Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
l*$ű. iifcöRUAR 3 CSÜTÖRTÖK NÉPLAP * V Építkezésnél is felhasználják a Hajdúszoboszlói hőforrásvizet NYÍRa DO NY JOVO JE Hajdúszoboszlón a feltörő hőforrásvíz nagy része a szabadba folyik. Az árkokban elfolyó értékes kincs hasznosítására a Kossuth és Lenin Termelőszövetkezet hosszúlejáratú állami hitelből hajtatókertészet építését kezdte meg, amelyet a feltörő melegvízzel fűtenek. A 2500 négyzetméteres hajtatókertészet építéséhez még az elmúlt év őszén hozzáfogtak. Kö- videbb ideig szünetelt, de január elejétől folyamatosan folyik ismét . A nagy üvegházak építésénél sok betonozásra van szükség. 'Mivel az építkezés helyén nincs kút, a betonozáshoz szükséges víz előteremtése gondot okoz. Ha a helyszínen kutat fúrnak, többszázezer forint költséget jelent, ha lajttal hordják a vizet, az talán még nagyobb összeget emészt fel. így jött a gondolat, hogy a közelben levő hőforrásvizet használják a betonozáshoz. A hajdúszoboszlói gyógyvizei Budapestre küldték, vegyvizs- gálat alá vették és az kimutatta, hogy a vizet lehet betonozáshoz használni. Csöveket fektettek le s néhány nap múlva már a hajtatókertészet helyén volt a víz. A csöveket, amelyekben mintegy 60 fok meleg víz folyik, a betonozáshoz szükséges anyagokkal borítják, amelyeket átmelegít a víz. A betonkeverőből kikerülő anyagot csillékkel viszik a bedolgozás helyére. A keverőben levő beton 35 fokos, így még 10 fokos hidegben is tudnak betonozni. A hajdúszoboszlói hőforrásvíz felhasználásával jelentős összeget takarítanak meg s ezzel lehetővé tették, hogy folyamatossá vált az építkezés. KI A YETÉLYTARSA Kiss István kőműves-brigádjának A váratlanul jött havazás és hideg idő ellenére egyre több építőipari brigád és munkahely kapcsolódik be az április 4-’. versenybe. A Rákosi Mátyás Művek felhívásához a 6. számú Mélyépítő Vállalat debreceni főépítésvezetősége és a Tatarozó mellett most újabban a Hai- dú megyei Építő Vállalat dolgozói is csatlakoztak. A Il-es számú főépítésvezetőség, az I-es, III-as és a IV-es főépítésvezetőséget szólította nemes vetélkedésre. Az építkezési helyek dolgozói egymás között is versenyeznek. A GÖCS lakásépítkezéseknél Kiss István kőműves-brigádja Harangi Sándor kőműves csoportját választotta „vetéiytárs- natk”. A Boda Gyula kőműves- brigád Erdei J ános kőműves- brigádjával vevscnyez. A kubikosok, a betonozok is megtették már felajánlásukat április 4 tiszteletére. A versenykihívás alapján Kiss István kőműves- brigádja február második de- kádjában 191 százalékos teljesítményt ért el. Ötvenhét fiatal vegyész- kilép az életbe ötvenhét megillelődött fiatal all a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Nagy út előtt állnak. Most indulnák ki az életbe, hogy a gyakorlatban hasznosítsák mindazt. amit kilenc félév alatt az egyetem falai között tanultak. ötvenhét fiatal vegyész búcsúzik a professzoroktól, tanároktól, második otthonuktól. De ez a búcsú nem olyan fájdalmas, mint volt húsz év előtt, amikor a fiatal vegyészeket az életben nem várta senki, bizonytalan volt a jövő, hiszen velük csak az állástalan diplomások tekintélyes serege gyarapodott. A diploma nem jelentett azok számára nyugodt megélhetést, még bíztató ígéretet sem. B art ha Árpádot és feleségét, S zalóczki Évát, Zsupán Kálmánt, H elme czi Margitot, Puska s Máriát, Sebest Lászlót és a többieket, aSkik tegnap kapták meg okleveleiket nem fenyegeti az állástalanság veszélye. Oklevelükkel együtt megkapták azt az értesítést is, hogy „Levelező könyvtár" a 'Deheeeziü. r()t\staiy azg. a tó s ár/ terül étén Az elmúlt év nyarán a Debreceni Postaigazgatóság területén a szétszórtan élő kishivatah postás dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére „levelező könyvtár” kezdte meg működését. A fiók-posták közül már százat bekapcsoltak ebbe a könyvtárba, többek között olyan helyeket, mint Márokpapi, Lö- vőpetri, Fúrta, Rákóczi falva. Turgony, Jászdózsa. A Debrecenben székelő könyvtár betűrendes útmutatót küldött minden postai kishivatalnak s enmindnyájunk hol kell jelentkezniük „szolgálattételre”. Mindegyik fiatat munkahelyéről gondoskodtak. G er e Pál, Molnár Ferenc, Varga Gyula végeztek kitűnően az ötvenhét fiatal közül. A napokban valameny- nyien elfoglalják állásukat gyárakban, kutatóintézetekben. Dobos Ernő Sáránd községből jött négy és fél évvel ezelőtt az egyetemre. Kilencen vannak testvérek, ő a legfiatalabb, s a családból egyedül ő tanulhatott egyetemen. Ez nem csodálható, hiszen szegény paraszt gyermeke, s testvérei nem tophatták meg a múltban azi a nagy segítséget, amit ő élvezhetett. Dobos Ernő édesapja a Dohánybeváltóban vagyonőr, s mint idős ember nagyon boldog, hogy elérhette: fiából diplomás ember lett, aki rövid időn belül Budapesten, a Ruggyantagyárban hasznosíthatja az egyetemen tanultakat. ötvenhét boldog, fiatal vegyész hagyta el tegnap a debreceni egyetemet, hogy tele ambícióval induljon ki az életbe. nek alapján igénylik a dolgozók a könyveket, amelyeket kis ládákban küldenek. Legolvasottabb könyvek közé tartozik „A kőszívű ember fiai”, „Tengerszemű hölgy”, „Anya” „Különös házasság”. A „levelező könyvtár” 1500 kötettel kezdte működését, jelenleg 4500 a könyvállomány. Az első negyedévben újabb kishivatalokat kapcsolnak a könyvtár működési területéhez — a tervek szerint harmincat. bennük a gyermekség elkophatatlan varázsa. Megkerestem az igazgatót. Szőliősi János jókötésű 35 év körüli ember, két kis gyermeke úgy röpködött körülötte, mint két kicsi pillangó. Kicsit vontatottan, kicsit nehezen indult a beszélgetésünk, aztán úgy kirobbant belőle a mondanivaló, mint a sűrű zuíhogésú zápor. Ömlöttek, ömlöttek belőle a mondatok, s ahogy hallgattam, valahogy úgy éreztem, hogy ebben az emberben, aki most beszél, beszél nekem, talán évek óta fül- lednek, érlelődnek ezek a mondatok. Valami fojtott szenvedély volt a hangjában. Éppen olyan, mint a forró augusztusi délután fojtottsáiga, tele a zápor pattanásával és jelzésével. S most, hogy kibuggyanhatott belőle, szinte megfrissült ő is, és engem is megáztatott, a nyíradonyi problémák bőven zuhogó záporával. T ehát kezdem ott, ahol az igazgató is kezdte. Az iskolánál, a gyermekeknél. Nyíradonyban és a hozzátartozó tanyavilágban jelenleg CIO gyermek jár iskolába. Hatszáztíz gyermek ereszéi magába a tudás gyökereit, bogozza a könyvek titkát. Annyi gyermek, ameny- nyire a múlt időkben tálára. tíz év alatt sem szaporodott, összegződött volna a számúik. A felnőtt lakosság 50 százaléka még 'ina is analfabéta, s mindig megfé- nyesedett szemmel hallgatják, te az unokák, vagy a gyermekek a furcsa rajzú betűkből egy-egy jócseingésű mondatot raknak elébük. Ma pedig 610 gyermek sá- kongása, kacagása veri fel a falu csendjét, és mindennap úgy nyüzsögnek 1. óra tájt az iskola körül, mint eső előtt a hangyabolyok. Ma már a mulasztások száma is csak 5 százalék, a lemorzsolódások higanyszála is csak a 9 százalék körül mozog. Érdekes, hogy a kimaradás elsősorban a lányok közt ragályos, a fiúk csak betegségek miatt maradinak le, vagy talán akkor, ha még jóformára gyermekvállukra huppan a „családfenntartás“ gondja. És ez mind a tanítóik munkájának az eredménye. Azoknak a tanítóknak, akik Nyír- adonyban, a nyírségi pusztákon küszködnek, vesződnek, az oly sokszor csökönyös paraszt- gyermekekkel. Tanítanak, nevelnek, mert szeretik a gyermeket, akiknek a szívében ott nő a jövendő. H a már itt tartunk, akkor érdemes arról is statisztikát készíteni, hogy & gyermekek gyarapodásával hogyan nőtt a tanítók szánna is. Felszabadulásig nyolc tanítóval dolgozott a nyírado- nyi iskola. A községhez tartozó Szakoly-kertben egy tanító, Aradvány- pusztán és Raspu sztárt szintén egy-egy tanító oktatta úgy március közepéig a gyermekeket. Ma pedig Adomyban huszonkettőn tanítanak, a Szakoly-kertben öten, Aradvány- és Raspusz- té’kon pedig hat tanító működik. Egy ilyen létszámú tantestület már szép munkát tud kifejteni. Persze, ha figyelembe vesszük azt a 300 újszülöttet — 1954-ben ugyanis ennyi gyermek született Nyíradonyban — akik hat év múlva kopognak az iskola kapuján, akikor már erősen gondolkoznunk kell azon, hogy el tudja-e látni ennyi tanító is a nyíradonyi közoktatást. Az évről évre növő elsőévesek száma is azt bizonyítja, hogy nem. Három éve még csak nyolcvan elsőéves czepe- gett a padokban, jelenleg pedig már százra ugrott a számuk. Mind az első, mind a ■második osztályból három-három osztály, s kérdéses, hegy jövőre elég lesz-e ez a három első és második osztály is. Szóval, minden, arra mutat, hogy mire ez a nemzedék felnő, a Nyírségben is csak emlék lesz az analfabétizmus bűne. Ma már itt nemcsak írni és olvasni tanítják meg a gyenni ekeket, de a vágyat is iki- pafctantjáík a lelkűkben, hogy tovább tanuljanak, hogy még inkább feltörjék a tudás kemény gyümölcsét. A tanulmányi átlaguk is azt muta+ja, hogy mindinkább megszeretik a tudást, a tanulást. Az elmúlt iskolai évben már 2,8 volt az átlaguk, ami nem megmosolyogni való a régebbi évekhez hasonlítva. De mennyi mindent árul el nekünk a2 a száraz statisztikád szám is, hogy ebben az iskolád évben több mint százan tanulnak gimnáziumban és különböző technikumokban a nyír- adonyi gyermekek. A múltban miindösszei három érettségizettel dicsekedett a falu, 3954 júniusában pedig tizennyolcán érettségiztek. E zek talán a pozitív színfoltok Nyíradony életében. De néhány negatív ceruzavonást is »nag kell húznunk, annak érdekében, hogy Nyíradony még Inkább változzék, fejlődjék. Nehéz és bate rányos mind a pedagógusok, mind a gyermekek részére, hogy az egy igazgatóság aiatt működő iskola öt különböző épületben van elhelyezve. Ez a tanítás és a tanulás rovására megy. A tanárok egész nap szaladgálnak, mert ven úgy, hogy a napi öt órát mind kiülön épületben kell tartani. Az egyik épületen meg is csúszott januárban a tetőszerkezet, úgy, hogy gerendákkal kellett alátámasztani. A lakásproblémáról nem is beszélnek már a pedagógusok, hiszen anravjt ígérték már nekik, hogy kezdenek alig hinni ber- ne. A másik, ami a pedagógusok nagy szívfájdalma, 'hogy a gyermekek otthoni tanulása nincs biztosítva. A nyírségi családok népesek, van úgy, hogy egy-egy családban nyolc-tíz gyermek is húzza az anyja szoknyáját. Az apraja ezeknek télen mind otthon van egy csomóban, s legtöbbjük azért, hogy nincs óvoda, ahová a szülők beadják őket. Pedig hogy szívesein vinnék, azt a pedagógusok is, a szülők kérései is igazoljak. Az óvoda — Szollősi János megfogalmazása szerint — a legégetőbb probléma Nyíradonyban. A jelenlegi óvoda eléggé megrozzant épület, keresztfákkal, támasztékokkal védik az össze- rogyás ellen. A befogadó képessége is miniatűr. Mindössze harminc gyermek fér el benne, legjobb esetben ötvenig lehet zsúfolni a számot. Tavaly nyáron is volt száz látogatója, az idén meg kétszáz is lenne, ha tudnának Nyír- adonyban valami jobb óvodahelyiséget is biztosítani. Nyíradony jövője ott nő ezeknek a gyermekeknek a szívében, s hogy szépen nőjjön, arra a Nyíradony Tanácsának is két szeme kell hogy legyen. N yíradony jövője mindnyájunk jövője, s így a nyíradonyi problémákon mi is rajta tartjuk a szemünket. Az iskolán,, az óvodán, a gyermekeken, akiknek a problémáit leginkább itt őrizzük a szívünkben, s mindent megteszünk, hogy az ő életük szép és tiszta legyen, mert mi szép jövőt akarunk. BODA ISTVÁN Az élelmiszeripari tanácskozás tiszteletére indult műszak első napiénak eredményei a Dohánygyárban A Debreceni Dohánygyár dolgozói is elhatározták, hogy jobb munkával készülnek az országos élelmiszeripari tanácskozásra. Az elhatározás eredményeként már február 28-án kimagasló eredmények születtek. Az előkészítő osztályon Magyar Erzsébet és Kristóf Istvánná 144 százalékot teljesített, 95,2 százalékos minőség mellett. A vágóosztályon Borbély Sándor bizonyult legjobbnak e napon — 127 százalékkal. A szivankagyártási osztályon Bo- zóki Ilona, Csőke Júlia és Tokaji Jánosné teljesítménye elérte a 112 százalékot. A szivarka- csomagolásnál ismét özv. Csiszár Jánosné láda- záró érte el a legmagasabb teljesítményt, 181 százalékot. A doháraycsomagclóban Kovács Bélámé brigádja 95 százalékos minőség mellett 111 százalékot ért el. « ► ■ > Nyíradony valami vé- ;; letlen folytán a Nyír- ;;ség egyik legmostohabb ;; része. Homok, homok és ;; megint homok minden ; I holdja, aimdt egy kisebb I I erejű szél már úgy meg- i 1 kavar, mintha csak tollII bői villázték volna a ! 1 dombokat. S szinte csc< • dálatos az a hősiesség, ; j ahogy az emberek itt ;; megkapaszkodnak, éle- ;; tét teremtenek a homo- ;; kon. ' ’ /-v tt jártamkor tél Cl volt, amikor az :: emberek inkább 11 a házhoz vannak kötve, L és az idő sem nyitogat ja • 1 még a munka ezer sze• ■ mét. De valami ilyenkor • • mégis sűrűbb, mégis job- ;; ban fcitapinthatóbb, mint ;; tavasszal, nyáron, ams- ;; kor az emberek határtól határig látnak, vagy még attól is messzebb, ;: fel egész a kék égig. Sű- ;i rűbb a gond, amellyel ;; megtelik a lélek, a ta- ' 1 vasz gondja is, a nyár 1» gondja is ott zúg a száv• ben. Meg hát az ember ‘ gondolkodni is jobban 11 ráér, elfelejtett dolgok ■ 1 is bele villannak a lelké• ■ be, bevilágítva egy-egy • ’ percre ennek az életnek <■ az egész végtelen rnély- •• sé'gét, a munka tenger ;; szélességét. •; Valahogy ezeken, gon- ;; dolikoztam, míg a tanáes- ;; háza előtt roppantottam ;; a kristályszínű havat. Néha-néha ezüst szeme- ;; két szórtak rém a fákra i I csapódó varjaik, alig üt- ve zajt bársonyos feke- 11 te szárnyukkal. De an• nái inkább csengőzött az 1! iskola előtti tér kaca- t gástól, gyermeksikon- •; gástól. Vidáman fcoptat• ták a csizmák és cipők ;; talpát a jégen, vajmi ;; keveset problémáivá ;; azon, hogy így hamar ; I nyakára hágnak cipő- 1! nek, csizmának. A ka- : I eagásulk olyan volt, mint ! I a mágnes, s így vala- ' 1 hogy közéjük keveredI • tem. A szemük cs<da- •; szépen tiszta volt, de a ;; szája nem egynek már ;; didergőit kékre válva a ;; télvégi hidegben. Harag- ;; juk szinte súlytalan vc-lt, ;: míg rámlköszöntöttek egy-egy „előrét“ s aztán h a csengetésre úgy eitün- :i tek, mint mikor a (héja ', riaszt az apróbb mada- ;; rak közé. :; -r\ rdekelni kezdett II |j, az iskola. Körüli I jártam a fólyo*t sókat, 'hallgaióztam a • 1 tantermek előtt. Olykor< | olykor kiszűrődött egy- ;; egy gyermekkarig, kicsit ;; riadtan, kicsit vergő- ;; dően, ahogy a lelkűkből ;; kiszakadt gondolatokat ; I igyekezték mondattá I; formálni. De minden szó I! puha volt, mint a bár- ! i sony, puha, mint a gyer- 1 > meklélek, ott őrződött - • ■
