Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

I asa. AHUUS M YAmABXAP NÉPLAP 3 A DIMITROV TSZ ti város főbb el Iá iá stiert Debrecenben Március hónap- bal) aUefcuH meg a harmincadik termelőszövetkezet, Dimitrov né­ven. Ez az új termelőszövetkezet példamutató szorgalommal dcl- g-izik a város jobb ellátásáért A termeiőszövetikezot kertészete temvel ószövetkezet és mivel a váróé közvetlen közelében terül­nek el a földjei, minden adottsá­ga megvan, ahhoz, hogy ellássa a zöldövezethez tartozó feladatát a* élelmiszer bőség fokozása te­rén. Az eltelt, nélhány hét máris pompás eredményei tárulnak a látogatók elé a Dimitrov TSZ földjén. Ivanov György, a fcz brigádveaetője, boldog örömmel mutatja az eddigi eredményt. A csípős, télies szélrohamoktól ha­talmas négyzetben, nád fonat ú ke­rítés védi a melegágyak kincseit, a sok-sok ezer kalarábé, káposz­ta. paprika, paradicsom palántái. A nádkerítés enyhében 150 me­legágya ablak alatt nyújtogatják p nap felé leveleiket a palánták. 200 ezer konyhakerti nafánt kerül a földekre A szélfogó nádkerítésen tűi, asztal simaságára előkészítve, árasztó csatornácskékikal el'átva, készen várják már a földek a palántákat. — Alig vártuk már, hogy eny­hüljön az idő, melegedjék a ta­laj — mondja Ivanov György brigádvezető. — Előkészítve van­nak itt az ágyak, ötvenezer ka- larábét, 50 ezer korai káposztát, 40 ezer zöldpaprikát, 20 ezer kelkáposztát; 15 ezer paradicso­mot rakunk ki és öntözünk, hogy jó tápérőben lévő földjeinken gyorsan növekedjenek. De ez meg nem minden. Ezenfelül ter­melünk nagyobb tömegben sár­garépát. gyökeret, retket, zöld­hagymát. ben, hogyasi lehetne egyre sike­resebben dolgozni, hogy az októ­beri zárszámadáskor minél na­gyobb legyen a tagság jövedel­me, az egy munkaegység értéke. — Az éve« tervet — mondja. — mi mér elkészítettük. Óvato­san számolgattunk, közepes ered­ményeket vettünk s mindent összevéve úgy mutatja a papír, hogy 45 forintot ér majd egy munkaegység. Ennyivel nem elégszünk meg, de a tagságtól függ, hogy túlteljesítsen. Ha többet termelnek, többet is ke­resnek. Ivanov György brigádvezetö megjegyezte: No, nem maradunk mi meg a 45 forintnál,, én biz­tosra veszean, hogy 60 forintot ér majd egy munkaegység. Nagy lehetőség van a termel 6- szövetkezset kezében, hiszen a városban könnyű az értékesítés. A földjeink nagyon jók és mi magunk is igyekszünk, hogy mi­nél többet hozzunk ki belőle. A iobb értékesítés érdekében üzle­tet is nyitunk a városban, ahol a friss, Mváló minőségű konyha­kerti áru majd magáért beszél. Terjeszti a Dimitrov TSZ jó hí­rét. Bagoly Bálint elvtárs Közbe­veti: — Nemcsak konyhaikerti növényeket kellene nekünk ter­melni, a virágkertészet is növel­né a tagság jövedelmét. A ko­rai, a primőr növények terme­lése is szükséges. Ka esek arra gondolok, hogy a város határá­ban több helyen buzog a hőfor­rások tize. Ezek melegének fel­használósával hajtató házakat építhetnénk, virágokat nevelhet­nénk télidőben is. Ebben es irányban mi már meg ic kezd­tük a tapogatózást, ha lehetsé­ges, a cserei határrészen meg is valósítjuk. Ezzel fokozzuk a ter­melékenységet és a helyi adott­ságok kihasználásával segítünk a népjólét emelésében. így mondja Bagoly Bálint elv­társ, a tsz párttitkára: „A nép­jólét emelésében“. Ezt tartják szemük előtt a Dimitrov TSZ rag­jai. Érzik, hogy ha ők jól dol­goznak, nemcsak saját maguknak használnak, hanem a termelés növelésével valóban a népjólét emelését segítik élő. Most még hűvös szelek zúg­nak át a Dimitrov földjein. A tél késói fuvallatától bizony még a védő üveglapok alatt is megbor- zomganak a kényes palánták. A Dimitrov tagjai -zereteftei nézik a sok-sok ezer erősödő palántát, s mar látják maguk előtt, hogyan gömböl yöd nek a vékony kalarábé palánták kilós nagyságúra, a káposzták pedig majdhogv elérik a fehér cipó nagyságát. Mindenki érzi ebben az új tsz­ben, hogy nekik árad itt az élet bősége, s boldogság fakad jó munkájuk nyomán B. M. A tavaszi munka legjobb traktorosai Szombat délben a gépállomás! igazgatóság adta hírül, hogy a megye legjobb traktorosainak élén Varga Imre, a Vámospércsi Gépállomás dolgozója halad, kö­zel 100 műszaknorma teljesítés­sel. Második legjobb traktoros B. Szabó Ferenc, a Hajdúszobosz­lói Gépállomásról, közel 90- mű- szaknonmával. Harmadik Pelia Sándor a Vámospércsi Gépállo­másról. Hajdú-Biiiarban 124 iraktsras és IS brigád már teljesítette tavaszi tervéi A tavaszi munka gyorsuló üte­mét jól szolgálják gépállorná- . aink legjobbjai, «knk személyes példájukkal segítik társaikat is a még jobb munkához. A gép­állomásokon a szombati jelentés szerint 124 traktoros és 16 brigád teljesítette már a tavasai tervét A brigádok közül a legjobb mun­kát végezte «r. egyek* Gerdó bri­gád. Ez a brigád tavaszi tervet több mint 200 százalékra teljesí­tette. Országosan az első csoport­ba küzdötte fel magát. Vasárnap is tlslgaiaak a trakterasak A kedvezőre fordult időjárás minél jobb kihasználása és a ké­sői tavaszodás okozta lemaradás behozása érdekéiben ma, vasár­nap a megye gépállomásain dol­goznak a traktorosok, hogy mi­nél hamarabb földbe kerüljön a tengeri, a legfontosabb takar­mánynövényünk. A tengeri négyzetes vetése ter­melőszövetkezetünk jó részénél már megindult. Az ebesi Vörös Csillag, a hajdúvidi Kinizsi, a balmazújvárosi Petője a folyási Vörös Csillag, a hajduszoboszlói Szabad Föld ét Kossuth tenaelő­szö vetkezetek földjén jvában dolgoznak már a négyzetes vetés mielőbbi befejezésén. A földest Rákóczi 550 holdas tengeritáblá- jában a fogatos vetőgépeken kí­vül a Tetettem Gépállomás há­rom négyzetbe vető gépe kezű meg a munkát. Hajdúszobsszlón halad legjobban a tengeri négyzetes vetése A megyei tanács jelentése sze­rint a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében, a termelő- szövetkezetek területein végzett vetést tekintve, első a derecskéi járás, második a püspökladányi, harmadik a nagylétai, negyedik a debreceni, ötödik a polgári, hatodik az újfalui és hetedik a biharkeresztesi járás. A polgári és a biharkeresztesi járás még meg sem kezdte a tengeri négy­zetes vetését. A legjobb ered­ményt a tengeri négyzetes veté­sében Hajdúszoboszló város éri'; el, ahol már több mint 15 száza­lékos az eredmény. Ez az eredmény, melyet a me­gye más területén még meg sem tudtak közelíteni, annak köszön­hető, hogy a Hajdúszoboszlói Gépállomás dolgozói jól szervez­ték a négyzetes vetést. Példamu­tatóan küzdenek azért, hogy mi­nél nagyobb területen, minél előbb négyzetes vetéssel kerüliö" földbe a tengeri. 8 balmazújvárosi határban megkezdődött a rizsvetés Az időjárás kedvezőre fordul­tát jól kihasználják a balmazúj­városi határban, mert azonnal hozzákezdtek a rizs vetéséhez. A Lenin Termelőszövetkezet rizs­telepén 30 holdon földbe került már a mag és a területet el is árasztották. Több helyen, így Püspökla­dányban és Hajdúböszörményben is azonban még felszántatlan rizs- telepek vannak. Haladéktalanul fel kell szántani ezeket a terüle­teket, és gyorsítani a traktorok átcsoportosítását, iránt ahogyan arra a balmazújvárosi határban tegnap már sor került. (Új tj mezőgazda íz tewei Az elkészített konyhakerti ágyak közelében egy szélesebb parcellán nagy gyékény takarók lapulnak szétterítve. Megkérdez­zük, miért terítették szét azt a sok-sok gyékénytakarót. — Hát nem a gyékény ked­véért — mosolyogja el magát Ivanov György —, hanem a főzőtök kedvéért. Ott varnak már a főzőtök palánták. Védeni ítéli a hidegtől, az elmúlt éjsza­ka is talajmenti fagy volt és bizony a tök érzékeny a hidegre. Takargatni kell, hogy meg ne fázzon. így dédelgetjük, óvjuk a széltől, hidegtől, hogy minél ha­marabb piacra kerüljön. A kertészeti telepen szétnézni öröm. Rend van itt és tisztaság. A szorgalmas és hozzáértő kezek munkájának nyoma meglátszik mindenütt. Szeretik itt a főidet. Értenek a vele való bánáshoz és a föld gazdag terméssel hálálja meg a szakszerű kezelést. Tud­ják ezt a Dimitrov TSZ tagjai. Bíznak erejükben, tudásukban. A telep egyik sarkában felsze­relve áll a szivattyúház, hogy bő vízzel lássa el a konyhakerti ágyakat. Szabó Lajos, Szabó Mi­hály én a többiek is példás szor­galommal, már kora reggel mun­kába kezdenek, hogy egy percet se veszítsenek. A konyhakerté­szet sok munkával jár, nagy figyelmet igényel. A Dimitrov TSZ Debrecen dol­gozó népének cukoród es sárga­dinnyével is kedveskedik. Ne- velgetik a palántákat, dédelgetik, mint drága kincset. Nappal a melegágyakat szel­lőztetik, de éjszakéra mind a 150 ablakot gondosan betakar- gatják gyékény takaróval, ne­hogy a hirtelen lehűlések, fagyok kárt tegyenek a gyönyörűen fej­lődő palántáikban. 60 forint egy mEiükaggységre Bagoly Bálint elvtárs, a ter­melőszövetkezet párttitkára szá­molgató ember. Az jár az eszé­Gyuiai Andor mezőgaz­dász 1950-ben kezdte meg mun­káját. Fiatal ember, de szinte öregekre jellemző komolysággal, néha szinte fontoskodással beszél a mezőgazdaság feladatairól. Na­gyon szereti a földet, ügy beszél a földről, mint valami drága kincsről, simogatni való nagy- nagy értékről. Nem sokáig beszélgettem Gyu­lai Andorral, de az az érzésem, hogy az ő munlcájának egyik alapja a föld szeretető. Ezért nem közömbös neki, hogyan bánvak a földdel, hogyan zsarolják ki, vagy hogyan gondolkodnak ar­ról, hogy mindig megfelelő táp­erőben legyen, s gazdag terméssel hálálja a művelők szorgalmát. A hajdúszoboszlói határban a Szabad Föld Termelőszövetkezet földjén beszélgettem a fiatal me­zőgazdásszal. Az enyhülésre for­dult idő langyos szele zúgott át a tenyérsíma hatalmas szántó- földön. Egy kint felejtett kór ót görgetett maga előtt. A kóró megakadt a négyzetesen vető gép kifeszített dróthuzalában. Gyulai Andor odament. Végig­futott szeme a huzalon. Félbe­szakadt a beszélgetésünk. Ott­maradtam az út szélén, ő pedig gyors léptekkel ment a drótnál, jobbra-balra gondosan nézte az munkált földön végighúzódó '.•ötöt. Kicsit igazított rajta s s.-lán visszajött. — Nagyon vigyázni kell a négyzetes vetésnél. Ha elhajlik a drót, már néhány centivel a ten­gerisor görbül. Ahol nem vi­gyáznak, ott majd a kultiv.ítoro- zásnál a kés elé lterül a sor gör­bületére vetett tengeri. Ezt nem szabad engedni, minden cső ten­gerire szükség van. Igaza van Gyulai Andor­nak. Ha mindenütt ilyen gond­dal vigyáznának az egyenes so- rokrn, sokkal könnyebb lenne a gépi művelés, s több tengeri ér­lelődne a csöveiken. Gyulai An­dor további beszélgetésünk so­rán a Szabad Föld és a Szabad­ság Termelőszövetkezet dolgai­ról ejtett szót. — Nem vágyók megelégedve az eredményekkel. Sem a nö­vénytermesztés, sem az állatte­nyésztés területén. Jobb eredmé­nyekre van szükség, csak így le­het több jövedelme a termelő- szövetkezeteknek. Én a Szabad­ság és a Szabad Föld gazdálkodá­sának további javítása érdeké­ben tervet dolgoztam ki. Ez eltér az éves tervtől. Több a követel­mény, de szükséges, hogy több legyen az eredmény is. Elsősor­ban az állattenyésztés nagyobb jövedelmezőségét alkarjuk elérni. A fejési átlag bizony most csak 5 liter. A terv, amelyet a szö­vetkezet tagságával is megbeszél­tem, lehetővé teszi, hogy év vé­gére 10 literre növeljük a fejési átlagot, Hogy ezt elérjük, bevezetjük a zöld futószalagot. Tavaly nem volt siló sem. Az idén már lesz. Alkalmazzuk a májusi másodve­tést, a tarlóvetést megduplázzuk. A széna s a lucerna kaszálásá­ra a legkedvezőbb időt választ­juk W. A gépállomással történt megállapodás értelmében Zetor vontatása fűlcasz&lcat alkalma­zunk. A szárításnál a Kand-féle rendsodrót hasznosítjuk, nehogy eső mossa l-d a takarmányt s földön rothadjon a nagy értékű széna és lucerna. A lcazlak téte­lezésére nagyon vigyázunk, vas­tag szalmaréteggel fedjük, hogy az eső ne verje a jó takarmányt. A szövetkezetek tagsága helyesli a tervet, hiszen az ő ja­vukat szolgálja. A Szabad Föld sgy munkaegységre 37, a Szabad­ság 35 forintot tervezett erre az esztendőre. Ha megjavítjuk az állattenyésztés hozamiát, lényege­sen emelni tudjuk az egy mun­kaegységre eső jövedelmet.. A tagság belátta, hogy milyen kár származik abból, hagy a Szabad Földnél például tavaly nem sok gondot fordítottak a Ictzncálcra. Huszonkét kanca után csak há­rom csikó lett. Az idén már gond lesz rá, hogy legalább 18 csikó legyen. Nagy értéket jelent ez a szövetkezet számára. Ser­téstenyésztésre is több gondot fordít a tagság. Tíz mangalica koca már fialás előtt áll, de 50 hússertés is megfial júliusra, A baromfiállományt növelik, hogy szabad piacra is tudjanak majd adni. A növénytermelés terén is so­kat kall javítani, elsősorban a talaj táperejére gondolok. Nem elég minden évben termelni, ki­venni a földből a termést. Ez rendkívül káros, ha táperő t isz- szapóilás nincs. A talaj kizsaro­lódili és évről évre 1kevesebb ter­mést ad. Ezért állapodtunk meg a trágya helyes, szakaszos kezeléséről. Eleinte bizony ■nehe­zen ment, Szar v a s Endre is, de Jeges Bér nát is a Szabad Föld TSZ-nél vonakodtak az új t-ágyakezelés bevezetésétől. Több­ször beszélgettünk, az eredmény nem maradt el. Belátták, hogy jobb trágyát kap így a föld., jobb lesz a föld zsírozója, nagyobb lesz utána, a termés. Ez pedig az ő hasznuk. A 'közgyűlés hoz­zájárult ahhoz, hogy a trágya szakaszos kezeléséért havonként 3 munkaegységet írnak a javuk­ra. Ez is eredmény. Ezzel már jobban kezelik a trágyát. Elkészítettem a két ter­melőszövetkezetben a trágyázást térképet, minden táblának 1952- től kezdve megvan a törzsiköny­ve. Tudjuk, mikor, mit termeltek benne, és mikor kapott trágyá­zást. Az adatok birtokában he­lyesen tudjuk majd irányítani a trágyázást, a vetésforgót. Mind­ez növeli a terméshozamoka'.. Bevezetjük az új módszereket a növénytermesztésben. A Szabad Föld már minden tengerijét négyzetesen veti. Több lesz így a termés. A több sertéshez bi­zony kell a több tengeri. így egészíti ki egymást a helyes mód­szerek alkalmazása, mind az ál­lattenyésztésben, mind a növény- termesztésben. Ezzel végezte szavait. Búcsúz- ltod ott. Indulóban mutatott a tá­vol haladó vetőgép felé, ahol az emberek csoportosulták. Úgy lát­szik, valami kis zavar támadt, Ment segíteni. Kora délutánra járt az idő, amikor a határjárásból visszafelé jöttünk. Messziről láttuk, hogy a dülőút szélén Gyulai viharka­bátja rajzolódik ki a dűl&út zöld­jében. Üli a gyepen, s mini szok­ta, kolbász, szalonna, ebédjét köl­tötte. Bizonyára nagyon jól eseti néki, ott ülni a zöldfllő földön, amelyet annyira, de annyira ám- rét- BENCZÄ MTHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents