Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

iá«. aarsus ha v*»aakap n i p n y 3 A DIMITROV TSZ a város jobb ellátásáért Debrecenben M&rciu* hónap­ban «Dákul* meg a harmincadik termelőszövetkezet, Dimitrov né­ven. Ez az új termelőszövetkezet példamutató szorgalommal de 1- gizik a város jobb ellátásáért A termelőszövetke zet kertészeti termelőszövetkezet és mivel a várté közvetlen közelében terül­nek el a földjei, minden adottsá­ga megvan ahhoz, hogy ellássa a zöldövezetbe* tartozó feladatát as élelmiszer bőség fokozása te­rén. Az eltelt, nélhány hét máris pompás eredményei tárulnak a látogatók elé a Dimitrov TSZ földjén. Ivanov György, a fez brigádvezetője, boldog örömmel mutatja az eddigi eredményt. A csípős, télies szélrohamoktól ha­talmas négyzetben, nádfonatú ke­rítés védi a melegágyak kincseit, a sok-sok ezer kalairábé, káposz­ta, paprika, paradicsom palántát. A nádkerítés enyhében 150 me­legágy! ablak alatt nyújtogatják p nap felé leveleiket a palánták. 200 ezer konyhakerti iiafánt kerti! a földekre A szélfogó nádkerftése.n túl, asztal simaságéra előkészítve, árasztó csatornácskákikal el'étva, készen várják már a földek a palántákat. — Alig vártuk már, hogy eny­hüljön az idő, melegedjék a ta­laj — mondja Ivanov György brigádvezető. — Előkészítve van­nak itt az ágyak, ötvenezer ka- íarábét, 50 ezer korai káposztát, 40 ezer zöldpaprikát, 20 ezer kelkáposztát, 15 ezer paradicso­mot rakunk ki és öntözünk, hogy jó tápérőben lévő földjeinken gyorsan növekedjenek. De ez még nem minden. Ezenfelül ter­melünk nagyobb tömegben ' sár­garépát. gyökeret, retket, zöld­hagymát. ben, hogyne lehetne egyre sike­resebben dolgozni, hogy az októ­beri zárszámadásikor minél na­gyobb legyen a tagság jövedeK me, az egy munkaegység értéke. •—i Az éves tervet — mondja —• mi már elkészítettük. Óvato­sain számolgattunk, közepes ered­ményeket vettünk s mindent összevéve úgy mutatja a papír, hogy 45 forintot, ér majd egy munkaegység. Ennyivel nem elégszünk meg, de a tagságtól függ, hogy túlteljesítsen. Ha többet termelnek, többet is ke­resnek. Ivanov György brigádvezető megjegyezte: No, nem maradunk mi meg a 45 forintnál,, én biz­tosra veszem, hogy 60 forintot ér majd egy munkaegység. Nagy lehetőség van a termel c- szövetkezet kezében, hiszen a tárosban könnyű az értékesítés. A földjeink, nagyon jók és mi magunk is igyekszünk, hogy mi­nél többet hozzunk ki belőle. A iobb értékesítés érdekében üzle­tet is nyitunk a városban, ahol a friss, kiváló minőségű konyha­kerti áru majd magáért beszél. Terjeszti a Dimitrov TSZ jó hí­rét. Bagoly Bálint elvtárs közbe­veti: — Nemcsak konyhakerti növényeket keilene nekünk ter­melni, a virágkertészet is növel­né a tagság jövedelmét. A ko­rai, a primőr növények terme­lése is szükséges. Kn esek arra gondolok, hogy a város határá­ban több helyen buzog a hőfor­rások vize. Ezek melegének fel­használósával hajtató házakat építhetnénk, virágokat nevelhet­nénk télidében is. Ebben e* irányban mi már meg is kezd­tük a tapogatózást, ha lehetsé­ges, a cserei határrészen meg is valósítjuk. Ezzel fokozzuk a ter­melékenysége* és a helyt adott­ságok kihasználásával segítünk a népjólét emelésében. így mondja Bagoly Bálint elv­társ, a tsz párttitkára: „A nép­jólét emelésében“. Ezt tartják szemük előtt a Dimitrov TSZ tag­jai. Érzik, hogy ha ők jól dol­goznak, nemcsak saját magúknak használnak, 'hanem a termelés növelésével valóban a népjólét emelését segítik elő. Most még hűvös szelek zúg­nak át a Dimitrov földjein. A tél késői fuvallatától bizony még a védő üveglapok alatt is megbor­zong an ak a kényes palánták. A Dimitrov tagjai -zeretettei nézik a sok-sok ezer erősödő palántát, s mar látják maguk előtt, hogyan gömbölyödnek a vékony kalarábé palánták kilós nagyságúra, a káposzták pedig majdhogy elérik a fehér cipó nagyságát. Mindenki érzi ebben az új tsz­ben, hogy nekik árad itt az élet bősége, s boldogság fakad jó imunkéjuk nyomán B. M. A tavaszi munka legjobb traktorosai Szombat délben a gépállomás! igazgatóság adta hírül, hogy a megye legjobb traktorosainak élén Varga Imre, a Vámospércsl Gépállomás dolgozója halad, kö­zel 100 műszaknorma teljesítés­sel. Második legjobb traktoros B. Szabó Ferenc, a Hajdúszobosz­lói Gépállomásról, közel 90- mű­szaknormával Harmadik Peha Sándor a Vóroospércsd Gépállo­másról. Hajdú-Bihar lián 124 iraktaras és Ifi brigád már teljesítene tavaszi tervéi A tavaszi munka gyorsuló üte- nét jól szolgálják gépálloniá- . a ink legjobbjai, akik személyes példájukkal segítik társaikat is a még jobb munkához. A gép­állomásokon a szombati jelentés szerint 124 traktoros és 16 brigád teljesítette már a tavasa tervét. A brigádok közül a legjobb mun­kát végezte «T. egyek* Gordó bri­gád. Ez a brigád tavasza tervét több mint 200 százalékra teljesí­tette. Országosan az első csoport­ba küzdötte fel. magát. Vasárnap is tielgoznafc a frakterasak A kedvezőre fordult időjárás minél jobb kihasználása és a ké­sői tavaszodás okozta lemaradás behozása érdekében ma, vasár­nap a megye gépállomásain dol­goznak a traktorosok, hogy mi­nél hamarabb földbe kerüljön a tengeri, a legfontosabb takar­mánynövényünk. A tengeri négyzetes vetése ter­melőszövetkezetünk jó részénél már megindult. Az ebest Vörös Csillag, a. hajdúoidi Kénig», a balmazújvárosi Petőfi, a folyást Vörös Csillag, a hajdiíszabotzlói Szabad Föld és Kossuth termelő­szövetkezetek földjén Javában dolgoznak már a. négyzetes vetés mielőbbi befejezésén. A földesi Rákóczi 550 holdas tengeri-táblá­jában a fogatos vetőgépeken kí­vül a Tetétleni Gépállomás há­rom négyzetbe vető gépe kezd meg a munkát. Hajdúszobiszlon halad legjobban a tengeri négyzetes vetése A megyei tanács jelentése sze­rint a tavasza mezőgazdasági munkák végzésében, a termelő­szövetkezetek területein végzett vetést tekintve, első a derecskéi járás, második a püspökladányi, hanmadik a nagylétai, negyedbe a debreceni, ötödik a polgári, hatodik az újfalui és hetedik a biharkeresztesi járás. A polgári és a biharkeresztesi járás még meg sem kezdte a tengeri négy­zetes vetését. A legjobb ered- ményt a tengeri négyzetes vető­iében Hajdúszoboszló város er.- el, ahol miár több mint 15 száza­lékos az eredmény. Ez az eredmény, melyet a me­gye más területén még meg seen tudtak közelíteni, annak köszön­hető, hogy a Hajdúszoboszlói Gépállomás dolgozói jól szervez­ték a négyzetes vetést. Példamu­tatóan küzdőnek azért, hogy mi­nél nagyobb területen, minél előbb négyzetes vetéssel kerülje-' földbe a tengeri. 8 balmazújvárosi határban megkezdődött a rizsvetés Az időjárás kedvezőre fordul­tát jól kihasználják a balmazúj­városi határban, mért azonnal hozzákezdtek a rizs vetéséhez. A Lenin Termelőszövetkezet rizs- telepén 30 holdon földbe került már a mag és a területet el is árasztották. Több helyen, így Püspökla­dányban és Hajdúböszörményben is azonban még felszánt«tlan rizs­telepek vannak. Haladéktalanul fel kell szántani ezeket a terüle­teket, és gyorsítani a traktorok átcsoportosítását, mint ahogyan arra a balmazújvárosi határban tegnap már sor került. Az elkészített konyhakerti ágyak közelében egy szélesebb parcellán nagy gyékénytakarók lapulnak szétterítve. Megkérdez­zük, miért terítették szét azt a sok-sok gyéikénytakarót. — Hát nem a gyékény ked­véért — mosolyogja el magát Ivanov György —, hanem a főzőtök kedvéért. Ott vannak már a főzőtök palánták. Védeni kell a hidegtől, az elmúlt éjsza­ka is talajmenti fagy volt és bizony a tök érzékeny a hidegre. Takargatni kell, hogy meg ne fázzon. így dédelgetjük, óvjuk a széltől, hidegtől, hogy minél ha­marabb piacra kerüljön. A kertészeti telepen szétnézni öröm. Rend van itt és tisztaság. A szorgalmas és hozzáértő kezek munkájának nyoma meglátszik mindenütt. Szeretik itt a földet. Értenek a vele való bánáshoz és a föld gazdag terméssel hálálja meg a szakszerű kezelést. Tud­ják ezt a Dimitrov TSZ tagjai. Bíznak erejükben, tudásukban. A telep egyik sarkában felsze­relve áll a szivattyúház, hogy bő vízzel lássa el a konyhakerti ágyakat. Szabó Lajos, Szabó Mi­hály é« a többiek is példás szor­galommal, már kora reggel mun­kába kezdenek, hogy egy percet se veszítsenek. A konyhakerté­szet sok munkával jár, nagy figyelmet igényel. A Dimitrov TSZ Debrecen dol­gozó népének cukorédes sárga­dinnyével is kedveskedik. Ne- velgetik a palántákat, dédelgetik, mint drága kincset. Nappal a melegágyakat szel­lőztetik, de éjszakára mind a 150 ablakot gondosan be takar­gatják gyékény takaróval, ne­hogy a hirtelen lehűlések, fagyok kárt tegyenek a gyönyörűen fej­lődő palántáikban. SO forint egy mksnpségrg Bagoly Bálint elvtárs, a ter­melőszövetkezet párttitkára szá­molgató ember. Az jár az eszé­Gyuiai Andor mezőgaz­dász 1950-ben kezdte meg mun­káját. Fiatal ember, de szinte öregékre jellemző komolysággal, néha szinte fontoskodással beszél a mezőgazdaság feladatairól. Na­gyon szereti a földet, ügy beszél a földről, mint valami drága kincsről, simogatni való nagy- nagy értékről. Nem solcáig beszélgettem Gyu­lai Andorral, de az az érzésem, hogy az ő munkájának egyik alapja a föld szeretető. Ezért nem közömbös neki, hogyan bánnak a földdel, hogyan zsarolják Iá, vagy hogyan gondolkodnak ar­ról, hogy mindig megfelelő táp­erőben legyen, s gazdag terméssel hálálja a művelők szorgalmát. A hajdúszoboszlói határban a Szabad Föld Termelőszövetkezet földjén beszélgettem a fiatal me­zőgazdásszal. Az enyhülésre for­dult idő langyos szele zúgott át a tenyérsima hatalmas rzán tó­fű Időn. Egy kint felejtett 'kórót görgetett maga előtt. A kóró megalcadi a négyzetesen vető gép kifeszített dróthuzalában. Gyulai Andor odament. Végig­futott szeme a huzalon. Félbe- szalkadt a beszélgetésünk. Ótt- maradtam az út szélén, ö pedig gyors léptekkel ment a drótnál, jobbra-balra gondosan nézte az (Ajif tutiZőíjazdáLZ tervei munkált földön végighúzódó l-ótot. Kicsit igazított rajta s aztán visszajött. — Nagyon vigyázni kell a négyzetes vetésnél. Ha elhajlik a árót, már néhány centivel a ten- gerisor görbül. Ahol nem vi­gyáznák, ott majd a kultivátoro- zásnál a. kés elé kerül a sor gör­bületére vetett tengeri. Ezt nem szabad engedni, minden eső ten­gerire szükség van. Igaza van Gyulai Andor­nak. Ha mindenütt ilyen gond­dal vigyáznának az egyenes so­rokra, sókkal könnyebb lenne a gépi művelés, s több tengett ér­lelődne a cső vékán. Gyulai An­dor további beszélgetésünk so­rán a Szabad Föld és a Szabad­ság Termelőszövetkezet dolgai­ról ejtett szót. — Nem vágyók megelégedve az eredményekkel. Sem a nö­vénytermesztés, sem az állatte­nyésztés területén. Jobb eredmé­nyekre van szükség, csak így le­het több jövedelme a termelő- szövetkezetelcneSk. Én a Szabad­ság és a■ Szabad Föld gazdálkodá­sának további javítása érdeké­ben termet dolgoztam ki. Ez eltér az éves tervtől. Több a követel­mény, de szükséges, hogy több legyen az eredmény is. Elsősor­ban az állattenyésztés nagyobb jövedelmezőségét áltarjuk elérni. A fejési átlag bizony most csak 5 liter. A terv, amelyet a szö­vetkezet tagságával is megbeszél­tem, lehetővé teszi, hogy év vé­gére 10 literre növeljük a fejési átlagot. Hogy ezt elérjük, bevezetjük a zöld futószalagot. Tavaly nem volt siló sem. Az idén már lesz. Alkalmazzuk a májusi másodve­tést, a tarlóvetést megduplázzuk. A széna s a lucerna kaszálásá­ra a legkedvezőbb időt választ­juk ki, A gépállomással történt megállapodás értelmében Zetor vontatásé fűlcaszállcat alkalma­zunk. A szárításnál a Kund-féle rendsodrót hasznosítjuk, nehogy eső mossa Iá a takarmányt s földön rothadjon a nagyértékű széna és lucerna. A Itatlak téte­lezésére nagyon vigyáznák, vas­tag szalmaréteggel fedjük, hogy az eső ne verje a jó takarmányt. A szövetkezetek tagsága helyesli a tervet, hiszen az ő ja­niikat szolgálja. A Szabad Föld egy munkaegységre 37, a Szabad­ság 35 forintot tervezett erre az esztendőre. Ha megjavítjuk az állattenyésztés hozamát, lényege­sen emelni tudjuk az egy mun­kaegységre eső jövedelmet.. A tagság belátta, hogy milyen kár származik abból, hagy a Szaluid Földnél például tavaly nem sok gondot fordították a kancákra. Huszonkét Iranca után csak há­rom csikó lett. Az idén már gond lesz rá, hogy legalább 18 csikó legyen. Nagy értéket jelent ez a szövetkezet számára. Ser­téstenyésztésre is több gondot fordít a tagság. Tíz mangalica koca már fialás előtt áll, de 50 hússertés is megfial júliusra, A baromfiállományt növelik, hogy szabad piacra is tudjanak majd adni. A növénytermelés terén is so­kat leéli javítani, elsősorban a talaj táperejére gondolok. Nem elég minden évben termelni, ki­venni a földből a termést. Ez rendkívül káros, ha táperő visz- szapótlás nincs. A talaj kizsaro- lődik és évről évre 1kevesebb ter­mést ad- Ezért állapodtunk mJ meg a trágya helyes, szaJcaszos kezeléséről. Eleinte bizony nehe­zen ment, Szarvas Endre is, de Jeges Bér nát is a Szabad Föld TSZ-nél tanakodtak az új trágyakezelés bevezetésétől. Több­ször beszélgettünk, az eredmény ■nem maradt el. Belátták, hogy jobb trágyát kap így a föld, jobb lesz a föld zsírozója, nagyobb lesz utána a termés. Ez pedig az ő hasznuk. A 'közgyűlés hoz­zájárult ahhoz, hogy a trágya szakaszos kezeléséért havonként 3 munkaegységet írnak a javuk­ra. Ez is eredmény. Ezzel már jobban kezelik a trágyát. Elkészítettem a ;«t ter­melőszövetkezetben a trágyázást térképet, minden táblának 1952- től kezdve megvan a törziköny- ve. Tudjuk, mikor, mit termelték benne, és mikor kapott trágyá­zást. Az adatok birtokában he­lyesen tudjuk majd irányítani a trágyázást, a vetésforgót. Mind­ez növeli a terméshozamokat. Bevezetjük az új módszereket a növénytermesztésben. A Szabad Föld már minden tengerijét négyzetesen veti. Több lesz így a termés. A több sertéshez bi­zony kell a több tengeri. így egészíti ki egymást a helyes mód­szerek alkalmazása, mind az ál­lattenyésztésben, mind a növény- termesztésben. Ezzel végezte szavait. Búcsú;- kodoitt. Indulóban mutatott a tá­vol haladó vetőgép felé, ahol az emberek csoportosultak. Úgy lái- szE:, valami kis zavar támadt, Ment segíteni. Kora délutánra járt az idő, amikor a határjárásból visszafelé jöttünk. Messziről láttuk, hogy a dűlőút szélén Gyulai viharka- bátja rajzolódik Iá a dűlőút zöld­jében. Ült a gyepen, s mint szok­ta, kolbász, szalonna ebédjét köl­tötte. Bizonyára nagyon jól eseti néki, ott ülni a zöldülő földön, amelyet annyira, de annyira sm- ret BVNCZS MTHALY

Next

/
Thumbnails
Contents