Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

IZMDP HIJBU-BIHRR MEGYEI PRRTBIZOTTSRGRNRK LAPIS XII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM _______ARA: 50 FILLÉR__________CSÜTÖRTÖK, 1955 FEBR. 10. V. M. Molotov beszámolója a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió kormányának külpolitikájáról N. A. BULGANYIN V. M. Molotov beszédet mondott a Szovjetunió legfelső Ta­nácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának együt- 'es ülésén: Változások a nemzetközi helyzetben V. M. Molotov beszámolója ele­ien ismertette azokat a változó- okát, amelyek a második világ­háború befejezése óta történtek a nemzetközi helyzetben. A második világháború döntő fontosságú eredménye volt — mondotta —, hogy a kapitalista világtábor mel­lett megalakult a szocializmus és a demokrácia világtábora, clcn a Szovjetunióval, illetve helyesebben élén a Szovjet­unióval és a Kínai Népköztár­sasággal. Napjainkban a Szovjetunió nem­zetközi helyzete már nem olyan, amilyen a-háború előtt volt. Ma már a Szovjetunió nem a világ egyedüli szocialista állama. A Szovjetunió nemzetközi elszigete­lődése már a múlté. A tőkés tá­bor mellett kialakult a szocializ­mus és a demokrácia íábo», amely 12 államot tern'tot?---**1"“'ví Molotov képet adott ezután az ű.i népi demokratikus típusú or­szágok sikereiről és hangsúlyoz- ; a, hogy jelenleg a Szovjetunió minden jelentősége és különle­ges szerepe mellett, annak a Szovjetuniónak, amelynek ereje a nehézipar magas fejlettségén és ugyanakkor egész iparának és mezőgazdaságának szakadatlan fellendülésén alapul, a szocialis­ta tábor országai mind jobban támaszkodnak egymás kölcsönös 1 ámogatására is. Molotov megjegyezte, hogy a világhelyzetben végbement vál­tozásokkal kapcsolatban a társadalmi rendszerek kö­zötti erőviszonyok, különösen az utóbbi évtizedben határo­zottan a szocializmus javára változtak meg. A mai, új Európában •— mon­dotta — a szocialista tábor or­szágai már nem kevésbé erős ál­lásokkal rendelkeznek, mint a kapitalista tábor országai. Még fontosabb, hogy szocialista tábo­rnok országai bár nem kis nehéz­ségekkel és nem komoly fogyaté­kosságok nélkül, de mégis bizto­san -haladnak előre építőmunká- -ukban szakadatlanul erősítve új demokratikus rendszerünket, új, magasabb fokra emelve népeik kultúráját és jólétét. Uj helyzet alakult ki Ázsiá­ban is — folj'tatta Molotov. — Ázsia lakossága mintegy 1400 millió, ami az egész földkerekség lakosságának több, mint a felé. Most Ázsiában is a lakosságnak nem sokkal kevesebb, mint a fele népi demokratikus orszá­gokban él. Ezek az országok kiváltak a ka­pitalizmus táborából és célúkul tűzték ki a szocializmus építé­sét. Elegendő elmondani, hogy ma­ga Kína, mely egészen a közel­múltig félgyarmati ország volt, amely az imperialista hatalmak súlyos függőségében sínylődött és nem volt módjában, hogy biz­tosítsa állami területének egysé­gét, most . egységes nagy állam­ban egyesült. Ez az állam nem­zeti kultúrájának és gazdaságá­nak mindenre kiterjedő fellendí­tése útjára lépett. Mélyreható változások kezdőd­tek Koreában és Vietnamban is. Mindez azt bizonyítja, hogy Ázsiában a háború utáni idő­szakban a leghatalmasabb törté­nelmi jelentőségű forradalmi át­alakulások történtek. Nagy történelmi jelentősége van annak a ténynek, hogy ma már nincs gyarmati India, hanem Indiai Köztársaság van. Ez fontos fordulat az Ázsia liá- ború utáni fejlődését jellemző eseményekben. Mindjobban nö­vekszik Indiának mint a béke és a népek közötti barátság meg­szilárdítása ügyében új fontos tényezőnek nemzetközi tekinté­lye. India mellett lerázta omg&cól T"ÍififÜTPYaH uralmat -Indonézia és Burma is. Molotov annak a re­ményének adott kifejezést, hogy I’akisztán, Ceylon és Ázsia más népei is megtalálják útjukat az igazi nemzeti szabadsághoz és a gazdasági újjászületéshez. Utalt arra, hogy áprilisban, vagyis két hónap múlva az indo­néziai Bandung városában össze­ül az ázsiai és afrikai országok értekezlete, amelyen 30 ázsiai és afrikai ország részvételére szá­mítanak. Már egy ilyen értekez­let összehívásának a ténye is azt bizonyítja, milyen nagyok azok a pozitív válto­zások. amelyek az utóbbi idő­szakban Ázsiában végbe men­tek. A Közel- és Közép-Keleten, Afrikában és Amerikában vég­bement változásokat jellemezve, Molotov azt mondotta, hogy a háborúelőtti időkhöz képest komolyan meggyengültek a ka­pitalizmus, a tőkés osztályok állásai és hogy ezek a válto­zások a szocializmus javára, a demokratikus és szocialista erők javára mentek végbe. A második világháború követ­keztében tovább mélyült a 'kapi­talista világrendszer általános válsága. Ez kifejezésre jutott ab­ban, hogy a kapitalista világtá­bor mellett másik, új világtábor alakult. létrejött a demokratikus tábor, amely élén a Szovjetunió­val, a szocializmus építésének út­ján jár. Ezek tények akár tet­szik egyeseknek, akár nem. . Az említett események gazda­sági eredménye az egységes, mindent átfogó világpiac szétesé­se. Mint ismeretes, az egységes világpiac többé már nem létezik. Most két párhuzamos, egymás­sal szembenálló világpiac van. Ilymódon a második világhá­ború után -kialakult két politikai tábornak megvan a megfelelő gazdasági alapja is. Mindez ké­pet nyújt a kapitalizmus általá­nos válságának úi szakaszáról, amely a második világháború óta és következtében kezdődött meg. Ez az új szakasz azt bizonyítja, hogy a kapitalizmus általá­nos válsága komolyan elmé­lyült. Molotov kijelentette, hogy a világhelyzetben végbement -törté­nelmi változások tényeit nem le­het figyelmen kívül hagyni. A valóságban azonban nem min­dig van így. Az imperialiinus országainak uralkodó osztályai nem akarnak belenyugodni a1 kialakult hely­zetbe. Ez elsősorban az Ameri­kai Egyesült Államokra vonat­kozik. Ott az állam a garázdálko­dó milliomosok és milliárdosok kezében van. Magától érthetődik, hogy Angliában és más imperia­lista országokba;} is ugyanaz füti a tőke mágnásait, mint Ameriká­ban. Ök minden országot, amely lerázta magáról a kapitalizmus bilincseit, visszaterelnének a ka­pitalizmus uralma alá. Ezt iga­zolja az. a kiiiijilitika Ás. ame­lyet ma az imperialista államok folytatnak, köztük olyan orszá­gok, mint az Amerikai Egyesült Államok, Anglia stb. Az agresszív imperialista kö­rök étvágyának és sötét reakciós ábrándozásainak jellemzésére Molotov idézte Churchill néhány kijelentését. Churchill — mondotta Molo­tov — már 38 esztendeje uszít a zocialista rendszer megdönté­sére, bárhol is jelentkezzék ez, azt rikoltozza, hogy bölcsőjében „kell megfojtani“ ezt az új rend­szert. Churchill az összes impe­rialisták titkos gondolatainak ad hangot, azokénak, akik igazában csak egyet akarnak: S világural­mat. Hogyan lehet azonban ezt elér­ni, ha maguk a népek már új utat választottak maguknak, ha­tározottan szakítottak a kapita­lizmussal s a szocializmus és a népi demokrácia útjára léptek. Erre a kérdésre a válasz az amerikai, valamint az angol im­perializmus külpolitikai irány­zata: „az erőpolitika". Az agresszív imperialista kö­rök — folytatta Molotov — világ­szerte vissza akarják állítani a kapitalizmus uralmát. Ez diktál­ta például az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai irányzatát: világszerte helyreállítani az im­perializmus uralmát, megdöníeni a szocializmust, a dolgozók ha­talmát, a népi demokratikus or­szágokban. Ezek a célok sugall­ják az Egyesült Államok agresz- szív külpolitikáját. Ez a politika nem jelenthet semmi mást. mint új világháború előkészítését az imperializmus világuralmának helvreállítása érdekében. Mindez azt jelenti, hogy az új, a regi ellen vívott el­keseredett harcban születik, hogy a szocializmus valamely országban nem győzhet más­képp csak úgy. ha visszaveri cs leküzdi az imperializmus­nak valamint ügynökségének ellenállását. Két irányzat a nemzetközi politikában Molotov beszámolójának ..Két irányzat a nemzetközi politiká­ban“ című második részében 'ki­jelentette: A Szovjetunió, valamint a Kí­nai Népköztársaság és az összes népi demokratikus országok ere- (Folytatás a 2. oldalon) N. A. Bulganyin beszédet mondott a Legfelső Tanács két házának együttes illésén Február 9-én délután a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke beszédet mondott. A küldöttek viharos, hosz- szantartó tapssal fogadták Bulganyint. N. A. Bulganyin megköszönte a Szovjetunió Legfelső Tanacsa küldötteinek az őt ért megtiszteltetést, azt, hogy kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé, majd kijelentette, min­den erejével azon lesz, hogy igazolja az iránta megnyilvánult bi­zalmat. N. A. Bulganyin beszédében a Szovjetunió Minisztertanácsa jövőbeni tevékenységének fő kérdéseivel foglalkozott, N. A. Bulganyin munkáscsaláából származik. Ayizsnyij-Kov- gorodban (Goiikij) született 1895-ben. N. A. Bulganyin reáliskolá­ban tanult, majd az 1917. évi februári forradal>>m iUpn, abban az időszakban, amikor a bolsevikok pártja a Nagy (Mctóberi Szo­cialista Forradalom előkészítéséért harcolt, belépett a kommunista pártba. Ettől az időponttól kezdve élete elszakíthatatlan kapcso­latban áll a párttal és minden erejével a dolgozók érdékeit szolgálja. öviddsl a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. fii amikor számos külső és belső ellenség tört a fiatal szov- ' jetJköztár$aságra, a párt az ellenforradalom és szabo­tázs elleni harcra az Összoroszországi Rendkívüli Bi­zottság szerveibe (VCSK) küldi N. A. Bulganyint. N. A. Bulga­nyin 1918-tól 1922-ig dolgozott vezető beosztásban, a VCSK szerveiben. A Szovjetország, miután győzelmesen befejezte a polgárhábo­rút. szétzúzta a belső ellenforradalmi csapatokat és a külföldi ka­tonai intervenciós erőket, áttért a. békés gazdasági építésre. A párt hozzálátott az akkori, tág fontosabb' feladat megoldásához, a népgazdaság helyreállításához, hogy előkészítse a Szoójetország átmenetét az új történelmi szakaszra: a szocialista iparosítás sza­kaszára. A párt ebben az időben gazdasági munkára küldi N. A. Bulganyint, aki 1922—1927 között a Legfőbb Népgazdasági Ta­nács szerveinél dolgozik különböző vezető beosztásban. N. A. Bulganyint 1927-ben a moszkvai elektromosipari tizem igazgatójává nevezik ki, s a gyár rövid idő múlva Moszkva egyik élenjáró vállalata lesz, 'két és fél év alatt befejezi első ötéves ter­vét, az ország egyik legnagyobb vállalatává növi lo magát. Bulganyint 1931 januárjában megválasztják a moszkvai ta­nács elnökévé. 1937 júliusában kinevezik az OSZSZSZK Népbiztosai Taná­csának elnökévé, 1932—1941 között a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának helyettes elnöke, s ugyanodékor a Szovjetunió Állami Bankjának élén áll. A párt 1941-ben, a Nagy Honvédő Háború legelső lapjaiban, vezető katonai munkára küldte Bulganyint. 1941—1943 között Bulganyin a nyugati arcvonal katonai tanácsának tagja, majd a 2. sz. Balli-tengermenti és az 1. sz. bjelorusz-a'cvonal katonai tanácsának tagja. ulganyint 1944-ben az Állami Honvédelmi Bizottság ST) tagjává és a Szovjetunió honvédelmi népbiztosának l:e- ' lyettesévé nevezik Jet. 1947-ben Bulganyint a Szovjet­unió fegyveres erőinek miniszterévé és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesévé nevezik ki, 1949 márciu­sában Bulganyint felmentették a fegyveres erük miniszterének tiszte alól, hogy teljes egészében elvégezhesse munkáját, amely rá, mint a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesére várt. N. A. Bulganyint az SZK(b)P XVII. 1kongresszusán beválasz­tották a Központi Bizottságba, 1948 februárjában pedig a Köz­ponti Bizottság Politikai Bizottságának tagjává választják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents