Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-24 / 70. szám

2 NÉPLAP 0 francia köztársasági tanács megkezdte a párizsi egyezmények ratifikációs vitáját Párizs (MTI) A francia köztár­sasági tanácsban — mint az AFP jelenti — szerdán délután meg­kezdődött a párizsi egyezmények ratifikációs vitája. A kormány számára fenntartott padsorokban helyet foglalt Edgar Faure minisz­terelnök és Antonie Pinay kül­ügyminiszter. Az ülést Gaston Monnerville. a köztársasági tanács elnöke nyitot­ta meg. * Párizs (MTI) Franciaországban a német felfegyverzés ellenzői ha­talmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a szenátorok tudomására hozzak a francia nép akaratát. Kedden az ország különböző vi­dékeiről, sok autóbusz szállította Párizsba a városok, gyárak, üze­mek, hivatalok és a frontharcosok küldöttségeit. A küldöttségek a vita során felkeresik majd a köz- társasági tanács pártcsoportjait. Szerdán este tömeggyűlés lesz a i párizsi Téli Sportcsarnokban a pá­rizsi szerződések ratifikálása el­len. A szerződések elleni mozgalom igen nagy hullámokat vert fel. Az utolsó jelentések szerint Drome megye Saint-Paul járásának tíz polgármestere közül kilenc táv­iratban szólította fel a megye két szenátorát, ne írja alá a párizsi szerződéseket. Hasonló felhívást intézett Rhone megye 384 megyei, iletőleg községi tanácsosa a megye szenátoraihoz. A tiltakozást első­nek Vionnov lyoni helyettes pol­gármester írta alá. A két és fél millió tagot számláló volt francia frontharcosok szövetsége kinyilvá­nította, hogy ellenzi a német mili- tarizmus feltámasztását, s hang­súlyozta azt a véleményét, hogy a nemzetközi problémákat ne fegyverkezéssel, hanem leszerelés­sel és tárgyalások útján oldják meg. Gara Lászlónak, az MTI párizsi tudósítójának jelentése a vitáról Párizs (MTI) Óriási érdeklődés mellett kezdődött meg szerdán délután a köztársasági' tanács vi­tája a párizsi szerződésekről. A Luxemburg-palola — a köztársa­sági tanács épülete — előtt hatal­mas tömeg várakozik. A vita megnyitása előtt négy javaslatot nyújtottak be a köztár­sasági tanács elnökségéhez: 1. Marcilhacy független szená­tor javaslata, amelyben a vita fel­függesztését ajánlja addig, amíg a miniszterelnök nem biztosítja a köztársasági tanácsot a kormány minden tagjának szolidaritásáról; 2. A r m e n g a u d független sze­nátor javaslata, amelyet az ipari­termelési bizottság is magáévá tett és amely a fegyverkezési pól, tehát Németország felfegyverzésé­nek ellenőrzése tárgyában kér sza­vatosságot; 3. Coudé du Fo­re s t e MRP szenátor javaslata, amelyet szintén támogat az ipari- termelési bizottság, és amely azt ajánlja, hogy a ratifikációs okmá­nyok kicserélését halasszák el ad­dig, amíg a francia Saar-vidéki } gazdasági együttműködési szerző-; dést alá nem írták; 4. végül Pin-} ton és Restat szenátorok ja-} vaslata. akik saját személyükben} azt indítványozzák, hogy függesz-} szék fel a ratikifálási szerződések} alkalmazását augusztusig és eddig} az ideig igyekezzenek megállapo-} dást létesíteni a Szovjetunióval a} leszerelés tárgyában. } Parlamenti megfigyelők szerint} a felsoroltak közül Armengaud} szenátor javaslata számíthat eset-} leg a legtöbb támogatásra. Ha el-} fogadnák ezt a módosítást, a szer-t ződéseket visszaküldenek a nem-} zetgyűléshez. } ♦ ♦ Az elnök megnyitó szavai után} Marcilhacy független szená-} tor indokolta halasztó javaslatát,} s hangsúlyozta: a kormány tagjai} előzőleg különböző álláspontot fog- } laltak el a párizsi szerződések tár-} g'yában: egyesek mellette, mások} ellene voltak. Javaslatának célja,} hogy minden félreértés tisztázód-* jék és kiküszöbölték azt a feszült-* séget. amely ebből a helyzetből* adódik. * Faure miniszterelnök válaszú- ♦ ban hangsúlyozta: minden kije-* lentés. amely a vitában az ő vagy* a külügyminiszter részéről el-* hangzik, az egész kormányt köte-} lezi. A kormányelnök nem beszél* megosztott kormány nevében, | Marcilhacy szenátor erre kijelen-* tette: szívesebben fogadott volna* ugyan teliesebb magyarázatot, de * tudomásul veszi ezt a nvilatkoza-* tot és visszavonja javaslatát. A vita lapzártakor még tartott.} A TASZSZ CAFOLATA Moszkva (TASZSZ) Azzal kap­csolatban, hogy az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma közzé­tette a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormányfői között 1945 februárjában lezajlott krimi értekezlet úgynevezett „do­kumentumait“, az United Press hírügynökség washingtoni tudósí­tója az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjére hivatkozva azt közölte, hogy a szovjet kormány „hozzájárult a jaltai értekezlet titkos anyagait tartalmazó gyűjte­mény harmadik dokumentumának közzétételéhez“. Az United Press hírügynökség tudósítója azt is kijelentette, hogy a Szovjetunió „akkor járult hozzá a közléshez, amikor a múlt évben diplomáciai úton kérdést intéztek hozzá“. A TASZSZ-irodát felhatalmaz­ták annak kijelentésére, hogy az United Press hírügynökség közle­ménye, amely az amerikai külügy­minisztérium szóvivőjének kije-} lentésére való hivatkozással tör-} tént, nem felel meg a valóságnak.} Mint ismeretessé vált, a Szovjet-} unió és az Egyesült Államok kö-} zött nem folyt semmiféle megbe-} szélés a jaltai értekezlet doku-} mentumainak közzétételéről, és azi Egyesült Államok kormánya nem} vetette fel a Szovjetunió kormá-} nya előtt a dokumentumok közre-} adásának kérdését. } Hz ázsiai és afrikai országok értekezlete előtt Beutazz a bakonszegi mozira Serdült Gyula, a bakonszegi Vj Világ TSZ tehenésze, vagy jobban mondva fejőgulyása. Alacsony, ltbpcös ember, idő­ben olyan harmincas. Az arca csattmásig piros, a szemében meg mindig kacag valami rej­tett elevenség. Persze, ezt nem ■mindig lehet észrevenni, s ép­pen nem mindenki veszi ész­re. De aki szereti kutatni az embereiket, annak mihamar szemébe szúr Serdült Gyula elevensége. Azonban nem is ez az érdékes őbenne. Valami más, ami engem azonnal meg­fogott, s mindjárt ceruza után kaptkodtatta a kezemet. Serdült Gyulával csaik úgy véletlenül találkoztam össze az Vj Világ irodájában. De az ilyen véletlenéit is be lepillant­hatnak az emberi problémák­ba, s néhány mondat elég, hogy megrajzoljunk magunknak, va­lakit, mélyen, egészen a lei­kéig. Valahogy így voltam Ser­dült Gyulával is. Bevetödött 6 is az irodába, s mivel hallotta, hogy a tsz problémáiról beszél­getünk, ő is előhozakodott a szíve panaszával. Valahogy ilyenformán. Hát tudja elvtárs, volna ne­rcem is egy panaszom, a mozi miatt. Kicsit megütődtem. Vár­tam, hogy a tehenekről, a mun­káról fog beszélni, s erre rá- lkezdi a moziról. Roppant érde- !kelni kezdett a dolog. És mi a baj a mozival, feszegettem azon frissiben. A mozival éppsii nincsen sommi, csak ahogy én észreve- szern, az utóbbi időben a veze­tés körül mintha valami baj lenne. Mert tudja elvtárs, én szeretek moziba járni, s mosta­nában valahogy sohasem jutok hozzá az előadáshoz. És nem azért, mert. nem érek rá. Az idő az futná, csdk a jegykiadás ne­hezíti meg a dolgot. Ezelőtt ugyanis úgy volt, hogy az előadás megkezdése előtt 3 órával is kiadták a jegyet. így mindig sikerült megváltanom tolakodás, időveszteség nélkül. Most egy hete azonban azt csi­nálják a bakonszegi mozinál, hogy csak a legdrágább jegyet, a 2,70-est hajlandók kiadni elő­re. Az olcsóbbat közvetlenül a kezdés előtt árusítják. így az­tán nekem sohasem jut. Idom nincs mindig, mikor meg rá- ereik, jegyet nem adnak. Így lassan lemaradok minden elő­adásról. A másik meg az volna, ha még meghallgatná — folytatja kis szusszantás után —, hogy a gyermekek sem tudnak, mirh­áig moziba járni. Velük meg az a furcsaság történt egy hete. hogy csak akkor mehetnek mo­ziba. ha 150-en vannak. Ha ke­vesebben, akkor nem tartanak nekik előadást. Pedig jó a mozi a gyermekeknek is, tanulhat­nak. A felnőttek előadására nem jöhetnek — ezt én is igy tartom jónak —, de azzal egy kicsit már perbeszálldlt, hogy csak 150-nbk lehet filmet vetí­teni. Hallgatom, hallgatom Serdült Gyula panaszát. Közben azon gondolkozom, hogy micsoda változásnak 'kellett végigzúgni ennek az embernek a lelkében, hogy most így perelve és ku­tatva keresi a megoldást egy olyan problémára, ami talán Bakonszegen öt embernek sem fáj. De néki már fáj, mert egy­szer belekóstolt a kultúra ízébe, s most keserű lenne a szájaize, ha el liellene szakadni értől a nagy lehetőségtől, a mozitól. Milyen nyarak és tavaszok pe­reghettek végig a szívén, hogy idáig ért, s mennyi történelmet és harcot őrizhet az emlékei­ben, amíg megtanulta, hogy itt ma már minálurik minden kö­zös ügy, mindenért együttesen vagyunk felelősek. A földért, a jószágért, de a moziért is, a kul­túráért is. Aztán csendesen így fejezi be — Tudja elvtárs, már gondol­tam, hogy megkérdezem Kós Mihály elvtársat, a moziüzam vezetőjét. De az igazat meg­vallva vonakodtam, mert úgy gondoltam, hogy erre talán tör­vény érkezett, s azért csinálják most már így. S mondom, ha törvény, az ellen nem lehet tenni. Da gondoltam azt is, hogy ha netalán mégsem úgy lenne, mégis csak jó volna ezt valahol megtudakolózni, hátha lehetne rajta segíteni. Mert többé nem szeretném elsznlajtani azokat a jó előadásoltat. B. I. Közlemény a munkaviszonyba lépő nyugdíjasok bejelentési kötelezettségéről New York (TASZSZ) Az ame­rikai sajtó egyes közleményei továbbra is arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok meg akarja hiúsítani az ázsiai és af­rikai országok értekezletének normális munkáját. Az Egyesült . Államoknak az értekezlettel kapcsolatos aggá­lyait érintve Hamilton, a New York Times tudósítója hangoz­tatja, a Kínai Népköztársaság megmutathatja az értekezleten, hogy „képes biztosítani és bizto­sít is olyan technikai segélyt, amely szükséges a baráti ázsiai és afrikai országoknak“ gazda­sági fejlődéséhez. Hamilton a to­vábbiakban elismeri, 'hogy az ázsiai és afrikai országok nagy figyelmet tanúsítanak a Szovjet­uniónak a gazdaságilag gyengén fejlett országok számára nyúj­tandó technikai segítségről szóló javaslatai iránt. Ezdk az országok meg vannak győződve arról, hogy „jelenlegi helyzetük a nyugati kapitalizmus, különösen az Egye­sült Államok kizsáikmányolásá- nalk következménye“. „Figyelem­be véve azt a lelkesedést — foly­tatja Hamilton —, amelyet a gaz­daságilag elmaradt országok nyil­vánítottak az atomenergiával hajtott, villamoserőművek iránt, még ennél is fontosabb, hogy a Szovjetunió nemrég javasolta; közli az atomreaktorról szerzett ismereteit.“ Hamilton közlemé­nyéből kitűnik, hogy az Egyesült Államok éppen ellenkező állás­pontot képvisel, amit elítélnek az ázsiai országokban. Mint a New York Herald Tri­bune tudósítójának közleményé­ből látható — az Egyesült Álla­mok reményeket táplál az iránt, hogy az Egyesült Államok kato­nai szerződéseivel behálózott or­szágok az értekezleten „tárr.ogat­A napokban jelent meg a pártmun­kások nélkülözhetetlen folyóirata, e Pártépítés márciusi száma. A leg­újabb szám közli a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének hatá­rozatát. amelyet ez év március 2-től 4-ig tartott KV ülésen hozott meg. Részleteket közöl „A falusi pártpoli­tikai munka megjavítására" hozott határozatból is. Gábri Mihály elvíárs, a KV párt- és tömegszer vezetek osztályának helyet­tes vezetője a fentebb említett határo­zat gyakorta:! végrehajtásáról ír mód­szertani cikket, amely nagy segítsé­get ad az alapszervezetek vezetősé­geinek, általában a pártfunkciouáriu- soknak a falusi pártmunka megjaví­tására. A felszabadulási versenyről Tóth György elvlárs ír cikket, a Sztahanov A BÚTORGYÁRBAN MEGALAKULT a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Elismerésre méltó kezdeményezés in­dult meg a Ruhagyárban és a Gör­dülőcsapágygyárban Mindkét helyen vállalták, hogy április 4-ig a Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztár tagjainak számát legalább százzal emelik. PÁRIZSBAN nyílt meg március 22- én a plasztikus anyagokkal foglalko­zó III. nemzetközi kongresszus, ame­lyen Magyarország képviseletében Kovács Lajos, a Műanyagipari Ku­tató Intézet veze'ője vesz részt. AZ EGYETEMI FOTÓKÖR, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem I. szá­mú tantermében ma délután 6 óra­kor színesfilm bemutató keretében ismertető estet tart a város terüle­tén dolgozó üzemi, iskola) és egyéb intézmények fotöszakkörei és foíő- amaterei részére. ni fogják a távol-keleti és ázsiai politikáját“. Az amerikai sajtó ezekhez az országokhoz Török­országot, Thaiföldet és Pakisztánt sorolja. mozgalomról meg Lakatos Béla elv­társ tollából jelent meg írás. A vita rovatban a pártbizottságok munka­módszeréről ír Komlós Sándor elv­társ, a budapesti III. kerületi pártbi­zottság titkára, valamint Polgár Endre, a MOGÜRT pártszervezetének propogandistája. A pártmunka napi kérdései rovat­ban: „A járási pártbizottság politikai munkája termelőszövetkezetben’’ So. ezó József olvtórs ír cikket. ..Ter­jesszük a fejlett termelés! módszere­ket!" címmé. Seregei János slvtárs, a Komárom megyei pártbizottság titká­ra. A Szabolcs megyei propagandis­ta tanácskozások tanulságairól Vér­tes Imre elvtára ír cikket. Azonkívül még érdekes írások űa közleménye* jelentek meg a pártéletből, üzemi és vidéki pártmunka tapasztalataiból. A TISZAUGRAI és kunmadarasi ál­lami gazdaság vasárnap 9 órakor Tiszafüreden a vásártéren, a Nagy­kunsági Állami Gazdaság a kisújszál­lási vásártéren csikó-árverést tart. Árverésre kerülnek 1—2 éves ma­gyar félvér csikók. Felvilágosítást a Termény-forgalmi Vállalat telepei ad­nak. A TÍZ ÉVE HALOTT Alexej Tolsztoj életéröl és munkásságéról tart elő­adást az Építők Kossuth Lajos kuj- túrotthonában ma. március 24-én délután ű órakor Katona Anna. a Fa­zekas Gimnázium tanéra. Az elő­adást a magyar-szovjet barátság hó­napja alkalmából a Magyar-Szovjet Társaság ós a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezi. — Belépés díjtalan. A pénzügyminiszternek a Ma­gyar Közlöny március 20-i szá­ntában megjelent ’ rer.delete a többi között részletesen foglalko­zik a munkaviszonyba lépő nyug­díjasok bejelentési kötelezettsé­gével. Ezzel kapcsolatban az Or­szágos Nyugdíjintézet az érde­keltek tájékoztatására az aláb­biakat közli; Ha a nyugdíjas munkaviszony­ba lép (pl. kisipari termelőszö­vetkezet tagja lesz), köteles ezt a munkáltatóval együtt a nyug­díját folyósító szervnek (Orszá­gos Nyugdíjintézet, MÁV nyug­díjhivatal stb.) az erre a célra szolgáló nyomtatványon nyolc nap alatt bejelenteni. A nyom­tatvány a postahivataloknál rö­videsen beszerezhető lesz. A nyugdíjas a bejelentés megtör­téntéről a munkáltatótól igazo­lást kap. Az a nyugdíjas, aki nem mun­kaviszonyba lép, hanem kereső foglalkozásba kezd, ugyancsak köteles ezt a körülményt nyolc napon belül írásban bejelenteni (postán, ajánlott levélben). A be­jelentésben, melyet a helyi ta­nács végrehajtó bizottságával kell igazoltatni, meg kell jelölni azt is, hogy a nyugdíjas milyen kereső foglalkozást folytat és azt mikor kezdte. Kereső foglalkozá­súnak azt a nyugdíjast kell te­kinteni, akinek iparengedélye, vagy hasznot hajtó jogosítványa (pl. trafik) van, aki tartós meg­bízatás alapján fordítói, vagy szakértői tevékenységet végez, aki ügyvédi munkaközösség tag­ja, vagy magánügyvédi, magan- mérnoki, magánorvosi gyakorla­tot folytat, aki öt kát. hóidnál nagyobb földterületen önállóan gazdálkodik, vagy ilyen területű ingatlanát haszonbérbe adja. Az a nyugdíjas, aki a felsorolt kereső foglalkozások valamelyi­két az 1954. szeptember, illetőleg október havában részére kikül­dött „nyilatkozait’-on megfelelő kérdőpont ’hiányában nem jelöl­te meg, köteles a bejelentést leg­később március 31-ig pótolni. A bejelentés elmulasztása esetén a nyugdíjat folyósító szerv a jog­alap nélkül felvett összegnek nemcsak egyszeresét, hanem két­szeresét is követelheti, ezenkí­vül a bejelentés elmulasztása bűnvádi feljelentést is vonhat iirsaga után. Ha a nyugdíjas munkaviszo­nya megszűnik, nyugdíjának, il­letőleg a nyugdíjpótlékának új­bóli folyósítását ugyancsak a postahivataloknál beszerezhető nyomtatványokon kérheti. A pénzügyminiszter . rendelet© szerint a munkaviszonyban álló, vagy a jövőben munkaviszonyba lépő nyugdíjasok munkakönyvé­be — nyilatkozatuk alapján — a munkáltató köteles beírni a „nyugdíjas“ szót. Ha valaki a jövőben lesz nyugdíjas, a mun­kakönyvébe a „nyugdíjas“ meg­jelölést a nyugdíjmegállapító sziervT, vagy annak határozata alapján a munkáltató írja be. ■ ' —*!«—■——— Megjelent a Pártépítés márciusi száma 1953. MÁRCIUS 24. CSUTORÚU.

Next

/
Thumbnails
Contents