Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

* NÉPLAP 1-355. FEBRUAR Ü7. VAGARóAP 'Töax.mlae nap ROMÁNIÁBAN H „MURES, APA MERGATOARE...” sgyszebenben megszakítjuk az utat. Nem / ~\g is annyira az ódon város látnivalói { /MM miatt — bár akad abból itt bőven — in- “ kább azért, hogy ellátogassunk Szelis- tyére, a szépasszonyok otthonába, amelyről már előzőleg is oly sok szépet hallottunk. Itt él egy Áron Bogdán nevű falusi tanító, akiről úgy hírlik, képzett folklorista és a népdalok feldolgo­zásában nagy eredményei vannak. Kitűnő kórust szervezett, mely a legutóbbi országos versenyen felhívta magára a szakemberek figyelmét is. Az­tán van itt egy cooperatíva is, amolyan ktsz- féle, ahol hímzett bőröveket készítenek a messze f • n híres mesterek. Na, meg a szépasszonyok Szell stye i népművészek híre. Egyszóval, több okunk is volt rá, hogy fel­keressük a falut. Az időjárás alaposan kifogott rajtunk. Reggel még napfényben csillogtak a hókcronás hegyek, amerre jártunk, délutánra beborult és megeny­hült az idő, olyannyira, hogy Szelistyén már sűrű zápor szakadt a nyakunkba estére. Éppen körbe­jártuk a hegygk közé rejtett kis falut és iparkod­tunk vissza, mikor egy fehér lepedőbe burkolt alak magasodott elénk a sötétben, szinte meg­ijedtünk tőle, pedig csak a járási néptanács egyik falubeli tagja volt, aki megtudva érkezé­sünket, nyomban felkerekedett és már egy órája tapickolta utánunk a sarat, hogy megtaláljon. Közben intézkedett is meleg cujka, meg túró iránt, amivel itt a vendégeket szokás kínálni. Mint utóbb kiderült, a lepedőnek többféle ren­deltetése is van errefelé. Nemcsak alszanak rajta, hanem az erős, sűrűreszőtt vászon egyben a „falusi esernyő“ is, mert inkább megkeménye­dik, mint a bőr, de a vizet nem engedi keresztül. Hetven felé közeledő asszony. „Mária, néni", ahogy itt hívják, de a haja még olyan csillogó fe­kete. mint a holló szárnya és szemeiben, mozdu­lataiban fiatalos élénkség bujkál. Unokái van­nak, a néptanács tagja, minden héten többször is megfordul Szebenben, hivatalos ügyben (már fő­ként amivel a falubeliek bízzák meg, hogy in­tézze el a járásnál!) emellett egy háziipari szö­vetkezet elnöke is, ahol hófehér lenvászonból szabnak blúzokat és telemlntázzák elejét, vállát, karját sűrű, fekete hímzéssel, többszázéves ha­gyomány alapján. Meg a háztartás, az unokák — szóval két embernek is elegendő volna. De ő azt mondja, még többet is vállalna, csak néha 20—30 kilométer gyaloglása után szédül egy kicsit, nem is tudja, mi lehet az oka. Térül-fordul, kínál, mindenkihez van egy nyájas szava, majd veze­tésével megtekintjük a bőrművesek otthonát, mert arra még büszkébb, mint a saját szövetke­zetére. Hát, lehet is, meg kell adni. Szemünk lát­tára készítik a szebbnél-szebb, bőrrel kivarrott tüszőket. ' *• meghallgattuk a kórust is. Nehéz lenne f) szavakkal visszaadni azt az üde szépsé­( J get, ami énekükből áradt. Még most is fülemben cseng a legszebb dal, melynek kanyargós, szívhezszóló dallama a lágyan cso­bogó Maros vizét juttatja az ember eszébe. „Mucas, apa mergatoare, Faceteai povesti Toa.“ Mária nénihez fordulok : szeretném megkapni a kottáját. Mi sem könnyebb. Mária néni már in­tézkedik is : — Áron ! Kottázd le ! — mondja a tanítónak. És Áron másnap már hozta is utá­nunk Szebenbe, sajátkezűleg. Én meg átadtam népi együttesünknek. És talán nemcsak a kottát. Hanem a román nép dalos lelkének egy darabját is. Hadd énekeljék : « ; . „Dei umola, nti ve; * Pa Ochi frumosi ca la mandra : 3 »** A Mátyás-szoborral szemközt, vagy inkább baloldalt áll egy furcsa háromlábú alkotmány. Azt mondja a gazdája — fényképezőgép. Szóval ő a gyorsíényképész, aki megörökíti a szerelmes, sétáló párokat a szobor hátterével. Ennél alkal­masabb helyet aligha találhatott Volna, itt van Kolozsvár szíve s ha azt mondom a városról, hogy szebb, mint valaha, akkor ezt a sok szép­séget itt a tágas park közepén, a szobor, meg a Mihály-templom tövében megsokszorozva kapja az. ember. Nagyon sok szobrot láttam már éle­temben, de ilyen szép lovasszobrot még nem. ___ asárnap lévén, ma nagyobb a forgalom, /g 1 mint egyébkor. Sűrűn akad dolga em- \ \ / beremrtek. Krétával meghúzta, hova kell állni, aztán bele sem néz a gépbe, csak kattint ja, aztán egy vászoncsövön át benyúl, locskol valamit és kész a kép. Nem valami re­mekmű, de fő, hogy az arcok felismerhetők. Meg a szobor ! Párok jönnek egymásután s míg dol­gozik, beszélgetünk. Szemére húzza siltes sapká­ját, szájában csonkigégett cigaretta, mely rég ki­aludt. Azt mondja, már több éve dolgozik itt. Napról-napra látta, hogyan fejlődött a város, ho­gyan változtak meg az emberek. Mert hogy vál­toznak, az bizonyos. — Mert kérem, 47-ben még kicsi forgalom volt. Azután kezdett fellendülni a szerelem... nekem meg az üzlet! — mondja kacsintva. Aztán elsorolja, hogy jött helyre a háborús rongálás, a cipőgyárban mennyivel több a munkás, mivel­hogy bővítették a' termelést. Még azt is tudja, melyik színház mikor kezdett játszani, meg hogy a New York kávéházat a sarkon (most „Szamos“) mikor tatarozták és bővítették, mert szűknek bi­zonyult. Mennyi mindent tud ez az ember! Mint egy krónikása az időnek, agyába véste a napo­kat, éveket egymásutánban, ahogy épült-szépült a város. Minden dátum szinte a város történel­mének egy-egy határköve. Ismeri talán a fél­várost, személyszerint. — Tessék csak nézni ott azokat .:: ott a gyerekkocsival — mutat egy sétáló párra — azok kérem 49-ben csináltattak nálam képet. Jól em­lékszem, még tanakodtak is előbb, mert drágál- lották, aztán összeadták ketten az árát. Az ember akkor került a cipőgyárba... Nézze meg kérem, micsoda ruha van most rajtuk !... Látom én ké­rem, hogy változik a világ... Újabb kuncsaftok érkeznek s amíg foglalatos­kodik, nézem a szobrot csodálatos arányaival, fi­nom kidolgozásával, az erő és szépség, a huma­nista fennköltség és ércbeöntött nyugalom szob­rát, mely a nagy király arcáról sugárzik. Nem is állhatom meg szó nélkül. — Gyönyörű ez a szobor! Ö- !rlalvást rám sandít, magabiztos mosoly bujkál a szájaszegletében. — Ez? ... Kérem, én évek óta állok itt egyhelyben ... szemközt a szoboi'ral. Én mindennap látom. És nem tudok betelni vele... Azért, tetszik tudni, úgy határoztam, hogy újévtől átmegyek a szobor másik oldalára, innen Mátyás király szobra Kolozvárott. már eleget láttam. Most egy pár évig nézem a másik oldaláról is majd.. . azután majd átteszem a standomat szembe..8 Mert ez nemcsak üzlet kérem... én is szeretem a szépet... Na, álljon csak oda, hadd csináljak egyet magáról is em­lékbe !.! t (Folytatjuk) Taai F­Adenauer éjszakai ülésen akarja megszavazta!!]! a militarista párizsi szerződések ratifikálását A bonni parlament — a felszólalásra jelentkezett képviselők nagy számára való tekintettel — pénteken a késő esti órákig ülé­sezett. Ennek ellenére sent teljesült Adenauer kívánsága, hogy a ratifikációs javaslat második olvasását pénteken befejezzék. A szövetségi gyűlés szombaton reggel 9 órakor folytatta a ra tifikációs javaslat második olvasását. Adenauer ragaszkodik hozzá, hogy ennek befejezése után a parlament nyomban kezdje meg harmadik olvasásban is az egyezmény tárgyalását. Kijelentette , addig nem ereszti szélnek a képviselőket, amíg nem szavazzak meg a militarista szerződések ratifikálását. Valószínű, hogy a bonni parlament vasárnapra virradóra éj szakai ülést tart. Mellies, a szociáldemokrata párt alelnöke, bí­rálta Adenauer „lázas tempóját” és hangoztatta, hogy a kancellár éjnek idején, holtfáradt és ellenállásra , képtelen képviselőkkel akarja jóváhagyatni a párizsi egyezményeket. Francia lapok Adenauer kijelentéséről Párizsi jobboldali körökben meglepetést keltett AdenaUe kancellárnak a Bundestag vitája során tett kijelentése, hogy a Saar-vidékre vonatkozó francia-német szerződés életbeléptetés : után tárgytalanokká válnak a Saar-vidókkel kapcsolatban 1917- ben, a franciáknak adott angol és amerikai garanciák. A francia külügyminisztérium szükségesnek érezte, hogy hiva­talos kommünikét adjon ki az ügyben. Eszerint Párizsban nem találják helyesnek, hogy most vitát indítsanak arról, mi lesz majd a béketárgyalások idején. A Combat megállapítja, hogy Adenauer kijelentése nagy za varba hozta az angol és az amerikai külügyminisztériumot is. A Liberation megállapítja : Adenauer, hogy elérje parlament jében a párizsi szerződések ratifikálásának megszavazását, bevai - lotta : A Saar-vidékkel összefüggő ^szerződés Franciaország becsa­pása. Adenauer kijelentésének nagy visszhangja lesz a francia parla­mentben. A szenátorok majd megmondják, elfogadják-e, hogy őket is becsapják, s hogy még fizessenek is a pofonért — emeli ki a lap. Élüzemavaté ünnepség az Orvosi Műszergyárban Az Orvosi Műszergyár dolgozói af múlt év utolsó negyedéűen ismét kiváló eredményeket értek el. A gyár negyedévi teljes ter­melési tervét 120, exporttervét pedig 143,1 százalékra teljesítette 99,6 százalékos tervszerűség mellett. Nagyszerű eredményeikkel megérdemelten nyerték el immár másodízben a büszke élüzeni címet. Szombaton este tartották meg a gyár kultúrtermében az él- üzemavató ünnepséget. Palis Ferenc elvtárs, a Kohó- és Gépipan Minisztérium kiküldötte ünnepi beszédében méltatta a gyár dol­gozóinak és vezetőinek nagyszerű eredményeit és átnyújtotta a minisztérium pénzjutalmát a gyár vezetőinek. Ezután Stozicski Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője üdvözölte a gyár dolgozóit. Nádas Károly, az Orvosi Műszergyér igazgatója kiosztotta a pénzjutalmakat, összesen 12 000 forintot. Miért nincs korán reggel tej a Szabadság telepi Tejboltban A Szabadság telepi édesanyák panaszkodnak, hogy nem kap­nak korán reggel tejet a Tej- boltban. Legtöbbször 7—9 óra között hozzák a Tejipari Válla­lattól a telepre a tejet. Ez igen kérő, mert nem tudnak a kis gyermekeknek reggelit adni. Már többször kérdeztük a Tejipari Vállalt gépkocsivezetőjét, hogy miért nem hozhatja korábban a tejet. Erre azt a választ kap­tuk, hogy bizony van olyan nap, mikor már 4 órára ott vannak a vállalat telephelyen, de sokszor csak 6 órakor tud­ják a kocsikra a tejet fel­rakni. Arra kérjük a Tejipari Vál­lalat vezetőit, hogy ha lehet, korábban küldjék ki a telepre a tejet. Kiss József, az MTH 109. sz. Iparitanuló Intézet műszaki vezetője. Néprajzi szakkör Debrecenben Az I. kerületi tanács népmű­velési csoportja március 1-töl néprajzi szakkört indít. A'szak­kör célja a hajdúság népművé­szeti hagyományainak ápolása. A szakkörben az érdeklődők megtanulhatják a hortobágyi cifraszűr hímzését is, amely­nek már igen kevés művelője van a hajdúságban. V a s s Jó- zsefné pedagógus a szürhimzés kiváló ismerője oktatja és ta­nítja a szakkör résztvevőit a világszerte ismert cifraszür hímzésére. Sorrentótól Olasz-spanyol estet rendez hétfőn 6 és fél 9 órai kezdettel a Központi Kultúrotthonban a Megyei Műsoriroda. Az esten a legszebb olasz és spanyol me­lódiákban, táncszámókban gyö­nyörködhet a közönség. / Fellépnek: Cencsy Sári, Rem- sey Győző operaénekesek, az Állami Operaház tagjai, Zsol- nay Hédi, az ismert táncdal- énekesnő, Csajkovits Magda és Granadáig Eck Imre, az Állami Operaház szólótáncosai és Kováéi Barna Espana-gitáregyüttese. A mű­sorban többek között Carmen’ Virágária, Traviáta: Olasz pezs­gő dal, Traviáta: Spanyol-tánc, Trubadúr: Cigány-tánc is szere­pel. A konferáló szerepét Kovács Aladár tölti be. Jegyeket a Megyei Műsoriro­da vasárnap — délelőtt 10-től 1-ig — is árusít. TÉLI PERMETE7 Erős pajzstetűfertőzé- OLAJJAL, gyen- KÉNLÉV^ Beszer-' NYÁRI P »•ők ellen GV* \­TÉLI HIGIT

Next

/
Thumbnails
Contents