óra: Grant kapitány gyermekei, délután háromnegyed 2. 4, 6 és 8 óra: Felhők titánja, hétfőn délután háromnegyed 4, 6 és 8 óra: Trubadúr. — METEOR: Ma délelőtt Sorvadt csecsemő a gyógyulás után vadashoz más betegség is tár­sul. Persze vannak még nehéz­ségek, előfordulnak technikai hi­bák is. Nagymértékben meg­könnyítené az osztály munkáját, ha rendelkeznénk automatikus hőmérséklet és nedvesség szabá­lyozó készülékekkel. A kutató munka folyik tovább. Kívánjuk Kulin professzor elv- társnak és munkatársainak, hogy még sok jó eredmény, sok új fel­fedezés szülessen szorgos munká­júik, kutatásaik eredményekép­pen. Juhász Lajos Mozik műsora 10 óra: Grant kapitány gyermekei, 12 óm: Folyamok dala, délután há­romnegyed 3, 5 és egynegyed 8 óra: Amikor a mezők virágoznak. — Hétfőn délután háromnegyed 3, 5 és egynegyed 8 óra: Első számú közel­lenség. — KLINIKA Ma fél 3. 5 óra: Köszív, fél 3 óra: öten a Barska utcából. — Hétfőn fél 5 óra: Érett sági bizonyítvány. Népnevelő-mozik műsora: Rákosi-telep: 5 óra: Kis szöke­vény, 7 és 9 óra: Kivételes törvény, József Attila-telep (Wolaffka-telep) 4 óra: Feltámadott a, tenger. I., II rósz, 7 óra: Egy nyáron át táncolt. Nyúlás: 5, 7 óra: Taxi úr. — Csapó­kért III. 5 óra: Tengeri karvaly. A Déri Múzeum új j árendezett képtáráról Felszabadulásunk tizedik év­fordulója alkalmából a buda­pesti O. M. Szépművészeti Mú­zeum szakemberei újjárendezték a Déri Múzeum képtárát. Meg­jelent a képtár új vezetője is, Telepy Katalin muzeológus. Az uj képtár a magyar művészet fejlődését a XVI. szá­zadtól napjainkig mutatja be. Jelentős gazdagodása a képtár­nak, hogy az I. teremben, amely a XVI—XVII. század művésze­tével foglalkozik — a tiszántúli reneszánsz bútorművészet legre- mekebb alkotásának, a nyírbá­tori padsoroknak egy része sze­repei. Emellett számos más ér­tékes faragvány és ötvösmű (köztük a tedeji veritékes pohár 1631-boi;, továbbá kerámia lát­ható. A II. termeiben szereplő iparművészeti tárgyak közt Í3 számos oly emlék látható, ame­lyeket most állítottak ki elsoíz- ben a XVIII. század legnagyobb magyar ötvösének, Szilassy Já­nosnak egy debreceni vonatkozá­sú egyházi ötvösműve. Ebbe a terembe kerültek mo-rvao-rszágl eredetű „habán“ edények s azok erdélyi utánzatai. A század két kiváló magyar művészének, Bcg- dány Jakabnak és Mányokl Adámnalk, képei is itt láthatóik Bogdány csendéleteket fes-tett, Mánydki két remek arcképe, a „Lengyel férfi“ és „Eszterházy Pál arcképe“ a Déri Múzeumnak világviszonylatban is kiemelke­dő kincsei közé tartozik. A II!—IV. terem gazdag anyaga a XIX. századi magyar festészetet mutatja be. A gyűjte­mény rendezőit az az elképzelés vezette, 'hogy a jelentős meste­rei!! mellett — teljesség kedvéért néhány kisebb művész alkotását is bemutassák. így kerültek ki­állításra p. o. Háry, Herbsthof jer, Indrikovics és mások művei. Vi­szont — az az érzésünk, hogy né­mely kiváló művész a korábbi kiállításon jelentősebb művével szerepel, sőt sajnos akadt olyan is, aki most teljesen kimaradt A XIX. század elejének festői: Barabás, Borsos, Györgyi-Giergl, Orlai-Petrich aránylag jól repre­zentáló alkotásokkal szerepelnek (Orlai-Petrich Petőfi-képe kul­A FOLYAMOK DALA Hatalmas, megrázó erejű alkotás a „Folya­mok dala“. Költői doku- mentumiiim. A film sa­játos költészetével mon­tázs-rímekbe szedett, sodró lendületű, sodró ritmiikájú nagyszerű költemény. Joris Irens, a ki­váló békeharcos film­rendező 50 különböző nemzetiségű operatőr segítségével készítette a filmet. Paul Robeson fel-fel- csandüiő éneke a refrén, miközben a képen ten­gerek vüharzanak és fo­lyók hömpölyögnek. Ezek a vissza-visszatérő más és más folyók, más és más színű habjairól készített képek kötik össze a világ különböző népeinek életéről ké­szült filmet, mint ahogy a békemozgalcm a való­ságban összeköti a nem­zeteket és népeket, or­szágokat és világrésze­ket. Egy geoiógiailag egy­séges világ tárul fel előttünk, de ennek a vi­lágnak mégis két arca van. A Missisipit az indiá­nok a „folvók atyjának" nevezték. Partjain bő­ven terem a gabona és a gyapot. Gazdag part­jain a jólét mégis csak keveseké. A Ganges partjain kétszer aratnak évente. Mégis ezren és ezren halnak éhen a dúsan termő földeken. A Mías partjai mentén ötezer éves. kul­túra néz szembe az uta­zóval, de az egyiptomi paraszt, a fellah ugyan­úgy hajladozik ma is az önitözőkerékkel, mint a régi kőíaragásokon az ősei. Az Amazonas menti őserdőkben is úgy élnek a különböző törzsek, mint többezer évvel ez­előtt, de a városokban felhőkarcolók emelked­nek az ég felé, és a tü­körsima aszfalton föl­desurak és bankárok, kereskedők és gyárosok luxusautói suhannak. Elvezeti a felvevőgép lencséje a nézőt a Jang­ce mellé is. Valamikor olcsó volt itt az ember­élet, senlkisem tartotta számon a halottakat. A Jangcét azonban megfé­kezte az egységes embe­ri akarat és az ember­élet ma már nagyon drága — a legdrágább kinccsé lett itt,. Lomhán hömpölyög Európa legnagyobb fo­lyója, a Volga, de part­jain száguld az élet, se­rényen mozognál! a für­ge munkáskezek. Egy hatalmas nép, hatalmas teremtőerejéről beszél­nek a képeik. Aztán ismét Ameriká­ba száguld velünk a film. Oda, ahol a hatal­mas szabadságszobor makacsul a tengerre szegezi tekintetét. Nem fordul hátra, hogy meg­nézze mi történik a fel­hőkarcolók árnyéká­ban ..; Mister Dalles ne­vet és a következő pil­lanatban atombomba robban felszaggatva, felsebezve a föld drága testét... A tőzsdén szé­dülten rohangálnak a dollár őrültjei... Gumi­botos rendőrök muníka- ’ nélküliekre rohamoz­nak ... Az atomágyú irdatlan torkával meg­borzongatja a szíve­ket .:: A háborús hiénák ké­szülődnék .: : De nemet kiált a világ. Nemet kiáltanak a vi­lág egyszerű emberei, Nemet kiált a sok nyel­vű nemzetek minden be­csületes fia: kommunis ták, szocialisták és pár- tohkívüliek, hívők és felekszetnélküiiek, fe hérek, feketék és sár­gák egyaránt. A Szakszervezetek Vi­lágszövetségének III. bé­csi kongresszusán öt vi­lágrész 79 országának küldöttei több mint 30 millió dolgozót kép­viseltek, hogy kiharcol­ják a jogot és önfeled­ten gyönyörködhessenek gyermekeik mosolyá­ban, maguk élvezhessék alkotó munkájuk gyü­mölcseit, hogy megőriz­zék a békét. A s»jí szegényes — a valóság meggyőző erejű tolmácsai, a ké­pek mellett. Nincs is szükség szavakra, nincs szükség kommentárra. Ez a film mindennél ékesebben, érthetőbben és meggyőzőbben beszél — szavaíc nélkül is. Tör­hetetlen hitet, derűs bi­zakodást, életörömeit és alkotó kedvet sugároz, ahogy elmondja: milyen nagy a mi erőnk és mi­lyen parancsoló a mi kiáltásunk: HBékét a világnak!“ túrtörténeti szempontból is jelen­tős). Érdekes a szabadságharc utáni korszakot bemutató anyag (közitük Madarász híres „Hunyadi László eiratásá'knak vázlata), ki­emelkedik Zichy Mihály „Anyai gondok“ című képe, amely témá­jánál és finom realizmus utál fogva is a művész legelmélyül- tebb alkotásai közé tartozik. Jók a Lotz képek is, de Szinyei Morse „Pán“-ja csak a korai korszaká­ra jellemző a magyar impresszio­nizmus úttörő jenek, a „Majális“ utáni korából is -kellett volna egy érett stílusú művét kiállítani. Azt hisszük, hogy Paál László csí k technikai oltok (a fővárosban rendezett reprezentatív kiállítás) miatt maradt ki, viszont fájdal­masan nélkülöztük, hogy a Hor­tobágy festője, Káplár Miklós ki­maradt, továbbá Bars László és Hrabéczy Ernő. Pollik Béla ké­peinek hiányát: legalább a ko­rábban szerepelt „Kosfej“-et ki kellett volna állítani, hisz az a debreceniek egyik kedvence volt. A nagybányai iskola minden je­lentős tagja szerepel a kiállítá­son s így a látogatók fogalmat al­kothatnak maguknak a magyar impresszionizmus kialakulásáról, bár különböző okok folytán nem mindegyik szerepel valóban re­prezentatív alkotással. A nagy­bányaiakkal rokon Perlmutter Izsáktól viszont okvetlenül népi tárgyú képet kellett volna kiállí­tani, ami egyrészt jellemzőbb is rá, mint a tájképe, másrészt job­ban illett volna Csák és Glatz hasonló tárgyú képei mellé. A szolnoki iskolát képviselő művek közül ki kell emelnünk kél Fé­nyes arcképet, melyet! népi jel­legű realista festészetünk ieg- kiérettebb alkotásai közé tartoz­nak. A két háború közti művé­szet illusztrálásával kapcsolato­san meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi kiállításon szereplő Tier- náth-képet kifejezőbbnek, mű­vészileg értékesebbnek tartluk. Viszont az itt szereplő Egry-ké- pek a művész legjava alkotásai közé tartoznak. Gazdagodást je­lent Aba-Novák „Lacikonyha" című műve és Dési Huber fojtott drsmaiság-ú „Fold munkás “-a. Vé­gül a VI. terem a debreceni fes­tők műveit mutatja be. Külön ki kell emelnünk az új­jáalakított Ecee Hccno-termet! A kritikai realizmus legnagyobb magyar mesterének híres művén kívül még 12 Munkácsy-kép lát­ható ebben a tereimben. A kupolacsarnokban újra meg­nyílt a szobrászati gyűjtemény: Férc nézi István Csokonai mell­szobrától (Medgyessy máso’ata) egészen a mai művészeidé, a Kossuth-díjas Kisfaludi-Stroblig. Medgyessyig és Vedress Márkig kis, de tanulságos együttest lát­hatunk. Ez az anyag is értékes alkotásokkal bővült: Ligeti. Fad- rusz, Kallós, Teles, Istók, Strobl Zala alkotásaival — az említet­teken kívül. Viszont sajnáljuk, hogy a korábbi kiállítással szem­ben — Páizay Pál műve kima­radt belőle. Mindent összevéve — bár hiá­nyait sem hallgathattuk el — az új Déri-képtár komoly gazdago­dást jelent városunk kulturális életében s a széles tömeg művé­szi nevelése szempontjából. Igen hasznos kis összefoglalás az em­lített katalógus is, bár életrajzi adatai néhol hiányosak (p. e. Karlovszky, Zala Gy. adatainál). Kádár Zoltán BELSŐ-ÁZSIAI EMLÉKEIM cím­mel Prlncz Gyula a szegedi egye­tem tanára tart előadást vetített képek kíséretében. Az előadás va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz » Déri Múzeum előadótermében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents