Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-25 / 71. szám

NÉPLAP 1955. MÁRCIUS 25. PÉNTsK A francia köztársasági tanács vitája a ratifikálásról Párizs (MTI) A francia köz­társasági tanácsban szerdán to­vább folyt a párizsi egyezmények ratifikációs vitája. De Maupéeu független szená­tor, a hadügyi bizottság többsége nevében a szerződések elfogadá­sát ajánlotta. Hangoztatta, hogy ha vannak is fenntartásai, azok mégsem indokolnák módosító ja­vaslat beterjesztését, mert az az eredményt ismét hosszú időre el­halaszt aná. Ezután Bardon-Damarzid radi­kális szenátor a gazdasági bizott­ság nevében szolalt fel. Azt állí­totta, hogy a francia gazdasági élet választás előtt áll: vagy visz- szatér önmagába, és akkor meg­fullad (Szerk. megj., mert nem tud exportálni), vagy megszerve­zi kereskedelmét több országgal, elsősorban a nyugat-európai or­szágokkal, kivált Nyugat-Német- országgal. Elismerte, hogy nem szabad túlzott reményeket táp­lálni, különösen Németországba •rányuló francia mezőgazdasági export tekintetében, de a párizsi szerződéseket szerinte ratifikálni kell. Andre Armengaud független szenátor, az ipari termelési bi­zottság előadója 'hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükség van mó­dosító javaslatra. A köztársasági tanács elé ter­jesztett szöveg — mondotta — lényegében katonai szerződés és ezért feltétlenül szükséges, hogy Franciaország biztosítékot kapjon a fegyverkezési közösség felállí­tása tekintetében, amelynek ‘szabványosítania, elosztania és ellenőriznie kell a megrendelé­seket. A kormány szívesebben venné, ha a köztársasági tanács csupán egyszerű óhajt fejezne ki, én azonban módosító javaslatot ajánlok. A szenátor ezután emlékezte­tett arra, hogy a franciák már szén- és acélközösség létrejötte idején kifejeztek különböző óhaj­tásokat, ezeket azonban mind­eddig nem vették figyelembe, pedig a közösség megszavazása óta már három év telt el. A köztársasági tanács aklkoi megelégedett ilyen óhajok kife­jezésével, ezeket azonban sem­mibe vették. Az ilyesféle óhajok­nak semmiféle gyakorlati jelen­tőségük nincs. — Azzal vádoltak bennünket — folytatta —, hogy engedünk a külső nyomásnak. Ellenkezőleg: mi visszautasítjuk ezeket, bele­értve Churchill nyomósát s az „üres bársonyszék“ érvét. Már a vichyi időkben, 1940. júliusában olyan választás elé akartak állí­tani bennünket, hogy vagy elfo­gadjuk, amit ajánlanak, vagy jön a semmi. így akartak akikor ked­vező eredményt kicsikarni a par­lament tagjaitól. Hát erre az érvre mi azt feleljük, hogy mi inkább a semmit választjuk, mint ezt. — Hagyjuk már abba a lebo- •ulást az aranybálvány előtt — fejezte be felszólalását — és legyen elég bátorságunk. Francia- ország felemelkedésének megva­lósításához. az ország és a Fran­cia Unió érdékében. Romani független szenátor, a tengerentúli területi bizottság­nak előadója hangoztatta, hogy Franciaország tengerentúli terü­leteinek népei nyugtalankodnak a német hadsereg újjászületésé­nek lehetősége miatt, s azért is, mert a jeleik szerint a németek behatolhatnak majd e tengeren­túli területékre. A német ter­Párizs (MTI) A párizsiak tíz­ezrei vettek részt szerdán este a Téli Sportcsarnokban a párizsi szerződések ellen tiltakozó tö­meggyűlésen. A tömeggyűlés mindvégig rendkívül lelkes hangulatban zajlott le. A tömeggyűlésen René Capi- tant képviselő, volt miniszter, a jogi egyetem tanára elnökölt, al- elnöke pedig Jean Marie Dome- nach, az Esprit című katolikus folyóirat főszerkesztője és Michel Bruguier. a neves művész, a né­met kéidés békés megoldásáért küzdő francia bizottság két tit­kára volt. Laurent Casanova volt minisz­ter a Francia Kommunista Párt nevében megállapította: Ajneny- nyiben a köztársasági tanács a tárgyalások mellett s a fegyver­kezési verseny megszüntetése, valamint kollektív biztonság lé­tesítése mellett foglalna állást, annak világszerte olyan hatása lenne, hogy semmiféle erő nem tudná megakadályozni a tárgya­Küldötfségek áradata követeli a szenátoroktól a párizsi szerződések elutasítását Párizs (MTI) Szakadatlanul követik egymást a küldöttségek a Luxemburg-palotában, hogy felhívják a szenátorokat a pári­zsi szerződések elutasítására. A palota előtt a rendőrség erős kordont vont s helyenként vas­sorompókat állított fel, hogy „il­letéktelenek“ ne közelíthessék meg a köztársasági tanács palo­táját. Szerdán délután két órától este hét óráig 1500 küldöttség kereste fel a köztársasági taná­csot és még az esti órákban is sokan várakoztak arra, hogy fo­gadják őket. Megfigyelők szerint a szenáto­rokra igen nagy hatást gyakorol e néma elszánt tömeg, amelynek érzéseit egy mondatban lehetne kifejezni: „Ne adjunk fegyvere­ket a németek kezébe!“ Heuss nyugatnémet köztársasági elnök aláírta a párizsi egyezményeket Berlin (MTI) Bonni táv-irat | társasági elnök aláírta a párizsi szerint Heuss nyugatnémet köz- | egyezményeket. Ujiráz példát mutat a begyűjtésben Hajdú-Bihar inegye utolsók kö­zött van az országos begyűjtési versenyben. Csupán néhány ter­melőszövetkezete — mint a hajdú­nánási Haladás, a mezősasi Alkot­mány, a hajdúböszörményi Előre, az álmoséi Táncsics — és Ujiráz község dolgozó parasztsága állja adott szavát. Az újiráziak országo­san is szép eredményt értek el a felszabadulási verseny során- Nem­csak a Lenin TSZ, hanem az egyé­ni gazdák is becsülettel teljesítik Ujirázon az állammal szembeni kötelezettségüket. A községben egyetlen hátralékos sincs. A falu becsületes dolgozó pa­rasztjai elítélik a beadásban lema­radókat. Az a 15 gazda, aki adós­sággal kezdte az új évet, múlt évi hátraléka mellett első negyedévi beadási kötelezettségét is rendezte, hogy ne kelljen szégyenkenie a falu előtt. Hízottsertésből. vágómarhából tejből, tolásból, egyaránt 100 szá­zalékon felül, baromfiból pedig 230 százalékra teljesítette első negyed­évi begyűjtési kötelezettségét Uj­iráz. A begyűjtési megbízott jó munkát végez ebben a községben. Év eleje óta a tanácsháza folyosó­ján ki van függesztve annak a ki­mutatásnak egy példánya, ame­lyen azoknak a neveit tüntették fel. akik sertésből, vagy vágómarhából főbeadók ez évben. Ugyanígy a társulásokról is pon­tos nyilvántartást vezet a tanács, így tudják a termelők, kihez lehet társulni. Figyelemmel kíséri a szabadpiacot is és nem engedi, hogy spekulánsok, feketézők a községből kiszállítsák a hízót. A megbízott már előre megbeszéli azokkal a dolgozókkal, akiknek el­adásra szánt hízójuk van, hogy olyanoknak adják el, akiknek be­adási kötelezettségük van. A ]eg- közelebbi átvételi napon Csonki Jó­zsef gépállomási dolgozó közel 3 mázsás hízóját is dolgozó parasz­tok vásárolják meg, beadási kötele­zettségük teljesítésére. Debreceni egyetemi tanárok kitüntetése Mííüéjzi éíiuéiujekheti gazdag estet ígér az Állami Orosz Énekkar fellépése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kiváló munkásságuk elis­meréséül kormányfcitüntetéseket adományozott számos orvosnál?, egészségügyi dolgozónak. Többek között „Munka Erdemrend“-del tüntették ki dr. Árvay Sándor kandidátust, a Debreceni Orvos­A magyar—szovjet barátság hónapja kiemelkedő ünnepi ese­ménye lesz Debrecenben is az Állami Orosz Énekkar ma esti fellépése. A kiváló szovjet ve­gyeskar magyarországi vendég- szereplése óta találkoztam né­hány ismerősömmel, alkik már hallották s diák a legnagyobb csodálat és elragadtatás hangján nyilatkoztak a kórus páratlanul magasrendü művészetéről. Budapesti bemutatkozó hang­versenye után az Állami Orosz Énekkar Sztálinvárasban, a Bar­tók Béla kultúrotthonban lépett fel, majd március 23-án Diósgyő­rött és március 24-én Miskolcon szerepelt. A kórus mindhárom vidéki fellépését nagy érdeklő­dés előzte meg, s Miskolcon már „felárat“ is kínáltak volna je­gyért azok, akiknek nem jutott, csakhogy bejuthassanak az elő­adásra. — Ilyen csodálatosat még nem hallottam — mondta egyilc is­merősöm —, aki a kórust diós­győri vendégszereplésékor hal­lotta. — -4 közönség lélegzetvissza­fojtva hallgatta a szebbnél szebb orosz népdalókat, amelyek egy része Alekszanar V a szil­je v ic s Szvesnyikov Sztá- lin-díjas népművész feldolgozása. Sok 'kórust hallottam már, de még ilyet nem. A legnagyobb művészi élvezetet jelentette szá­momra és azdk számára, akik e remek vegyeskar diósgyőri fellé­pésén a 'közönség sorai 'közt ül­tek. — Soha nem felejtem el — folytatta a letkendezést —, aho­gyan Orlando di Lasso híres Visszhang című kórusművét előadták. Azt az illúziót keltette bennem, mintha valóban vissz­hangot hallanék — pedig ezt nem Tihanyban, hanem egy magas színvonalú művészi tolmácsolás­ban az Állami Orosz Énekkartól zárt teremben hallottam. — Péntelken este S órakor a Központi Kultúrotthonban újra meghallgatom őket. Nem tudók a varázs alól szabadulni, amit bennem ez a nagyszerű énekkar keltett. Ismerősöm elköszönt tőlem, de láttam, amint pár lépéssel odébb lelkendezve üdvözölt egy házas­párt, majd kezével gesztikulálva magyarázott. Biztosra veszem, hogy az Állami Orosz Énekkar­ról, azzal loapcsolatos diósgyőri élményeiről beszélt nekik is — örvendő mosolya, ardkifejezése. szeme ragyogása mindenesetre erről tanúskodtak. Ilyen arökife- jezéssel beszélt az énekkarról ne­kem is. Az Állaim Orosz ÉnekÍMr deb­receni bemutatkozása elé nagy várakozással tekintünk. Ma a déli órákban ériceznek. Debrecen­be a kórus tagjai s este S árakor a Központi Kultúrotthonban fel­csendül ajkukon a dal... Hogy művészi élményben gazdag este lesz a mai? Ez — a szárnyon ■járó hírekből ítélve — nem két­séges. (—(ti—) * ♦ [Párt és pártépítés * i Propagandisták és hallgatók írják a Néplapnak igyekeztem megértetni a hallga­tókkal, hogy mindennapos ügyeik, problémáik összefüggnek mindazzal, amit pártunk III. kongresszusán megtárgyaltak és amit a határozat magába foglal. Ezek után mindinkább meg­élénkült a hallgatók érdeklődése a tanulás iránt. Azt sem vártam meg, hogy hallgatóim hozzám jöjjenek segítségért, hanem én mentem el hozzájuk segítséget adni az anyag feldolgozásához. Majd arról ír levelében, hogy a jó felkészülés alapja a propa­gandista konferenciákon való megjelenés, a jó felkészülés, és feltétlenül fontos a Pértoktatók Házában rendezett elméleti elő­adások meghallgatása, az elmé­leti tanácsadókkal megvitatni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázását egyedül a propagan­dista -nem tudja eldönteni. ★ LAKATOS DÉNES elvtárs, a politikai iskola II. éves tanfolya­mának hallgatója ugyancsak a Dohánygyárból ír. Nálunk két szeminárium mű­ködik. Előadónknak — Ferenczi elvíársnak az a célja, hogy a hallgatók felkészültségét előadás­ról előadásra fokozza. Vannak közöttünk olyan elvtársak, akiket nehéz volt szólásra bírni. Ennek elkerülésére az utóbbi időben az a gyakorlat alakult ki, hogy az első kérdéshez ülésrend szerint mindenkinek hozzá kell szólni. Tapasztaljuk is az utóbbi idő­ben, hogy mire mindenki hozzá­szól, s az utolsó hozzászóló is be­fejezi mondanivalóját, már any- nyira felmelegszik a hangulat, hogy senki sem akar egyetlen kérdést sem hozzászólás nélkül elszalasztani. Nem is lehetne szebb és érde­kesebb befejező mondatot talál­ni, mint ahogyan Lakatos Dénes elvtárs fejezi be levelét. „A szocializmus építőjének nemcsak joga, hanem kötelessé­ge is gyarapítani tudását, hogy elméleti ismeretekkel felvérte­zett tudatos harcosa tudjon lenni a béketábomak.“ I Három levelet kaptunk a párt- ! oktatásról. A levelek soraiból az !is kicsendül, hogy a propagan- Idista elvtársak felelősségtudata, • jó felkészülése, a hallgatókkal • való törődése olyan kollektív ; együttműködésre és akarategy- ;ségre készteti a szemináriumok ; hallgatóit, akik szinte zökkenők ; nélkül haladnak előre az elmélet ; elsajátításában. : KECSKÉS KAROLY elvtárs a !debreceni Járműjavítóból írja: [ Az ember, hogy életének és [munkájának célt, értelmet adjon, [feltétlenül fontos, hogy politikai- [ lag is képezze magát. A propa­► gandflta ne csak tanítani akar­jon, hanem elsősorban ő maga ► igyekezzen tanulni. ► A propagandista konferenciák­éra felkészülve szoktam elmenni, [de még ott is igyekszem felje­gyezni magamnak azokat a fon- [tos problémákat, amit én nem [vettem észre, de előadótársaim [elmondanak. [ Mindezek mellett feltétlenül [fontos az, hogy a pártszervezet vezetősége is gondot fordítson a ► propagandista munkájára, felké­szülésére. Nálunk például Katón­kká elvtárs a műhelypártszerve- [zet agit-prop. felelőse ellenőrzi [ felkészüléseimet, jegyzeteimet és [tanácsokat ad arra vonatkozóan, [hogy miire fordítsak több gondot. ► [ ★ ► HUNFALUSI KÁROLY elv­► társ a Dohánygyárban végez ► propagandista munkát. ► Levelében a többi között írja, [hogy azon a szemináriumon, [amelynek vezetésével megbízta a [ párt, nincsen lemorzsolódás, és [eddig még igazolatlan mulasztás [nem fordult elő náluk. (Vajon ► hány propagandista mondhatja lezt el az általa vezetett politikai ► iskolák hallgatóiról?) ► Náluk nyilván minden úgy Jment már elejétől fogva, mint a [karikacsapás — gondolhatná bár- [ki —, de levele további részéből [azonban nem nehéz megállapíta- íni, hogy ez nem így volt. [ Eleinte nehéz volt a hallgató­ikat szólásra bírni — írja —, de ► Nagyszabású tomeggyüiések Párizsban a párizsi szerződések ratifikálása ellen lások megindulását és sifcerét.J Akármi történjék is, a Francia! Kommunista Párt és a francia! munkásosztály minden erejével! harcol majd a párizsi szerződések! ratifikálása s e szerződések meg-^ valósítása ellen. < A tömeggyűlést Louis Vallon,< Szajna megye volt gauLleista kép-J viselője zárta be. A többi között! kijelentette: ! — Uj demarkációs vonal raj-3 zolódik most ki azok között, akiikj engednek a nyomásnak, s azok! között, akik a francia független-! 6éget akarják. Mi nem vagyunk! hajlandók elfogadni, hogy azo-! kát az eredményeket, amelye-< kért a német megszállás idején < harcoltunk, most egyszerű toll-J vonással megsemmisítsék. J A tömeggyűlés a Marseillaise; hangjai közben ért véget. ; A párizsi szerződések ellen! tiltakozó tömeggyűléshez renge-J teg üdvözlőtáviratot intézték. [ Távirat érkezett Jacques Duclos-1 tói, a Francia Kommunista Párt- titkárától és Daladier volt mi-1 niszterelnöktől is. jeszikedési törekvések közismer­■ tek. Mi lesz majd akikor, amikor Németország helyreállított hatal­mának teljes súlyával nehezedik ■ a mérlegre. — Nem vagyok hajlandó csat­lakozni a lemondásnak ahhoz a . hangversenyéhez, amelyet eddig ■ hallgattam — mondotta. Marogen független szenátor, a pénzügyi bizottság nevében el- : ismerte, hogy a párizsi szerző­. dések mai szövegükben nem jók, de hangoztatta: mégis meg kell | szavazni őket s később még min- : dig lehet javítani rajtuk. A vita csütörtökön folvtató- • dott. tudományi Egyetem dékánját és dr. Jeney Endrét, az orvostudo­mányok doktorát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem taná­rát. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná-, csónak elnöke adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents