Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-12 / 60. szám

1955. MAHCILS 12. SZÓMBA! NÉPLAP A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A Borsós! Állami Gazdaság dolgozói várják a nehézipar által gyártott erő« és munkagépeket A Borsósi Állami Gazdaságban ismertették a dolgozikkal az MDP Központi Vezetősége határozatát. A hozzászólások sóién a dolgozók elmondották, hogy teljesen egyetértenek a pán határozatával. Balogh József elvtárs, a nehézipar fejlesztéséne!; fontosságáról beszélt. Többek között azt mondotta: — A nehézipar fejlesztésével biztosítva látja a gazdaság részére is azokat az erő- és mun­kagépeket, amelyeket a nehézipar készít számúinkra, és amelyek megkönnyítik a munkánkat. Nagyban elősegít bennünket a többtenmelés és az önköltség csökkentésében is. A Borsósi Állami Gazdaság dolgozói a ‘hozamok emelésével, a munkafegyelem megszilár­dításával, az önköltség csökkeni ésével, az állami vagyon megvédésével tesznek eleget a párt­határozat maradéktalan végrehajtásának. Bolla József, Borsósi Állami Gazdaság. II Budapesti Pártbizottság aktivaiiiése X A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága pénteken > délután pártaktíva-értekezletct tartott a INemzcíi S porU^arnokban Az aktíva-értekezleten részt vett és felszólalt H ákosi Má­tyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első tit­kára. Az aktíva részvevői szuuni nem akar j, lelkes tapsral fogad­ták az elnökség tagjait, hosszan éltették a pártot, éltették Bákosi elvtársat. A lelkes hangulatban lezajlott aktíva-értekezleten Kovács István, a Budapesti Pártbizottság első titkára tartól* beszá­molót. Az értekezlet ismertetésére visszatérünk. ILSÖ 4 BEAD AS azután jöhet a szabadpiaci árusítás A begyűjtés jelenlegi helyzete a megyében A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalta . megyei begyűjtés ügyét. Herczeg István elvtárs, a Megyei Be­gyűjtési Hivatal vezetője terjesztette elő beszámolóját. A jelen­tés szerint a járások versenyében továbbra is első a püspökladá­nyi járás és legutolsó a polgári járás. A városok között első helyre került Hajdúböszörmény, utolsó Hajdúszoboszló. A negyedeid tervhez értékelve, a püspökladányi járás már több mint 100 százalékra teljesítette baromfi beadását, ugyan­úgy a bihprkeresztesi járás is. Legjobban elmaradt a baromfibe­adás teljesítésében, de ugyanígy a töjás'oeadás teljesítésében Debrecen város. A hízott sertés beadás teljesítésében Hajdúbö- -zörmény került az első helyre, utána Hajdúszboszló következik. 6 serSésEiegytílféshen legnagyobb az elmaradás A beszámolóból kitűnt, hogy a .negyében a sertésbegyűjtést kell elsősorban megjavítani, mert eb­ilen legnagyobb az elmaradás. A tanácselnökök sertésbeadásban hátralékos termelők közül sokat beidéztek, hogy megbeszéljék ve­lük a beadás teljesítését. Ezek tárgyalások eddig nem hozták meg a várt eredményt, mert a .-ertésbeadásban hátralékosok számából csak 641 teljesítette a beadást. Azok közül a termelők közül, akiknek nem volt hizlalás­ra beállítva sertésük — bár ser- tísbeadás kötelezettek — 790-en a tárgyalások utón már hízókat állítottak be. TíSSib községben liberalizmus j tapasztalható A megyében a baromfibegyűj- j tcs üteme aránylag a legjobb,; bár itt is komoly elmaradás van. I Hajdú-Biharban pedig minder, 1 feltétele megvan annak, hogy a ♦ tej-, tojás- és baromfibeadást a ♦ terv szerint teljesítsék. ^ Hiba volt az, hogy túlságosan t liberálisan kezelték községeink- I ben a begyűjtést, nem kérdezték I meg a szabadpiaci árusítóktól, 1 hogy eleget tettek-e beadási köte- ♦ lezettségüknek. Nem figyeknez- I tették őket arra, hogy az első jj kötelesség az állam iránti köte- * iesség, a beadás teljesítése, és J azután jöhet csak a szabadpiaci f árusítás. A megye sok helyén a * földmfivesszövetkezefi és válla- J lati felvásárlók például elkövet- | lék azt a hibát, hogy nem be- t adásra — mint azt kellene —. ; hanem elsősorban szabadáron | vásárolták fel a tojást, s ebből , még versenyt is csináltak. A megye községeiben most folynak a begyűjtési tervfelbontá- sok, a termelőkkel való tárgya­lások arról, hogy mikor, milyen terményből, milyen módon akar­nak teljesíteni. Igen fontosak ezek a tárgyalások, mert a ter­melők személyesen beszélhetik így meg a begyűjtési megbízot­takkal, hogy milyen terményből és részükre milyen kedvező idő­pontban kívánják teljesíteni a be­adást. Ezek a megbeszélések módot adnak arra, hogy a helyi adottsá­gokat figyelembe vegyék, s ugyanakkor maradéktalanul ér­vényesüljön az a begyűjtési terv is, mely kötelezi a megyét. Saj­nos ezek a tárgyalások nagyot* vontatottan haladnak, és bizony a meggyőzés, felvilágosító munka hiányossága, hogy sokan nem is jelennek meg a tervfelbontás megbeszélésére, ami pedig azt eredményezi, hogy akikor hivatal­ból állapítják meg a begyűjtési tervüket. A begyűjtés ütemének gyorsí­tása, a tervfelbontási tárgyalá­sok jobb szervezése elengedhetet­len feltétele annak, hogy me­gyénk az állampolgári kötelezett­ség teljesítésében jobb példát mu­tasson. A lehetőségek megvan­nak, amit bizonyít az is, hogy a megyék begyűjtési versenyéten 3 héttel ezelőtt még a 19. helyen álltunk. Csütörtökön azonban már a 17. helyre kerültünk. A száza­lékos eredmények olyan kedve­zően alakulnak, hogy ha Hajdú- Bihar komolyabban, szervezetteb­ben, minden lazaságot megszün­tetve végzi a begyűjtést, úgyszól­ván napok alatt a 14-ik helyre kerülhetünk az országos verseny­ben. i A Hajdú-Biltar megyei Pártbizottság I ma aküvaiités! tart ♦ A Magyar Dolgozók Pártja Ilajdú-Bihar megyei Pártbizottsij * ♦ ma délelőtt 9 órai kezdettel pártaktíva-érlekezletet tart a megyei • tanács harmadik emeleti nagytermében. | A pártaktíva-értekezlet előadója: Baruzi Gyula elvtárs, a * Ilajdú Bihar megyei Pártbizottság első titkára. A Keleti Főcsatornán újabb hidat adtak át rendeltetésének A Keleti Főcsatornán a télen is folytatták a hidak építését. A napokban a 16-os számú Balmazújváros—Debrecen közti országúton lévő híd építését fe­jezték be, s adták át a forga­lomnak. Ezzsl már négy hídon van közlekedés a főcsatorna felett. Az újabban rendeltetésének átadott hidat a helyszínen elő­regyártott vasbeton elemekből készítették, a pillérek közti tá­volság 60 méter. Fiz a hid má r a -hajózható főcsatornához ké­szült, mert a híd több mint 5 ■méterre van a víz szintjétől. A többi hidak építése lovába tart, s a tervek szerint már­ciusban két új Ilidet adnak át rendelte t ésének. A Debrecen—Budapest közti műúton ez év nyarává készül el a híd. Könyv ieleit meg Debrecen iörléoeteröl Hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának ünnepén, ápri­lis 4-én jelenik meg dr. Kotno- róczy Györgynek, a Debreceni Állami Levéltár vezetőjének „Debrecen történetének össze­foglalása a honfoglalástól a fel- szabadulásig“ című könyve. A 96 oldal terjedelmű könyv fog­lalkozik többek között Debre­cen településének formájával a XIV. században, a kézműipar fejlődésével a XIV. *• zúzádtól kezdve, a kereskedelem kiala­kulásával n XVI. század után. Tárgyalja továbbá a városi igazgatás szerepét, a kibonta­kozó osztályharcokat és Debre­cen részvételét a függetlenség! harcokban. A könyv szerzője forrásmun­kaként az Állami Levéltár gaz dag anyagát használta fel. A .szöveg közben 8 oklevél fény­képe teszi szemléletessé, válto­zatossá a kötetet. A fedőlapot Menyhárt József Munkácsy díjas festőművész mun iája dí­szíti, az előszót Ménes János a városi tanács elnöke írta ♦ Haidúiiöszörmény jó néliiáfa i Hajdúböszörményben ugyanez volt a helyzet, de gyökeresen megváltozott, amikor a fel vásár­uk elősorban begyűjtésre vették át a tojást. A városban tíz nap aiatt 23,31 százalékos emelkedést értek e! a tojásbeadásban, míg ezt megelőzően január 1-től feb­ruár 10-ig mindössze 19 százalék­ra teljesítették tervüket. A böszörményi jó példát alkal­mazták Derecskén is, ahol igen nagy mennyiségű szabad-tojás gyűlt össze, de igen kevés a be­gyűjtés teljesítésére. Derecskén egy nap alatt így 198 kiló tojást adtak be, ami ékes bizonyság ar­ia, 'hogy ha a 'hajdúböszörmény módszert a megyében már jóval előbb alkalmazzák, nem lenne 30 százalékon alul a tojásteadás) terv teljesítése. Nagyhegyes felől kubikgÖdrok ós a városszéli apró házak között vezet be az út Hajdúszoboszlóra. A sár ugyanúgy fröccsen és ragad, mint így tavasz elején, másutt. Az aprónövésű házak cseréptetőin gyöngyöznek az esőcseppek, s már egész a házak közé kúszik a már­ciusi szag, a földek párás ébredé­se. A házak fehérre meszeltek, s az udvarokon még leng a csend, a tavaszeleji varázs. A szántóföldek a kertekig nyúlnak, mert a gyógyí­tó víz mellett jó termésű búzaföl­dekkel is dicsekedik ez a város. S itt a város végén valami olyannal is, amit a város közepén talán so­ha nem ielhetettem volna meg. * GAZ SZCB0SZL6N már min- *denki isn éri az Ifjú Termé­szetkutatók Intézetét, vagy helyi­leg szólva a szoboszlói micsuri- nistákat. Nem, nem kell most vala­mi nagyot és különöset gondolni. A szoboszlói micsurinisták apró gyerekek, a Ima virág arcú kislegé- nyek és szekfűmosolygású apró lá­nyok. De ha az ember már megis­merte őket, akkor szépet, nagyon szépet gondol és egy csomó mo­solygást, kacagást hoz el magával, amit az ott mindig sarjadó virágok tövéről és a kislányok arcáról lo­pott el. S talán most kezdjük ott. hogy néhány ceruzavonásban próbáljuk megrajzolni a helyet, a környeze­tő:, s a gyerekeket is, akik lelket adnak itt minden napnak, minden órának. Ahogy benyitunk az inté­zetbe, mindjárt körülfog a kör­nyezet varázsa. Szinte pereg a márciusi csend, a szépen parkosí­tott udvarnak ünnepi hangulata van. A kerti részben a meteoroló­giai műszerek mutatják, hogy itt komoly tudományos munka folyik. Az üvegházban zöldéinek a növé­nyek, pedig még kint hűvös már­cius van, alig 2 fokos a meleg. Jjl, Z ÉPÜLETBEN is ugyanez a tisztaság és rend található, mint ci parkosított udvaron. Az elején, kiugró tornác csúcsosodik, az ágbogas aggancsú kitömött szarvas szemében valahogy még ott búsong a hegyek késő őszi bá­nata. A szemközti vaddisznó agya­rán meg még ott van a harapások ingere, pedig jc néhány éve me­rengnek már egymás üveges tekin­tetében. A belső tormák klubszoba és szakköri helyiségek. Rádió, sakk dominó sorakozik egymás mellett. A falak mellett szekré­nyek. a szekrényekben ki prepa­"ált békák, sokfajta növénymaqvok. Mind az intézet saját terménye, ké­szítménye, a gyerekek munkája. Csinosan elhelyezett akváriumok szépítik a termeket, pici halak vil­lognak a vízben, ezüstösen, gyé- méntosan. De nemcsak akváriumok, hanem szépen ácsolt kalitkák is díszítik a klubtermet, szakköri, helyiségeket. A kalitkában örökké csipogó ma­darak üdvözlík a látogatókat a madárnóták sokszínű hangján. S a Javegő? Szinte illata van a sok fó­kusztól, szanzavérától, legyező pálmától, filondendrontól ósaszpa- rátusztól. Az asztalon kitömött madarak — gatyósölyv, vízícsirke, kékvércse — terjesztik szárnyu­kat, mintha tele lennének még a repülés lendületével. S ZÉP, SZÉP — ómul a láto­gató. De hát miért szép fag­gatja a csendet, a virágokat, a víz­ben villanó halakat. Aztán feleletet kap erre is. Néhány pillanat múlva nyílik az ajtó, s apró gyerekek rontanak be. Kislányok. Szinte zárnak, mint a májusi szél, hang­juk csangetyuzik. ahogy ogy-egy „előrét” köszönnek. Leülnek az asztal köré és úgy, mintha csak otthon lennének. És otthon Is van­nak. A kistáskákból kézimunka ke­rül elő, s ahogy a tűk aprókat öl- tögetnek, különböző formák és alakok bomlanak ki a fehér vász­non. Huszonhármán vannak, alig nyolc-tízévesek, ötödikes általáno­sok. ök alkotják az Intézet háztar­tási szakkörét Kézimunkáznak, főznek, terítenek, szóval mindazt megtanulják, amit sok lánynak, férjhezmeiics után kell majd meg­tanulni. Tehát ezért szép — kapja meg a feleletet a vallató. A gyermekektől, a gyermekek mun­kájától, mert minden ami itt van, az a gyerekek munkája. S most már visszafelé kezdek nyomozni a a szoboszlói Termeszetkutató Inté­zet munkájában. A Z INTÉZET szervezése 1953. augusztusában kezdődött. — Nagy F e r d i n 6 n d, az intézet Igazgatója, a gyereke!« „Nándi bá­csija” lelkes munkájával elérte. * ogy november 4-vn már meg is nyílhatott. Nagy Fertíinándot fő­leg gyermekpedagógiai elgondo­lások vezettek, s itt Szoboszlón sikerült egy olyan intézetet terem­tenie, amelynek gyakorlati jelentő­sége gyermeknevelésünk terén szin­te felbecsülhetetlen. Csak néhány számadat álljon itt ennek igazolá­sára. Jelenleg az Intézetben 720 gyermeket foglalkoztaínak 38 szakköri csoportban. C hogy ezek nemcsak számok azt én előttem és minden érdeklődő előtt, az ered­mények igazolják. Itt van például a háztartási szakkör. Kis gyöngyöltésekkel for­málják, alakítják a mintákat, s szépen csengő hangjukat is, mint apró gyöngyöket illeeztgetik egy­máshoz. A mezőgazdasági szakkö- kör meg éppen CC0 kísérleti par­cellán végez jarovizúlási, műtrá­gyázást, kapálást kísérleteket. Az ősszel a legeltetési bizottságnak készítettek legelő kísérletet, de Jól készített silójuk is azt mutatja, hogy a gyerekek itt is eredménye­sen dolgoznak. A növénytermelő szakkör 172 fajta megvat termel, tavaly már heterózis kukoricát is sikerült keresztezéssel előállítani. De a barkácsoló szakkör, az ezer­mester szakkör, a méhész szakkör, a meteorológiai szakkör és a többi szakkörök is ugyanígy dolgoznak és valami olyat tanulnak, aminek a tudása mindig hasznos, mindig értékesíthető. íme ezért szép ez az intézet, mert gyermekek élnek itt, egymás­hoz köti őket a munka, a tanulás, a játék, a kacagás. RkJj EGTANULJÁK MINDAZT, amit otthon talán sohasem tanul­hatnának meg, amire az iskolában nincs idő, s megtanulják úgy. hogy otthon Is megtaníthatják. Apjuk­kal, anyjukkal, akik ma már egyre büszkébbek Szoboszíén, hogy gyer­mekeik a Micsurinban olyat is ta­nulnak, aminek még ők is hasznát vehetik. Ezért szép ez az intézet, mert már a sarjadó parasztgyere­kek leikébe beleoltják a tudás szere­lőiét, felkeltik a gyermekek érdek­lődését olyan kérdések iránt, ame­lyek nők az ismerete ma mér mind szükségesebb a mezőgazdaságban. És milyen pedagógiával és szere­tettel csinálja mindazt a munkát az intézet igazgatója, Nagy Ferdi­nand. Szeretik is ezek a kis pa- - ásztgyerekek, olyan nagy ragasz­kodással, amilyennel nem sok pe­dagógus dicsekedhetik. A gyerekek viszont mindenkinél, eldicsekednek, hogy milyen nagy­szerű ember az ö Nándi bácsijuk. És valóban az. A pedagógia vala­hogy ott' van a szemében, a szívé­ben, úgy formálja ezeket az apró parasztgyerekeket, mintha csak kicsi viasz-szívük lenne. A kislá­nyok különösen lelkesednek érte és ha betéved az üvegházba a vi­rág szakkörösök közé, azok úgy átfogják a lelkesedésükkel, mintha csak bátyjuk lenne. K ÜLÖNBEN A VIRAGHÁZ hz intézet legnagyobb büszkesé­ge. Ott tólen is nyílik a tulipán, s szekfű, az ibolya. De vidáman sar­jad a begónia, a szénsavára, a pri­mula. Szépek a pletykák is, kia­báló levelükkel olyanok, mint a lá­nyok. Pietykáfc. Akárcsak Roha- esek Marika, vagy Kántor Gyöngyi, akikben olyan üde a gyermekség, mint az a sokszínű virág, amit ők gondoznak. A kony­hakertészeti szakkörnek is nő mór a káposzta, paprika, paradicsom palántája és mór csak jó Időre vár-« nak, hogy kiültethessék. Még sorolhatnánk sorokon ke­resztül, hogy ml adja meg ennek az intézetnek a báját, a szépségét, d© a hasznosságát is. Egy biztos, intézetet gyerekek még nem sze­rettek úgy Hajdúszoboszlón, mint ezt ós ez nekünk mindennél többet mondőbb. S hogy ezt már no én bizonyítsam, hadd álljon itt ars poétikájuk, amit Ők fogalmaztak meg maguknak intézetük megnyi­tásakor. „Pajtások új állomásunk új tartalommal tölti meg életünket. Az 'lat minden fajával találkozunk. Kiér létezünk. Ú J ÉLETET HOZUNK, vaqy semmisítünk meg azért, hogy minél beljebb érjünk a tudomány barlangjába. Tudományos foglalko­zásunkat mindenkor kösse össze a munka, egymás szerete<te és a tisztaság. Sok eredményes boldog percet szerezzetek itt magatoknak, szüleieknek, nevelőiteknek.” Mi is ezt kívánjuk, a szoboszlói legifjabb rnicsurinistáknak. ECDA ISTVÁN 3 MICSURIN ItfyAjcAbkőv között...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents