Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

NÉPLAP 1955. MÁRCIUS 26. , SZOMBAT Megkezdődött a járási párttitkárok országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) állattartó, állat tenyészt« munká­jában. Mindenekelőtt a szarvas- marhaállományt, s a tehénállo­mányt kell növelni. 1 Biztosítani kell a magas tej- hozamot, ei kell érni, hogy a ter­melőszövetkezetek megfelelő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának egyik legnagyobb lehetőségét je­lenti. Növelni kell a termelőszö­vetkezetek sertésállományát is, meg kell javítani a fialási átla­gol, Mind ennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy ; z állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak. Mindezek megvalósítására a termelŐsaö ve ékezetekben a veze­tés színvonalát is meg kell javí­tani. A termelőszövetkezetek to­vábbfejlődésének egyik legfonto­sabb előfeltétele a termelőszö­vetkezeti demokrácia biztosítása. A termelőszövetkezet tagságának éreznie kell, hogy ő gazda a ter­melőszövetkezetben. A termelő­szövetkezet közgyűlésének a ter­melőszövetkezet minden fontos ügyét meg kell tárgyalnia s dön­tenie kell bennük. Ezért a falusi kommunistáknak, a járás-i párt- bizottságoknak kötelességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokráciára és fejlesztésére, A termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű fejlődése — belé­pések és űj termelőszövetkeze­tek alakítása útján — lehetséges már ebben az évben. Gépállomásainknak több mint tízezer traktoruk, csaknem ezer Universal-traktoruk, több mint ezer vontatójuk, több mint 1200 kombájnjuk van. I> hatalmas gé­pi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetek­ben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelő­szövetkezeti mozgalmat is ellát­ni, annál is inkább, mert pár­tunk politikája révén a gépállo­mások gépi technikája ez évben is s a következő években is je­lentékenyen növekszik. Gépállo­másaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomá­sok kötelékébe tartozó 3800 agro-' nónvus munkájának jó megszer­vezésével nyújthatják a termelő­szövetkezeteknek. A jó állami gazdaság élő bizonysága a nagyüzemi gazdálkodás fölényének Ezután foglalkozott az állami gazdaságok problémáival. Ismeretes — mondotta —, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része de­ficites, hogy az állami gazdasá­gokban igen magás a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezet­lenség s különösen súlyos a tár­sadalmi vagyon elherdálása, sőt fosztogatása. Nyíl* an meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gaz­daságok megfelelő fejlett techni­kával rendelkeznek, állatállomí nyu-k is elég magas. Az állami gazdaságok zömének van hely­ben lakó becsületes munkás tör­zse, munkásgárdája. Mindez al­kalmassá teszi az állami gazda­ságokat arra, hogy a mezőgazda­ság mintaszerű nagyüzemei le­gyenek. Ennek óriási politikai je­lentősége van, mert a jó állami gazdaság élő bizonysága a nagy­üzemi gazdálkodás fölényének. De az igazgatók, az agranómusoK gyakran nem kielégítő munkája s a pártszervezetek, a DISZ szer­vezetek gyengesége miatt a leg­több állami gazdaságban egyálta­A párizsi szerződések vitájának harmadik napja Pár izs (MTI). A párizsi szerző. ► elések ratifikációs Vitájának liarnia- .riik napján Barié, jobboldali szo­cialista szenátor kijelentette: módo­sítás nélkül megszavazza a párizsi [szerződéseket. [ Clavier radikális szenátor szőr­ijét ellenes kirohanásokkal fűszerez­ne a ratifikálást támogató íelszóla­► Iá rét. ► Chazette szocialista szenátor ál­talánosságokban mozgó felszólalá­sában kijelentette: nem fogadja el [a párizsi szerződéseket, mert azok [a világot két részre osztják. I Pelit tábornok, haladó szenátor ítöbbek között kijelentette: Nérnet- íország felfegyverzése erkölcstelen, ► sérti hatottatok emlékét. t Franciaország sorsáról kell .dötiteniink — folytatta a szenátor. : Országunknak hallatnia kell hang­iját az értelem, a józanság és a, 1 bélié hangját. Minden nép ezt vár-j :ja tőlünk, még a német nép is. -— ’Azok, akik ma Németország fel­fegyverzése mellett akarnak sza­vazni véssék jól az eszükbe, hogy Változatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat is Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata világosan leszögezi: Változatlanul, teljes erővel támo­gatjuk. az egyénileg dolgozó pa­rasztokat is, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép be a termelőszövetkezet­be, mivel még nem értette meg a termelőszövetkezeti mozgalom' előnyeit. Egy pillanatra sem sza­bad elfelejteni, hogy az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés a III. pártkongresszus idevágó határozatai változatlanul helye­sek, érvényesek. A dolgozó pa­rasztsággal ezt meg kell értetni, különben megtörténhetik, hogy az egyénileg dolgozó parasztság megijed és bizalmatlanná válik. Meg kell értetni: az a körülmény, hogy az utóbbi másfél évben el­hanyagolt termelőszövetkezeti mozgalmat most újból előtérbe helyezzük — semmiképpen sem jelenti azt, hogy őket erőszakkal kényszerítjük a szövetkezetbe. Pártunk változatlanul azon az ál­lásponton van: a termelőszövet­kezetek létrehozása a dolgozd jtarasztcfl: önkéntes szövetkezése révén 'kell, hogy bekövetkezzék, amelynek érdekében természete­sen pártunknak hatalmas szerve­ző. nevelő, felvilágosító munkát kell szakadatlanul végeznie. Pártunk politikája arra irá­nyul, hogy a munkásosztály mind szorosabbra fűzze szövetségét a dolgozó parasztsággal, nemcsak a termelőszövetkezeti parasztság­gal, hanem valamennyi dolgozó Haraszti réteggel. A szocializmus építésére irányuló munkás-pa­raszt szövetség erősítése változat­lanul falusi politikánk homlok­terében áll. Éppen ezért biztosí­tani kell a falun a törvényessé­get, nem szabad eltűrni a bal­oldali túlzást, erőszakoskodást. Mindezek mellett azt is hang­súlyozni kell, hogy a dolgozó pa­rasztság számára, változatlanul fennállnak azok a lehetőségek, amelyeket pártunk eddig is biz­tosított részükre. Ezért érdemes és kifizető gazdaságát fejleszte­nie, földjét trágyáznia, állatállo­mányát növelnie, kukoricáját megkapálnia. Mind a dolgozó pa­rasztság, mind az egész nép szá­mára rendkívül fontos, hogy az utóbbi időben megnövekedett munkaikedv, termelési biztonság változatlanul megmaradjon, sőt növekedjék a falun. Végül azon­ban újból hangsúlyozni kell, hogy 87. egyéni parasztgazdaság lehe­tőségei minden segítség mellett is nagyon korlátozottak — hogy a termelés igazi növekedése, a dolgozó parasztság igazi jóléte a termelőszövetkezetek révén cr* hető el. Ezután Ács elvtárs a járási pártbizottságok munkájával fogy­jál kozott, majd rátért a beadás kérdéseire. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: az életszínvonal emelkedése mindenekelőtt a becsületes, szor­galmas munka gyümölcse. Ezt kell most a politikai munkában hangsúlyozni. A beadás és min­den más állami kötelezettség pon­tos teljesítését a politikai tömeg- munkában újból előtérbe kell ál­lítani. Sajnos, az elmúlt hónapok­ban erről kevés szó esett, első­sorban opportunizmusból, holott a beadás biztosítása a falusi n,un­ka egyik legfontosabb része. 1955-ös tervünk biztosítja a dolgozók életszínvonalának emel­kedését, de csak abban az eset­ben. ha a terv minden előírását pontosan teljesítjük. Esért az egész nép érdeké, hogy a falun pontosan teljesítsék a beadási kö­telezettséget. Jelenleg elsősorban a sertésbeadásban vannak sú­lyos hibák. Az év első két hó­napjában is nagy az elmaradás. A járási pártbizottságok, a taná­csok egyik legfontosabb letol ezért a sertésbegyűjtés jó meg­szervezése. Mire-kell a tanácsoknak, a( pártszervezeteknek általában] összpontosítaniok munkájukat a begyűjtés ügyében? Mindenek­előtt biztosítaniok kell azt, hogy a becsületesen teljesítők mellett ne legyenek olyanok, akik hóna­pokon, sőt éveiken át nem tesz­nek eleget a beadásnak, vagy hiá­nyosan teljesítik beadási kötele­zettségüket. Velük szemben a ta- náestíknak a törvény előírásait kell alkalmazniók. A beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapód­zott spekuláció. A spekuláció fel­veri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó parasztoknak, hanem elsősorban a kulákság- nak, a kupeceknek biztosít anya­gi előnyöket. A spekuláció meg­károsítja a dolgozó parasztságot, a városi munkásságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennék vaskézzel kell véget vetni. Ács elvtárs részletesen foglal­kozott ezután a ku/ikok romboló tevékenységével, és hangsúlyoz­ta. hogy rendkívül ügyelni kell arra, különösen a múlt tapaszta­latain okulva, hogy a középpa­rasztokat ne keverjük össze a kalikókkal. A kulákság márts igyekszik azzal rémíteni a közép- parasztot, hogy a kulák elleni intézkedések a középparaszt ellen is irányulnak. Ez hazugság. Vál­tozatlanul pártunk legfőbb fel­adatai közé tartozik a középpa- rasztsággal való szövetség bizto­sítása. Ez az igazság. Éppen ezért a középpsresztségot el kell vá­lasztani a butáktól, éppen az éle» asstályhai-c révén. A kulákság eilen mindenekelőtt politikai har­cot kell folytatni. Biztosítani kell, hogy párttagjaink ne tűr­jék el szótlanul az ellenség agi- tációiét, amint erre ma számos tokiét fel lehetne hozni, hanem -;:i en szálltaink véle széni­be. Természetesen az állam tör­vényes erejét is igénybe kell venni, de még azt is minden eset­ben politikai munkával kell alá­támasztani, mert az adminisztra­hoinap nem lesz joguk sem seja' lelkiismeretűk, sem rnásoú előtt azt mondani: „Nem ezt akartam”. (Hi­vatkozás Vilmos császár kijelenté­sére az 1914.es háború utánj. Aubert, a Basses-alpes megye szocialista szenátora, aki a szock lista párt kisebbségét képviseli, bejelentette: ü és elvbarátai a ra­tifikálás eliten szavaznak. A köztársasági tanács délutáni ülését Laffengue radikális szená­tor nyitotta meg- Éles szovjeteMe nes támadással kezdte beszédéi, majd (kijelentette: az angolok és az amerikaiak azt várják tőlünk, hogy igent mondjunk s mi nem fogunk nekik csalódást okozni. Joanny Berlioz ikommurvsta sze­nátor nagy beszédben támadta a párizsi szerződéseket. Ezután Pézet MRP-szenátor szó Iáit fel. Szovjetellenes támadásokat kevert beszédébe, nem titkolta, hogy a szerződéseik megszavazása a potsdami és jaltai döntésen fe: rúgását vonná maga után. tív intézkedés is csak ez esetben hatásos. Ezután. Ács elvtárs a pártmuo- ka különféle kérdéseivel foglal­kozott részletesen, majd rátért a feladatok ismertetésére. Feladataink Járási pártbizottságainknak ké­mé ny, lelkiismeretes munkával biztosítaniok kell a következő­ket: 1. A járás területen lévő üze­mekben — mindenekelőtt a bá nyákban — a terveik teljesítését és túlteljesítéséi, s tt fordulatot a munka termelékenységében. Biztosítaniök kell az üzemékben a fegyelmet, a társadalmi tulaj­don védelmének megszilárdítását, a munka helyes megszervezéséi, támogatva az igazgatókat és a műszakiakat, mozgósítva az üze­mekben a párttagokat, DlS’A-ta- golcat, szakszervezeti tagcHtat, üzemi aktivistákat, s az üzem valamennyi dolgozóját. 2. A mezőgazdasági termelés fellendítésére biztosítani kell — a tanácsok segítségével — még ebben az évben országosan a ta­valyihoz képest 7—8 százalékos termésnevélcedést. Biztosítaniok, kell, hogy a termelőszövetkeze­tek már ez évben jelentékenyen többet termeljenek, mind a nö­vényi, mind állati termelőiekben, mint a paraszti gazdaságok. El kell érőtök, hogy a gépállomá­sok ez évben általában és rész­leteiben is teljesítsék tervüket, megteremtsék a gépállomásokon a munkafegyelmet, gépi tech­nika jobb kihasználását és for­dulatot érjenek el a gépállomá­sokon a munka termelékenységc- ben, jelentékenyen csökkentve az önköltséget. Vezetniük kell a já­rási pártbizottságoknak a küz­delmet az állami gazdaságokban a fegyelem helyreállításáért, c társadalmi tulajdon fosztogatá­sának, elherdálásának megszün­tetéséért, a deficit csökkentéséért és megszüntetéséért, az állami gazdaságok, gazdaságos termelé­séért. Politikai munkával el kell érniök, hogy az egyénileg dolgo­zó parasztok továbbra is évről évre gyorsuló ütemben megért­sék a termelőszövetkezetek fölé­nyét, s az önkéntes szövetkezés útján belépjenek a termelőszö­vetkezetekbe, vagy új termelő­szövetkezetekét alakítsanak. Pár­tunk helyes polltikájánfák nép­szerűsítésével, ismertetésével, alkalmazásával biztosítaniok Ítéli s ez igen fontos —, hogy az egyénileg dolgozó parasztság ter­melési kedve, biztonsága meg­maradjon, Sőt fokozódjék. 3. A járási pártbizottságok mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban. szervezzék meg jobban az élenjáró munkamódszerek elter­jesztését, biztosítva, hogy az ipari s mezőgazdasági dolgozók leg- zé'esel-b tömegei részt vegyenek a mur.k.aversenyben. 4. A járási pártbizottságok ve­zessék jobban az állami szervei: és a pártszervezetek harcát a be adási és az állampolgári fegyelem helyreállításáért, minden kötele­zettség pontos teljesítéséért a falun. 5. A járási pártbizottságok r, terme lőszö vetkeze t ékben, gépál­lomásokon, állami gazdaságokban egyaránt ‘küzdjenek, fokozottab­ban a dolgozókat megillető tör­vényes anyagi, szociális, kultu­rális igények kielégítéséért, a íobb' munkafeltételek megterem­téséért, őrködjenek a szocialista törvényesség felett. 6. Biztosítsák járási pártbizott­ságaink a párt vezető szerepéneke fokozását a falun, elsősorban az MDP községi szervezeteinek meg­szervezésével, az MDP-cSoportői; létrehozásával, a lehetséges, jó szervező faluról elkerült kádere1 visszahelyezésével ft faluba. A Párt vezető szerepét a tömegek körében harcos, meggyőző, fel­világosító munkával biztosítsák. 7. A járási pártbizottságok ve­zessék a dolgozó paraszt tömegek harcát a falusi osztályellenség, a kulákság és segítőik ellen. Gá­tolják meg a spekulációt, az osz- tályellenségnek a dolgozókat ’ká­rosító tevékenységét. S. Végül mind e céljaik érde­kében javítsáük meg saját munka­módszerüket olymódon, hogy tá­maszkodjanak elsősorban a párt­tagságra, a járási és falusi aktí­vára, állítsák, helyre a párttag - sápban a fegyelmét, neveljék a párttagságot a párt politikájának harcos védelmére. Biztosítsák, hegy a párttagság példamutaUian. helytálljon minden feladat meg­oldásában, mert a párttagság pél­damutató helytállása pártunk erejének együk legfőbb forrása. Mind e féladatok megoldásáért folytassanak következetes harcot a jobboldali, antimarxistá néze­tek megsemmisítése érdekében. Mozgósítsák járási pártbizott­ságaink a falusi kommunisták és DISZ tagok több mint három- százezres hadseregét a jáíiási és falusi aktíva sokszázezres töme­gét. Ez a járási pártbizottság fő feladata! A párttagság s az ak­tíva millió szállal köti össze pár­tunkat a széles tömegekkel! A párttagság s az aktíva jó munká­ja, személyes példamutatása, po­litikai felvilágosító munkája biz­tosítja, hogy a dolgozók százez­rén milliói követik pártunkat, aktívan küzdenek pártunk poli­tikája végrehajtásáért, a szocia­lizmus győzelméért. (Hosszantartó nagy taps.) Ács Lajos elvtárs referátumá­nak elhangzása után megkezdő­dött a vita a beszámoló felett. 2 Ián nem használják fel megfele-j löen a lehetőségeket, a gépi ka- « padlást, a munkásgárdát. ] Az állami gazdaságokban a de- J rék, régi, becsületes agronómu-J sok mellett igen sok a magát J szakembernek áiCázó, a mezőgaz- 3 dasághoz nem értő régi tisztei- 3 selő, volt horthysta katonatiszt, 3 volt földbirtokos, ellenséges elem,« akik itt meghúzódnak. Az államig gazdaságúk rossz eredményeiben j az ellenség munkája is jelenté- J kényén közrejátszik. J Járási pártbizottságainknak J változatlanul komoly figyelmet í kell fordítaniok az egyénileg dől-« gozó parasztokra, gazdaságaikra, | termelésük növelésére. Figyelem- 3 be kell venni azt a tényt, hogy J a mezőgazdasági termékek több-3 ségét a begyűjtés számára, s a 3 piacra még az egyéni paraszt*; gazdaságok adják. A paraszti; gazdaságokra általában jellemző,; hogy traktort, 'kombájnt, modern; mezőgazdasági gépet nemigen; használhatnak. A parasztgazdasá­gok kevéssé tudják hasznosítani a mezőgazdasági tudomány ered­ményeit, igen nehéz kialakítani oki kicsiny területük miatt a helyes vetésforgói. A parasztgazdasá­gokban a gazdaság saját munka­erejének és munkaeszközeineit helyes felhasználása is gyakran nagy nehézségekbe ütközik az egyes mezőgazdasági munkák összetorlódása, a munkákban be­álló nagy szünetek, a távollevő és szétszórt parcellák miatt. Mindez arra mutat, hogy a do1.-' gozó parasztság számára az igazi, fel-emelkedést csak a termelőszö­vetkezet jelentheti. Aki mást ál­lít, félrevezeti, becsapja a dol­gozó parasztságot. Mindezek ál­landó hangsúlyozása mellett is segíteni kell a dolgozó paraszto- icat, hogy amíg egyénileg termel­nek, gazdaságuk korlátozott lehe- ■ tőségeit jobban kihasználhassák. Ezt jelenleg nagyon fontos hang­súlyozni

Next

/
Thumbnails
Contents