Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

Mai számból: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ha­tározata a Nemzetközi Nőnapról (2. old.) — Megkezdődött a DISZ megyei küldötteinek értekezlete (3. o.) — EszetergályosoU a verseny sikeréért (4. old.) — Pál Gyula 10 éve (4—5. old.) — Harminc nap Romániában fbefejező rész) (6. old Mii. évfolyam, 55. szám ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953. MÁRCIUS ö. Gyorsítsuk meg a gépállomási szerződéskötéseket Tegnap este nyílt meg Debrecenben ünnepélyes keretek között Hazánkban immár hetedízben megrendezett magyar- szovjet barátsági hónap A NAGYGYŰLÉS TÁVIRATA A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGÉNEK Vastag ihótaikaró borítja még a földeket, de a dúdoló szél mái* a tavasz szagát 'hozza. A hó alatt, a föld alatt nekifeszülve dolgozik az elvetett mag. sarjad benne az élet. Nem sok idő kell s a hófai ó (napsugár eltünteti a földek fe­hér takaróját, megszikkasztja, pu­hán omlóvá teszi a sárrá vált rö­göket. Akkor pedig indulhat a munka, puffogva vonhatja baráz­dáról barázdára az ekét, boronát, vetőgépet a traktor. De addig is, míg gépállomásaink gépei mun­kába állhatnak, számos feladat tornyozódik eléjük. Ki kell hasz­nálni minden rendelkezésre álló percet ezek megoldására. A téld gépjavítást határidő előtt befejezték megyénk gépállomá­sai. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az előző évek­hez viszonyítva az idén ezen a területen is lényegesen komo­lyabb eredményeket értünk el. Véglegesen azonban csak munka közben fog eldőlni, csak akkor lehet majd igazán felmérni, ho­gyan dolgoztak a gépállomások szerelői. Bármilyen jó munkát vé­geztek is, munka közben mindig történhetnek kisebb-nagyobb hi­bák, rongálódások. S ha a gépek kibocsátását nem jól szervezik meg. akkor ezek az üzemzavarok komoly gépállásokhoz, a munka hosszú idejű szüneteléséhez vezet­hetnek. Ennek elkerülése végett minden egyes gépet el kell látni megfelelő felszereléssel,"szerszám­mal, még most, amikor arnr.k ideje van! Mindén úton-módon, minden eszköz felhasználásával töreked­jenek arra gépállomásaink veze­tői és traktorosai, hogy az elkö­vetkezendő időben ezeket a gép­állásokat a lehető legkisebbre szorítsák le. Hogyan lehet azt elérni? Az ország legtöbb üzemében egyre többen csatlakoznak a Na- zarova-mozgalomihoz és veszik át munkagépeiket szocialista meg­őrzésre. Gépállomásainkon ennek a mozgalomnak talán még sokkal nagyobb jelentősége van, mint bármely más üzemben. Traktoro­saink már eddig is szép számmal csatlakoztak ehhez a mozgalom­hoz. A további feladatul azt tűz­zék maguk elé a gépállomások vezetői, pártszervezetei, hogy a N azaro va-mozgalmat általánossá tegyék, hogy megyénkben ne le­gyen egyetlen egy traktoros sem, aki gépét ne venné át szocialista megőrzésre. Az eddigi gyakorlat az volt ál­talában, hogy a traktorosokat ál­landóan és rendszertelenül cse­rélgették, váltogatták, gépről gép­re helyezték. Áldatlan állapot volt ez. A munkagépkezslők nem tudták kiismerni megfelelően gé­püket, nemtörődöm módon kezel­ték azokat, s ez a rendszer esek felelőtlenségre szoktatta őket. A soron következő feladat tehát az, hogy azt a rendszert megszüntes­sék megyénk minden gépállomá­sán. Úgy szervezzék meg a mun­kát, hogy ebben az évben minden gépnek meglegyen a maga állan­dó kezelője. A Nazarova-mozgal- mat másként elképzelni nem is lehet. Az állandó gépkezelők rendszerének az a hallatlanul nagy előnye is megvan, hogy a traktorosok figyelni tudják gépü­ket. megismerik szinte minden szusszanását, az előforduló eset­leges hibákat számontartják és a téli gépjavításkor már előre felde­rített hibák kijavításához kell majd hozzáfogni. Ha pedig azt is sikerülne elérni, hogy az egyes gépekre azok a dolgozók kerülje­nek, akik azt a javítási időszak alatt javították, akkor a gépállá­sok idejének leszorításában, a géprongálódás elkerülésében igen jó eredményeket lehetne elérni. Megyénk gépállomásai mind a két feladat megoldásába már belekezditek, most már csak az van hátra, hogy becsülettel hajt­sák is végre. Mit ér azonban a jó gép, a jól megszervezett munka, ha foglal­koztatni nem tudjuk kellő mér­tékben a traktorokat? Megyénk területén pedig valahogy úgy áll a helyzet, hogy a gépek kapaci­tása tavaszra nincsen még meg­felelőképpen biztosítva. A gép­állomások pártszervezetei nyújt­sanak fokozottabb segítséget a szerződések megkötéséhez. Ne csak a vezetők, hanem a trakio- rosok is vegyék ki részüket az agitációs munkából. Menjenek el azokhoz a dolgozó parasztokhoz, akiknek már szántották, vetették földjét, s ha eddigi eredményeik­kel kiváltották azok elismert rét, most is igényelni fogják immfcá*- jükat. Ez most az egyik 'legfonto­sabb feladat. A gépek kapacitásának teljaa kihasználásához hozzá tartozik az is. hogy minél kisebbre csökkent­sük az üresjáratokat. Ezt jó me- netdránytervek kidolgozásával le­het elérni. E két dolog — a szer­ződéskötés és a menetirányterv kidolgozása — szaros kapcsolat­ban van egymással. Egyiket a •másik nélkül megvalósítani nem lehet. Úgy kössenek hát munkál­tatói szerződést gépállomásaink a dolgozó parasztokkal, hogy az a legeredményesebben biztosítsa a jó ütemterv kidolgozását. s a gé­pek maximális kihasználását. Gépállomásainkon most már kezd kibontakozni a versenymoz­galom. Nemcsak a gépállomások, hanem traktorosaik is kötnek egymással versenyszerződéseket. A hajdúböszörményi traktorállc- máson Gorzsás Imre, a hajdúná­násin pedig Gut István fog egész évben versenj-ezni majd egymás­sal. A pártszervezetek tekintsék kötelességüknek kiszélesíteni ezt a nagyszerű mozgalmat a na­gyobb eredmények, a jó minőségű munka, a gépápolás és karban­tartás eléréséért. A tavaszi munk-aidénynék gép­állomásaink megnövekedett gép­állománnyal indulnak neki. Át­lagosan számítva minden állomás négy erőgéppel többel rendelke­zik, mint az elmúlt évben. Ez a növekedés annyit jelent, mintha eggyel több gépállomás lenne me­gyénkben. Nagy lehetősége van tehát annak, hogy a megye dol­gozó parasztsága a negnöveke- dett gépállomány teljes kihaszná­lásával mezőgazdasági termelé­sünk fokozásában az eddiginél nagyobb eredményeket érhessen el. (K. E.) A magyar—szovjet barátsági hó­nap debreceni ünnepélyes meg­nyitója alkalmából forró szerető­iünket küldjük a testvéri nagy szovjet népnek, a városunk fel- szabadulásáért hősiesen küzdő ka­tonáknak, a hősi halált halt har­cosok hozzátartozóinak. Debrecen dolgozói soha el nem múló hálával emlékeznek meg a szovjet nép fiairól, akiknek hő­sies harca nyomán népünk Deb­recenből elindulhatott szabadsa­gának. függetlenségének teljes ki­vívásához és hozzákezdhetett az új, boldog szocialista társadalom felépítéséhez. Felszabadulásunk gyümölcse a mai alkotó magyar — szovjet barátság és ez a barát­ság segített, hogy éljünk a fel- szabadulás adta lehetőségek keltés új életet építsünk. A Magyar Dolgozók Pártja ve­zetésével elért eredményeinkre büszkék vagyunk. Ezek elérésében állandóan éreztük a nagyT szovjet nép meleg baráti segítségét. Fe­lejthetetlenek számunkra azok a találkozások, amikor a szovjet nép küldöttei személyesen is ellátogat­tak hozzánk és segítséget adtak életünk különböző területein. Ezek a segítségadások nagymér­tékbe:) hozzájartlhaií. ahhoz, hogy városunk újjászületett és bővel­kedik olyan eredményekkel, ame­lyek biztosítják további előreha­ladásunkat a jólét és a béke meg­védéséért. Ezekben a napokban, amikor a nyugati hatalmak megint fel akar­★ A Központi Kultúrotthon ízlé­sesen feldekorált színpadának homlokterében a vörös és nem­zetiszínű MSZT embléma fölött fehér betűk hirdették: ,.Maigyar—szovjet barátsággal a békéért.“ A díszelnö'kség hat óra után pár perccel foglalta el helyét a színpadon. Soraiban ott ült Ba- ranyai György elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Bartha Já­nos elvtárs, a megyei tanács el­nökhelyettese, a Hazafias Nép­front Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának elnöke, Ménes János elvtárs, a városi tanács elnöke, Balogh Endre elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese, Bencsi k István elvtárs, a Hazafias Nép­front Debreceni Bizottságának elnöke, Czirják Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront Debreceni Bi­zottságának titkára, dr. Want Ist­ván, a Dpbreceni Orvostudomá­nyi Egyetem professzora, az MSZT városi szervezetének el­nöke, Kovács László elvtárs, az MSZT megyei titkára, Stozicskt Ferencné,. az MNDSZ megyei tit­kára, valamint a különböző üze­mek, termelőszövetkezeti cso­portok élenjárói, kiváló dolgozói. Az ünnepséget dr. Went István elv-társ nyitotta meg, majd Bartha János elvtárs tartott ünnepi be­szédet. Tizedszer köszönt ránk április 4-e, hazánk felszabadulásának évfordulója. Hetedszer ünnepel­tük február 18-án a magyar- szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásá­nak évfordulóját, hetedszer ün­nepeljük a magyar—szovjet ba­ják támasztani a támadásra éhes nyugatnémet hadsereget, az elle­nünk is irányuló neme« agressziót, különösen jólesik tudni, hegy olyan hatalmas baráti ország ol­dalán állunk, mint a kommuniz­must építő Szovjetunió. A nem­zetközi helyzet alakulása arra kö­telez bennünket, hogy még szoro­sabbra fűzzük baráti kapcsola­tainkat a szovjet néppel a nem­zetközi békeharcban. Emlékszünk országunk és váro­sunk romjaira, kil'oszloltságára, halottainkra, akik idegen földön és gázkamrákban pusztultak el. Erőnket nem kímélve úgy dolgo­zunk. hogy ezek a borzalmas ese­mények ne ismétlődjenek meg soha többé. A megbonthatatlan magyar—szovjet barátság jegyé­ben a világ békeszerető dolgozói­val egységesen harcolunk azért, hogy semmisítsék meg az összes atom- és hidrogénfegyvereket és csak kizárólag békés célokra, az emberiség jólétének növelésére használják világszerte az atom mérhetetlen energiáját. A kis- és nagy népek nemzetközi összefogá­sa cs harca nyomán szilárdan bí­zunk abban, hogy e célkitűzés győzedelmeskedni fog és elsöpör útjából minden akadályt, amelyre utódaink méltán büszkék lesznek. Éljen a népek nemzetközi össze­fogása! Éljen a magyar és szov­jet nép közötti örök. megbontha­tatlan barátság! Őszinte barátsággal Debrecen város dolgozói rútság hónapját — kezdte besté­dét Bartha János. — A szovjet nép és szovjet kormány. mindig igaz barátságot ás segítőkészséget tanúsított a magyar, 'nép iránt — folytatta a többi között. A második világhá­ború sötét éveiben visszaadta az 1848-as zászlókat, amelyek a sza­badság üzenetét és figyelmezte­tését hozták: „Járjon a magyar nép 1818 út­ján, őrizze meg függetlenségét és békéjét.” Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a történelmünk leg­mélyebb pontján, a szovjetéile- nes fasiszta rablóhadjárat idején egyetlen barátunk volt a Szov­jetunió. Először történt meg ha­zánk életében, de még a történe­lemben is az az elképzelhetetlen esemény, hogy a győző nem hó­dítóként, nem leigázókéní, ha­nem felszabadítóiként lépett' föl­dünkre és egy csapásra szabadí­tott meg bennünket a német fa­siszták és belső kapitalistáié el­nyomásától . Ezután az eltelt tíz esztendő eredményeiről beszélt Bartha elvtárs, majd a nemzetközi erő­viszonyok alakulásának értékelé­sére rátérve, így folytatta beszé­dét: A nemzetközi viszonyok ma javunkra billentek. A szovjet ál­lam vezetői a közelmúltban fi­gyelmeztették az imperialistákat, hogy a béketábor ereje nagyobb, mint a háborús uszítóké. Nagyobb és erősebb azért, mert a békéért dolgozó emberek legyőzhetetlen erejére támaszkodik. A Szovjet­unió következetesen kitart és szá­mos lépést tesz annak érdekében, hogy megvalósítsa a két rendszer tartós és békés együttélését. Bartha János beszéde végén méltatta a szovjet nép rcszüiikre nyújtott felmérhetetlen támoga­tását, a két nép őszinte barátsá­gát. A barátság hónapja lehetősé­get nyúh arra is, hogy a magyar nép beszámoljon arról, milyen si­kereket ért el a szovjet tapaszta­latok segítségével - a szocializmus építésében. Évről évre büszkéb­ben jelenthetjük ki: élni tudtunk a szabadsággal, erősebbek vagyunk ma, mint tegnap voltunk, és min­den feltételünk megvan r.zra, hogy holnap erősebbek legyünk, mint ma. Azt, hogy a szovjet ta­pasztalatokat nemcsak egysze­rűen átvettük, hanem számos te­rületen továbbfejlesztettük és újat is alkottunk, az a tény is bizonyítja, hogy a szovjet kül­döttségek tagjai művészek, mun­kások és kolhozparasztok soha­sem mentek el olyan érzéssel, hogy nálunk csak taníthattak, de nem tanulhattak. Boldogan beszéltek erről, s mi jóleső érzés­sel vettük tudomásul, hogy mi is hozzájárulhattunk az emberiség boldogabb jövőjének k:alakításá­hoz. közös kincstárának gyarapí­tásához. A beszéd elhangzása után az egybegyűltek lelkesen ünnepel­ték a magyar—szoviet barátsá­got, majd dr. Went István felol­vasta azt a táviratot, amelyet Debrecen dolgozói nevében küld az ünnepség elnöksége a Pravda szerkesztőségén keresztül a szov­jet népnek. Ezután rövid szünet Követke­zett, majd a Csokonai Színház, a Debreceni Népi Együttes, ;>z Építek Kultúrott'honának együt­tese. a Művészeti Dolgozók Szak- szervezetének népi zenekara és agy szovjet katonai alakulat mű­vészei adtak színvonalas, színes 1 művészeti műsort. Ünnepi nagygyűlés a Nemzetközi Nőnap alkalmából Március 8-án, kedden délután 3 órakor a Központi KuHúrott- honban ünnepi nagygyűlést tarí í ;ik a Nemzetközi Nőnap alkal­mából. Ez alkalomból az MNDSZ Országos Központja elnökségé­nek egyik tagja érkezik Debrecenbe s méltatja <t Nemzetközi Nő­nap jelentőségét. Az ünnepi beszéd után kultúrműsor szórakoztatja a jelenlévő két. Fellep a Ruhagyár tánccsoportja, a Zeneiskola kórusa és Szalu Lajos szavalóművesz-

Next

/
Thumbnails
Contents