Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-29 / 74. szám
2 NÉPLAP 1955. MÁRCIUS 29. Kitűi) 3 Minisztertanács határozata a legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottság átszervezéséről Állattenyésztésünk további fe.i- esztését és hozaménak növelését nagyban elősegíti a legelők megjavítása és megjelelő karbantartasa. A legjobb legeltetési bizottságok — a szakaszos legeltetés bevezetésével, a szakaszhatárok fásításával, a rendszeres gyomirtással, megfelelő istálló- és műtrágyázással, a kutak rendben- artásával — kiváló eredményeket .értek el a legelőgazdálkodásban. A legeltetési bizottságok több- -ége azonban nem dolgozott eredményesen. Ennek legfőbb ka az volt, hogy a legeltetési bizottságokat sem a községi (vú- ■osi) tanácsok, seen a legeltetésben érdekelt állattartók nem tekintették sajátjuknak. Ezért az Elnöki Tanács 1955. vi 10-es számú törvényerejű undelete alapján a Miniszter- nnács határozatot hozott a le- előgazdálkodás megjavításáról is a legeltetési bizottságok áttervezéséről. A határozat szerint a jövőben i legelőgazdálkodási feladatokat a községi (városi) tanácsok által alakított 5—9 tagból álló legelte- ‘ési bizottságok látják el. A legeltetési bizottság tagjait és 'elnökét a községi (városi) tanács a tanácstagok és a legelőgazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok közül választja meg. A legeltetési bizottság feladata az apaállatokkal való gazdálkodás is. Gondoskodik az erre szolgáló földeiken az apaállatok ellátásához szükséges takarmány megtermeléséről, szükség esetén kellő időben való beszerzéséről, az apaállatok megfelelő elhelyezéséről, tartásáról, az apaállat- gondozók alkalmazásáról és bérezéséről, valamint a takarmány felhasználás ellenőrzéséről. Feladata továbbá a szakaszos legeltetés bevezetése, a rendszeres gyomirtás, a legelők szerves- és műtrágyázása, az állatok megfelelő ivóvízzel való ellátása, szükség esetén a legelők feltörése és újra gyepesítése — ahol pedig erre lehetőség van — a legelők termésének öntözéssel való fokozása. A legeltetési bizottság munkája során támaszkodjék a jól dolgozó parasztok tapasztalataira. A legeltetés jó megszervezése vagy más fontos kérdés megtárgyalására az érdekelt termelőket időszakonként hívja össze megbeszélésre. A legeltetési bizottság önálló pénzgazdálkodást folytat és külön költségvetést készít. Költség- vetését és zárszámadását a községi (városi) tanács hagyja jóvá. A községi tanácsok az apaállatok takarmányának megter- mesztésére községi vagy állami tartalékföldeket adnák a legeltetési bizottságoknak és átadják a költségetésüfcben előirányzott összeget a legelő javítására és karbantartására, valamint az apaállat gazdálkodásra. Ha az apaállatok megfelelő tartását a költségvetésben előirányzott összeg és az apaállat- tartásra szolgáló földek termése nem fedezi, az állattartókra természetbeni vagy pénzbeli fűbért vetnek ki. A fűbér nagyságát úgy kell megállapítani, hogy az apaállatok tartására szükséges takarmány még hiányzó részét biztosítsa. A legeltetési bizottság javaslatára a községi tanács az állattartókat — szükség esetén — a legelőre hajtott állatok számának figyelembe vételével meghatározott munkanapokon és a javítási és karbantartási munkák elvégzésére kötelezheti. A legeltetési bizottság a legeltetett állatok számához képest pásztorokat alkalmaz és a velük történt megállapodás alapján gondoskodik bérükről. Az apa- állatgondozók bárét a költségvetésben rendelkezésre bocsátott összegből fedezi, végzett munkájuk arányában a bérüket a fűbérből kiegészítheti. A legelő gazdálkodásban állandó munkát végző legeltetési bizottsági tagok, valamint az apaállattartásért felelős bizottsági tagok részére a községi tanács tiszteletdijat állapíthat meg. A legeltetési bizottság a beruházásokra fordítható összegeken felül a fűbér bevételeinek legalább 15 százalékát köteles a legelő javításának és karbantartásának további kibővítésére fordítani. A legeltetési bizottságok a legelőkön géppel végezhető munkára vegyék igénybe a gépállomásokat és azokkal kössenek szerződést. A legeltetési bizottságok munkáját a földművelésügyi miniszter. a mezőgazdasági szakigazgatási szervek útján irányítja és ellenőrzi. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi kezelésében levő legelőterületekre a legeltetési bizottságok hatásköre nem terjed ki. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok az üzemi kezelésükben lévő legelőterületekre kötelesek legelőgazdálkodási tervet készíteni és ennek végrehajtásáról gondoskodni. A termelőszövetkezetek legelőgazdálkodásd tervét közgyűlésen tárgyalják meg és hagyják jóvá. A legelők fásításáról a legeltetési bizottságok gondoslkodnak. A fásításhoz szükséges csemetét az Országos Erdészeti Főigazgatóság köteles a legeltetési bizott- ságdk rendelkezésére bocsátani és tevékenységüket szaktanács- adással és szervező munkával irányítani. Az állami erdőgazdaságok a tévesen államerdészeti kezelésbe vett fásított legelőket kötelesek visszaadni a legeltetési bizottságok kezelésébe. A hátralékos fűbér, illetve elmulasztott munka ellenértéké közadó módjára hajtható be. A legeltetési bizottság azokat az állattartókat, akik a legelőjavítás és karbantartás munkájában az előírt mértékben nem vesznek részt, a legeltetésből kizárhatja. A legeltetésből való kizárás tekintetében végső fokon a községi (városi) tanács dönt. (MTI) s a költségek csökkentésére. A belkereskedelem dolgozóinak erejüket, képességüket latbavetve a Központi Vezetőség határozatának szellemében mindent el kell követniök, hogy munkájuk megjavításával elősegítsék a dolgozók életszínvonalának további emelését, az áruforgalom megjavítását — fejezte be beszédét Bognár József belkereskedelmi miniszter. A miniszter beszámolóját vita követte. A tanácskozás kedden reggel folytatja munkáját. Megkezdődött az országos belkereskedelmi tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kétnapos tanácskozásra hívta ösz- sze az ország belkereskedelmi szerveinek vezetőit, dolgozóit, pártszervezetének képviselőit, hogy megbeszéljék az elmúlt év forgalmának, munkájának tapasztalatait és megtárgyalják 1955-ben a kereskedelemre háruló feladatokat. A kétnapos tanácskozás hétfőn reggel, az Országháza kongresszusi termében kezdődött. Megjelent a tanácskozáson Dobi István, az Elnöki Tanács eínöke, Apró Antal és Szálai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Rónai Sándor, az Ország- gyűlés elnöke és több miniszter, valamint Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Tausz Jánosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének elnöki megnyitója után Bognár József, belkereskedelmi miniszter mondott beszédet. A miniszter ismertette az elmúlt idők eredményeit, majd rámutatott arra, hogy szocialista kereskedelmünk hatalmas fejlődés mellett számos nehézséggel és hiányossággal is küszködik. A jövő'feladatait vizsgálva — mon dotta a miniszter — elsősorban két fő kérdést kell megtárgyalnunk: az áruforgalom és a gazdaságosság kérdéseit. Bognár József belkereskedelmi miniszter beszéde végén összefoglalta a belkereskedelem legfontosabb feladatait; Javítani kell a kereskedelem és az ipar, különösen pedig az üzemek és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. Tovább kell fejleszteni a kereskedelmi hálózatot városon és falun egyaránt, emelni kell a kereskedelmi munka színvonalát, javítani kell a közönség kiszolgálását. Magasabb színvonalra kell emelni a tervezési munkát. Javítani kell továbbra is az áruforgalom ösz- szetételét, csökkentve a hiánycikkek számát, forgalomba hozva az új áruféléket. Biztosítani kell a jobb minőségű áruk további fokozottabb forgalomba hozatalát. A kereskedelmi szerveknek, a kereskedelem dolgozóinak hathatósan támogatni kell a felvásárlást. A kereskedelem gazdaságossága érdekében 1955-ben a forgalmi költségek színvonalát 1954-hez viszonyítva minimálisan 3,7 százalékkal kell csökkenteni. Ezen belül a kiskereskedelemnek legalább 5 százalékos csökkentést kell elérnie. A kiskereskedelemben az egy főre eső forgalomnak 3 százalékkal kell növekednie, a nagykereskedelemben pedig több mint 4 százalékkal. A kereskedelem akkumulációjával 3 százalékos növekedést kell elérni. Biztosítani kell a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét, fokozni kell az igazgatók és a boltvezetők felelősségét, a teljesítménybérezés bevezetése útján a kereskedelmi dolgozók legszélesebb tömegét meg kell mozgatni az áruforgalmi tervek teljesítésére, Szégyenteljes határozat, amelybe a francia nép sohasem tűriidtk bele Zsukov és Rasszagyin cikke a Pravdákat Moszkva (TASZSZ) A Pravda hétfői száma közli párizsi tudósítóinak, Zsukovnak és Rassza- gyinnak a cikkét „Szégyenteljes határozat, amelybe a francia nép sohasem törődik bele“ címmel. Ezekben a napokban — írják a tudósítók — a köztársasági tanács tagjainak többségére lidércnyomásként nehezedett a Franciaország címére intézett amerikai—angol zsarolás és fenyegetőzés. Az utolsó percig sem szűnt a Franciaországra gyakorolt amerikai nyomás. Pinay francia külügyminiszter március 25-i beszéde bebizonyította, Ihogy a francia kormánykörök inkább térdet hajtanak a dollár előtt, mintsem megvédjék Franciaország igazi nemzeti érdekeit. A köztársasági tanács többsége végül is megszavazta a párizsi egyezményeket és így a francia köztársasági elnök megkapta a jogot a párizsi egyezmények ratifikálására. Párizsi politikai 'körökben azonban kiemelik azt a tényt, hogy a köztársasági tanács tagjainak több mint egyharmada minden kockázatot vállalva rém volt hajlandó alávetni magát a külföldi parancsnak és a végsőkig bátran harcolt Franciaország nemzeti érdekeiért. A párizsi egyezmény támogatóinak sikerült ugyan kicsikarni a párizsi egyezmények formális jóváhagyását, mégis súlyos erkölcsi-politikai vereséget szenvedtek. Nem tudták ugyanis érvekkel alátámasztani népellenes politikájukat és ezért különböző csalafinta fogásokhoz __ voltak kénytelenek folyamodni.' hogy keresztül hajszolják a Washington által követelt döntést. Amikor a szavazás eredményét bejelentették, az ülésteremben két. halálos csend uralkodott. A köztársasági tanács tagjai lassan elhagyták az üléstermei. A párizsi egyezmények támogatói sapad- tan, lesütött szemmel távoztak. Tudatában vannak annak, hogy holnap az ország számoiikeri tőlük cselekedetüket és arcképük megjelenik majd a városi és falusi házak falain ezzel a megbe- lyegző felirattal: „Ezek szavaztak a hitleri Wehrmacht talpra állítása mellett.“ Ezzel szemben a köztársaság! tanácsnak azo« a tagjai, akik minden nyomás és zsarolás ellenére a végsőkig hívek maradtak hazájuk érdekeihez, emelt fővel hagyták el az üléstermet, abban a meggyőződésben, hogy igazságos ügyet védelmeztek, és azzal a szilárd elhatározással, hogy tovább folytatják a harcot. A párizsi egyezmények elleni harc tovább folyik — írják befejezésül a tudósítók. Most a köztársasági elnök kerül az elé a választás elé, hogy aláírja, vagy elutasítja a párizsi egyezményeket. Bármilyen döntésre jut is a köztársasági elnök, egy dolog világos: a francia nép nein egyezik bele és nem is fog soha beleegyezni Nyugat-Németország felfegyverzésébe. „Az erőviszonyok népünkön belül nra korántsem olyanok, mint München idején“ — jelentette ki Maurice Thorez, a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetése során. Az a hír, hogy a köztársasági tanács többsége meghátrál a külföldi nyomás és zsarolás előtt és megszavazta a párizsi egyezményeket, újabb, még nagyobb erőkifejtésre ösztönzi a nemzeti függetlenségért, a háborús gyújtogatok tervei ellen harcoló hazafias erőA nemzetközi viszonyok enyhítésére irányúié ázsiai értekezlet napirendje Delhi (TASZSZ) Április 6-tól 10-ig tartják meg Delhiben a nemzetközi feszültség enyhítése céljából összehívott ázsiai értekezletet. Az értekezleten 13 ázsiai ország társadalmi szervezeteinek küldöttei vesznek részt. A Szovjetunió küldöttségét Nyiikoláj Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke, a kínai küldöttséget Kuo Mo-zso, a kínai békebizottság elnöke vezeti. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője Pák Den-aj, a Béke-Világtan ács tagja lesz. Az indiai sajtó rámutat arra, hogy milyen jelentőségű lesz az értekezlet az ázsiai béke szempontjából. így a New Age című hetilap hangsúlyozza, hogy aj. ázsiai népek nagy reményeket fűznek a delhi értekezlethez és a meggyőződésük, hogy az értekezlet elősegíti majd az ázsiai feszültség enyhüléséi. A francia köztársasági tanács ratifikálta a párizsi egyezményeket Az AFP hírügynökség jelentése szavazattal 110 ellenében elfoszerint a köztársasági tanács vasárnap hajnalban folytatta a szavazást a párizsi egyezmények fölött. A Nyugateurópai Unió megteremtésére vonatkozó egyezményt a köztársasági tanács 184 A Hajdúböszörményi Állami Gazdaság 165 százalékra teljesítette hízott sertés beadási tervét A Hajdúböszörményi Állami Gazdaság dolgozói lelkesen dolgoznak felajánlásuk teljesítésén. Különösen a felszabadulási műszak ideje alatt ímegfcettőzött erővel küzdenek a még nagyobb eredmények eléréséért, mind az állattenyésztés, mind a növény- termesztés vonalán. A gazdaság dolgozói egyöntetűen vállalták, hogy április 4-re az első negyedévre előirányzott 135 000 literes tejtermelésüket 142 000 literre. a tejbeadást 80 000 liter helyett 88 000 literre, hízott sertés beadásukat 555 mázsa helyett 793 mázsára teljesítik. Ezzel szemben március 20-i értékelés szerint a tejtermelésüknek 95, tejbeadásnak 103, hízott sertés beadásuknak pedig 165 százalékban tettek eleget. A gazdaság dolgozói megfogadták, hogy vállalásuknak, fogadalmuknak eleget tesznek, hogy büszkén, felemelt fővel ünnepelhessék április 4-ét, hazánk fel- szabadulásának tizedik évfordulóját. Csikós Ferenc párttitkár Magyar dolgozók! Szilárdan tovább előre, a szocializmus építésének útján! gadta. A tanács egyben jóváhagyta az unióhoz tartozó hatalmak fegyveres erőiről, valamint a fegyverzet ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyvet. A kormány kérésére azt a törvénytervezetet, amely ratifikálja Nyugat-Német- ország belépését a Nyugateurópai Unióba, és amelyet előzőleg kézfelemeléssel elfogadtak, szavazásra tették fel. A törvényjavaslatot a köztársasági tanács 200 szavazattal 114 ellenében elfogadta. A köztársasági tanács 234 szavazattal 75 ellenében ratifikálta azt az egyezményt, amely Nyugat-Németország úgynevezett szuverenitásáról intézkedik. 200 szavazattal 114 ellenében jóváhagyta a tanács a Német Szövetségi Köztársaság csatlakozását az Északatlanti .Szövetséghez. A köztársasági tanács — magyar időszámítás szerint hajnali 6,10 órakor — 217 szavazattal 92 ellenében jóváhagyta a Francia Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között 1954. október 23-án megkötött Saar-egyez- ményt is. Ezzel a köztársasági tanács ratifikálta a párizsi egyezményeket.
