Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
1 -*'V. FKBRUAK 20. VÁSÁRRÁ: »■w——mu mca——— NÉPLAP ft polgári járás tíz termeiöszilvetkezele tervezésének fogyatékosságai I T ei mei ószövet kezeteink most fejezték be a termelési és bevételi-kiadási tervük elkészítéséi. A terveket a járási tanácsoknál felülvizsgálták és a szükséges ja vasiatokat, észrevételeket mettle ve jóvá is hagyták. Termelő- szcvetfeezeteink tagsága a tervek alapján biztató reményekkel foghat munkához, hiszen a tervek általában a tagság jővén elmének jelentős emelkedését c? o: oszthatatlan szövetkezeti var i.'i-ou lényeges növekedését irá- .^zzátk elő. Az cEiészüU üzemek általában biztosítják ter- ■ öszö-oetkezeteink. erőteljes -édesét és további megszilár- nsát. . termelőszövetkezet, a Tán- . (Egyek), Súgván (Görbehá- /. Petőfi (Egyek), Táncsics * ár), Kossuth (Tiszacsege), Vj Erő (Újtikos), Március 9 (Uj- szentinargita), Szíahanov (Egyek), Kossuth (Görbeháza), Vörös Csillag (Folyás) terveinek megvizsgálása után azonban kiderült, hogy az üzemtervek elkészítésénél több eléggé súlyos hibát követtek el a tsz-ek vezetőségei és a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, mivel jóváhagyta és tűrte a hibák elkövetését. Vegyünk szemügyre egy párat e hibák közül. Ez szükséges, mert még lehet javítani a tervezésen és a (hibák 'kiküszöbölésével tovább emelfeedhetiík termelőszövetkezeteink jövedelme és a tagok részesedése. Másrészt azért :s szükséges a hibák egy részének széleskörű megvizsgálása, mert a megye csaknem minden termelőszövetkezetében találkozhatunk hasonló fogyatékosságokkal. Több gondol a baromfitenyésztésre \z üzemtervek általános hibáin a fenti tíz tsz-mól, hogy kevés gondot fordítanak a baromfiállomány fejlesztésére és általában a baromfitenyésztésre. Minden dolgozó paraszt tisztában van azzal, hogy a baromfitenyésztés igen nagy jövedelmet biztosít a termelőiknek. Erről feledkeztek meg a tervek elkészítői és a tsz-ek tagsága. A tíz tsz között egyet sem lehet találni, amely kielégítően fejlesztené ebben az évben — a tervek szerint — baromfiállományát. A görbeházi Ságvári Tsz-nek jelenleg 100 tyúkja, 11 libája, 11 kacsája és 37 pulykája van. Bál a terv előírja, hogy szaporítsák mind a tyúkok, mind a libák és kacsák, mind a pulykák számát a gazdasági év végére mégsem növekszik a tsz állománya, mert csak 100 tyúk, 12 liba, 12 kacsa és 10 pulyka továbbtartását vették tervbe. Tehát a terv a baromfiállomány csökkentését írja elő! Ugyanígy tesz a terve szerint a folyási Vörös Csillag is, amelynek jelenleg van 69 tyúkja, 55 libája, 12 kacsája és 5 pulykája. Év végére pedig 80 tyúk, 50 liba, 16 kacsa marad továbbtenyészrtésre. A folyási Vörös Csillag teljesen felszámolja a pulykatenyésztést és csökkenti a libák számát. Az egyeki Sztahanov Tsz felszámolja a baromfitenyésztést Kemény munkával és nagy beruházással építették meg az egyeki Sztahanov tagjai a baromfiólaikat. Most már üresen állanak... Az idei üzemterv ugyanis nem veszi számiba egyetlen baromfi tartását és vételét sem irányozza elő. Az egyeki Sztahanov Tsz tagjai ennélfogva nem akarnak baromfit tenyészteni. Szinte hihetetlen dolog, de így van, még azzal sem törődnek, hogy az üresen álló baromfiólakban sok beruházás van és ezért károsodás éri őket. Vajon tudják-e az egyeki Sztahanov Tsz tagjai, hogy kötelező baromfibeadiásuk van? ... Terv szerint úgy látszik a szabadpiacról veszi meg a tsz a beadásra kerülő baromfit. Úgy véljük, ez nem kifizető a Sztahanov tagjai számára, 'hiszen csökkenni fog ezért jövedelmük, nem is beszélve arról, hogy egy 'hízott libáért több mint 200 forintot vehetnének be... A felsorolt tsz-eknék ragyogó lehetőségeik vannak liba, kacsa tenyésztésre, hiszen a természetes vizek és a csatornák át- meg átszabdalják területüket. Vétkes könnyelműség volt kifelejteni, vagy kihagyni a tervekből a víziszárnyas tenyésztés fejlesztését. Sok hússal gyarapíthatták volna a népgazdaságot és sok pénzzel a tagok jövedelmét. Hozzá keli még éhhez azt is tenni, hogy a toll is jelentős jövedelmet biztosít. A Győr megyei termelőszövetkezeteknek egyik jeientős jövedelemforrása a toll. A párt és a kormány most már Hajdú-Biharban is megteremtette a víziszárnyasak nagyüzemi tenyésztésének feltételeit a keleti és nyugati főcsatornák és a sok mellékcsatcrna építésével. Megvan tehát a lehetősége annak, hogy megyénk is a tolltermelő megyék sorába lépjen. Éljünk hát ezzel a lehetőséggel, megyénk is legyen baromfi és toll exportáló megye, legyenek tsz-eink még gazdagabbak és legyen a tagoknak nagyobb jövedelmük. A keltető telepek elsősorban a tez-eket szolgálják ki. Van még mód az elkövetett hibát kiküszöbölni! Bátrabban használják fel termelőszövetkezeteink az állam segítségét Persze a szőlő- és a gyümölcs- telepítést nemcsak a polgári járás, hanem a többi járások egyes termelőszövetkezetei is elhanyagolták, ezért a fentiek ezekre is vonatkoznak. Szociális alap létesítésével gondoskodjunk az Öregekről és a betegekről „A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő összes kenyérgabona és egyéb termény, valamitit a pénzbeli részesedés 2—2 százalékát kell helyezni.“ (A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabályábúl.) Termelőszövetkezeteink elnökei nagy része alaposan ismeri az alapszabályt. A járási tanácsok mezőgazdasággal foglalkozó funkcionáriusai szintén kell, hogy jól ismerjék a teljes alapszabályt. Mégis a zárszámadások és az évi üzemtervek azt bizonyítják, hogy mind az elnökök, mind a tanács funkcionáriusa! megfeledkeznek az alapszabály egyik igen fontos, fentidézett pontjáról és tűrik az alapszabály sorozatos megsértését. Igaz ugyan, hogy az üzemtervek a fenti tíz tsz-nél a tagok között szétosztásra kerülő búzának két-három százalékát (az újszent- margitai Március 9. Tsz 4 százalékát) és a tagok között szétosztásra kerülő készpénz 2 százalékát a szociális és kulturális alapra irányozzák elő. Tavaly is igy történt. Azonban a zárszámadásnál valahol elsikkadt a fel nem használt búza és készpénz. (Kiosztották a tagok között, vagy más célra fordították.) Részben ezért nincs szociális-kulturális alap. Másrészt hiba az is, hogy a tervek csupán a búza és a készpénz két százalékát teszik félre ez alapra. A többi terményről teljesen megfeledkeznek az egyeki Sztahanov kivételével, amely a tavaszi árpa kiosztásra kerülő mennyiségének négy százalékát irányozza elő az alap céljaira. A kukoricáról, cukorról, csutkáról, burgonyáról, rizsről és a többi terményről teljesen megfeledkeztek a tervek készítői és a tagság, sőt a tervek felülvizsgálói és jóváhagyói is. Rosszul ismerik az alapszabályt, vagy tűrik annak megszegését. Mindezek nem segítik elő termelőszövetkezeteink gyarapodását és egészséges növekedését. Hiba még a tervekben, hogy nem irányozzák elő a szarvasmarhaállomány, többek között a tejhozam növelését sem. Például a tiszacsegei Kossuth teljesen fel akarta számolni a szarvasmarhatenyésztést. A tejhozamot is csak évi 1070 literben irányozza elő. Az egyeki Táncsics is igen alacsonyan 1144 liter tejhozamot vár teheneitől. Viszont az egyeki Sztahanov és a görbeházi Ságvári 2300, illetve 2500 liter átlagos tejhozamot akar elérni. Még ez sem sok, de már nem hiba. Államunk hathatósan támogatja tenmelőszö vetkeze te inke t, ha építkezésibe, gyümölcs- vagy szőlőtelepítésbe, halastó építésébe vagy ha rizstelep létesítésébe fognak, más segítségről mosi nem is beszélve. Viszont tény, hogy termelőszövetkezeteink nagy része nem veszi igénybe az állam segítségét. legfeljebb rizstelepek létesítésére vagy az építkezésekre. A legtöbb helyen, még ott is, ahol az adottságok kitűnőek, megfeledkeznek szőlők és gyümölcsösök telepítéséről és arról a hatalmas segítségről, arait e célra megkaphatnának. A fenti tíz termelőszövetkezet példája ezt bizonyítja. Tudvalevő, hogy nem minden talaj alkalmas gyümölcstermesztésre. Viszont bizonyos, hogy Egyeken, Tisza ősegén. Polgáron és Görbeházán sok erre alkalmas talaj található. A polgári Táncsics Tsz felismerte a szőlőtermelés nagy hasznát és hét hold szőlő telepítését vette tervbe. Az egyeki Táncsics 2, a görbeházi Ságvári 5, az egyeki Petőfi 4 holdat telepít. A Ságvári még öt hold gyümölcsöst telepít majd és az egyeki Petőfi az őszszel telepített 11 holdat. Viszont a többi polgári, egyeki, görbeházi tsz egyetlen hold gyümölcsös vagy szőlő telepítését sem vette tervbe. Ez bizony igen nagy hiba, mert a szőlők és gyümölcsösök kellő gondozás esetében igen nagy jövedelmet biztosítanak. Nem hű sáfárjai azdk a vezetők, a tsz-ek gyarapodásának, akik erre item gondolnak. A tervek jó oldala, hogy a terméshozamok általában a talaj és a táj adottságai alapján vannak megállapítva és éppen ezért serkentőleg hatnak a szövetkezetek tagságára, a tervek túlszárnyalására. Ezúttal tíz tsz terveiben mutatkozó hibákból soroltunk fel egy párat. Bizonyos, hogy mindezen hibák a megye igen sok tsz-ében előfordulnak. Az is bizonyos, hogy még van mód a hibák kijavítására és ha ez megtörténik, nemcsak a tagság jövedelme fog növekedni, hanem a még egyénileg dolgozó parasztok érdeklődése is megnő termelőszövetkezeteink iránt. G. b, JÁzév&s a Magyar Hók Demckraiikits Szövetségé Tíz évvel ezelőtt, 1945 február i8-án alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, hogy egységbe tömörítse a feladatok végrehajtására a magyar nőket. A tízéves évforduló alkalmából két MNDSZ tag nyilatkozatát közöljük: (iPáláetty Sdndomí: Most, hogy 10 év távlatából visszaemlékszem, szinte magam előtt látom a Szabadság telepi MNDSZ szervezet megalakulását. Házról-házra jártunk, hogy a háziasszonyokkal, a telepen lakó dolgozó nőkkel megismertessük az MNDSZ munkáját. Jómagam, Tárcsái Mihályné, Bogdán Imré- né, Nemes Lajosné, Török Sán- dorné, Lévai Józsefné munkája eredménnyel végződött. Egy hónap alatt több mint 150 asszony tartozott MNDSZ szervezetünkhöz. 1945 május 1-én pedig 300 Szabadság telepi asszonnyal vonultunk fel, ünnepeltük az első szabad május elsejét. 1947-ig sok-sok MNDSZ asz- szonytársammal együtt szociális vonalon dolgoztam. A háború folyamán árván maradt gyermekek elhelyezésében segédkeztünk. Segítettük a vöröskereszt munkáját is, ott voltunk az iskolák rendbehozásánál is. Később olvasóköröket szerveztünk, ahol a Nők Lapjából és más újságokból ismertettük az asszonyokkal a reájuk háruló feladatokat. Az elmúlt éveli folyamán nem egy utcában — egy-egy MNDSZ asszonynál, igy nálam is békemegbeszélést tartottunk. Szeretik és kedvelik ezeket a megbeszéléseket a Szabadság telepiek. Van munkánk és feladatunk bőven. Az elmúlt évben a politikaiak mellett különböző tanfolyamokat indítottunk. A varró-szabó tanfolyam sikeresen zárult. Az asszonyok kérésére egy-két nap múlva kötő taníoiya^ioi indítunk. Nálunk, a Szabadság telepen majdnem minden ház kertes. Két évvel ezelőtt „Kinek lesz több zöldsége” címmei versenyt Indítottunk, Ebben az évben is folytatjuk versenyünket. Munkánk eredményét és szervezetünk célját egyre jobban megismerik a Szabadság telepi asszonyok. Úgy érzem, hogy 1.0 éves munkám — minden bizonnyal nagyon sok MNDSZ tag érzi ezt — nem volt hiábavaló. Tfm j a Qíu um i í : Haja Jánosné a Homokkertben a Vécsei utca 6. sz. alatt lakik. Bár 63 éves, még .rendkívül élénk asszony. Következőket mondja a 10 év előtti dolgokról : Megalakulása óta tagja vagyok a homokkerti MND3Z-nek. sohse felejtem el, mennyit vitatkoztunk 1945—46-ban az asszonyokkal. Nem ismerték a női szövetségnek a jelentőségét. Sokan hallani sem akartak róla, hogy tagjai legyenek és azóta nagyon megváltozott a világgal együtt az asszonyok vé leménye is. Meggyőzték őket , tények. Tíz év alatt annyi eredményünk született, hogy nem is lehetne mindet felsorolni. Emlészem. mikor már az élet annyira rendes kerékvágásba zökkent, hogy meg lehetett kezdeni a munkát, a homokkerti MNDSZ tagok segítettek az iskolákat rendbesz: dni. kimeszelni. Házról-házra ártunk felszólítani az anyákat: engedjék gyermekeiket az iskolába tanulni. Akkor bizony még sok olyan csa- ; Iád volt, amely nem tudta gyerme- 'két felruházni. Segítettünk. Gyűjtöttünk pénzt, vettünk bőrt és textilanyagot, kis cipőiket, kis ruhákat csináltattunk a gyermekek számára, s odaadtuk a legszegényebb szülők gyermekeinek, hogy iskolába járhassanak. A beiskoláztatásban később is minden évben segítenünk a tanítóknak a szülői látogatásokkal. Gyakran meglátogattunk egy-egv kórházat, a város szociális gondozottjait szeretet-csomagokkal. Kultúrcsoportunkkal falura is jártunk. • Tíz év telt el azóta, hogy a pár' ránkbízta az asszonyok nevelését és ennek a sikerekben gazdag tíz évnek az évfordulóját ünnepeljük vasárnap teadélután keretében. Szép eredményt értünk el az elmúlt hetekben a békealáírások gyűjtésében is. Én másodmagam- mal 370 aláírást gyűjtöttem, de nem volt a szervezetnek olyan tagja, aki legalább 159-et ne gyűjtött volna. Mi asszonyok vala- menyien jól tudjuk, mit jelent a béke, hiszen minden anyának ha gyott a háború fájó emléket. Tiltakozunk a háború kirobbantása ellen, ezért kezdjük meg ismét a felvilágosító és a szervező munkát az asszonyok között. Nem vagyok már fiatal, mégis szívesen dolgozom a közösségért. Nem felejtem el, amit Rákosi elvtárs mondott a III. kongresszuson, amikor személyesen beszélgetett velem, hogy szüntelenül harcoljunk a békéért. A DISZ debreceni járási kiMtérfekezíete Tegnap délelőtt 3 órakor ült össze a debreceni járás DISZ küldöttértekezlete. Az értekezleten megjelent Nyitrai József elvtárs, a DISZ KV instruktora, Kerekes Antal elvtárs, a JB első titkára, Czeglédi László elvtárs, a DISZ MB agit.-prop. titkára, a DISZ JB tagjai és a járás mintegy 120 küldötte. Veres Mária szavalata után Basa Imre, a DISZ JB titkára tartotta meg a JB beszámolóját. A beszámoló alapkérdése a DISZ II. kongresszusára való készülődés volt. A jól sikerült beszámolóhoz húszán szóltak hozzá. Nyitrai József elvtárs, a DISZ KV instruktora a varsói VIT jeleni őségéről beszélt. Kenyeres Irma, a hajdúnánási gimnázium tanulója javasolta, hogy a kultúroUhoiiok igazgatóivá elsősorban fiatal szakképzett embereket nevezzenek ki. A hozzászólások közepette a hajdúszoboszlói Rákosi-zászló.- 3517—es számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat köszöntötte a küldött- értekezletet, utána a küldöttek megválasztották a 41 tagú járási DISZ választmányt, és a megye küldöttértekezletre javasolt fiatalokat. Az értekezlet végén a részi vevők táviratot küldtek az MDP Központi Vezetőségének és a DISZ KV-nek. Hétfőn este kezdődik a TTIT gyümölcstermesztési előadássorozata A Néplapban megjelent felhívás alapján szombat reggelig százan jelentkeztek a TTIT megyei titkárságán a gyümölcstermesztési előadássorozatra. Az előadásokat hétfőn este 6 órakor kezdik a Déri Múzeum előadótermében. Ezt követően minden nap, csütörtök kivételével lesznek 20—27. közötti héten az előadások. A résztvevők közösen beszélik majd meg a gyakorlati bemutatásokra legkedvezőbb időpontokat. A TTIT titkársága ezúton is felhívja azoknak a jelentkezőknek a figyelmet, akik még a 10 forint részvételi díjat nem fizették be, hogy azt 21-én, hétfőn délelőtt, vagy az előadást megelőzően fizessék be. Akik nem jelentkeztek az előadásorozatra. azok az egyes előadásokat 2 forintos belépőjegy váltásával hallgathatják meg.
