Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

á NÉPLAP !955. MÁRCIUS 13. VASAKNAI­I Haidá-Bihar megyei Pártbizottság aktívaértekezlete (Folytatás a 3. oldalról) tovább lehet menni és nyugod­tan le 'ehet vonni azt a követ­keztetést, hogy a szocializmus építéséről van itt sző. Hogyan akarjuk mi a szocializ­must felépíteni, amikor nehéz­iparunk nem fejlődik, hanem ei- leniitzőleg, termelése csökken. A nehézipar fejlesztése nélkül ho­gyan tudjuk biztosítani a legfej­lettebb technikát, mely előre ha­ladásunknak, felemel kedésünk­nek legfontosabb előfeltétele. Hogyan akarjuk mi a szocializ­mus alaptörvényének érvényesü­lését biztosítani, ha nem hala­dunk következetesen a sztálini iparosítás politikájának útján? Lehet-e iparosítás n'íkiil az életszínvonalat emelni, a mező­gazda: ág átszervezését végre­hajtani, békénk védelmét nö­velni':' Nem lehet, az iából vas. karika, üres fecsegés. Szocialista iparosítás nélkül, reá­lis iparosítás nélkül nem lehet tartósan, rendszeresen emelni sem a munkások, sem a parasz­tok. sem a többi becsületes dol­gozó életszínvonalát. Nézzük meg, elv társak, hogyan áll megyénkben a szocialista ipa­rosítás? Megyénk iparának fő mutató-számai a következőkép­pen alakultak az elmúlt eszten­dőben: az ipar teljes termelése 1953-hoz viszonyítva 1954-ben 11 százalékkal növekedett, ugyan­ebben az időben a munkabér 11.2 százalékkal, az összes bér 13,2 százalékkal. A 100 forint össz- bérre eső termelés 2 százalékkal volt alacsonyabb. A munkások át­lagkeresete ugyanakkor 11,2 szá­zalékkal nőtt. tehát csökkent a 100 forint bérre eső termelés, nőtt a munkások átlagkeresete. A kettő közötti különbség pénz­értékben, 33 millió forint. Amint látjuk, a számok alakulása nem valami megnyugtató — ellenke­zőleg, roppant veszélyes! Ha így haladnánk, ez a készletek teljes feléléséhez, a beruházások csök­kenéséhez, előbb-utóbb gazdasági csődhöz vezetne. Ezt az utat ko­moly felelős vezetők nem járhat­ják, a folyamatnak inkább Ma, mint holnap, véget kell vetni. A kifizetett bér nem növeked­het gyorsabban a termelésnél- A termelés, a termelékenység növekedésének meg- kell előz­nie a kereset növekedését. Nézzük, hogyan állunk a ter­melékenységgel, az önköltséggel? Súlyos bajok vannak a termelé­kenységgel is, igaz, egészében 2 százalékkal nőtt. Vannak üze­mek, ahol a fejlődés egészséges. így a GÖCS-ben 30,9 s?ázalékkal, a Debreceni Gyógyszergyárban 21,6 százalékkal, a Textilmíí- veknél 15,2 százalékkal nó'tt a termelékenység. Egyes vállalatoknál azonban nem nőtt, ellenkezőleg csökkent a ter­melékenység. így a Bútorgyárban 2,1 százalékkal, a Cementipari Vállalatnál majdnem 6 százalék­kal, a Téglagyárban 15 százalék­kal csökkent. E területek vezetői vagy nem értették meg, vagy nem tették magukévá azt a leni­ni tanítást, hogy „a munka termelékenysége, ez végeredményben a legfonto­sabb, a legfőbb az új társadal­mi rend győzelme szempontúi­ból.” A kereskedelem forgalmának ada­tai is tükrözik a népgazdaságunk­ban bekövetkezett rendellenessé­get. Ez jelentkezik az állami kiske­reskedelem forgalmának növeke­désében, mely 13,8 százalékkal — forint értékben kifejezve 103 millióval — nőtt. tehát a kereset itt már mint vásárló-erő jelent­kezik. Ez a szám a várost tük­rözi. Nincs objektív oka a begyűjtés terén mutatkozó lemaradásnak Néíaük a falut. A határozat megállapítja, hogy a falun az életszínvonal még gyorsabban emelkedett. Ez így is van. A megyében a szövetkezeti kiskereskedelem 40,7 százalék­kal — forint értékben 252 mil­lióval növelte forgalmát. Rá­dióból 216 százalékkal, mintegy 3000 darabbal, motorkerékpár­ból majd 350 danbbal adtak el többet az elmúlt évihez vi­szonyítva. A keresletet így is csak részben tudtuk kielégíteni A tízövetkezeti kiskereskedelem január havi tervét rövid- és kö­töttáruból 165.7, vas- és műszaki, cikkekből 179.2 százalékra telje­sítette. Ügy gondolom, elvtársak, ehhez sok kommentárt nem kell fűzni, csupán azt teszem hozzá, hogy ez az emelkedés nem tel­jesen a többtermelésen alapul, hanem benne van az állampolgá­ri kötelezettség nem teljesítése és a spekulációs jövedelem is. Természetes, hogy a mi viszonyaink között a dol­gozó parasztság jövedelme, kü­lönösen a jól gizdálkodóké nő, emelkedik életszínvonaluk, és ez helyes, ennek mi örülünk. De nem örülünk annak, hogy egyesek nem teljesítik állampol­gári kötelezettségüket, s így ez az összeg nem folyik be, zavart kelt a termelésben, de zavart kelt az áruellátásnál is, mert ott pe­dig mint be nem tervezett vá­sárló erő jelentkezik. Ezek a spekulánsok lényegé­ben a dolgozók vámszedői, kétszeresen károsítják meg a dolgozókat, fékezik a termeié? növelését, s így az ellopott pénzzel nem kis mennyiséget vásárolnak el a dolgozók elől. A spekulánsok a dolgozó parasz­tok vámszedői is. Ezért el kell érni, hogy a spekuláció ne le­gyen kifizetődő foglalkozás. Alapélv legyen: ki hogy termei — úgy boldoguljon. . Hg tűrjük a spekulációt és a hanyagságot, nemhogy nem fej­lődünk, hanem a legelmaradot­tabb országok közé süllyedünk. Ügy gondolom, hogy ezek a számok meggyőzően cáfolják a tanács, de különösen a begyűjtés területén dolgozó azon elvtársak helytelen 7nagatartását. akik ma­guk is főleg passzivitásuklcal el­fogadták, osztották a „nincs mi­ből“ álláspontot. Feltétlen érde­mes ezeknek az elvtársaknak el­gondolkozni ezeken a számokon és magatartásukon is. Nincs objektív oka, különösen a begyűjtés terén mutatkozó gyalázatos lemaradásnak. A le­maradást kizárólag szubjektív okokkal, a hanyag, a rossz munkával lehet magyarázni. A fenti számok szemléltetően bizonyítják, hogy az életszínvo­nal múlt évi emelkedése nem a rnegnövekedett termelésre épült, éppen ezért nem stabil, nem ké­pezi újabb, még nagyobb emel­kedés kiinduló bázisát, ellenke­zőleg, magában rejti a visszaesés lehetőségét és számtalan más ve­szélyt. Tőlünk, funkcionáriusok­tól, párttagoktól, dolgozóktól függ, hogy bekövefckezlk-c a visz- szaésés. Mit kell tennünk, hogy ne kö­vetkezzék be? Minden párttagnak — de kü­lönösen a vezető elvtársaknak elsó'rendíí kötelessége, hogy még alaposabban foglalkozza­nak a termelés kérdésével, a tervek teljesítésével, a tervek részletes teljesítésével, túltelje­sítésével. Körültekintően, min­den lehetőséget felhasználva csökkenteni kel! az önköltséget, növelni a termelékenységet- Ésszerűen, de szigorúan taka­rékoskodni. helyreállítani és ál­landóan szilárdítani a munka- fegyelmet, — amivel az utóbbi időben helyenként ismét bajok vannak. Vigyük harcba az üzemek dolgo­zóit a termelékenység emelésé­ért, az önköltség csökkentéséért. Elvtársak! Hogy a termelés és kereset mu­tató számai a megyében így ala­kultak, elsősox'ban mi magunk és az illető vezető elvtársak a fe­lelősek. Csupán egy számmal akarom ezt igazolni. A tanácsi vállalatok anyagtakarékosság cí­mén a múlt évben megtakarítot­tak 2 millió forintot, ugyanakkor a különböző kiadások címén, tekintettel arra, hogy ez nem von maga után jutalomel­vonást, a tervezett keretet mint­egy 7 millió forinttal túllépték. A tanácshoz tartozó vállalatok­nál a munkabérek emelkedése 2 százalékkal túlhaladta a terme­lékenység emelkedését, az ön­költségi tervek nem teljesítése 2,4 millió forint veszteséget je­lent. Ezért, hogy ez így alakult, felelősek az osztályvezetők, a fel­ügyelettel megbízott elnökhelyet­tesek és személy szerint Tatár Kiss Lajos elvtárs is, de felelős a megyei pártbizottság ipari osz­tály vezetője, Stozicski Ferenc elv társ is. Azért is előfordulha­tott ez, mert a tanácsnál a doku­mentációs vizsgálat egyenlő a nullával. Az üzemek dolgozóinak nagy többsége nagyon derekasan dolgozik. Igazolja az a tény is. hogy a téli hónapokban a I'v. negyedévben újabb 4 üzemünk kapta meg az éiüzem címet, és így 18 élüzeniünk van. Kifeje­zésre jut a derekas munka fel­szabadulásunk 10 éves évfordu­lója tiszteletére indított lelkes munkaversenyben is. Fel kell használnunk a verseny­szakaszt is az említett súlyos hi­báit megszüntetésére, arra, hogy növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget, ter­meljünk többet, jobbat, olcsób­ban. íogyük ünnepélyessé a felszabadulási műszak első napjai A SZOT elnökségének felhívása alapján kedden felszabadu­lási műszak indul országszerte. Hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk még keményebben helytáll a gépek, a munkapa­dok mellett, felkészül a tavaszi munkára, hogy tettekkel adjon választ a Központi Vezetőség március 4-i felihívására, hegv újabb termelési győzelmekkel köszöntse felszabadulásunk 10. szü­letésnapját. Az ünnepi műszak első napja kedden lesz. A keddi napot te­gyük ünnepélyessé minden özemben, állami gazdaságban, gép­állomásokon, tsz^ben. Reggel munkakezdés előtt, vagy déli ebéd­szünetben tartsanak röpgyűléseket, ahol lehet zenekarral, rövid kultúrműsorral köszöntsék a dolgozókat. Szervezzék meg, főleg üzemeinkben a verseny állandó és napi értékelését, már az első órákban adjanak számot a legjobbak eredményeiről és sikereiről. Legyen a felszabadulási műszak állásfoglalás tíz éve szabad or­szágunkban a szépülő élet és a még ragyogóbb jövő mellett. KÉT LEVÉL A FELSZABADULÁSI MŰSZAKRÓL Lenner Zsigmond igazgató: Minden vezető gondoskodjék a hanyagságok, a visszásságok megszüntetéséről Ezt az utat jelöli meg szá­munkra a Központi Vezetőség határozata, ezt kell a dolgozók­kal megértetni, ezt az utat kell nekünk határozottan és bátran járni. Ismétlem, messze jár az az igazságtól, aki az ipar területén meglevő rendellenességeket ki­zárólag a jobboldali elhajlás ro­vására akarja írni. A fent emlí­tett hibák összefüggnek a jobb­oldali elhajlással, de összefügg­nek — és elsősorban függnek össze — a mi, az illetékes párt- és állami szervek felületes, rossz ellenőrző munkájával. Nézzük csak, mi mással, ha nem ezzel lehet és kell megma­gyarázni a következőket. A Ke fegyár, mely egyik jól teljesítő üzem, 122 százalékra teljesítette a tervét, de különféle költségek címén 240 000 forint helyett 452 000 forintot használt fel. A Sütőipari Tröszt 3 6S1 OÜO forint tervezettel szemben 4 808 000 forintot, a Vendéglátó­ipari Tröszt 5 317 000 forint he­lyett 6 228 000 forintot használt fel. A Villany- és Épületszerelő Vállalat, mely éves termelési tér-1 vét csupán 88,5 százalékra, ter­melési költségét ennek ellenére 100,4. százalékra teljesítette. Még feiháborítóbb a Tiszántúli Rost'kikészítő Vállalat esete. 9 787 000 forint tervezett veszte­séggel szemben 15,5 milliós vesz­teséggel zárt, és mindezt lénye­gében év végén állapítják meg. Az ilyen és hasonló esetek azért fordulhatnak elő, mert tűrhetetlen hanyagság van a tanács és illetékes miniszté­rium ellenőrző munkájában. Az ellenőrző munka gyengesé­ge a jobboldali elhajlást segíti, a vezetők részéről ez a jobboldali opportunizmus megnyilvánulása. Hangsúlyozom, e hiányosságok a •mi munkánk hiányosságát, az ál­Schlenker Józsefné főmérnök: A dohánygyár március 15-TÖL üjabb győzelmek ELÉRÉSÉÉRT KÜZD Üzemünk minden dolgozója még 1954. december végén meg­tette felajánlását a felszabadu­lási verseny sikere érdekében. Egyöntetűen vállaltuk, bogy az első negyedévet 101,5 száza­lékos tervteljesítéssel zárjuk, 1,8 százalékkal csökkentjük az önköltséget. Az anyagíakaré- kosságnál azt ígértük, hogy március 31-ig 240 mázsa alap­anyagot adunk vissza újabb fel­dolgozásra. Az elmúlt két hónap eredmé­nyei mindnyájunkban megerő­sítették azt a bizalmat, hogy fo­gadalmunkét teljesíteni tud­juk. Januárban, februárban csökkent a gépállás, javult a minőség. A jobb munkafeltéte­lek biztosítására a műszaki gárda tervet dolgozott ki. A vágóosztályon felülvizsgáltuk a vágógépeket, az előkészítésben megjavítottuk a dohánynedve- sítést, így ma már egyre ki­sebb a hulladék képződés. A szivarkagyártó osztályon a gé­pek helyes kihasználásával 6000 forint értékű lenszalagot takarítottunk meg. Mindezek a sikerek azt bizonyítják, üze­münk dolgozói becsülettel küz­denek az április 4-i fogadalmak valóra váltásáért. A kedden meginduló ünnepi műszakon újabb győzelmek ki­vívásáért indulunk harcba.. A műszaki feltételek megteremté­sén most dolgozunk. Három hé t alatt főleg a minőség tovább! javítására, a hulladék csökken­tésére, a biztonságos üzemelte­tésre, valamint a technológiai fegyelem szilárdítására fordí­tunk nagy figyelmet. A több­órás állásidővel működő gépe­ket megjavítjuk, a technológiai fegyelem szilárdítására 400 vá- szoniádút kijavítunk, rendbe tesszük az ezres tartályokat és tartálykocsikat, kétezer kiló alapanyagot takarítunk meg, amivel további 0,2 százalékkal csökkentjük az önköltséget. A fenti fogadalmak persze csak számok. Dolgozóink ver­senyző kedve és lelkesedése minden bizonnyal további si­kereket eredményez a Központi Vezetőség március 4-i határo­zatának végrehajtása érdeké­ben. xNEGYEDSZER A BÜSZKE ÉLÜZEM CÍMÉRT A Ruhagyárat az utóbbi 11 hónapban háromszor tüntették ki a dicsőség ötágú csillagával. A sorozatos sikerek nem vakít- nak el bennünket. Az elismerés birtokában még következete­sebben küzdünk a tervek telje­sítéséért, túlteljesítéséért. Ja­nuárban 104,5 százalékban tet­tünk eleget havi kötelezettsé­günknek, február hónapot pe­dig 108,7 százalékos tervteljesi- téssel zártuk. Még ennél Is büszkébbek vagyunk arra, hogy bár anyaghiány, kellékhiány van, ez mégsem veti vissza a termelést. Ezt mindennél job­ban bizonyítja, hogy április 4-re tett 890 ezer forint értékű fel­ajánlásunkat március 1-ig 310 ezer forinttal túlteljesítettük. Az elért eredmények birto­kában készül üzemünk a SZOT elnökségének felhívása alapján a felszabadulási műszakra. A könnyűipari tanácskozás ta­pasztalata, valamint a DISZ Központi Vezetőségének dicsé­rete alapján a verseny és a műszaki fejlesztés nagy munká­jában a rohamcsapat szerepet a fiatálóknaik szánjuk. Már a március 3-í műszaki értekezle­ten Porcsin Ferenc disz­pécser műszakjának fiataljai egyöntetűen elhatározták, hogy minden részlegben DISZ brigá­dokat szerveznek. A DISZ bri­gádok feladata a termalélceny- ség emelése, az önköltségcsök­kentés, a minőség javítása, az exporttervek, túlteljesítése, nem utolsósorban az újításdk felka­rolása. Fiataljaink rá is szol­gálna!; erre a bizalomra. Gyá­runk több műszáki dolgozója, fömüv eze tője ifjú m unkás ■ Papp Sándor elvtárs pél­dául két éve még gépész volt, ma már főművezető. Komoly gazdája részlegének, bátor har­cosa a tervteljesítésnek. Most az üzem f iataljai az idő­sebb dolgozóklcal vállvetve azon vannak, hogy a felszaba­dulási műszak során újabb si­kereket szerezzenek a gyárnak. Az elkövetkezendő három hét­ben elsősorban azért indulunk harcba, hogy érvényesítsük te­rületünkön a Központi Vezető­ség március 4-i határozatát és újból, immár negyedszer is megszerezzük a biisZke élüzem címet! lanti szervek munkájának a fo­gyatékosságát is hangsúlyozzák. Az a vezető, aki saját területén nem gondoskodik a • visszásságok, súlyos hanyagságok megszünteté­séről, nem harcol őszintén, a párthatározat végrehajtásáért, le­gyen bármilyen funkcióban — visszaél megbízatásával. Az iparosítás szükségességének elvi tisztázása mellett a fő- és elsődleges feladat, sürgősen meg­szüntetni ezeket a hiányosságo­kat, gondoskodni arról, liogyczek újra meg ne ismétlődjenek, és arról, hogjr a terveket minden részletében teljesítsék, illetve túl­teljesítsék. Ennek érdekébe« még jobban ki kell bontakoztat­ni hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulója tiszteletére in­dított munkaversenyt. Párttagjaink nagy többsége fáradságot nem kímélve végezte feladatát Barczi elvtárs ezután áttért a mezőgazdaság problémájának tár­gyalására. „Különösen nagy károkat dkoz­r.ak azok a marxizmus-len iniz­mustól idegen, jobboldali nézetek, melyek pártunk parasztpolitikájá­nak fő kérdésében jelentkeztek" — mondja a határozat. Teljesen (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents