Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-19 / 66. szám

NÉPLAP NAliCilíá 13. SZOMBAT Magyarhomorog első negyedévi baromfi begyűjtési tervét 252°/0-ra teljesítette Magyarhomorog a biharkeresz- tesi járás községei közül a felsza­badulási versenyben a harmadik helyen van, s a megyében is a begyűjtésben legjobb községek közé tartozik. A község első negyedévi be­gyűjtési tervét a járási begyűj­tési hivatal március 10-i értéke­lése szerint baromfiból 252, to­jásból 73, tejből 90 százalékra teljesítette. Megkérdeztük Buckó Lajost, Magyarhomorog tanács­elnökét, milyen módszerekkel ér­ték el ezt az eredményt. Buckó elvtárs felsorolta, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítését Magyarhomorogon elsőrendű fel­adatnak tekintik. Teljesítéséért a községi pártszervezet, a tanács és a tömegszel vezetek közösen munkálkodnak. A faluban 132 egyéni versenyző van, s ezeknek nagy-része már eleget tett első negyedévi állam iránti kötelezett­ségének. Az utcáik versenyeznek egy­mással Magyarhomorogon. A Bé­ke utca a Rákosi utcával verse­nyez. Jelenleg a Béke utca vezet a versenyben, mert ott mér csak két személy tartozik az első ne­gyedévi beadással, míg a Rákosi utcában még heten neon tettek eleget első negyedévi beadási kö­telezettségüknek. Egy-egy tanyázóeste után, mindig emelkedik a begyűjtési százalék Nagyon eredményesek a ta- ny ázóesték. A tanácstagoknak nagy része, ki-ki a saját körze­tében, megszervezi a tanyázóes- iéket, ahol egyéb beszélgetések mellett sorrakerül a beadás ügye is. Az állam iránti kötelezettsé­get idejében teljesítőktől van mit pironkodniok azoknak, akik elha­nyagolják a beadási kötelezettség teljesítését. — A múlfckorában — sorolja Buckó elvtárs — az Újtelepen Madarász Sándor 5 holdas be­gyűjtési állandó bizottsági tag házánál gyűltek össze a szom­szédok. Fültanúja volt, amikor T ackó János újtelepi lakost meg- .................................................6 Tapasztalatcsere ! a szotioszlói Szabad Fold1 isz-jjen Csütörtököm a hajdúszoboszlói Szabad Föld TSZ-ben tapaszta­latcserére gyűltek össze a város szövetkezeteinek elnökei és az egyéni gazdák. A közös gondok, a közös feladatok hozták össze ^ őket, hogy a tavaszi munkát mi- » cél eredményesebben, minél szer- J vezettebben kezdhessék meg. I Kunkli Ferenc, a Szabad Föld í TSZ elnöke, 11 szövetkezeti el- J nők és 10 egyéni gazda' előtt tar- | tóttá meg a tapasztalatcsere be- I számolóját. Ismertette a szövet-! kezet helyzetét, majd a sürgős I tavaszi munkákról beszélt. Ele- f nezte szövetkezetük 1955-ös tér- * veit, amely tervből mind a sző- J vetkezetlek, mind az egyéniek ( képet formálhattak a Szabad í Pöld célkitűzéséről, eredményei- J ről. I A tapasztalatcserének azonban I ,:z csak az egyik része volt, mint- ; egy bevezetője a tapasztalatcsere j igazi céljának. Ezután ugyani- | gyakorlatilag vizsgálták meg e * ieíenlévők mindazt, amit Kunkli f Ferenc beszámolójában elébü-k j tárt. Megtekintették a gépállo-* mást, a szövetkezetét, sorra látó- f gatták az állatállományt. A; j egyéniek is. a szövetkezeti elnö-1 kök is ellenőrizhették Kunkli ; Ferenc állításait, hogy a Szabad ( Föld milyen lendülettel készül a. j tavaszi munkákra. Ellenőrizhették, hogy a szövet- J kezet minden idegszálával, a ta-1 gok «munkaked vével és munka- j tempójával benne él már a ta-! vaszi munkák sűrűjében. Igaz j ezek a munkák még csak a mű- j trágyaszórásra, simítózásra vo- " natkoznak, de a tavaszi búzát ( már elvetették. A további tava-j szí szántásnak és vetésnek i?! azonnal neki kezdenek, mihelyt | megfordítják a József napi me- j legek az idő járását. A tapasztalatcsere után a rész- J vevők valóban elmondhatták, ( hogy ennek az értekezletnek volt j értelme is és tapasztalata is. Kü-! iönösen az egyéniek hangoztat-1 iák ezeket a véleményüket és j kérték és kérik az illetékeseket. ■ hogy a jövőben is minél gyak- j ■abban rendezzenek ilyen érte-1 kezleteket. Mint mondják, egy­más okulására és tanulására. rótták a többiek, nyert akkor még jóformán semmit sem teljesített első negyedévi beadási kötele­zettségéből. Miikor Lackó János arra hivatkozott, hogy nincs mi­ből teljesíteni beadását, többen azt válaszolták neki: ha én telje­sítettem, teljesítsd te is, ha nem termeltél annyit, hogy legyen mi­ből beadni, vedd meg, de adós ne maradj! A Drimba Gyula tanácstag há­zánál tai'tott tanyázóeste után, ahol 25-en voltak jelen, másnap özvegy Kiss Péterné 5 kiló to­jást és 4 kiló baromfit. Kulcsár Viktor 2 kiló tojást vitt a be­adásba. A tanyázóesték és a fel­világosító munka eredménye, hogy Magyarhomorogon 300-nál többen teljesítették eddig az első negyedévi beadási kötelezettsé­get, 30-nál többen pedig az egész évi sertés beadását. Első negyed­évi adóbevételi tervüknek — amely 195 221 forint — 84 száza­lékát teljesítették a magyarho- morogiak. Nem volna azonban teljes a munka, ha csak a mára gondo’- nának Magyarhomorogon. A kö­vetkező negyedévi begyűjtési ter­vek teljesítéséről is már most gondoskodnak. Az 1955. évi terv- felbontásnál megbeszélték a gaz­dákkal, ki, mikor tudja sertés beadását teljesíteni. A hátralévő negyedévekre azokat a gazdákat kötelezték sertésbeadásra, akik­nek már megvan a hizlalandó és beadandó sertése. A baromfi- és tojásbegyűjtés későbbi teljesítésének elősegíté­sére pedig az MNDSZ megszer­vezte a keltess több csibét moz­galmat. Alig van hóz Homorogon, ahol legalább egy-két kotló ne ülne tojáson. Sok háznál már kiscsirke is van. így méltán le­het számítani a következő ne­gyedévekben is arra, hogy a dol­gozó parasztok, a párt, a tanács felvilágosító munkája nyomán még jobban tudják teljesíteni állam iránti kötelezettségüket. Levél Baila doktorhoz^ Hálás köszönetemet fejezem ki a debreceni Gyermekklinika orvo­sának, Bállá doktornak, aki difié- riás gyermekem életét megmen­tette. Mint szülő teszem ezt, akinek 5 — az új rend orvosa — gyors és lelkiismeretes segítségadásával, tu­dásával visszaadta 6 éves gyerme­két. Az életmentés pillanatok alatt kellett, hogy történjék. Ehhez Bállá doktornak tudásra ember- szeretetre, kötelességérzetre és hi- vafásszei etetre volt szükség. Eze­ket és együtt, egyszerre láttam benne. Meglett ember vagyok, de amikor láttam ezt a sok akarattal és felelősséggel végrehajtott életmen­tést — könnybeborult a szemem­Őszinte köszönetemet fejezem ki Baila doktornak, aki legdrágább kincsemet — gyermekemet men­tette meg. László István. kazángépész, Debreceni Erőmű. ilutókme&teckedís , SZÁNDÉKOS EMBERÖLÉS SZENTPÉTERSZEGEN Tavaly ősszel meggyilkolták Szentpéterszegen Vetési József termelőszövetkezeti tagot. A gyilkos Kovács Imre volt, aki termelőszövetkezeti tagtársa, sőt ezen túlmenően régi jó­barátja volt Vetésinek. Vajon mi lehetett a gyilkosság hátte­rében, mi késztette Kovács Imrét arra az őrült elhatáro­zásra, hogy kezet emeljen régi cimborájára, és néhány kés­szúrással örökre elnémítsa. R tényállás A dolog a következőképpen történt. Vetési József és Kovács Imre egy este együtt söröztek a szentpéterszegi vendéglőben. A szomszéd asztalnál kulákofe ültek, akik kinevették Kovács Imrét, amiért mozgalmi dalo­kat énekelt. Kovács dühében egymás után két üres sörös­korsót is közéjük vágott. Ve­tési József higgadtabb termé­szetű volt, s hogy megelőzze az általános verekedést, ő maga dobta ki barátját a kocsmából. Kovács Imre igen megsértő­dött Vetési viselkedésén és vé­res bosszút forralt ellene. Meg­leste cimboráját, késsel támadt rá. s néhány döféssel megölte azt, akivel pár órával előbb még a legnagyobb megértésben mulatott. A tragikus történet elgon­dolkoztató és feltétlenül azt az érzést kelti ^z emberben, hogy sorstársak, jó barátok nem ro­hannak gyilkos szándékkal egy­másra ilyen csekélységért. A történtek mögött valami más­nak. valami nagyohb rinloa­nak is kell lennie. És valóban így is volt. A nyomozati vizs­gálat megállapította, hogy Ko­vács Imire kezébe a gyilkos kést elsősorban nemi a kocsmá­ban történt megszégyenítése adta, hanem a bensőjét régóta fojtogató és egyre inkább ha­talmába kerítő bosszú érzése. Kulák a háttérben Ezt a bosszút B. Ekés Albert szentpéterszegi kulák oltotta beléje még évekkel ezelőtt. El akarta vele hitetni ugyanis azt, hogy Vetési barátsága nem is annyira neki, naint inkább fe­leségének szól. Mivel azonban Kovács Imre soha semmi gya­núsat nem észlelt, hitte is, meg nem is a rágalmazást. Azon az őszi estén azonban teljes bizo­nyossággal gondolta, hogy a kutaknak i^aza van. A félté­kenységből fairadó gyűlölet pá­rosulva az ittasság és megalá- zottság érzetével arra az elha­tározásra ragadta, hogy örökre végez Vetési Józseffel. És az sem volt véletlen, hogy B. Ékes kulák éppen a két jó­barát között vetette el a félté­kenység magját. Nagyon is ha­tározott célja volt ezzel. Még­pedig az, hogy összeveszítse őket egymással, s így akadá­lyozza meg, hogy a két barát végrehajtsa a tervét, I-e» típusú termelőszövetkezeti cso­portnak a fejlettebb termelő- szövetkezetté való alakítását. Álnok ármánykodása egy be­csületes ember életét követelte áldozatul. Nézzük meg közelebbről, ki Két nap alatt hat új belépővel erősödtek a béréndi termelőszövetkezetek (Tudósítónktól) Egyre több dolgozó paraszt kéri felvételét a községünk ín.- melőszövetkezeteibe. Vannak olyanok is, mint például Deli Antal 16 holdas, aki 1954 őszén kilépett, s most visszakérte 'magát a Rá­kóczi TSZ-be. Ugyanebbe a termelőszövetkezetbe lépett be Her­de János és Varga Andrásné is. Március 14-én az Úttörő TSZ tag­ság létszáma is szaporodott, mégpedig Szilágyi Lajos 5 holdas, Rákosi Lajos és Takács Vilmos dolgozó parasztokkal. Két nap alatt» hat új belépővel erősödtek a község szövetkezel: Képzőművész kör alakult a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Hosszas előkészítő munka után a Kossuth Lajos Tudományegye­temen is képzőművész kör kezd­te meg munkáját. A kör létre­hozásának nagy jelentősége van a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésében. A kör alapvető feladatául tűzte ki, hogy dolgo­zóink és hallgatóink képzőmű­vészeti kultúráját; fejlessze a kép­zőművészet eszközeivel, annak a lehetőségnek biztosításával, hogy mindenki — függetlenül attól, ‘hogy művész akar-e lenni, vagy sem — képességeit fejleszthesse. Már eddig harminc ember ra­gadta meg a ceruzát, hogy rajzi szemléletmódjuk és ábrázoló készségük megalapozása után — később önálló, még tudatosabb művészi munkát tudjanak végez­ni. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a szakkör még ez év végén nyilvános kiállításon bemutathassa eredményét. Hadas Ferenc Kossuth Lajos Tudómén - egyetem Feledésbe menő néprajzi tárgyak rekonstruálása a Hajdúsági Múzeumban Hajdúböszörmény óriási hatarában a tagosítás előtt ke­vés tanya volt. Ezért a böször­ményi parasztemberek úgy se­gítettek magákon, hogy amikor hosszabb időre mentek a mező­re, úgynevezett 'kerek jászolt vittek magukkal. Ezen kötötték körül a lovailcat. Ez vesszőből volt fonva. Ezenkívül — ugyan­csak vesszőből — hordozható karámot is készítettelk, amelyet a szél iránya szerint állították, s ennek „enyhelyébe“ húzódtak szeles éjszakálcon. A hon-dozható Icarám és a ke­rék jászol jelentősége megszűnt. Ezék a tárgyaik már újból nem készültek, a régiek pedig las­san elpusztultak. A tanyavilág előtti földművelésnek ez a két, nomádságra emlékeztető eszkö­ze lassan feledésbe ment. De Hajdúböszörményben még van­nak öregebb parasztemberék, akik emlékeznek rá. Ezeknek az öregeknek a segítségével most folyik két tárgy rekonst­rukciója. A tárgyak Akészítési módját a Néprajzi > Múzeum filmre is veszi. Kiküldöttei elő­reláthatólag április 5- és 6-a. körül tudják a munikafolyama.- takat megörökíteni. Ugyanak­kor a kész néprajzi tárgyak használatát is „lejátsszák“ és ez is filmre kerül. így kutatják fel és mentik meg a múzeumok néprajzosai a dolgozók életé­nek régi, feledésbe menő emlé­két. így válik tudomány segítő­jévé maga a dolgozó nép. SZABÓ MIHÁLY múzeumvezető ez a B. Ékes Albert tulajdon­képpen. Harminc éves nőtlen ember, aki úton-útfélen han­goztatta, hogy addig nem nő­sül meg, míg ez a rendszer meg nem' változik. Szüleinek 150 hold földje volt, ehhez még 200-at béreltek, összesen tehát 350 holdon gazdálkodtak. A családnak jelenleg 53 000 forint adótartozása van. B. Ékes már évek óta igye­kezett hatalmába keríteni Ko­vács Imrét. Tudta, hogy Ko­vácsra sokan hallgatnak a falu­ban, ezért szerette volna saját céljainak megnyerni, vagyis a nép ellenségeinek táborába ál­lítani. Mindent elkövetett, hogy lebeszélje Kovácsot a termelő- szövetkezet szervezéséről. Sok­szor tett olyan kijelentést, hogy a termelőszövetkezet nem jö­vedelmező, nem biztosítja a tagság megélhetését. Azt is mondta többek előtt, hogy nem lesz már idő a III-as típus meg­alakítására, mert ez a rendszer hamarosan úgyis megváltozik. B. Ékes kulák bíínlajsfroma Az államügyészség Vetési Jó­zsef meggyilkolásának esetéből kiindulva alaposabban utána­nézett B. Ékes Albert kulák viselt dolgainak, és a törvény- ellenes cselekedetek egész so­rát derítette ki. Beigazolási nyert, hogy B. Ékes szervezett agitációt folytatott államrend­szerünk ellen. Mészáros Vin- céné szentpéterszegi lakos há­zába pálinkával odacsalogatták kiszemelt embereiket, ott nyu­gati rádióállomások magyar nyelvű uszításait hallgatták, s nyomban utána alaposan meg is tárgyalták a 'hallottakat. A megbeszéléseket B. .Ékes ve­zette, s a rádió rémhíreit bősé­gesen ellátta saját szájaíze sze­rinti kommentárral. Az elfo­gyasztott pálinkát zugban főz­ték. A nyomozás során kiderült, hogy a kulák nyolc alkalommal követett el feketevágást. 1954. augusztusában Berettyóújfalu­ban az állomás melletti építke­zésnél két ízben lopott na­gyobb mennyiségű építőanya­got, melyet lakásán és Mészá­rosáénál megtaláltak. A szení- péterszesi földművesszö vetke­zetnek bérbe adta az udvaron lévő kukoricagórét, és onnan a kukoricát rendszeresen lopkod­ta. Mivel sok adóhátraléka volt, terményeit Mészárosné lakásán rejtegette. Két disznót is an­nak udvarán hizlalt, így igye­kezett kijátszani a törvényt. flz ítélet B. Ékes Albertet a népi de­mokratikus államrend ellem izgatásért, továbbá a közellátás érdekét veszélyeztető bűntet­tért, valamint ismételten elkö­vetett társadalmi tulajdon el­lopásának bűntettéért 9 évi börtönre és 10 évi jogvesztésre ítélte a bíróság. Mészáros Vincéné a fekete­vágásokban való segédkezésért, az államrendünk elleni izga­tásért 2 és fél évi börtönbün­tetést és 5 évi jogvesztést ka­pott. Kovács Imrét szándékos emberölésért 11 évi börtönre ítélte a megyei bíróság. Vetési József halálának szo­morú története példaként szol­gál arra, hogy milyen aljas esz­közökhöz folyamodnak a kulá- kok államellenes aknamunká­juk közben. Mert a gyilkosság mögött, ha közvetlenül nem is, de közvetve ott szerepelt a kulák ármánykodása. A bünte­tés azonban B. Ékes Albertet is utolérte, mint ahogy utolér minden bűnözőt, aki gátat igyekszik vetni a dolgozó nép államának boldogulása elé. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents