Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

4

Nf MAP

1955. MÁRCIUS 1. KEDD

MASEL ORA

a Mtfytyú lOhxtyvlói'tbci'H

Az első benyomás, mely a belépőt megragadja a csendből, a környezet komolyságából, a hatalmas terem levegőjének nyugodtságából formálódik. Ebbe a nyugtató csendbe beleágyazott, szépen berendezett terem csodálkozóvá kerekíti annak a szemét, aki először jár itt. Az asztalok mellett ülő olvasók könyvekbe, folyóiratokba temetkeznek, a betűk érdekessége láthatóan minden figyelmüket leköti.

Az épület

Délután 5 óra az idő. A nagy íves ablakok alatt, alig néhány méterre tőlünk zsongva hullámzik a Vörös Hadsereg útján az emberek sokasága, de itt, a Megyei Könyvtár olvasótermében csend van. Az örökké mozgó világ betűkbe sűrűsödött tényei nyugodtságot lehelnek az olvasók köré, s ünnepélyességet varázsolnak a csillárok fényében úszó teremre. A falról Móricz Zsigmond arcképe mosolyog a jelenlévőkre, barátságos vonásai mintha mondanák, hogy ilyen szép környezetben, ilyen kényelemben különösen öröm lehet a művelődés.

— A könyvtárunk kétségtelenül szép így első látásra — válaszol a tetszésnyilvánításra Béber László elvtárs, a Megyei Könyvtár helyettes vezetője — azonban ha tüzetesen megvizsgáljuk az épületet, beigazolódik a régi közmondás, hogy nem mind arany, ami fénylik. Ott fent a mennyezeten a meszelést tarkító néhány sárga folt annak a jele. hogy beázik a tető. Ki tudja, hány évtized óta nem javították a bádogburkolatot. A pincéről meg ne is beszéljünk, teljesen használhatatlan. Néha a felgyülemlett talajvíz magassága eléri benne a félmétert.

És e hibákon, sajnos, a könyvtár vezetői egyelőre nem tudnak segíteni, mert a költségvetésükben az épület karbantartására egy fillér sem szerepel, ök ugyan beterveztek e célra bizonyos összeget, a minisztérium azonban nem hagyta jóvá. Pedig kár lenne ezért a szép épületért, ha idő előtt tönkre menne, egyrészt azért, mert műemlék jellegű, másrészt pedig Debrecen kellős közepét, a Nagytemplom előtti teret csúfítaná el.

ros ekkor sem jött zavarba, hanem rövid keresés után átadta az erre vonatkozó olvasmányt. Sokan érdeklődnek helytörténeti dolgok iránt. Nem ritkaság, hogy az ország távoli részeiről is kap levelet a Megyei Könyvtár, melyben Debrecen múltjáról kérdezősködnek. Legutóbb Szentendréről tudakolta valaki, hogy Jókai né, Laborfalvi Róza mikor vendégszerepeit Debrecenben. A választ azonnal elküldték a kérdezőnek.

Úgy látszik, itt mindenki kívánságának eleget tudnak tenni. Lássuk hát, az enyémre is? Mi legyen az? Hopp, megvan! A nyúl- tenyésztés szakkérdéseiről szeretnék tájékozódni. Béber elvtárs szó nélkül feláll és kimegy az irodából. Most aztán megfogtam őket. De miért mosolyog Zeke Zoltán elvtárs. a Megyei Könyvtár vezetője olyan magabiztosan? Nvilván így leplezi a fogós kérdés miatti zavarát.

Csak eddig jutok a korai örömmel. mert Béber elvtárs máris megjelenik az olvasóterem ajtajában. kezében a kért szakkönyvvel. Az asztalhoz lépve olyan mozdulattal teszi elém. mintha a világ legtermészetesebb dolga lenre, 'hogy kívánságomat 20 másodperc alatt teljesítette.

Húszezer kötet a kölcsönzőben

A Hajdú-Bihar megyei Könyvtár debreceni központjának külön felnőtt és gyermek könyvkölcsönzője van. a forgalmi kötetek száma húszezer. Ez így kimondva soknak látszik, azonban ha számolunk a város nagyságával, bizony kiderül, hogy kevés a húszezer könyv. Okvetlenül emelni kellene a forgalmi kötetek számát. Ha ez megtörténne, akkor a beiratkozott olvasók száma is :!ó- val a jelenlegi 4300 fölé emelkedne. Igaz, hogy a forgalomban levő köteteken kívül van még vagy 25 000 könyve a könyvtárnak. de azok nagyobbrészt tudományos művek.

Tavaly a kölcsönzött könyvek száma 173 ezer volt. ez azt jelenti, hogv egv-egy kötet az év folyamán átlagban kilencszer cserélt gazdát, s egy beiratkozott olvasó negyven könyvet vett ki a könj-vtárból. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a kölcsönzés: lorgalorn igen magas volt.

A gyermekkönyvtár

A felnőttek kölcsönzőjétől teljesen külön működik az ifjúsági kölcsönző, melynek jelenleg 1300 beiratkozott tagja van. A gyerekek a legkülönfélébb képes mesekönyvekben, ifjúsági regényekben válogathatnak. A válogatást szellemes ötlettel könyítették meg a könyvtár dolgozói. A jól rajzoló fiatalokkal tudniillik illusztrációkat készíttettek a könyvekből s a legjobban sikerült kénekből tájékoztató katalógust állítottak össze. Az illusztrációk a könyvek legjellemzőbb részeit ábrázol iák. s alattuk néhány sorban rövid tartalmi ismertetés olvasható.

A Hajdú-Bihar megyei Könyvtár debreceni tevékenységi körében a megye népkönyvtárainak irányításán, az olvasótermi szolgálaton, s a könyvkölcsönzésen kívül még sok mással foglalkozik. Irodalmi estek szervezésével igyekszik közelebb hozni az embereket a könyvhöz és megszerettetni velük az olvasást. Tavaly a megyében 406 irodalmi estet, könyvismertetést és ankétot szerveztek a népkönyvtárosok, az apróságok részére 130 mesedélutánt tartottak. A Megyei Könyvtár 69 kiállítást szervezett. Ezek között r legnagyobb a Jókai-kiállítás volt, amely az író életművének debreceni vonatkozásait tárta fel. Ennek a kiállításnak 10 000 látogatója Volt.

Már fél hetet mutat a^ Nagytemplom toronyórája, mikor elbúcsúzom a kedves környezettől. Az olvasótermen keresztül távozom, ahol vagy negyven figyelmes -;zempár kutatja a könyvekben rejlő tudást, szépséget. A viszontlátásra — bólintok feléjük és elhatározom. hogy legközelebbi szabad időmben nem mint hivatalos ténykedő, hanem mint olvasó töltök itt egy kis időt.

V. B.

Az Orvosi Mííszergyár DISZ-szervezetének munkáiéról

Az Orvosi Müszergyár fiatal üzem. Ennek megfelelően legnagyobb részt fiatalok dolgoznak benne. Ez a fiatalokból álló gárda nem is hagyja magát seen a terv teljesítésben, sem a versenyben.

Nézzük meg, hogy ebben a fontos élenjáró él üzemben, ahol a fiataloké a szó, hogyan dolgozik a DISZ, milyen eredményei és hibái vannak az üzemi ifjúság közötti munkának.

Általában elmondhatjuk, hogy a DISZ munka csak a legutóbbi időben javult meg. Az utolsó DISZ taggyűlésen részleges ve- zetőségválasztás't tartottak, a régi vezetőséget új emberekkel frissítették fel. Az év első negyedére munkatervet készítettek határidőre elvégzendő feladatokkal. A murikatervbein szerepelt többek közt a kultúrterem rendbehozatala. bálok, klubdélutánok rendezése, az ifjú gárdista hálózat kiépítése, új DISZ csoportvezetők megválasztása stb.. stb. A mun- kaiervnek csalt egy pontjait nem tudták teljesíteni. A tervbevett céllövészet elmaradt.

A városi DISZ küldöttértekezletén az úttörők megkérték a küldötteket, hogy segítsenek nekik a városi parkok rendbehozatalában. Erre az Orvosi Műszergyár fiataljai elhatározták. hogy a DISZ megyei értekezletének napjára,'március 6-ra helyreállítják az Árpád téri játszóteret.

Azonban nemesaík ilyen úgynevezett „apró munka“ szerepel a fiatalok terveiben. Elhatározták, hogy a gyárban ifjúságii üzemrészt hoznak létre, és ezt a tervüket az igazgató is helyesli. Úgy gondolják, hogy ebben az ifjúsági üzemrészben még inkább sikerül tartalmat adni a fiatalok közötti munkának. Balázsi elvtárs, a DISZ titkár fogadfcozik, hogy az iniekeióstű osztály — ez lesz az ifjúsági üzemrész és itt dolgozik Balázsi elvtárs is — az elsőik között lesz a versenyben. Ezt az üzemrészt jobban gépesítik, hogy az egvre 'szaporodó külföldi megrendeléseknek eleget tehessenek. S most nézzük, hogy fest a DISZ szervezet élete. A DISZ vezetőségben végre most már kezd megvalósulni a kollektív vezetés elve. legutóbb határozatot hoztak, hogy minden vezetőségi tag saját munkaterületén próbáljon önállóan kezdeményezni, javaslatokat, ötleteket felvetni. Ezeket a felvetődő javaslatokat, ötleteket aztán a következő vezetőségi üléseken feldolgozzák.

A fiatalok zöme DISZ tag. Ahogy megélénkült az élet a szervezetben, megnőtt a fiatalok aktivitása is. Ma már megtartják a taggyűléseket, s ezeken ott van a fiatalok többsége. Megmutatkoznak azonban a semmittevés időszakának gátló tényezői is. A fiataloknak mintegy 60 százaléka jelent meg a legutóbbi taggyűlésen. „Egy részüket egyáltalán nem lehet megmozgatni“ — mondja Balázsi elvtárs.

A Petőfi iskolák sikere sem mondhatp teljesnek. Két csoport alakult, mindkettő roásodévfo- lyam. Nyo!cvan-kilencven százalékos a megjelenés — mondja Szőlőst elvtárs, a régebbi csoportvezető.

A pártszervezet segíti, irányítja a DTSZ szervezetet. Párt vezetőségi ülésen megtárgyalták a DISZ munkát és fiatal kcrnnru- mstákat küldtek dolgozni az alapszervezetbe. Külön foglalkoztak a DISZ vezetőség tagjaival ás a DISZ munka ellenőrzésével.

Mik a főhibái a mostani szakaszban a DISZ munkának az Orvosi Műszergyárban? A legfőbb hiba az, hogy a DISZ tagok nagy részét nem tudják mozgósítani és bevonni a DISZ munkába. A tagság nem ismeri a vezetőség munkáját, SoJc fiatal például nem tud a negyedéves munkatervről. Nem ellenőrzik megfelelően az ifjúgárdistáik és a DISZ esoportfelelősök munkáját sem. Balázsi elvtárs 1953 decemberétől a szervezet titkára. Ezekért a hibákért ő is felelős. A fiatalok közötti passzivitás is az 6 munkájának az „eredménye“.

Mindent egybevetve: az Orvosi Műszergyár DISZ szervezete jó úton halad. Igazán komoly eredményeket akkor érnek el, ha az említett hibák kijavításán kívül komoly feladatokat tudnak adni az egész tagságnak. S ezzel még tartalmasabbá teszik a szervezet munkáját. Ehhez szükséges, hogy a pártszervezet még fokozottabban segítse a DISZ-t.

Az olvosóteremben 3000 könyv

Bent az irodában az olvasóteremről érdeklődve igen érdekes dolgokat tudunk meg. Az elmúlt évben 15 600 látogatója volt az olvasóteremnek, zömmel középiskolások, egyetemi és főiskolai hallgatók. Dolgozók bizony elég kevesen keresik fel a Vörös Hadsereg útja 8. számú épület első emeletét. Pedig ha tudnák, hogy miiven kellemes órákat szerezhet itt magának az ember, biztosan gyakran ellátogatnának ide. ^ Az olvasóterem hétköznap délután 2 órától este 8-ig nyitva van. vasárnap pedig délelőtt 10-től délután 1 óráig lehet látogatni. A falak mentén elhelyezett könyvállványokon több mint 3000 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Ezek összeválogatásánál főleg az anyag sokrétűségére törekedtek. úgy. hogv bármilyen érdeklődéskor'; égvén megtalálja itt a maga témáját. a maga olvasnivalóját. Az olvasóteremben 67 féle kül- és belföldi napilap és folyóirat található.

Gyors felvilágosítás

A könyvtár referens-szolgálata készségesen rendelkezésre áll az olvasóknak, s a legfurcsább kérdésekben is eligazítja őket. Nemrégen azt kérdezte az egyik olvasó, hogy milyen volt a 48-as szabadságharc zászlótartóinak az egyenruhája? A választ színes képekkel illusztrálva azonnal megkapta. Másik olvasó azzal a kívánsággal fordult a terem ügyeleteséhez, hogy a holdkórosságiól szeretne olvasni. Az ő kívánságát is néhány percen belül teljesítették. Egy olvasó kijelentette, hogy a rokokó-könyvek záródíszeit szeretné tanulmányozni. A könyvtáA Csokonairól való ez évi iin- ” népi megemlékezések során kiemekedő esemény vöt a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat által elmúlt vasárnap a Déri Múzeum előadótermében tartott ünnepség, amelyen Balogh Elemér, a párt- főiskola filozófiai tanszékének tanára Csokonai filozófiai nézeteiről tartott igen érdekes és ma- gasszínvonalú előadást.

Előadása bevezetésében Balogh Elemér ismertette a XVII. és XVIII. századi angol és francia társadalmi viszonyokat, a feltörekvő, de még éretlen társadalmi osztálynak, a burzsoáziának a helyzetét, amelynek még egy éretlen polgári filozófia, a racionalisták dualista és a deista ellentmondásos világnézetű filozófiája a tükröztetője. — A polgárság tendenciája materialista, de még Voltaire is, az akkori nagy burzsoázia képviselője is csak a dedzmusig jut el, amelynek képviselői hisznek a világ anyagi Ságéban, de azt az anyagi valóságon iu'vül álló lénynek, az isten teremtményének tekintik, olyanénak, aki miután megteremtette a világot, hagyja azt a maga fejlődése útján haladni. Ez a maga korában haladó irányzat volt. Rousseau, a kispolgárság képviselője már következetesebben materialista, de szintén a vallásos hit ellentmondásaival. A legkövetkezetesebbek a materializmusban Diderot, Helvétius és Hol- bach, akiknél; művei a XVIII. század második felében a polgári filozófia bibliája volt Európában.

A mi hazai állapotainkra gondolva, a XVIII. század második

('ísokoiuii úVitéz. Mihail) FILOZÓFIAI NÉZETEI

'Balogh ölemé* előadóidról

fele szintén olyan társadalmi viszonyok között él, amelyben már a feudális társadalmi rend halódóban van s csak az uralkodó osztály hazaáruló politikája által vegetál, de az új polgári osztály erőtlen és éretlen, csak éppen kialakulóban van. Ennek az éretlen társadalmi osztálynak természetszerűen még éretlen a filozófiai gondolkodása is. A mi e kor- beli haladó szellemű íróink szinte mind eljutnak a deizmusig, de a következetes materializmusig igen kevesen. A magyar polgári osztály fejlettségéből tehát szükségszerűen következik a polgári ideológia fejletlensége is.

I

lyen társadalmi, politikai, világnézeti viszonyok között annál kiemelkedőbb Csokonai következetes material! zmusa.

Balogh Elemér Csokonait a XVIII. század legkövetkezetesebb polgári materialista gondolkozójának tekinti s ezt művei egyes részleteinek a francia materialisták tanaival való egybevetésével igazolta.

Csokonainak „Az estve“ című költeményében Rousseau „Társadalmi szerződés“ c. műve utópista szocialista gondolatait mutatta ki Balogh Elemér. A költeményből kiolvasható, hogy Csokonai — éppúgy', mint Rousseau — a ma- gántulajdont tekinti minden társadalmi baj alapokának.

Csokonainak az „Álom“ c. költeményében már határozott ateista hang jelentkezik. Holbadh „A természet rendszere“ című következetesen materialista műve 30—

32. lapján közölt gondolatai szinte maradéktalanul találhatók meg Csokonainak e költeményében. Az anyag megmaradásának, mozgásának, körforgásának elve. a túlvilág tagadása, az emberi halhatatlansúg álomnak minősítése mind ezt a materialista világnézetet tükröztetik.

Csokonai, alti Budán a Vérmezőn végignézte a polgári forradalmat előkészítő Martinovics Ignác egyetemi tanár és apát, valamint forradalmár társainak az osztrák reakció; általi .kivégzésének gaztettét, óvatosságból kénytelen allegóriáikban, más népek fiai szájába adott kifejezésekben kifejteni materialista és forradalmi nézeteit — de a sorok között, az allegóriákból kihámozva, határozottan felismerhető bátor színvallása. így például a Konstantinápoly c. költeményében a mohamedánizmus bírálatában világosan kitetszik kora saját társadalma kirívó bűneire mutatás, a vallási vakbuzgóság elítélése és a kizsákmányolás gyűlölete.

L| ég az egyébként is rnegren- delésére készült egyik vallásos költeményében, amit Rédeiné halálára írott, nem a lélek hal-;

hatatlanságát, hanem az anyag örökkévalóságát hirdeti. Az itt közölt forradalmi és materialista elveit Konfuoius szájába adja, de nyilván a saját meggyőződéseként hirdeti, hogy a vallásos erkölcs nem a nyomorult kizsákmányoltak, hanem az uralkodó osztály érdekeit szolgálja — mint ahogyan ezt Spinoza is hirdette. A. racionalistákkal egyértelemben vallja, hogy a lélek az az ember esze és Rousseau szellemében hirdeti, hogy a dolgozó emberek nem használták helyesen eszüket, amikor lemondottak szabadságukról s átadták az uralkodók hatalmába. S itt szenvedélyes hangon ostorozza a tirannusokat és aljas szolgáikat.

„A lélek halhatatlanságáról“ írott művében már csak foszlányokban találjuk Csokonai materialista gondolatait, mert amint ő maga panaszolta felháborodva, a klérus az ő tudta és engedélye nélkül kihagyta a legvaskosabb materialista tanokat és torzított eredeti tartalmán és formáján.

Balogh Elemér megállapításait

® művészi előadásban szemléltették a Csokonai szavalóverseny győztes diákjai a hivatkozott versek el szavalásával.

Az ünnepi előadás megnyitójában és zárószavaiban Juhász Géza egyetemi tanár a kiváló irodalomtörténész alaposságával igen értékes adatokkal gazdagította és egészítette ki Balogh Elemér előadását. Ezek az adatok megvilágították Csokonai politikai hitvallását is, amennyiben ezekből világossá vált a Martinovics forradalmi elveivel megegyező elvi állásfoglalása, t Kiss Tihamér