Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-03 / 28. szám
2 NÉPLAP 18üä. l'KBHÜAIt a. CSUTÜRIOK Hatalmas sikerrel mutatkozott be Párizsban a Magyar Állami Népi Együttes .4 Magyar Távirati Iroda párizsi tudósítója. Jelenti: Hatalma; siker jegyében zajlóit le kedden sale a párizsi L'Iknipire-színházban a Magyar Állami Népi Együttes bemutatkozó előadása. A •zsúfolásig megtelt színházban a közönség soraiban megjelentek a francia, hivatalos körök, a Párizsban akkreditált diplomáciai képviseletek tagjai, a francia művészet és a sajtó világának legismertebb képviselői. A francia közéletet Monnerville, a Köztársasági Tanács elnöke, továbbá sok képviselő, szenátor és magas rangú állami funkcionárius képviselte. Magyar részről jelen volt Kutas Imre, a Magyar Népköztársaság párizsi követe, valamint a követség munka társai. Ott volt Vinogradov, a Szovjetunió franciaországi nagykövete, a lengyel, a csehszlovák, a román, a bolgár, az indiai, az indonéz, a jugoszláv, a mexikói, a brazil síb. diplomáciai képviselet vezetője, s úgyszólván valamennyi párizsi diplomáé.ai képviselet, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Argentina stb. kultúrattaséi. A közönség soraiban foglalt helyet Aragon, tilsa Triolet, André Wurmser főszerkesztő, a párizsi Nagyopera és az Opera Comi.jue balettkarának csaifcnem valamennyi vezető táncosa, a Párizsban vendégszereplő spanyol és amerikai balett-táncosok, valamint igen sok nagyhírű zeneművész. Megjelentek a francia rádió és televízió vezetői is. Jellemző a Magyar Állami Népi Együttes bemutatkozását megelőző hatalmas érdeklődésre az a tény, hogy Párizsba érkezésük óta a francia rádió már négyszer szólaltaim meg az együttes tagjait, a televízió pedig riportot készített az együttesről. Már a műsor első számát, a Kállai-kettőst kirobbanó taps fogadta, s a siker az est folyamán egyre fokozódott. A legtöbb számot meg kellett ismételni, néhányat fcétizben is, vagy ráadással kellett megtoldani. A siker méreteire jellemző, hogy az előadás után az eső ellenére hatalmas tömeg gyűlt ösz- 3ze, s várakozott hosszú ideig a művész-bejáró előtt az együttes tagjaira. Az előadás jóval éjfél után ért véget, ezért a szerda reggeli lapoknak még csak egy része - foglalkozik a bemutatóval. Jellemző, hogy még a népi demokráciákkal szemben ellenséges beállítottságú, szélső jobboldali Aurore is kénytelen elismerni a bemutató sikerét. A iap idéz „egv előkelő társaságbeli hölgyet“, aki kijelentette: „A. zene démona minden bizonnyal Magyarországon született“. Az Aurore ezután nagyhírű francia és külföldi táncosokat szólaltat meg. akik egyhangúlag dicsérik az együttes egészen meglepő ritmusérzékét. A Libération első rövid beszámolója közli, hogy a I/Empire-színházat zsúfolásig megtöltő közönség tombolva ünnepelte a Magyar Altami Népi Együttest. Korszerűsítenek a csapókerti gyógyszertárat A külsőségi gyógyszertárakat a múltban nagyon elhanyagolták. Nem törődtek azzal, hogy ósdi, korszerűtlen a berendezés, szű- kek, piszkosak a helyiségek, a gyógyszerész rossz, egészségtelen környezetben végzi munkáját. A felszabadulás után megváltozott a helyzet. A Gyógyszertár Vállalat rendbehozatta a kertsé- gi gyógyszertárakat. A Rákosi- telepit 1952-bsn, a homokkerti és Szabadság telepieket 1954-ben alkalmasabb helyiségbe költöztették, illetve átalakíttatták az az elhanyagolt helyiségeket. A közelmúltban megnyitották a rendbehozott csapókerti gyógyszertárat . is. Az épületet megnagyobbították, szépen berendezték, most már jó levegőjű, egészséges helyiségekben dolgozhat a gyógyszerész a dolgozók egészségének megóvásáért. ■ Pinczési László | főgyógyszerész. I ÍGY délután A NAGYERDEI FEDETTBEN A napokban kezembe került Debrecen megyei jogú város 1955. évi fejlesztési programjának tervezete. Nagy érdeklődéssel vlzsgálgatitp.m egyes pontjait, a városrendezési, la- kásépítkezési problémákat, az Igények kielégítésére, vagy legalább is a lakáshiány csökkentésére irányuló terveit számadatait. Őszinte lelkesedéssel olvastam, hogy mi mindent kap városunk ebben az évben. B ővítik a gázhálózatot, szépítik a parkokat, javítják a vízellátást, a közlekedést, az utakat. S mikor a „Fürdők,“ című bekezdéshez értem, megtízszereződött érdeklődéssel kezdtem a sorok olvasásához, ágyamban pedig néhány másodperc alatt villanásnyi képekben végigperegtek egy téli szombat délután eseményei a nagyerdei fürdőben... ... Fél négyet mulat az óra, amikor belépek a fedett fürdő csapóajtaján. Az előcsarnokban a pénztár előtt hosszú sorban ácsorognak a jürdőzni vágyók, vagy húszán, egymás hegyén-hátán. Lehangoló látvány a most érkezőnek, de azért én is odaállók, gondolván magamban, hogy azt az öt percet igazán * 1kibírom. De fiz perc is beletelik, mire a kis pénztárablak elé kerülök. Any- nyi baj legyen, „több is veszett Mohácsnál“ — fő, hogy itt vagyok. EKkor azonban futár érkezik az üzenettel, hogy le kell állítani a jegykiadást, mert özön a vendég. Mennyi időre? Legalább negyedórára. Végre ez is elmúlik, s én rohanók a ruhatárba. Már mcsz- sziről hallom a ruhatáros elkeseredett Icönyörgééét: — Ne türelmetlenkedjenek, elvtársák! Lássák be, hogy egyszerre csak eggyel tudok foglalkozni. Türelem, kérem türelem. Garantálom, negyedórán belül mindenkire rákerül a sor. Jaj Istenem, hová rakjam ezt a rengeteg kabátot? Tehát még egy negyedóra. Türelem, csak türelem — erősítem egyre 1 gyöngülő énemet a ruhatáros szavaival. Ebben azonban nem mindenki ióiveti a példámat, mert innen is. onnan is mind gyakrabban hallani elégedetlen kifakadásokai Mikor aztán sikerül megszabadulni a kabátleadással járó M H K-g ya kor la t gyönyörűségeitől, az óra akkor már a délután négyet is jóval túlhaladta. És hogy ne legyen kevés a jóból, az öltözőben még félórát kell várni a szekrényre. Ezután csak egy perc a vétkezés, és máris ott tolongok a medence körűi sétálók áradatában. A medencében meg alig lehet a vizet látni az emberektől. Forró a víz, hatalmas a hőség. jó lenne kissé lehűlni. Irány tehát a zuhanyozó. Itt aztán egészen furcsa kép fogad, amit nagyon nehéz volna leírni. Tömegpankráciö, enyhébben kifejezve: harc a tisztaságért. Egy zuhanyozó alatt tízen is harca l- nafk a helyért. Nem. jiem, ebből nem kérek — s már fordulok -is vissza, hogy ismét beleolvadjak a zsivajod tömegbe ... Ezek a képek tolakodtak emlékezetembe, amikor Debrecen városfejlesztési tervei között a következőket olvastam: .1955. évben megkezdjük a nagyerdei thermal-, kad- és fedett fürdő bővítésének tervezési munkáját. Elkészítjük a sportuszoda tervét, és gondoskodunk a munka 1950. évben: megkezdéséről. Elkészítjük továbbá egy belvárosi fürdő létesítésének tervezetét is.“ Tehát még. idén elkészülnek a bővítési tervek, s reméljük, hogy ezt jövőre nyomon követi majd a gyakorlati végrehajtás. így kell, hogy legyen, mert a fürdő nem luxuscélokat szolgáló intézmény, hanem elsősorban tisztálkodási lehetőségeit biztosítja a város- többezer dolgozójának. I ri alté Hetiül ki kell bőví- ’ teni, mert jelenlegi foi- májában sem egészsí- ®ifeg, sem ízlésbeliicg nem felel meg a mai ont bér megnövekedőit . igényeinek. E körülmények szem előtt tartása vezette a városi tanácsod arra az elhatározásra, hogy a lehetőségekhez mérten orvosolja a jövőben a dolgozóknak a fedett fürdőre vonatkozó jogos panaszaid. VARGA BENEDEK PILLANGÓKISASSZONY BEMUTATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN A Magyar uen emu veszek s< Szövetségének rendezésében a ■>' vidéki zenei élet vezetői kétnapos vándorgyűlést tartóitok Debrecenben. A gyűlésen a szövetség vidéki csoportjainak képviselőin kívül részt vett: Szávai Nándorné, a szövetség titkára és TJjfalusy József, a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának vezetője. A vándorgyűlés első napján, kedden Debrecen zenei életét tanulmányozták a részvevők. Szerdán, a gyűlés második napján megtárgyalták a vidék zenei életének fő kérdéseit. A Magyar Zeneművészek Szövetsége vidéki csoportjainak képviselői beszámoltak arról, hogy milyen zenei ün népségekkel készülnek hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára és a Bar tók-ü n népségekre. A beszámolókból kitűnt, hogy a legtöbb helyen űj magyar zeneművek előadására készülnek. Debrecenben az űj mű- j . vek népszerűsítésére kamara- I, zenekar alakult. A Bartók-év | ’ alkalmából Miskolc, Debrecen, j " Győr, Pécs, Szeged, Békéscsa- : > ba, Nyíregyháza és Szombat- ■ í hely nagyszabású Eirtók-ün- 1; népségeket is rendez. i sasiban lejátszódó dráma nem a fehér ember gondolái világát és a japánjaik toeritaJitását, egész életíeLfogiá&át állítja szembe egy- mással, hanem azt a régebben kialakult nézetet és közi ijedelmet, amik a japéni életről az európai és amerikai átlagember különböző felületes útleírásokból és legényekből a maga számára kialakított. Ennek bizonysága, hogy amikor a japánok annakidején megnézték a Pillangókisasszony előadását, valósággal nevetőgörcsöt kaptak. Tehát nem a régebbi japán realitás megragadásáról van szó, viszont a drámai ellentét mégis fennáll, mint általános emberi ellentét és mély drámai konfliktus, amely a művészi valóság síkján nyer igazolást. Vámos László rendezése ezt a költői konfliktust ragadta meg és fejlesztette ki a jellemábrázolás gondosságával, a színpadi megjelenítés mozgalmasságával. Világosan tagol, és elrendez, minden drámai mozzanatot megvilágít, a színpadot élette, telíti meg. Megtanulta mesterétől, Nádasdy Kálmántól, hogy az operarendezés kiinduló pontja mégis csak a partitúra, bár itt még néha kisebb önkényességeket tapasztalhatunk. Ez azannepi Játékokon teljes társulatával az olasz közönség elé vitte a Lángot, akkor ismerték fel a honfitársak is a mű értékeit és ezt a bemutatót követték azután sorra az olasz és más sikeres előadásai:. A debreceni Csokonai Színház bemutatója igényességre való törekvést, lelkiismeretes műgondot és elmélyülést mutat. Egészben véve a Pillangók,isasz- szony színrehozatala színvonalas, értékes munka. Az a tény pedig, hogy az opera kettős szereposztásban kerülhetett színre, bizonyítja a debreceni operaegyüttes fejlődését, biztató kibontakozását. Ha ez az előadás nem is büszkélkedhet a kivitelezés külső megjelenítésének olyan gazdagságával, mint amilyen a nagy operaházak előadásaié, lényegében mégis a döntő kérdésben diadalmasan küzdött meg az együttes a feladattal, mert teljes egészében fel tudja tárni a zenedráma gazdag és sokszínű érzelmi skáláját, drámaiságát, eszmei mondanivalóját. A rendezés problémái itt is sokrétűek, s nem egy ponton veszélyes elcsúszásokra adnak alkalmat. Ez következük mór abból az ellentmondásból is, hogy a fél évszázaddal azelőtt Maga; Puccini egyik legnépszerűbb ‘dalműve, a Pillangókisasszony jó •színpadi megoldása igen kényes : "eladat. Bármennyire is népsze- I -űek belőle az egyes dallamok. : mégis egészben vévé a zene szövevényessége, az állandóan váltakozó hangulatok sokasága ' nagy művészi koncepciót kíván í a drámai egységbe foglaláshoz. ' Puccini zenedrámája 1900► bnn hangzott fel először, de az , ilaszországi ősbemutatót balsiker [ Kísérte. Puccini ezután átdolgozna a művét és a budapesti be► mutató után — amelynek előkészületein maga a szerző is tevé► vényén résat vett — indult el t i világsiker útjára a Pillangó- , kisasszony. ’ A budapesti közönség igazolta I <?hát ez alkalommal Puccini , '--ingeiméjét, de nem ez az egyetlen eset, amikor a magyar kö- : ön ség szolgáltatott igazságot ; külföldi szerzőnek. Amikor az ’ első világháború után Olaszor- • .-/ágban bemutatták az utóbbi ; évtizedek egyik legsikerültebb, , bővérűén drámai, monumentális ' zenedrámáját, Respighi: Láng- : áit, az olasz közönség a bemuta- , tot hűvösen fogadta. Az igazi ' tokér a budapesti bemutató után : -obbant ki, amikor pedig a bu- , -tapesti Operaház a Firenzei ÜnA Debrecent Járási Tanács a begyűjtésben is az elsőségért küzd április 30-ig teljesíteni kell a félévi begyűjtési tervet, augusztus 30-ig az egész évi gabonaoegyfij- tési tervet, novemberben sz egész évi begyűjtési tervet. A pénzügyi tervből minden hónapban az esedékes részt kell teljesíteni, a mezőgazdasági munkákban pedig a meghatározott tervet veszik a verseny alapjául. Mi a helyzet jelenleg? A debreceni járás a járások közötti begyűjtési versenyben az 1955. évi sertés begyűjtési terv teljesítésében első. vágómarha begyűjtési terv teljesítésében negyedik, a tej begyűjtési terv teljesítésében is a negyedik helyen áll. Vannak hátralékosok is, akik között helyemként szép számmal vannak tanácstagok is. Nyír- adonyban 12 tanácstag hátralékos 1954-ről, köztük van szégyenszemre Belme Mihály. Gáli Mihály és Sztancs János vb. tag is. Nem csoda ezek után, ha Nyíradony elmaradt a begyűjtésben. Egész sor Olyan községe van azonban a járásnak, mint Balmazújváros és Vámospírcs. amelyek tejből 130. illetve 100 százalékra teljesítették januári begyűjtési tervüket. Hajdú vid és Ebes pedig 200, illetve 329 százaléknál tart a januári baromfi- begyűjtési tervének tejesítésével. Van tennivaló a debr ceen: járásban az elsőségért, ele ha a járási tanács, a községek vezetői és a pártszervezetek összefognak s együtt dolgoznak, ha nehezen is, de sikerül a debreceni járásnak kivivni az elsőséget 1955-ben. Csomós Mihályné A múlt évben szinte mindig az utolsók között volt a debreceni járás a begyűjtésben — magyarázta Tóth Istv&nné eivtárs- nő, a Debreceni Járási Tanács elnökihelyettese, mikor érdeklődtünk, mi az újság a begyűjtés frontján a járásban. — Az idén a legelsők akarunk lenni. Máris az utolsók közül az elsők közé kerültünk. Nem lesz könnyű elérni, amire vállalkoztunk, összeszedjük minden tudásunkat és igyekezetünket, hogy tervünk sikerüljön. Brra a kérdésire, hogy milyen módszerekkel akarja a járás az elsőséget megszerezni: elmondta Tóth elv társnő, hogy kiszélesítik azt az örvendetes kezdeményezésé, amely a járás községeiből indult el a napokban. Hajdú- fiadlház és Hajdúdorog párosver- senyne szólították egymást. Hozzájuk hasonlóan Hajd úsámson s a járás több községe is versen;, ez egymással. A napokban tárgyalt a járás versenybizottsága a verseny kiszélesítéséről. Úgy határoztak, hogy versenyre szólítják a járás összes községeit a begyűjtésben és a mezőgazdasági munkákban. Céljutalmakat és versenydíjakat tűztek ki a községek részére. Az első díj 10 000, a második díj 8000. a harmadik díj G000 forint. A tsz-ek külön versenyeznek. Az első díjat elnyerő tsz 3000, a második díjas tsz 2000, a harmadik díjat elnyerő tsz 1000 forint pénzjutalomban részesül. B versenyt az év folyamán háromszor értékelik. A verseny- < pontok szerint a községeknek \ A vidéki zenei élei vezetőinek kétnapos vándorgyűlése Deijrecenűen
