Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

NÉPLAP 3 Száz mázsa tavaszi búzával segíti az egyéni termelőket az álmosdá Táncsics Tsz Aimosd községben példamutatóan jó a viszony az egyénileg termelő dolgozó parasztok és az álmosdi Táncsics Termelőszövetkezet 'között. Az elmúlt évben 13 megnyilvánult már a jó barát­ság kedvező hatása. Sokkal több burgonyát szedtek fel a földből, mint azelőtt, mert sokan a ter­melőszövetkezettől kapott kiváló vetőburgonyát ültették el. Az idén tavaszi búzával segíti a ter­melőszövetkezet az álmosdi egyénileg dolgozó parasztokat. Szabó Kálmán növénytermelési brigádvazető próbacsíráztatásra rakott ki a vetésre ke­rülő magvakból a 100—1QG szemet, hogy megállapítsa, milyen csíraképességű a tavaszi vetőbúza készlet. Nagyon fontos az előcsiráztatás, mert ennek alapján tudják megállapítani, mennyi vetőmag kell egy holdra, hogy ott jól beálljon a gabona. A szövetkezet ebből a gondosan szelektorozoit tavaszi búzavetőmagból 100 mázsát ad az egyénileg dolgozóknak, hogy ők is bőséges termést ta- karíthassanaik be. Az álmosdi dolgozó imrasztok nagy bizalommal fordulnak a termelőszövetkezethez vető­magért, mert az elmúlt év őszén is 300 mázsa bánilcúti 1201-cs vetőmagot kapták a tsz-nek adott szokvány búzáért. Az álmosdi határban így készülnek a kenyérgabona vetési terv teljesítésére. A termelőszö­vetkezet példamutatást ad abban is, hogyan emeljék a terméshozamdlcat. Az őszi kalászos terüle­téből 250 holdon végzik el a fejtrágyázást. A többi növények terméshozamának emelésére ez év­ben 200 mázsa pétisót, 160 mázsa szuperfoszfátot és 40 mázsa kálisót használnak fel. A gondos gazdálkodás, a jó tervezés, meglátszik a Táncsics tagjain. Jómódú a tagság, jól jövedelmez a közös gazdálkodás. Biharnagybaiomban befejezték a szelektorozást Álmosd jó munkával készül, eredményeit javítva a felsza­badulás ünnepére. Ugvanez mondható el Bi'hamagybajom- ról is, ahol úgy a December 21 Termelőszövetkezet, mint az egyénileg dolgozó parasztok be­fejezték már a szelektorozást. Több egyénileg dolgozó pa­raszt, tanácstag kísérleti par­cellákat létesít, ahol az őszi bú­zát fejtrágyázzák, hogy bemu­tassák, milyen terroésfokozö hatása van a helyes fej trágyá­zásnak. BLh arn agybaj ómba n 300 egyénileg dolgozó paraszt írt már alá vállalást a felszabadu­lási versenyben. A versenynek komoly eredménye, hogy a ba­romfi begyűjtés ütemtervében 199 százalékot ért el, kövér ser­tés beadásban 81, tejbeadásban 59, az adófizetésben pedig 00 százalékos a teljesítése. Élen­járnak a vállalások teljesítésé­ben: Mile Imre, P. Nemes La­jos, Szatmári Balázs, Szőllősi Imre, akik egész évi beadásuk­nak már eleget tettek. Vala­mennyien tanácstagok. dszi búzáért tavaszi búzát cseréinek az egyéni termelők Hajdú-Biiharban több mint 82 vagon tavaszi vetőbúzát ad ez állam cserébe, vagy kölcsön- képpen, hogy a megye teljesít­se kenyérgabona vetési tervét. Ez a készlet azonban nem fe­dezi teljesen a vetőmag szük­ségletet. Az egyénileg dolgozó parasztok egymás között is cse­rélnek őszi búzáért tavaszi bú­zát. Egymás vetőmaggal való idejében történő kisegítése nagyban elősegíti a tavaszi fel­készülést. Szükséges ez nagyon, mert mihelyst az idő kinyílik, azonnal vetni kell, akkor már nem tölthetik az időt cserélge­téssel. A Ráfcosi-telepl Dózsa Tsz teljesítette félévi tojásbeadását A debreceni termlőszövetke- /.etek közül a beadás teljesíté­sében élenjár a ítákosi-telepi Dózsa. Már az elmúlt év vé­gén adott be kövér sertést ez évi kötelezettségének teljesíté­sére. A múlt év őszén pedig már teljesítették ez évi első negyedévi baromfibeadási kö­telezettségüket. Orosz Margit baromfigondo­zó igen lelkiismeretesen teke.r- mányozza, gondozza a barom­fiakat. Eredménye az, hogy a tojáshozam is emelkedett. A régebbi 18—20 darabról napi 80 darabra. Az emelkedő tojáiiho- zam segítette hozzá a Dózsát ahhoz, hogy a felszabadulási versenyben tett vállalását, a határidő előtti tojásbeadást is teljesítse. A negyedévi tojás­beadásnak már március elfő napjaiban eleget tett. Á gépállomások versenyében oi nagylétai került az élre A Hajdú-Bihar megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága értékelte a megyei gépállomások téli gépjavítási versenyét. A je­lentés szerint első a Nagylétai Gépállomás, második a Hajdúhad­házi, harmadik a Derecskéi, negyedik a Püspökladányi, s ötödik az Égyeki Gépállomás. Utolsó helyre került a Tisza csegei Gépállomás, de ütemter­vét ez is február 28-ra 100 százalékra teljesítette. A többi gépállo­más erre a határidőre túlteljesítést ért el. A Nagylétai Gépállo­más Í49,5 százalékkal került az élre. Bűnvádi eljárás a tavaszi búzavetés megtagadásáért Legfontosabb feladata most a mezőgazdaságnak, hogy ta­vaszi búza vetési tervét telje­sítse. A kormány kitűnő mi­nőségű tavaszi búza vetőmagot ad csereterményakért, vagy in­dokolt esetben kölcsön, hegy mindenki teljesítse kenyérga- bona vetési tervét. így kívánja ezt az ország több kenyérrel való ellátása. Ezzel szegültek szembe ket­ten a megyében. Ujszentmargi- tán Köteles József középpa­raszt az ősszel sem vetett bú­zát, s most Is megtagadta a gabona vetési terv teljesítését. A tanács felkínált neki 2 má­zsa tavaszi búza vetőmagot köl­csönbe, de Köteles kijelentette, hogy neki nem leéli vetőmag, mert úgy sem vet kenyérgabo­nát. Bárándan Kovács Antal, Árpád utca 7. szám alatt lakó középparaszt is hasonló maga­tartást tanúsított. Nyilvánvaló, hogy mindketten kulákbefo-lyás alá kerültek, s ezért tagadták meg a kenyérgabona vetését. A megyei tanács a rendelke­zéssel szembeforduló termelők ellen bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen. HÁ KEZDŐDIK DEBRECENBEN A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA Idén rendezik meg hetedszer hazánkban a magyar—szovjet barátság hónapját. Az idei megnyitó ünnepségekre országszerte 4-ike és 7-ike között kerül sor. A debreceni megnyitó ünnepsé­get ma délután fl órakor rendezi a Központi Kultúrotthonban a* MSZT városi elnöksége. Az ünnepséget dr. Went István akad*- ITÚkus, az Élettani Intézet igazgatója, az MSZT városi szerveze­tének elnöke nyitja meg, majd Bartha János, a Hazafias Nép- fnot. Hajdú-Bihar megyei Bizottságának elnöke mond beszédet. Az ünnepség második részében a Csokonai Színház művé­szei, a Debreceni Népi Együttes, a Művészeti Dolgozók Szakszer­vezetének Népi Zenekara és egy szovjet katonai alakulat művészei adnak színvonalas és gazdag kultúrműsort. A barátsági hónap folyamán szinte minden napra esik egy- egy jelentős esemény. Hétfőn például délután 6 órakor az Állami Könyvesboltban a debreeni írók és olvasók találkozásával kez­dődik a szovjet könyv ünnepe, a könyvbarátok széles táborának örömére, míg este 7 órai kezdettel a zenebarátok és zenekedve­lők számára rendeznek a Központi Kultúrotthonban orosz és ma­gyar művekből nagyzenekari hangversenyt A modern technika művészetének kedvelői számára bizonyá­ra a szovjet film ünnepe lesz az egyik legkedvesebb esemény. A szovjet film ünnepe március 10-én nyílik meg filmszínházaink­ban. A Víg a „Modern kalózok“, a Béke a „Szitakötő“, a Híradó pedig a „Tengeri karvaly“ című filmekkel nyitja az ünnepi hetet. A magyar—szovjet barátság hónapja az eddigiekhez hason­lóan ismét nagy sikerrel tölti be e szép és nemes hivatását. A begyűjtés hátramozditói Polgáron Országos érdek, bogy a be­gyűjtés minél gyorsabb ütemben haladjon. Különösen fontos ez Hajdú-Biharban, hiszen a me­gyék országos versenyében az utolsók között kullogunk. Id. Bella István polgári dolgozóparaszt az elmúlt évben is élenjárt az állam iránti köte­lezettségek teljesítésében, most is meg akarta mutatni, hogy határ­idő előtt teljesíti beadását. 1955. decemberére volt tervezve a kö­vér sertés beadása, de id. Bella István március S-án már jelent­kezett Polgáron az Allatforgalmi Vállalat megbízottamé1, több mint 2 mázsás, teljesen érett ser­téssel. Kérte, hogy vegyék át a príma sertést, amelyhez társulá­sai is voltak. A válasz meglepő volt. — A teherautó már elment, vigye vissza a sertését, majd jöjjön el a jövő héten. !d- Bella István nagyot né­zett. Ha már köszönetét nem is t kapott példás buzgalmáért, de a rideg elutasítás hangja jogos,in sértette. Tűrhetetlen is ez a ma­gatartás. Több, mint fl kilométer távolságra van a tanyája <d. Bella Istvánnak a falutól. A több mint 2 mázsás sertés már telje­sen kihízott, ha tovább tart­ják, apad. Mindenki tudja, hogy egy ilyen 3 mázsán felüli sertés­nek 6 kilométerre való vissza­szállítása semmiképpen nem elő­nyös. Az átvevőhelyen van meg­felelő hely, istálló, ahol ets5 szó­ra letehették volna a kövér ser­tést. ha már az a fránya teher­autó el is robogott. Id. Bella István nem hagyta igazát. Szóvá tette sérelmét a tanácsnál- Erélyes hangú telefo­nálgatások után sikerűit :s elér­ni, hogy átvegyék a több mint két mázsás sertést. A begyűjtés ügyét sokkal job­ban kellene szolgálni Polgáron az Aliatforga*mi Vállalatnak, s nem árt, ha a vállalat megyei ve­zetője erről kioktatja a feladatu­kat félreismerő egyéneket. — Benczc — Nagyon sokszor és nagyon so­kan emlegették már előttem, hogy a hajdúságiak természetüknél fog­va mulatós, verekedős, bicskás emberek. Addiq-addlg mondogat­ták, míg elhatároztam, utána né­zek, N em sokat kellett kutatnom, hogy rájöjjek, mulatni valóban tudnak! Déli egy órakor tévedtem az egyik hajdúdorogi kocsma elé. Bentrői zene, énekszó harsogott az utcára. Játszott az egész zene­kar. A bőgős, a kontrás a sarok­ban, a prímás pedig a vigadó ven­dég előtt a pultnál húzta, izza- dásig. — Hogy verekedni is tud­nak az a különböző elbeszélések­ből derült ki mihamar, A tények hát igazolják a híresz­telést? Tizennégyezer lakosú nagyköz­ség, lassan már város Hajdúdorog. De nincsen kultúrotthona! Eehoi a faluban nem találtak egy erre a cél­ra alkalmas helyiséget. Ha előadást akarnak szervezni, a kisiparo­soktól kell kölcsönkérni a való- színütlenül kicsiny termüket. Ott pedig nincs berendezés, felszere­lés. Még a székeket is az iskolák­ból, tanácsházáról szedik össze, hogy a nézők leüljenek, A csendes téli estéken, ha ol­vasni akar valaki. Igyekez­zék a dolgát úgy intézni, hogy méq sötétedés előtt odaérjen a könyvtárba! Mert ott nincs vil­lany, Ha ugyan könyvtárnak lehet nevezni azt a hajdani Uocsmahelyi- séget, egysoros ablakaival, ajtóival, ahol a könyveket még raktározni sem lehetne igaz hit szerint. — Könyvszerető embernek fájdalmas, ha látja a rozoga polcokat, nyirkos falakat, érzi a dermesztő hideqet — s talán a szive szakad, ha meg tudja. A falu egyik-másik vezetője kl|e- lentette: olvasóterem nincs, tehát a könyvtárba nem kell villanyi Hát nincs Is! A HAJDUDOROGiAK Mtn csak mulatni tudnak Van sár ellenben, cipőn felül érő és olyan marasztaló, hogy alig szabadulni tőle. Végig mindenütt az út mellett, de különösen a Piac­téren. Az asszonyok, vevők és el­adók egyaránt a latyakban cup­pogva áldogálnak. Árulnak és vesznek. Van kocsma, hol szeszelnl, du­hajkodni lehet. Tévedés ne essék, a világért sem állítom azt, hogy létezésük baj. Kell, hogy legyen olyan hely Is. ahol dalba öntheti örömét a dorogi ember. Da, hogy csak kocsma van, az már baji V an Mezőgazdasági Techniku­muk és annak van színjátszó­csoportja. A csoport — bár csak nemrégiben alakult — eredménye­sen dolgozik. Pár héttel ezelőtt mutatta be első darabját. Möllere: Kényeskedők című vígjátékét. Az előadást nemsokára megismétlik, sőt vezetői azt tervezik, hogy Hajdúböszörménybe Is átmennek előadni. A leányiskolának zenekara van, a tűzoltóeqyesületnek szintén. A tűzoltók most szervezik szinját- szógárdájukat. Az előadásokat igen sokan láto­gatják! Azt a kisiparosoktól kórt, naqy nehezen és alkalomadtán be­bútorozott termet mindig zsúfolá­sig megtöltik az érdeklődők és jócskán vannak olyanok, akik kívül rekednek. A könyvtárnak 660 ol­vasója van, ezeknek a múlt év utolsó hónapjaiban összesen 3944 könyvet kölcsönöztek ki olvasásra. Van Hajdudorogon Igény a kul­túrára. A falu lakót keresik az al­kalmat, a helyet, ahol szórakoz­ni, művelődni, tanulni lehet. E nnek a kívánságnak, igénynek a kielégítésére megvan az aka- ra is. az emberek is! Olyanok, akik hivatásuknak tekintik és dolqozni, áldozni tudnak azért, hogy Hajdú- dorog kulturális élete magasabb szintre emelKeujek. Arató Gá­bor, tanító. — akinek a lányisko­lái zenekar létét köszönheti — most is tevékenyen kiveszi részét minden kulturális megmozdulás­ból. Oláh István könyvtáros — akinek minden gondja, gondo­lata könyvei körül forog — szintén szeretné megszüntetni t mostoha viszonyokat. Maga akarta a könyv­tárba bevezetni a villanyt. Felaján­lotta, hogy kifesti a könyvtárhelyi­séget, csak anyagot adjanak hozzá. Most szervezi a tűzoltókat a könyv­tár olvasói Közé, hogy a könyvek, az írott bstük szeretetét minél szé­lesebb rétegekbe olthassa be. Az elmúlt év május 8-án faluna­pot rendeztek Dorogon. Napokon keresztül folyt előkészítése, csak­nem minden házat végigjártak a népnevelők. Az eredmény nem maradt el. Az iskola udvarán tar­tották az ünnepséget, de még az is kicsinek bizonyult. Tanulságos eset ez. A kitűzött cél eléréséhez a leg­eredményesebb utakat, módokat mutatja. S ok lehetőség hever a faluban kihasználatlanul. A rendelke­zésre álló helyi eszközök kihasz­nálásával pótolni lehet a kultúrott­hon hiányát, másrészt a meglehető­sen zord anyagi helyzetben Is vál­toztathatnak. A hajdúdorogi népművelésben talán az a leqnagyobb hiba, hogy azokban, kiknek ez szívügyük kel­lene, hogy legyen nincs elég ön­álló kezdeményező készség. Csak a felülről kapott utasításokat való­sítják meg, úgy ahogy, maguk nem próbálnak új, helyileq jobb, alkal­mas ötleteket, módszereket keresni és megvalósítani. Talán félnek az újtól, az eddig még soha nem volt dolgoktól. A kommunisták tudják, hogy bennünket bátor és merész tervezés jellemez és ez mindig eredményre vezet. * pedagógusok közül egyedül 4-* Arató Gábor kapcsolódott be a falu kulturális életébe. S így Is igen szép ereoményeket mutat fel. Gondoljuk csak el, milyen nagy­arányú változás lenne akkor, ha az egész tantestület melléje állana?! Eddig sajnos nagyon kényelmes álláspontot fog'sItak el. Ezt meg­változtatni talán a legelső és leg­fontosabb feladat! Nagyon vigyázzanak a falu kul- túrvezetói arra. hogy kultúra cí­mén mit nyújtanak a dorogiaknak. Kisérjék figyelemmel a kultúrcso portok munkáját, támogassák őket azzal is hogy műsorgondjaiknál eszmei, politikai és szakmai segít­séget nyújtanak, Támogatásuk azonban ne csak erre a területre korlátozódjék. Minden rendelke­zésre álló helyi eszközt, lehetősé­get kutassanak és használjanak fel segítségükre. * így láttam én a helyzetet. S ’üzenhetem mindazoknak, akik mulatós, bicskás természetűnek mondták a hajdúdorogi embert: nem veleszületett tulajdonsága ez, olyan amin nem lehet változtatni, hanem az évszázados elnyomottság Ittfelejtett maradványa és helyi szerveink kultúrpolitikájának saj­nálatos, de nem kijavíthatatlan hi­bája. Meq lehet és meg kell változ­tatni ezt a helyzetet! Csak egy kis akarat, szív és munka kell hozzá! KOVÁCS EMU., 1SÖÖ. IvJAr.CiUS S. S20J1BAT

Next

/
Thumbnails
Contents