Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-02 / 51. szám
1955. MÁRCIUS 2. S2ERUA NÉPLAP 3 A HEGYEI TANÁCS KEDDEN TÁRGYALTA Hajdú-Biltar mezőgazdasági fejlesztési tervét Hajdú-Bihar tanácsa kedden délelőtt tartotta március havi ülését, amelyen a mezőgazdasági fejlesztési terv tárgyalása szerepelt első napirendi pontként. Rapp János elvtórs, a Hajdú-Bi- bar megyei Tanács elnöfchelyet lese igen részletes beszámolóban utalt arra, hogy bár a megyének igen komoly eredményei vannak a mezőgazdasági termelés fej- esztésében, mégás hiba csúszott be több helyen a tervek gyakorlati végrehajtása során. Ennek fő oka., hogy a tervek végrehajtásához nem adtak elég segítséget és az ellenőrzés sem volt mindig megfelelő. A megye területén a talaj termőerejének fokozása érdekében 144 751 holdon végeztéik el az istállótrágyá- M&t, s ezzel a megye tstáilótrá- gyázási tervét 123 százalékra teljesítette. 12 000 lioliioit a tavaszi búza vetésre vár Fokozódott a műtrágyahasaná- iaí, mert a tervben meghatározott 460 vagon műtrágya helyen H69 vagon műtrágyát használt Col a megye. A zöldtrágyázás terén azonban már nem teljesítették a feladatot. Az elmúlt esztendő eredményednek és hibáinak alapos ismertetése után Rapp János elvtárs az előttünk álló gazdasági év feladatainak végrehajtásával foglalkozott. A legfontosabb idő- szerű feladatként jelölte meg a megye kenyérgabona vetési tervének teljesítését, ami csak úgy oldható meg, hogy 12 000 holdon tavaszi búzát vetnek a megye termelői. A tavaszi búza vetőmag igénylése, kiosztása legjobban halad a nagylétai és a polgári járásban, valamint Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón. A tavaszi búza vetésére központi készletből 80 vagon vetőmagot adnak csere- vagy köicsönkép- pen a termelőknek. El kell érni r,zt, hogy a gabonatermés hozatnának emelése érdekében az őszi kalászosokat fejtrágyázással segítsük a bővebb terméshez. Az a cél. hogy legalább 200 vagon nitrogén műtrágyát használjanak fel a fejtrágyázásora. Rámutatott Rapp János arra, hogy a tavaszi búza vetőmag kiosztása terén községi tanácsaink egy része igen laza munkát végez. Nem látják, hogy csak indokolt esetben, azoknak lehet tavaszi búzát kölcsön kiadni, akik eleget tettek beszól gáltatási kötelezettségüknek és semmiféle nsereterménnyel nem rendelkeznek. Példaképül állította Báránd községet, ahol öttagú bizottság vizsgálja felül az Igénylők kérelmétA községi tanácsainknak sokkal jobb munkát teli végezni a tavaszi búza vetés szervezésénél, hogy a legmegfelelőbb időben, szinte napok alatt elvetésre kerüljön a megyében a 12 000 hold tavaszi búza. fl Pocsaii Gépállomás példát mutat a szerződéskötések gyorsítása érdehébeu A jelenlegi gépállomás: kimutatásokból az következik, hogy a gépek kihasználásét a termelő- szövetkezetek csupán 45 százalékban tudják biztosítani. Ezen belül a gépi kapálást 61 százalékban használják ki. Ez a tény szükségessé teszi, hogy a gépek kapacitásának teljes kihasználása érdekében minél szélesebb körben indítsák meg a gépi szerződéskötést az egyénileg dolgozó parasztsággal. Jól dolgozik a gépi munka népszerűsítése érdekében a Po- ccaji Gépállomás, ahol az elmúlt ivét szombatján szerződéskötési napot tartottak — valamennyi gépállomás! dolgozó részvételével. Az eredmény nem maradt el. Egy nap alatt 400 hold talaj- munkár« kötöttek szerződést az egyénileg dolgozó parasztokkal. Epre gazdagodnak a termelőszavetkezetek A megye termelőszövetkezeteinek gazdálkodása az elmúlt évben sokat javult. Szövetkezeti alapjukat 20 millióval, üzemi alapjukat 32 millióval növelték, és gyarapodott a tagok jövedelme is. Utalt a beszámoló arra, hogy a jövedelem fokozása érdekében beherjesebb irányban kell fejleszteni a termelőszövetkezetek gazdálkodását. Fokozni az állattenyésztést, különösen a sertés- és marhaie- nyésztést. A pártszervezeteknek és a tanácsoknak fokozott segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezetek helyes irányú gazdálkodásának kialakításában. A termelőszövetkezetek fejlesztése terén előre haladunk. Ez a fejlődés útja, a dolgozó parasztság jobb életének biztosítása. A beszámoló befejező szavaiban arra hívta fel Rapp János elvtáms a figyelmet, hogy tanácsaink kérjék a Hazafias Népfront bizottságok segítségét. Az olvasókörökben is tárgyalják meg az időszerű feladatokat, az állandóbizottsági tagok, a termelési bizottsági tagok vegyenek részt a községek mezőgazdaságfejlesztési tervének tárgyalásánál és buzdítsanak annak sikeres végrehajtására. , A beszámolót követő vita során többen felszólaltak, köztük Zeke László Hajdúhadházról, aki szóvátette, hogy a község határában több mint 1000 hold szőlőtermő terület van és annak teljes rendbehozására, telepítésére kezdtek most akciót. Javasolta, hogy központilag készítsenek szénaszárító nyársakat, önköltségi áron adjék ezt el a termelőknek, hogy a plllangósta- karmányok szárítása gyorsabb, veszteségmentesebb legyen. ü megyei tanács és a járási tanácsok nagy feladata Ambrus István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy erőteljes fejlődés indult meg Hajdú-Biharban a mezőgazdasági termelés terén. Minden alapja megvan annak, hogy az 1955-ös esztendőben maradéktalanul teljesítsék t tervfeladatokat. A vezetés és ellenőrzés terén tapasztalt hibákat fel kell számolni, mert csak így érhető el a jó eredmény. Rámutatott arra, hogy egy év nagy idő a tervfeladatok értékelésére, szükséges, hogy a megyei tanács és a járási tanácsok negyedévenként vizsgálják meg, hogyan hajtották végre a m.ezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatokat. Dr. Szelényi Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy minden községben az apaállatistállók mellett minta trágyatelep keze lesi bemutatókat tartsanak, hog; megtanítsák a termelőket a he tyes trágyakezelésre. Szükséget hogy a legelőterületeket jobbal hasznosítsák és ezért mérjék fe a községi legelőket és arányosítsák azokat. A termelőszövetkezeti agronö- musok a kenyérgabona termesztés fokozása érdekében készítsenek kimutatást a kenyérgabonával bevetett területekről, azok munkájáról, trágyázásáról, terméshozamáról. Rossz állapotban vannak a Böszörményi bikák * I Szabó Imre, a hajdúböszörményi termelési bizottság elnöke az apaállatok tartására hívta fel a figyelmet, mert Hajdúböszörményben rossz kondícióban van 40 táka. Dr. Császár Gábor, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tanszékvezető professzora értékes felszólalásában mutatott rá a terméshozamok emelésének nagy fontosságára, a takarmánytermesztés és a takarmánykezelés helyes módjaira. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés fejlesztése döntő jelentőségű, mert csak így lesz több trágya. 'A több trágya révén javul a talaj tápereje annyira, hogy emelkedjenek a terméshozamok. Bedő Zoltán megyei vezető mezőgazdász azt hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban a búzavetési terv teljesítése a legfontosabb feladat, annak elősegítése, hogy a megyében 12 000 holdon a legkedvezőbb időben földbe kerüljön a tavaszi búza. A megyei tanács elfogadta Rapp János elvtárs beszámolóját, hozzáfűzve a felszólalóik által elmondott okos javaslatokat. A tanács ezután a megye 1954. évi tervteljesítésének értékeléséről és az 1955. évi tervek tárgyalásáról szóló beszámolót hallgatta meg Pintér Vilmos elvtárs előadásában. A Kelet-magyarországi Üzeméielmezésl Vállaló! a Belkereskedelmi Minisztérium „kiváló vállalata” A Belkereskedelmi Minisztérium és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége az 1954. IV. negyedévben többek között a .kiváló vállalat“ címért versenyző alábbi vállalatokat tüntette ki vándorzászlóval, oklevéllei és azokkal járó pénzjutalommal: Szegedi Rövidköt Vállalat, Pécsi KiskereSkedelmj Vállalat, Szombathely Kiskereskedelmi Vállalat, Kelet-magyarorszagi Üzemélelmezési Vállalat, Gyűrd Tüzép Vállalat. NEHEZ DOLOG Egy szólásmondás járja mostanában a Cipész KSZ-ben. Az eleje régi, de a „megioldása“ már új: könnyebb a tevének a tű fokán átbújni, mint a szövetkezetnek a MÉH-nél olcsó bőrhulladékot vásárolni. A Debreceni Cipő KSZ olcsó és ízléses női szandálokat készít a kereSkedelemnék. Nagyrészt hulladékanyagból. A felsőrészt közös megegyezés alapján a Budapesti Városi Tanács Bőrfeldolgozó Vállalata készíti. Persze mindez csak úgy „megy“, ha a gyártáshoz szükséges hulladékot a debreceniek biztosítják. Itt kezdődik aztán a hiba. A KSZ felkeresi a Táncsics Cipőgyárat. Van hulladék? Akad.,. Szeretnénk, mi is vásárolni, Hohó, az nem megy olyan könnyen. Mi csak a MÉH-ne'k adhatjuk el, tessék hozzájuk fordulni. A MÉH-nél a 60 fillérért átadott bőrhulladék látóját «— minél közvetítésnél: is kell lenni a világon — már 1 forint 80 fillérért árulják. A derék lábbelikészítők — mondani sem kell, hogy ugyanabban a zsákban, ugyanazért a hulladékért sziszegve bár, de kifizetik a reális értéknél háromszorta nagyobb árat, még akkor is, ha Budapesten a Bőrfeldolgozó Vállalat a hulladékot -ismét 60 fillérért veszi át. Vajon ki nyer így? A KSZ és a vásárlók semnücselre. Egyedül csak a MÉH. Legutóbb is 1215 kiló hulladékért 1458 forinttal többet fizettek ki a cipészek. Ehhez jön még a szállítás, mérlegelés stb... Senki sem tagadhatja, hulladékgyűjtésben fontos szerep jut a MÉH-nek. De jelen esetben semmi szükség nincs a közvetítésre. A Cipő KSZ az anyagot közvetlenül a hullad-íútal rendelkező gyártól is át vehetné. Kedvezőbben alakulna így az önköltség és a beszerzés w • •. (KT-) Összejövetel a nyulasi olvasókörbe" Szombaton este tartotta a nyulasi olvasókör első összejövetelét. A kedvezőtlen idő ellenére zsúfolásig megtolt a terem, melyben az olvasókör tagjai és a vendégek közösen szórakoztak a késő esti órákig. A Postás Kultúrcsoport kedves műsorát nagy tapssal köszönte meg a hálás közönség. A kultúrműsor után az Idősebbek asztalhoz ültek és úgy ismerkedtek, barátkoztak egymással. A fiatalok pedig jókedvűen táncoltál!. Az első jól sikerült próbálkozás ösztönzés az olvasókör tagságának és a nyulasi lakosságnak arra, hogy ezt a kedves, jól sikerűit kulturális rendezvényt hamarosan több is kövesse. Olyan is, amely nemcsak a szórakozást, hanem a szakmai téren felmerült igényeket is kielégíti. I» BiUaikeíe-scste-s-eH KÉSZEN ÁLLNAK A GÉPEK A TAVASZI MUNKÁKRA A Biharkeresztesi Gépállomásról most egyáltalán nem lehetne azt állítani, hogy ott csendélet van. Sőt! A gépkeI zelők ugyancsak sürgö- j lödnek, mozgásukban tempó van és lendület, a kedvükben iáz, amit csak az érez, akinek mindig vérében van a munka, s a keze mindig úgy áll, hogy valamit segítsen, megalkosson. A gépállomás dolgozói egész télen ezt csinálták. Gépeket javítottaik, megrokkant motorokat operáltak, hogy tavasz- szal ezek a gépek friss zúgással nekivágjanak a határnak, s vidáman forgassák a fekete taréjé barázdákat a bihari tájakon. Igaz, a munka szere- tétén kívül még valami szaporázta a keresztesiekben a vágyat, hogy gépjavításai tervüket minél előbb, minél pontosabban befejezzék. Januárban ugyanis ver- senyszerződést kötöttek a Biharpüspöki Gépállomás dolgozóival, aminek az ízét és zamatét az adja meg, hogy ebben a versenyben már két ország vetélkedését mérhetjük. A két község két ország 'határán fekszik. Biharkeresztes a magyar végeken, Bi~ harpüspökinél pedig már Románia kezdődik. De a traktorosok munkáját és füttyét áthordja a szél, s a tavaszi alkonyatbán úgy együvé fogja, mintha csak egy leiekből buggyanna, egy kedv tövéről sarjadna. Szóval a blharkereszte- siek ezért is serénykedtek, mert már azt csak virtusból sem engednék, hogy a biharpüspöki traktorosok magasabban üljenek a gépeken. E z a láz erjed most a Biharikeresztesi Gépállomáson, az első márciusi délelőt- töm is. A havait latyakká vágják a mindig topogó csizmák, de anélkül is olvadóban vasi már a márciusi hó. A hideg talán még tartja magát, de a határban már mintha a tavasz babrálna, és az ereszről is nagy cseppekben patakzik a hóié. Érzik ezt a gépállomás dolgozói is — és sürögve forgolódnak, izgulnak a gépek mellett. A traktorok, az erőgépek készen állnak, s jelenleg éppen a gép javítási szemlélt munkája folyik. A két község versenyében az is szerepel, 'hogy melyik gépállomás végzi pontosabban, minőségileg megfelelőbben és persze határidő előtt is, a gépjavítást. Hogy a blharpüspö- klek milyen eredmény- nyel végeztek eddig, még nem tudjuk, de a keresztesi gépállomás eredményéről már ezúttal is értesíthetjük őket. A keresztesi gépállomás gépjavítési tervének határideje, illetve csak az erőgépeik, a tavaszi munkákban részvevő gépek javításának az ideje február 20 volt. A gépá llomás d olgozói tervüket február 5- re teljesítették, s a kijavított gépek a javítási próbát már a szemle előtt kiállták. A gépállomás próbaként még a íagyos időkben f elszán- tatott 200 normálholdat kijavított gépekkel. A gépek kifogástalanul dolgoztak, bizonyítva azt, hogy a gépállomás dolgozói becsületesen végzik munkájukat. K ülönösein jól dolgoztak Puskás Miklós, Lupócz János, Balogh István, Kéri Zsígmond, V. Nagy László, Szabó Antal és a Tóth László brigád tagjai. Nem sajnálták a gépektől a munkát, a fáradságot, s ugyanakkor úgy dolgoztak, hogy a gépjavítási munkáké ban szép összegű megtakarításokat értek el. Az erőgépeknél 30 ezer forintot, a cséplőgépeknél pedig 24 ezer forintot. Ez a számokban mérhető eredmény jelenleg' a Biharkeresztesi Gépállomáson. A gépék kitűnő állapotban vannak, s a kezelőik miár csak art várják, hogy a barázdákban is megmutathassák, hogy ke- menykötéeű legények ők ott is. A gépállomás dolgozóinak lesz alkalmuk megmutatni ezt is, hiszen nekik kell kielégíteni Nagytkereki, Bedő, Berekböszörmény, Mezőpeterd, Told, Ar- tánd, Bojt igényeit, amit a tsz-efc is és az egyéniek is egyre inkább eljuttatnak a gépállomáshoz. A gépállomás dolgozói nem félnek ezektől az igényektől sem. i télen sem felej- tették el a munka iramát,- ha meg a tavasz szétteríti a kötényét a tájon, ők is nekiindulnak újra a kijavított gépekkel, a munka szeretőiével. A gépekben is, a szívekben is ott feszül az erő, hogy nekivágjanak a földeknek, és új és új eredményekkel üzengessenek áit Biharpüs- pökibe a melegedő barázdákból