Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
NÉPLAP 1955. MÁRCIUS 26. , SZOMBAT Megkezdődött a járási párttitkárok országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) állattartó, állat tenyészt« munkájában. Mindenekelőtt a szarvas- marhaállományt, s a tehénállományt kell növelni. 1 Biztosítani kell a magas tej- hozamot, ei kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának egyik legnagyobb lehetőségét jelenti. Növelni kell a termelőszövetkezetek sertésállományát is, meg kell javítani a fialási átlagol, Mind ennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy ; z állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak. Mindezek megvalósítására a termelŐsaö ve ékezetekben a vezetés színvonalát is meg kell javítani. A termelőszövetkezetek továbbfejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a termelőszövetkezeti demokrácia biztosítása. A termelőszövetkezet tagságának éreznie kell, hogy ő gazda a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet közgyűlésének a termelőszövetkezet minden fontos ügyét meg kell tárgyalnia s döntenie kell bennük. Ezért a falusi kommunistáknak, a járás-i párt- bizottságoknak kötelességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokráciára és fejlesztésére, A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése — belépések és űj termelőszövetkezetek alakítása útján — lehetséges már ebben az évben. Gépállomásainknak több mint tízezer traktoruk, csaknem ezer Universal-traktoruk, több mint ezer vontatójuk, több mint 1200 kombájnjuk van. I> hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmat is ellátni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gépi technikája ez évben is s a következő években is jelentékenyen növekszik. Gépállomásaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomások kötelékébe tartozó 3800 agro-' nónvus munkájának jó megszervezésével nyújthatják a termelőszövetkezeteknek. A jó állami gazdaság élő bizonysága a nagyüzemi gazdálkodás fölényének Ezután foglalkozott az állami gazdaságok problémáival. Ismeretes — mondotta —, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magás a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezetlenség s különösen súlyos a társadalmi vagyon elherdálása, sőt fosztogatása. Nyíl* an meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok megfelelő fejlett technikával rendelkeznek, állatállomí nyu-k is elég magas. Az állami gazdaságok zömének van helyben lakó becsületes munkás törzse, munkásgárdája. Mindez alkalmassá teszi az állami gazdaságokat arra, hogy a mezőgazdaság mintaszerű nagyüzemei legyenek. Ennek óriási politikai jelentősége van, mert a jó állami gazdaság élő bizonysága a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. De az igazgatók, az agranómusoK gyakran nem kielégítő munkája s a pártszervezetek, a DISZ szervezetek gyengesége miatt a legtöbb állami gazdaságban egyáltaA párizsi szerződések vitájának harmadik napja Pár izs (MTI). A párizsi szerző. ► elések ratifikációs Vitájának liarnia- .riik napján Barié, jobboldali szocialista szenátor kijelentette: módosítás nélkül megszavazza a párizsi [szerződéseket. [ Clavier radikális szenátor szőrijét ellenes kirohanásokkal fűszerezne a ratifikálást támogató íelszóla► Iá rét. ► Chazette szocialista szenátor általánosságokban mozgó felszólalásában kijelentette: nem fogadja el [a párizsi szerződéseket, mert azok [a világot két részre osztják. I Pelit tábornok, haladó szenátor ítöbbek között kijelentette: Nérnet- íország felfegyverzése erkölcstelen, ► sérti hatottatok emlékét. t Franciaország sorsáról kell .dötiteniink — folytatta a szenátor. : Országunknak hallatnia kell hangiját az értelem, a józanság és a, 1 bélié hangját. Minden nép ezt vár-j :ja tőlünk, még a német nép is. -— ’Azok, akik ma Németország felfegyverzése mellett akarnak szavazni véssék jól az eszükbe, hogy Változatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat is Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata világosan leszögezi: Változatlanul, teljes erővel támogatjuk. az egyénileg dolgozó parasztokat is, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép be a termelőszövetkezetbe, mivel még nem értette meg a termelőszövetkezeti mozgalom' előnyeit. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés a III. pártkongresszus idevágó határozatai változatlanul helyesek, érvényesek. A dolgozó parasztsággal ezt meg kell értetni, különben megtörténhetik, hogy az egyénileg dolgozó parasztság megijed és bizalmatlanná válik. Meg kell értetni: az a körülmény, hogy az utóbbi másfél évben elhanyagolt termelőszövetkezeti mozgalmat most újból előtérbe helyezzük — semmiképpen sem jelenti azt, hogy őket erőszakkal kényszerítjük a szövetkezetbe. Pártunk változatlanul azon az állásponton van: a termelőszövetkezetek létrehozása a dolgozd jtarasztcfl: önkéntes szövetkezése révén 'kell, hogy bekövetkezzék, amelynek érdekében természetesen pártunknak hatalmas szervező. nevelő, felvilágosító munkát kell szakadatlanul végeznie. Pártunk politikája arra irányul, hogy a munkásosztály mind szorosabbra fűzze szövetségét a dolgozó parasztsággal, nemcsak a termelőszövetkezeti parasztsággal, hanem valamennyi dolgozó Haraszti réteggel. A szocializmus építésére irányuló munkás-paraszt szövetség erősítése változatlanul falusi politikánk homlokterében áll. Éppen ezért biztosítani kell a falun a törvényességet, nem szabad eltűrni a baloldali túlzást, erőszakoskodást. Mindezek mellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a dolgozó parasztság számára, változatlanul fennállnak azok a lehetőségek, amelyeket pártunk eddig is biztosított részükre. Ezért érdemes és kifizető gazdaságát fejlesztenie, földjét trágyáznia, állatállományát növelnie, kukoricáját megkapálnia. Mind a dolgozó parasztság, mind az egész nép számára rendkívül fontos, hogy az utóbbi időben megnövekedett munkaikedv, termelési biztonság változatlanul megmaradjon, sőt növekedjék a falun. Végül azonban újból hangsúlyozni kell, hogy 87. egyéni parasztgazdaság lehetőségei minden segítség mellett is nagyon korlátozottak — hogy a termelés igazi növekedése, a dolgozó parasztság igazi jóléte a termelőszövetkezetek révén cr* hető el. Ezután Ács elvtárs a járási pártbizottságok munkájával fogyjál kozott, majd rátért a beadás kérdéseire. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az életszínvonal emelkedése mindenekelőtt a becsületes, szorgalmas munka gyümölcse. Ezt kell most a politikai munkában hangsúlyozni. A beadás és minden más állami kötelezettség pontos teljesítését a politikai tömeg- munkában újból előtérbe kell állítani. Sajnos, az elmúlt hónapokban erről kevés szó esett, elsősorban opportunizmusból, holott a beadás biztosítása a falusi n,unka egyik legfontosabb része. 1955-ös tervünk biztosítja a dolgozók életszínvonalának emelkedését, de csak abban az esetben. ha a terv minden előírását pontosan teljesítjük. Esért az egész nép érdeké, hogy a falun pontosan teljesítsék a beadási kötelezettséget. Jelenleg elsősorban a sertésbeadásban vannak súlyos hibák. Az év első két hónapjában is nagy az elmaradás. A járási pártbizottságok, a tanácsok egyik legfontosabb letol ezért a sertésbegyűjtés jó megszervezése. Mire-kell a tanácsoknak, a( pártszervezeteknek általában] összpontosítaniok munkájukat a begyűjtés ügyében? Mindenekelőtt biztosítaniok kell azt, hogy a becsületesen teljesítők mellett ne legyenek olyanok, akik hónapokon, sőt éveiken át nem tesznek eleget a beadásnak, vagy hiányosan teljesítik beadási kötelezettségüket. Velük szemben a ta- náestíknak a törvény előírásait kell alkalmazniók. A beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapódzott spekuláció. A spekuláció felveri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó parasztoknak, hanem elsősorban a kulákság- nak, a kupeceknek biztosít anyagi előnyöket. A spekuláció megkárosítja a dolgozó parasztságot, a városi munkásságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennék vaskézzel kell véget vetni. Ács elvtárs részletesen foglalkozott ezután a ku/ikok romboló tevékenységével, és hangsúlyozta. hogy rendkívül ügyelni kell arra, különösen a múlt tapasztalatain okulva, hogy a középparasztokat ne keverjük össze a kalikókkal. A kulákság márts igyekszik azzal rémíteni a közép- parasztot, hogy a kulák elleni intézkedések a középparaszt ellen is irányulnak. Ez hazugság. Változatlanul pártunk legfőbb feladatai közé tartozik a középpa- rasztsággal való szövetség biztosítása. Ez az igazság. Éppen ezért a középpsresztségot el kell választani a butáktól, éppen az éle» asstályhai-c révén. A kulákság eilen mindenekelőtt politikai harcot kell folytatni. Biztosítani kell, hogy párttagjaink ne tűrjék el szótlanul az ellenség agi- tációiét, amint erre ma számos tokiét fel lehetne hozni, hanem -;:i en szálltaink véle szénibe. Természetesen az állam törvényes erejét is igénybe kell venni, de még azt is minden esetben politikai munkával kell alátámasztani, mert az adminisztrahoinap nem lesz joguk sem seja' lelkiismeretűk, sem rnásoú előtt azt mondani: „Nem ezt akartam”. (Hivatkozás Vilmos császár kijelentésére az 1914.es háború utánj. Aubert, a Basses-alpes megye szocialista szenátora, aki a szock lista párt kisebbségét képviseli, bejelentette: ü és elvbarátai a ratifikálás eliten szavaznak. A köztársasági tanács délutáni ülését Laffengue radikális szenátor nyitotta meg- Éles szovjeteMe nes támadással kezdte beszédéi, majd (kijelentette: az angolok és az amerikaiak azt várják tőlünk, hogy igent mondjunk s mi nem fogunk nekik csalódást okozni. Joanny Berlioz ikommurvsta szenátor nagy beszédben támadta a párizsi szerződéseket. Ezután Pézet MRP-szenátor szó Iáit fel. Szovjetellenes támadásokat kevert beszédébe, nem titkolta, hogy a szerződéseik megszavazása a potsdami és jaltai döntésen fe: rúgását vonná maga után. tív intézkedés is csak ez esetben hatásos. Ezután. Ács elvtárs a pártmuo- ka különféle kérdéseivel foglalkozott részletesen, majd rátért a feladatok ismertetésére. Feladataink Járási pártbizottságainknak kémé ny, lelkiismeretes munkával biztosítaniok kell a következőket: 1. A járás területen lévő üzemekben — mindenekelőtt a bá nyákban — a terveik teljesítését és túlteljesítéséi, s tt fordulatot a munka termelékenységében. Biztosítaniök kell az üzemékben a fegyelmet, a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítását, a munka helyes megszervezéséi, támogatva az igazgatókat és a műszakiakat, mozgósítva az üzemekben a párttagokat, DlS’A-ta- golcat, szakszervezeti tagcHtat, üzemi aktivistákat, s az üzem valamennyi dolgozóját. 2. A mezőgazdasági termelés fellendítésére biztosítani kell — a tanácsok segítségével — még ebben az évben országosan a tavalyihoz képest 7—8 százalékos termésnevélcedést. Biztosítaniok, kell, hogy a termelőszövetkezetek már ez évben jelentékenyen többet termeljenek, mind a növényi, mind állati termelőiekben, mint a paraszti gazdaságok. El kell érőtök, hogy a gépállomások ez évben általában és részleteiben is teljesítsék tervüket, megteremtsék a gépállomásokon a munkafegyelmet, gépi technika jobb kihasználását és fordulatot érjenek el a gépállomásokon a munka termelékenységc- ben, jelentékenyen csökkentve az önköltséget. Vezetniük kell a járási pártbizottságoknak a küzdelmet az állami gazdaságokban a fegyelem helyreállításáért, c társadalmi tulajdon fosztogatásának, elherdálásának megszüntetéséért, a deficit csökkentéséért és megszüntetéséért, az állami gazdaságok, gazdaságos termeléséért. Politikai munkával el kell érniök, hogy az egyénileg dolgozó parasztok továbbra is évről évre gyorsuló ütemben megértsék a termelőszövetkezetek fölényét, s az önkéntes szövetkezés útján belépjenek a termelőszövetkezetekbe, vagy új termelőszövetkezetekét alakítsanak. Pártunk helyes polltikájánfák népszerűsítésével, ismertetésével, alkalmazásával biztosítaniok Ítéli s ez igen fontos —, hogy az egyénileg dolgozó parasztság termelési kedve, biztonsága megmaradjon, Sőt fokozódjék. 3. A járási pártbizottságok mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. szervezzék meg jobban az élenjáró munkamódszerek elterjesztését, biztosítva, hogy az ipari s mezőgazdasági dolgozók leg- zé'esel-b tömegei részt vegyenek a mur.k.aversenyben. 4. A járási pártbizottságok vezessék jobban az állami szervei: és a pártszervezetek harcát a be adási és az állampolgári fegyelem helyreállításáért, minden kötelezettség pontos teljesítéséért a falun. 5. A járási pártbizottságok r, terme lőszö vetkeze t ékben, gépállomásokon, állami gazdaságokban egyaránt ‘küzdjenek, fokozottabban a dolgozókat megillető törvényes anyagi, szociális, kulturális igények kielégítéséért, a íobb' munkafeltételek megteremtéséért, őrködjenek a szocialista törvényesség felett. 6. Biztosítsák járási pártbizottságaink a párt vezető szerepéneke fokozását a falun, elsősorban az MDP községi szervezeteinek megszervezésével, az MDP-cSoportői; létrehozásával, a lehetséges, jó szervező faluról elkerült kádere1 visszahelyezésével ft faluba. A Párt vezető szerepét a tömegek körében harcos, meggyőző, felvilágosító munkával biztosítsák. 7. A járási pártbizottságok vezessék a dolgozó paraszt tömegek harcát a falusi osztályellenség, a kulákság és segítőik ellen. Gátolják meg a spekulációt, az osz- tályellenségnek a dolgozókat ’károsító tevékenységét. S. Végül mind e céljaik érdekében javítsáük meg saját munkamódszerüket olymódon, hogy támaszkodjanak elsősorban a párttagságra, a járási és falusi aktívára, állítsák, helyre a párttag - sápban a fegyelmét, neveljék a párttagságot a párt politikájának harcos védelmére. Biztosítsák, hegy a párttagság példamutaUian. helytálljon minden feladat megoldásában, mert a párttagság példamutató helytállása pártunk erejének együk legfőbb forrása. Mind e féladatok megoldásáért folytassanak következetes harcot a jobboldali, antimarxistá nézetek megsemmisítése érdekében. Mozgósítsák járási pártbizottságaink a falusi kommunisták és DISZ tagok több mint három- százezres hadseregét a jáíiási és falusi aktíva sokszázezres tömegét. Ez a járási pártbizottság fő feladata! A párttagság s az aktíva millió szállal köti össze pártunkat a széles tömegekkel! A párttagság s az aktíva jó munkája, személyes példamutatása, politikai felvilágosító munkája biztosítja, hogy a dolgozók százezrén milliói követik pártunkat, aktívan küzdenek pártunk politikája végrehajtásáért, a szocializmus győzelméért. (Hosszantartó nagy taps.) Ács Lajos elvtárs referátumának elhangzása után megkezdődött a vita a beszámoló felett. 2 Ián nem használják fel megfele-j löen a lehetőségeket, a gépi ka- « padlást, a munkásgárdát. ] Az állami gazdaságokban a de- J rék, régi, becsületes agronómu-J sok mellett igen sok a magát J szakembernek áiCázó, a mezőgaz- 3 dasághoz nem értő régi tisztei- 3 selő, volt horthysta katonatiszt, 3 volt földbirtokos, ellenséges elem,« akik itt meghúzódnak. Az államig gazdaságúk rossz eredményeiben j az ellenség munkája is jelenté- J kényén közrejátszik. J Járási pártbizottságainknak J változatlanul komoly figyelmet í kell fordítaniok az egyénileg dől-« gozó parasztokra, gazdaságaikra, | termelésük növelésére. Figyelem- 3 be kell venni azt a tényt, hogy J a mezőgazdasági termékek több-3 ségét a begyűjtés számára, s a 3 piacra még az egyéni paraszt*; gazdaságok adják. A paraszti; gazdaságokra általában jellemző,; hogy traktort, 'kombájnt, modern; mezőgazdasági gépet nemigen; használhatnak. A parasztgazdaságok kevéssé tudják hasznosítani a mezőgazdasági tudomány eredményeit, igen nehéz kialakítani oki kicsiny területük miatt a helyes vetésforgói. A parasztgazdaságokban a gazdaság saját munkaerejének és munkaeszközeineit helyes felhasználása is gyakran nagy nehézségekbe ütközik az egyes mezőgazdasági munkák összetorlódása, a munkákban beálló nagy szünetek, a távollevő és szétszórt parcellák miatt. Mindez arra mutat, hogy a do1.-' gozó parasztság számára az igazi, fel-emelkedést csak a termelőszövetkezet jelentheti. Aki mást állít, félrevezeti, becsapja a dolgozó parasztságot. Mindezek állandó hangsúlyozása mellett is segíteni kell a dolgozó paraszto- icat, hogy amíg egyénileg termelnek, gazdaságuk korlátozott lehe- ■ tőségeit jobban kihasználhassák. Ezt jelenleg nagyon fontos hangsúlyozni